Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

Szögi Csaba húsz évvel ezelőtt még ámulva nézte a táncosokat a Szabadtérin. Később aranysarkantyús népitáncos lett, s már őt nézték ámulva a Szabadtérin. Tavaly itt, volt de már más szerepkörben. Az irányítása alatt álló Közép-Európa Táncszínház vett részt a La Mancha lovagja előadásaiban. Idén is visszatért. Kétszeresen is. Egyrészt Szegedre, másrészt a tánchoz. A Cigányszerelemben szólót táncol. nénk Szegedre jönni - még az ősszel. A Zsinagógában mutathatnánk be a francia-magyar koprodukcióban készült Luna című estünket, melyet egy „nagy üstökösnek" nevezett francia koreográfus-zeneszerző-díszlet- és jelmeztervező itt tervezett a KET számára. • Érdekes módon a francia táncművészeiben a magyarok számítanak a legjobbnak, a szabadkai Nagy József ék révén... Fotó: Schmidt Andrea - Igen, pont őket látván jöttek a franciák Magyarországra keresni, hogy hol vannak még olyan őrültek, akikkel hasonló nagyon furcsa dolgokat lehet csinálni. Érdekesség, hogy ők a produkció előtt egy évvel itt éltek, nagyon megfogta őket ez a világ, s a darab nagyrészt rólunk szól - francia szemmel nézve. Ugyanakkor néhány szólónál magyar néptáncokat használtak fel. Ezt a produkciót egyébként megA Napfény Fesztivál programja Augusztus 21. szombat Helyszín: a Tisza alsó rakpartja 08.00-10.00: Játékos vetélkedők 10.00-11.00: A Száz Folk Celsius együttes műsora 11.00-12.00: A bábszínház előadása 12.00-14.00: A divatbemutató próbája 14.00-15.00: A Molnár Dixieland játszik 15.00-16.00: Crimebox-bemutató 16.30-17.00: Majorettek műsora 17.00-18.00: Puszi és Ernestó bohócok szórakoztató műsora 18.00-19.00: Sportfórum 19.00-20.00: Nagy Bandó András műsora 20.00-21.00: Divatbemutató 21.00-22.00: Zoltán Erika lép fel 22.00-22.30: Tűzijáték 22.30-24.00: Skorpió együttes fellépése 24.00-04.00: Az Old Boys együttes műsora Augusztus 22. vasárnap Helyszin: a Tisza alsó rakpartja 08.45-08.50: Rexona lányok bemutatkozása 08.50-09.10: Majorettek műsora Quadriathlon Európa Kupa Futam 09.00-09.15: Úszás rajt 09.15-09.25: Kajak rajt 09.25-10.10: A Molnár Dixieland fellépése 10.10-10.20: Kerékpár rajt 10.20-11.10: Fekete László showműsora I. részlet BMX-bemutató A Hora együttes műsora 11.10-11.20: A COMBAT „D" SC kick box-bemutatója 11.20-12.10: Futás 12.10-16.00: A Hora, a Sharon és a Nemtelen Erotika fellépése 16.00-17.30: A Bojtoiján együttes koncertje 17.30-18.00: Quadriathlon eredményhirdetés 18.00- Nyereménysorsolás, ahol a főnyeremény egy Opel Corsa City személygépkocsi • Egykori szögediek - itthon A fának is van gyökere... (Folytatás az 1• oldalról.) Ezután egykori polgártársaink számoltak be „kinti" életútjukról, családjukról, az óhazához fűződő kapcsolataikról is. Sándor József és felesége Párizsból, Csepregi József és felesége szintén a francia fővárosból érkezett, Magyari Kossá János és felesége, Violett Kaliforniából, Pető Ferenc az USA-ból, Győri István Münchenből, Tóth Domonkos pedig Torontóból jött el a találkozóra. Megannyi érdekes életút, tele megpróbáltatásokkal, kudarcokkal, de sikerekkel is. Mert mindannyian arról számoltak be, hogy „befutottak", magyarán jól élnek, biztos az egzisztenciájuk, a gyerekek kivlóan beszélnek magyarul. És haza vágynak... Talán Sándor József fogalmazta meg a legfrappánsabban az idegenbe szakadtak érzéseit, akik egy állandó készenlétben állnak, olyan késztetésük van, hogy a választott hazában is „haza" gondolnak: - A fának is van gyökere... A mi gyökereink itt vannak ezen a tájon. Soha nem szakadtak el, ezért vágyunk haza. Szerintem egyébként a legtöbb nyugdíjas foglalkozik azzal a gondolattal, hogy itthon töltse hátralévő éveit. Ehhez persze a magyar hatóságoknak is rugalmasabban kellene viszonyulniuk, pontosabban az ingatlanszerzést behatóbban szabályozniuk, hiszen mi a legtöbben kettős állampolgárok vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy nem önként mondtunk le annak idején a magyarról, hanem megfosztottak tőle. A vendégek, akikhez a tegnapi nap folyamán még néhányan csatlakoztak, csütörtökön Ópusztaszerre látogattak, este megtekintették a Szabadtéri Játékok előadását, tegnap a Napfény Fesztivál műsorának vendégei voltak, ma pedig sétahajózáson vesznek részt, találkoznak városi képviselőkkel és üzletemberekkel, majd fogadja őket dr. Lippai Pál polgármester és összegezik a látogatás tapasztalatait, megbeszélik a jövőbeli kapcsolattartás menetét is. Kisimre Ferenc SZOMBAT, 1993. AUG. 21. • A művelődési minisztérium sajtóirodája a következő közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Művelődési és Közoktatási Minisztérium ellenőrzési tervében szereplő általános felügyeleti vizsgálatát elvégezte, és súlyos szabálytalanságokat talált a Nemzeti Filharmónia gazdálkodásában. Bozay Attila igazgató - akinek igazgatói megbízatása szeptember 30-án lejár -, jelenleg és a hátralévő időben szabadságát tölti. A miniszFilharmonikusok baja térium intézkedése nyomán az intézmény felelős vezetője Tóthpál József, a nemrég kinevezett általános igazgatóhelyettes, aki az MKM javaslatára az érintett gazdasági vezetőket azonnali hatállyal felfüggesztette, egyben elrendelte a feltárt hiányosságok tisztázását, a szabálytalanságok megszüntetését. • Gajdos József koreografálta a darabot, s nagyon régi barátság fűz össze benünket. Hajdanán az egyik szólótáncfesztiválra én készítettem fel őt, a lőrincrévi pontozót tanítottam neki. Később szintén felkerült Pestre, elvégezte a Színművészeti Főiskola musicalszakát, táncolt a Rockszínházban, koreografálni kezdett, majd létrehozta a musical- és balettprodukciós irodáját. Már két közös produkciónk volt ebben az évadban, az egyik a Hétszünyű Kapanyányi Monyok igaz történetei, a másik pedig a Táncesetek. Ő készítette az Operett Színházbéli Colombusmusical koreográfiáját is, ahol a viszont a Közép-Erópa Táncszínház működött közre. Ezután szinte automatikus volt, hogy mikor Szegedre hívták, a KET-et ajánlotta. Szinte egyszuszra mondták itt, hogy ők meg szintén ezt a társulatot szeretnék javasolni. A merénylet viszont az volt, hogy színpadra kényszerített. En ugyanis már évekkel ezelőtt abbahagytam az aktív táncot, a szegedi Szabadtérinek azonban nem lehet nemet mondani... Ezért lefogytam tíz kilót, újra tréningeztem, de megérte, mert állítom, hogy itt táncolni, a legnagyobb élmény. • Tavaly itt volt a táncszínház, idén szintén. Jövőre? - Épp most jöttünk Nikolényi Istvántól, ahol Juronics Tamással felvetettük azt az ötletünket, hogy mi lenne, ha jövőre tartanánk egy táncszínházi estet a Szabadtérin, a Szegedi Balett és a Közép-Európa Táncszínház közös produkciójában. Az ötletnek örültek, s azt kérték, hogy szeptember 15-ig tegyük le a komplett tervet. Most a Nemzeti Színházzal tárgyalunk, hogy lehozhassuk azt a bizonyos Táncesetek előadást, amelyben az egyik egyfelvonásost a Juronics Tamás készítette, a másik részét pedig Sebestyén Csaba koreografálta. Emellett szeretHAZAI TÜKÖR 5 láttak egyszerre ennyi embert, de az biztos, hogy eddig szegedi könnyűzenei koncert nem vonzott ennyi nézőt. A titok nyitja pedig nemcsak az aktuális divathullámban keresendő, hanem megint az oly sokszor emlegetett profizmusban. A közönség pénzéért egy jól kigondolt, ötletesen megkoreografált, színvonalasan kivitelezett pop-show-t kapott. Azaz a Rapülőshowt. Melyben elhangzottak az első - pontosabban utolsó előtti - album dalai, néhány szám az októberben megjelenő Rapetáról, a műsorba illeszkedő sztárvendégek emelték a nívót - Szulák Andrea és Somló Tamás -, kifogástalan no meg első osztályú - fényés hangtechnika szolgálta a szórakoztatást. S persze ott volt a nagy trió, a két ismert muzsikus, Berkes Gábor és Szentmihályi Gábor, illetve a szövegmondó nagyiparos egyébként kívülálló, igazi outsider zenész -, az örökmozgó Geszti Péter. Aki fáradhatatlanul ontotta a poénokat, egy pillanatra sem lazított a színpadon - és végig a közönségre figyelt. A kétórás koncert után még kétszer követelte vissza a közönség a csapatot, majd tizenegy óra tájban, a finálé után a hangszórókban hatalmas robaj tudatta mindenkivel: elrapültek. (A kulissza- és a turné egyéb titkairól bővebb összeállítás olvasható a jövő szombaton megjelenő Tinimagazinunkban.) T. V. Döntés után jöhet a diktatúra - vallja Szögi Csaba Éjszakai Rapülés • A nyelvészkedőknek, diszkó-józsiknak, műrappereknek és egyéb tamáskodó szakértőknek mutatott fityiszt Geszti Péter, amikor egy évvei ezelőtt csattanós választ adott a magyar nyelvet rappelésre tökéletesen alkalmatlannak nyilvánítóknak. Bebizonyította, igenis lehet magyarul rappelni. Vagy éppen rapülni. Az ötletesen megírt szövegek professzionális kivitelezésének meg is lett az eredménye, vitték a lemezt, mint a cukrot. Idén már a platinapéldányokat vehették a triumvirátus tagjai. Néhányan azonban még ekkor is fanyalogtak a produkció hallattán, hogy jójó, de élőben már nem mennek ezek a zenei kunsztok. Ők is megkapták a választ: igenis, mennek. Sőt. Úgy, ahogyan Fotó: Révész Róbert Magyarországon még nem ment soha. Európai, vagy inkább világszínvonalú produkcióval indult ugyanis hazai turnéra a Rapülők. A portyázás első felének már vége, az utolsó előtti szabadtéri alkalom szerdán Szegeden, a Dózsa-stadionban volt mintegy négyezer néző előtt. Valószínű, hogy a stadion sokat megért falai még nem hívták már a Bagnolet-i világfesztiválra. • Az előbb említett darabok elkészítésén kívül mivel telt a Közép-Európa Táncszínház számára az évad? - Borzalmas kemény évadunk volt, hiszen négy bemutatót tartottunk, emellett pedig élet-halál harccal telt a fentmaradó idő. December és március között a megszűnésünk volt terítéken, a Kamaraszínház meg akarta szüntetni a teljes önállóságunkat, és egyszerű tánckarrá szeretett volna alakítani bennünket. Szegeden sem ismeretlen ez a probléma. Mi azonban nagyon jó kondícióval tudtunk ebből a harcból kikerülni. Ámbár Énekes István, a művészeti vezetőnk felmondott és elment. Úgyhogy én vagyok egy személyben a művészeti vezető és igazgató. • És ezzel kialakult a totális diktatúra... - Pont nem, mert életre hívtam a művészeti tanácsot, akiknek leadom a műsortervemet, s ők kiválasztják, hogy mit szeretnének csinálni. Nagyon fontos ugyanis, hogy szívesen táncoljanak, s ne egy évig utálják, amit csinálnak. Érezzék magukénak, amit közösen kitalálunk. Ez ugyan nem demokrácia, hanem teammunka. Az általános elképzeléssel ellentétben véleményem szerint a piramis csúcsán nem az igazgató, hanem a produkció áll, a többiek pedig vele együtt csak ugyanolyan téglák. A döntés után azonban az én dolgom kihajtani a maximális teljesítményt, jön tehát a diktatúra. Takács Viktor