Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

SZERDA, 1993. AUG. 18. HAZAI TÜKÖR 5 Örök magnópad A kétszintes ház kilenc családja izgatottan figyelte, hogy ki költözik be az elhunyt tizedik lakó helyére. Nagy volt a riadalom, amikor cigányok foglalták el a megüresedett ott­hont. A közvetlen szomszéd költözésre gondolt, az emele­ten elektromos zárat szereltek fel a folyosó ajtajára, az ud­vari kamrákra pedig új lakatok kerültek. Am az idős há­zaspár nem okozott semmiféle botrányt. Szavukat sem le­hetett hallani, legfeljebb unokájuk (?) csivitelése vitt némi színt a ház életébe. Lassan megnyugodtak a kedélyek. Hanem ahogy megjött a nyár! A jó idő odacsalogatta népes rokonságukat. Az új lakók szavát továbbra sem le­hetett hallani (köszönésük is visszafogott volt), ám annál fülsértőbb társasági élet zajlott ablakuk előtt. Minden este rendre összegyűltek az ablakuktól alig négy méterre levő padokon, s reggelig hangoskodtak. Eleinte a ház melletti nonstop boltnál megálló vendégekre specializálódtak a fia­talabb kurvák - nem egyszer a lakók tudomására hozva napi árfolyamukat. Később máshová tették át „telephelyü­ket", a hajnalig tartó ordítozásnak azonban ezzel nem lett vége. A házbeliek előbb a bolthoz érkező rendőrkocsikban bíztak, a rend őrei azonban rá se bojszintottak az egészre. Aki tehette, éjszakára még a spalettát is becsukta, ha alud­ni akart. Ekkor viszont nem a zaj, hanem a hőség tette le­hetetlenné a pihenést. A lakók nosztalgiával emlegették az évekkel ezelőtt eltávozott házbeli öregasszonyokat, akik szintén ezeken a padokon ültek éjjel-nappal, s mindent tudtak a környékről. Mintegy magnó módjára visszamond­ták egymásnak mindazt, amit napközben hallottak, észlel­tek. Ezért is nevezték úgy ezeket az ülő- (és pletyka) alkal­matosságokat, hogy magnópad. Am a csendesen beszélge­tő öregasszonyok helyére most ülők cseppet sem kímélték a környékbeliek idegeit. A pohár akkor telt be, amikor az út túloldalán lévő ko­mák is betársultak a kórusba. Lakógyűlés ugyan nem volt, de két nap múlva egy éjjelen „kiásódott" a padok fele. A maradék kettő ügyében kérvény született, amelyeknek sor­sát az illetékes hivatal az érintettekre bízta. Az egyik fér­fitárs nyomban a tettek mezejére lépett, s ezt látva, többen is csatlakoztak hozzá. Mindenféle padkiemelő alkalmato­sság előkerült. Csak épp ásó kéne - sóhajtott fel egyikőjük a hiábavaló próbálkozások után. Az idős házaspár eleinte ablakából figyelte a történé­seket. Az asszony, szokásához híven, meg sem szólalt. A férfi sem, csak hirtelen eltűnt az ablakból. Amikor meg­jelent a kapunál, kezében egy ásót tartott. Nem kést. Majd segített elcipelni a bajok okozóját. Alig egy órával a nagy akció után, az eltüntetett padok helyén ismét megjelent négy kisszék. Vass István Péter • Vasúti szerencsétlenség Elhunyt a Dacia hatodik utasa is Szombaton 10 óra után 9 perccel az utóbbi évek legsú­lyosabb. hat halottat követelő tragédiája történt Makón a 43­as úton. a Fegyvergyár közelé­ben lévő újvásártéri vasúti átkelőnél. A Barát Ferdinánd, 64 éves. Kiszomboron élő ro­mán állampolgár vezette Dacia kombi gépkocsi a rendőrségi közlések szerint nem vette észre, vagy figyelmen kívül hagyta a lanúk elmondása sze­rint üzemképes, villogó piros jelzést adó jelzőlámpát, s összeütközött a Vásárhely felől 48 km-es sebességgel közleke­dő személyvonattal. A vészfé­kező vonat a Daciát - a hely­színelő rendőrök adatai szerint - több mint 40 méteren keresz­tül tolta maga előtt a síneken. A gépkocsi utasai, Barát Fer­dinánd 64 éves. Barát Ilona 30 éves, Varga Edit 18 éves. Var­ga Margaret 46 éves és Barát Nándor 3 éves kisgyermek a helyszínen életüket vesztették. A Dacia hatodik utasát, az 51 éves Fodor Juliannát kórházba szállították, ahol azonnal meg­operálták. A koponya- és hasi sérüléseket szenvedett hölgy életét azonban így sem sikerült megmenteni, vasárnap hajnal­ban az orvosi beavatkozás elle­nére belehalt sérüléseibe. P. T. P. • Hogyan került az idén Szegedre a rendezvény? - Tavaly Baján rendezték meg az Országos Biológiai Na­pokat, amelynek volt egy molekuláris biológia szekciója, amit a Szegedi Biológiai Köz­pont munkatársai tartottak, összesen 7 előadásban. Akkor a hallgatóság komoly érdeklő­dést mutatott a modern bio­lógia eredményei iránt - és az köztudomású, hogy az SZBK az az intézmény, amely lefedi a modern biológiai kutatáso­kat, nemzetközi szinten is. Ezután kértek fel arra, hogy az Országos Biológiai Napok idei programjának szakmai részét állítsam össze. • Hogyan állt össze a prog­ram? - Az SZBK öt intézetének öt közismerten kiváló előadóját kértem föl, hogy magas, tudo­mányos ismeretterjesztő szin­ten foglalják össze a hallga­tóknak azokat a kutatási terü­leteket, amelyeken ők dolgoz­nak. A hallgatóság zömét kö­zépiskolai biológia tanárok te­szik ki. • Az előadások mennyire mennek „mélyre"? - Itt azt tekintik át, hogy az egyes kutatási területek most hol állnak, melyek a legfon­tosabb eredményei, és mik a perspektívák. • Ez hogyan és hol kapcso­lódik az középiskolai okta­táshoz? - A középiskolai tanköny­vekben azok az ismeretanya­gok jelennek meg, amelyeket már több szinten átszűrtek. Te­hát: egy tudományos közle­• Szegedi Országos Biológiai Napok Kutatás és oktatás: tíz év eltéréssel Fotó: Révész Róbert Közel húsz éves szünet után került újra Szegedre az Országos Biológiai Napok XXXVI. rendezvénye, amely­nek háromnapos előadássorozatán középiskolai tanárok ismerkednek meg a biofizika, a biokémia, a növénytan legújabb kutatási eredményeivel. A második nap kezde­tén beszélgettünk dr. Szabad János tudományos tanács­adóval, a biológiai tudományok doktorával, aki egyben főszervezője is az előadásoknak. mény általában közel egy év­vel ezelőtti kutatási eredményt ír le. Ezekből a tudományos közleményekből írnak olyan összefoglaló munkákat, ame­lyek az illető területet áttekin­tik. Ez ekkor már a legújabb gondolatvilághoz képest körül­belül 3-5 éves elmaradást je­lent. Az ezekben az össze­foglaló munkákban kikristá­lyosodott ismeretanyag jelenik meg az egyetemi tankönyvek­ben, ez pedig már 5-7, olykor 10 éves elmaradást is mutathat. És csak ezután jelenik meg a gimnáziumi tankönyvekben. Ami annyit tesz, hogy ha valaki a gimnáziumi tanköny­vekre szorítkozik, akkor a ma történtekhez képest legalább tíz évvel el van maradva. Ez borzasztóan sok. Ezért kell ne­künk itt és most beszélni az új eredményekről. • Más országokban is ha­sonló mértékű az elmara­dás? - Igen, a legtöbb helyen kö­zel tíz év, de vannak ennél rosszabb helyzetben lévő or­szágok is. • A napra kész tájékozta­tásnak más lehetőségei is vannak, például folyóira­tokban. - Volt egy nagyszerű fórum, amely majdnem napra készen tájékoztatta a biológusokat, ez pedig a Tudomány című folyó­irat, ami sajnálatos módon megszűnt. Ezen a háromnapos rendezvényen összesen 25 elő­adás hangzik el. Minden elő­adó vállalta, hogy dolgozat formában leírja az előadását. Én öt kiadóval tárgyaltam, és ötször sültem föl. A kiadóknak első kérdése az volt, hogy hány példányban és mennyiért le­hetne eladni. Azt hiszem, átes­tünk a ló túlsó oldalára, most mindenki profitot akar fölhaj­tani, és abszolút értékes szelle­mi termékek mennek veszen­dőbe azáltal, hogy nincsenek meg a kiadás lehetőségei. Podmaniczky Szilárd • A történelem tudományt is megtépázó viharai ellenére mára számos szakmai vív­mánnyal büszkélkedhetnek az igazságügyi orvostan hazai művelői. A fejlődés jelentős állomása volt az 1876-ban életbe lépett hullavizsgálati rendelet, amely metodikai levélként is megfelel. Új le­hetőségek előtt nyitott utat az országos bírósági vegyészeti intézet létrejötte, majd az 1876-ban alkotott első egész­ségügyi törvény, amely - meg­különböztetendő a természetes és erőszakos elhalálozást - kö­telezővé tette a halottkém­lelést. A Kolozsvárról 1921-ben Szegedre telepített egyetem anatómiai, kórbonctani és tör­vényszéki orvostani intézetei akkor kerültek - ideiglenes jelleggel - a Rókusi Elemi Népiskolába, amelynek épülete 1981-ig, sőt részben ma is ott­hont adója az intézetnek, amelynek a második világhá­ború után szinte mindent újra kellett kezdenie. Önállóságát sikerült megszereznie, ám a törvénytelenségek korszaka sem kedvezett a szakma fejlő­désének. Fordulópontnak te­kinthető az 1966-os év, amikor megalakult a Magyar Igaz­99Apja a jog-, anyja az orvostudomány 99 Igazságügyi orvosok nagygyűlése Szegedeo Kevés tudomány dicsekedhet azzal, hogy csaknem 200 éve tantárgyként oktatják az egyetemeken. Márpedig az igazságügyi orvostan, amelynek „apja a jog-, anyja az orvostudomány", ilyen jelentős múltra tekint vissza. A Mária Terézia szervezte Helytartó Tanács 1793. novem­beri rendelete mondta ki először Magyarországon, hogy a törvényszéki orvostan és a politika medicina ezután önálló tanszéken, szigorlati tárgyként oktattassék a pesti egyetemen. Ez volt az alapja a bűnüldözésben és igazság­szolgáltatásban nélkülözhetetlen tudomány fejlődésének - mondta tegnap dr. Földes Vilmos em. professzor azon a sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága rendezett a 19-én kezdődő X. nagygyűlése al­almából. ságügyi Orvosok Társasága, amelynek tagjai 2-3, majd öt évenként megszervezett nagy­gyűléseiken adták át egymás­nak tapasztalataikat. A szakma jelenlegi gondjait dr. Varga Tibor egyetemi ta­nár, a SZOTE Igazságügyi Or­vostani Intézetének vezetője vázolta a tegnapi sajtótájékoz­tatón. Elmondta: az országban minden téren, az egészség­ügyben, a jogban tapasztalható átalakulás érzékenyen érinti az igazságügyi orvostani szerve­zetet is. így most különösen ér­zik annak hátrányát, hogy noha három gazda fennhatósága alá tartoznak, igazából egyiknek sem szívügye ez a terület. A saját legfontosabb, alapvető gondjaival van elfoglalva az egészségügyi, a belügyi és az igazságügyi tárca, ezért félő, hogy három szék között a föl­dön találják magukat. Mivel mindenki a másikra mutogat, s az egyetemi finanszírozás is kérdéses, a szakma léte kerül­het veszélybe. Márpedig ahol ennyi az öngyilkosság, a bale­set, aligha lesz nélkülözhető az igazságügyi orvosszakértők munkája. Az augusztus 19-től 21-ig tartó nagygyűlés színhelye a Talent Center, ahol mintegy kétszáz résztvevő ismerkedik meg a szakma legfrisebb ered­ményeivel. Hetvenöt előadás hangzik el a traumatológia, a toxikológia, az igazságügyi el­mekórtan és a biztosítási or­vostan témakörében, s 15 kül­földi kutató, köztük a társaság hat tiszteletbeli tagja számol be tapasztalatairól, elméleti ered­ményeiről. Ch. Á. MMBHMHHMHMMHHM HMHMHMM^^HHMMBI • A bemutatott minták alig több mint fele, 56 százaléka elégítette ki minden tekintetben a forgalomba hozatal feltételeit - állapították meg a vizs­gálatok során. Az új cikkek 16 százaléka - szemben a tavalyi öt százalékkal - több mint 1700 termék súlyos hibák miatt nem kerülhetett forgalomba. A hazai újdonságok közül az élelmiszerek zöme nem volt kiemelkedő, az újfajta kenye­rek, húsipari termékek több­nyire csak nevükben térnek el az elődöktől. Az édesipari nagyvállalatok pedig legfel­jebb a csomagolást módosítják. Az intézet szakemberei sajná­latosnak ítélik azt a tendenciát, hogy a gyártók idegen nyelvű felirattal ellátott csomago­lóanyagokat használnak, és a jelölések szinte olvashatat­lanok. A tartósítóipar elő­rukkolt néhány kiváló minő­ségű gyorsfagyasztott termék­kel; a szeszipar területén nem csökkent a kommerszkészít­mények dömpingje, és a szörp­készítmények között szinte csak silány, gyümölcsöt nem tartalmazó aromával ízesített termékeket mutattak be. A ru­házati kínálat a hazai ipar ha­nyatlását tükrözi, s ugyanez elmondható az új híradástech­nikai termékekről, továbbá a háztartási iparcikkekről is. Míg a KERMI jelentéseiben koráb­ban elmarasztalta a hazai for­galomba kerülő járművek mi­nőségét, ezúttal az Opel és Su­zuki személygépkocsikat, vala­Hazai új termékek, import előminták Csaknem 11 ezer hazai új termék és import előminta forgalomba hozatal előtti minőségvizsgálatát végezte el a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az év első felében. A gyártók és kereskedők megbízásából 9 szá­zalékkal kevesebb hazai újdonságot és 13 százalékkal ke­vesebb import mintát vizsgálat az intézet, mint a múlt év azonos időszakában. mint a Schwin Csepel kerék­párokat egyenletesen jó minő­ségűnek értékelte. A félév folyamán az élelmi­szerimport előminták száma 2300 volt. A hűskészítmények zöme Hollandiából érkezett, ezek minősége a hazai termékekkel megegyezően általában köze­pes. Jó minőségűek az osztrák, holland és német margarinok, az import olajok, valamint a meglehetősen drága tejipari termékek, elsősorban a sajtok. Az égetett szeszes italok között több fogyasztásra alkalmatlant találtak a KERMi szakembe­rei, számos közülük hamisított, illetve csempészett termék volt. Tovább növekszik a sör­import, már Dél-Afrikából, az USA-ból és Új-Zélandból is vásárolunk söröket. Az import ruha-, illetve tex­tilipari termékeknek mindössze 35 százaléka elégítette ki a kö­vetelményeket, a méteráruk többsége tetszetős, de tartós­ságuk nem megfelelő, a felső­ruházati cikkek általában ela­vultak, gyenge minőségű rak­tárkészletekből származnak, olcsó, igénytelen, török és távol-keleti áruk. A hazai cipőipar termelésének \ iwae­sésével párhuzamosan növeke­dett e területen is az import, ám az importálók jó része szakmai, kereskedelmi ismere­tekkel nem rendelkezik. Ebből adódóan tömegesen jelennek meg a hazai piacon a gyenge minőségű cipők, aránytalanul magas áron. A híradástechnikai cikkek­ről viszont elmondható, hogy a minták számszerűségükben csökkentek ugyan, ám keve­sebb lett a gyenge minőségű, ismeretlen márkájú távol-keleti termék.

Next

/
Thumbnails
Contents