Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

KEDD, 1993. AUG. 17. • Mindenki jól járt az úszónapon Jövőre ugyanekkor, ugyanitt! SPORT 7 A habokkal és hullámokkal birkózva öt kilométert úsztak a kockázatot vállalók. (Fotó: Hárs László) • Idén harmadszorra rendezték meg a városi sportigazgatóság szervezésében a szegedi úszónapot. Hasonlóan az előzőekhez, most is nagy népszerűségnek örvendett. Zentárói, Szabadkáról, Kikindáról, de még Budapestről is érkeztek indulók erre a sokakat megmozgató rendezvényre. Szombaton 9.00 órakor startolt a folyami úszás, amelynek során öt kilométernyi távot kellett a habokkal és a hullámokkal birkózva megtennie annak a 75 indulónak, aki a szőkének már egyáltalán nem nevezhető Tiszában vállalta a kockázatot. Volt, aki gumiruhában, volt, aki fókazsírnak látszó kenceficével bedörzsölve vágott a távnak, s bár sok mindenben különböztek a résztvevők, egyben azonban megegyeztek: mindegyik célba ért. A négy korcsoport versenyzői közül a legfiatalabb egy kikindai 6 éves kislány, míg a legidősebb a 75 éves Balla László volt. Ez utóbbi a 60 éven felüliek versenyét meg is nyerte. Láthattuk a triatlonista Vecseri Lajost, aki a 25^)5 év közöttieknél 2., a könnyűbúvár Savanya Norbertet, aki a 25 év alattiak kategóriájában 3. lett, valamint a Szeged SC úszóját. Nagy Olgát, aki ugyanebben a korosztályban, de a nők között elsőként mászott fel az úszóházra. A tápéi strandról rajtoló folyami úszók mindegyike „tombolhatott", ahol rengeteg ajándékot sorsoltak ki közöttük. A helyezettek érmeken és okleveleken kívül kisebb ajándékok büszke tulajdonosaivá váltak. A folyami úszást délután a még nagyobb tömeget megmozgató uszodai „pancsikálás" követte. Az 50 m-es előírt „penzumot" bármilyen úszás• Labdarúgás Bolívia ismét nyert, Brazília döntetlent játszott Sorsdöntő fontosságú fordulót rendeztek vasárnap a labdarúgó világbajnoki selejtezők dél-amerikai csoportjaiban. Az A-csoportban a veretlenségét 33 mérkőzés óta őrző Argentína kikapott Kolumbiában, ezzel továbbra is nyílt a versenyfutás a csoportelsőségért. A hazai győzelemmel véget ért Paraguay-Peru találkozó végkimenetele azt jelentette, hogy Peru minden esélyét elvesztette a továbblépésre. A B-csoportban a nagy érdeklődéssel várt Uruguay-Brazília összecsapás 1-1-es döntetlennel zárult, azaz nem dőlt el semmi. Tovább folytatja viszont diadalmas menetelését a csoport meglepetéscsapata, Bolívia, amely négy játéknap után sem vesztett még pontot. Eredmények: A-csoport: Kolumbia-Argentína 2-1 (1-0). Barranquilla, 55 000 néző. Gólszerzők: Valenciano (3. p.), Valencia (53.), illetve Bello (88.). Paraguay-Peru 2-1 (2-1). Asuncion. Gólszerzők: Mendoza (14. p.), Chilavert (28. 1 l-esből), illetve Del Solar (45. - 1 l-esből) A csoport állása három forduló után: I. Kolumbia 5 pont, 2. Argentína 4, 3. Paraguay 3, 4. Peru 0. B-csoport: Uruguay-Brazília l-l (0-1). Montevideo. 60 000 néző. Gólszerzők: Fonseca (78. p.), illetve Rai (29.) Bolívia-Ecuador 1-0 (1-0). La Paz, 45 000 néző. Gólszerző: Ramallo (18. p.) A csoport állása négy forAz idénynyitó egyetlen játékosunknak sem kedvezett, nemhogy telitalálatra, de olyan szelvényre sem akadtunk, amin egyetlen mérkőzést eltaláltak volna. Ezért a héten duplázódik az alapnyeremény, tehát ismét érdemes lesz tippelni a gólkülönbségre. Végeredmény 1. Gödöllő-Szeged SC 2. SZVSE-Szegedi Dózsa +1 3. Tápé-Mórahalom Pótmérkőzés: Szőreg-Orosháza ( ) Beküldési határidő: augusztus 20., déli 12 óra. Címünk: Délmagyarország szerkesztősége, 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra kérjük ráírni: 2+1. nemben letudhatta a sportuszoda közönségéből verbuválódott 121 induló. Itt aztán nem csodálkozhattunk semmin sem. Volt, akinek napokig piros maradt a hasa, ahogyan „fejes" gyanánt vízbe toccsant, de olyannal is találkoztunk, aki szinte minden formációt kitalált, a hátúszástól a mellig, csakhogy menet közben el ne süllyedjen. A tíz korcsoport gigászi küzdelmében a legfiatalabb induló egy alig 3 éves leendő reménység volt, a legidősebb pedig az idei folyamúszást csak vállfájása miatt kihagyó 84 éves Bökönyi György. A megfelelő ajándékok természetesen itt sem maradtak el. Az úszónap fénypontját kétségkívül az esti vízipólómeccsek jelentették. A végső győzelmet az Esztergomi Mihály, Juhász György, Lengyel Zoltán, Kiss Lajos és mások fémjelezte Szegedi Vízilabda Egylet szerezte meg, ilyen nevek előtt, mint az ezüstérmes SC Gitt, a harmadik helyezett Riadt Nyulak, valamint a Merülő Forralok, az OH Alkoholcsoport, az Aranycsapat és a Pick Volán előtt. Nem kellett szégyenkezniük utolsó helyük ellenére sem a kézilabdásoknak. hiszen ellentétben a többi csapattal, ók aztán tényleg csak a kádban látnak vizet. Bartók például az egyik ráúszásnál annyira elfáradt, hogy kifeküdt a partra. Az Aranycsapat nők bevetésével is próbálkozott kevés sikerrel. A mérkőzéseket Veres Iván vezette, nonstop műszakban. A félig komoly, félig mókás úszónap ismét elérte célját. Köszönet érte azoknak, akik segítettek ebben, többek között a vízi rendőrségnek. Tehát jövőre ugyanekkor, ugyanitt, csak lehetőleg még többen! Pigniczki József • Labdarúgó NB1. Nyert a Vác Kispesten! A pénteki és szombati hét csata után hétfő este Kispesten bonyolították le a labdarugó NB 1. őszi első fordulójának nyolcadik, egyben legérdekesebbnek ígérkező összecsapását, amelyen a legutóbbi bajnok Kispest-Honvéd FC a mögötte ezüstérmes Vác FC-Samsungot fogadta a Bozsik stadionban. Kispest-Honvéd FC Vác FC-Samsung 1-2 (l-l) Kispest, 5000 néző, vezette: Hartmann. Gólszerzők: Pisont (43. p.), illetve Aranyos (46.), Füle (84.) A kispesti bajnokcsapat roppant balszerencsésnek mondható, mert mind az első, mind a második félidőben több és jobb helyzetet dolgozott ki ellenfelénél, amely szűkre szabottabb lehetőségeivel jobban élt. A győzelem fő kovácsa, a legutóbbi gólkirály Répási, aki ugyan mindössze kétszer villant meg, de ezek a megmozdulások két gólt készítettek elő. A Honvéd középpályás sora meglehetősen szervezetlennek tűnt, ami megszívlelendő a Manchester United elleni közelgő BEK-csaták előtt. • Holnap délután Előkészületi mérkőzés Szőregen SzóTegcn holnap, szerdán előkészületi mérkőzést játszik az NB IH-as helyi együttes. A hazaiak ellenfele az NB H-es Szeged SC lesz, a találkozó délután 5 órakor kezdődik. • Tenisz Emlékverseny Makón Ha Szent István napja, akkor tenisz Makón! Immáron 11. alkalommal rendezi meg a makói dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelóintézet hagyományos, dr. Tiszai Aladár emlékversenyét augusztus 20-án. Az idei versengés - ahogyan dr. Stróbl Ferenctől megtudtuk - lényegesen ünnepélyesebb, „feldobottabb" lesz, mint az előzőek, holott azok rendezésére sem lehetett panasz. Bizonyára a nevezések számában is megmutatkozik majd, hogy a támogatók jóvoltából rendkívül értékes, 10-12 ezer forint értékű, gyönyörű vándorserlegeket kapnak a győztesek. A nagyszabásúnak ígérkező verseny pénteken reggel 8 órakor kezdődik a kórház pályáin, nevezni (egyéniben 300, párosban 200 forint személyenként) a helyszínen lehet. A versenyszámok: női egyes (korhatár nélkül), férfi egyes 45 év alatt és felett, valamint férfi páros korhatár nélkül. duló után: 1. Bolívia 8 pont, 2. Ecuador 4 (5-1), 3. Brazília 4 (6-4), 4. Uruguay 4 (3-4), 5. Venezuela 0. Bolívia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy 1950 után újfent világbajnoki döntőben léphessen fel futballválogatottja. Csak csendben illik azért megjegyezni: az eddigi négy győzelmük közül hármat hazai környezetben arattak a délamerikai B-csoportban százszázalékos teljesítménnyel élen haladó bolíviaiak. Gyakorlatilag tizenkét emberrel játszottak Ecuador ellen is... Tizenkettedik emberük a tengerszint feletti magasság, amellyel eddigi három la pazi ellenfelük (Brazília, Uruguay és most Ecuador) képtelen volt megbirkózni. Ebből a csoportból két válogatott jut el a jövő évi vb-döntőbe, s úgy fest, Bolívia lesz az egyik. Kérdés, a jóval esélyesebb brazilok és uruguayiak miként erősítenek a továbbiakban? Utóbbi két legénység egymás ellen elért 1-1-es döntetlenje után érthetően inkább a brazilok örülnek, lévén, hogy Montevideóban harcoltak ki létfontosságú pontot. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a totó 33. fogadási hetének nyereményei a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 1 darab, nyereménye 6 374 144 forint; 13 találatos szelvény 2 darab, nyereményük egyenként 1 469 807 forint; 12 találatos szelvény 45 darab, nyereményük egyenként 65 325 forint; 11 találatos szelvény 602 darab, nyereményük egyenként 4883 forint; 10 találatos szelvény 5466 darab, nyereményük egyenként 807 forint. Kollektív neurózis N

álunk, sajnos, egyre kevesebben kíváncsiak történéseire, ám a foci, ez a nemes varázs, mégiscsak milliók szórakoztatója. Idénykezdetkor nagy sóhajok közepette valljuk meg önmagunknak és hasonszőrű cimboráinknak: de jó is, hogy a sípmesterek csak a mérkőzéseket fújják le, a játék mindig újra kezdődhet. A szurkoló - ma már többnyire csak kíváncsi szemlélődő izgalommal várja a rajtot, az újbóli bemutatkozást annak reményében, hogy mást, szebbet és jobbat lát, mint az előzőekben. Ezért aztán fogadkozik is annak rendje és módja szerint, hogy türelmes lesz, nem csépeli unos-untalan, hanem biztatja majd a játékosokat, akik ha győznek — de csakis akkor — kedvencek... Tart mindez a kezdést jelző sípszót követő második-harmadik hibáig, utána már a nézőtéren minden a régi koreográfia szerint zajlik, mintegy bizonyítva, a világtól és a társadalomtól független sport nem létezik. Nem, mert sohasem volt semleges jelenség, mindig a gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok hordozója, azok tükrözője. Jól lehetett ezt érzékelni szombaton a Hunyadi téren, másnap a Tisza-parti stadionban, de említhetném Újszentivánt, Sándorfalvát, Mórahalmot, vagy más, NB l-es csapatokkal rendelkező városok stadionjait. De maradjunk szűkebb pátriánk Tisza-parti stadionjában, ahol vasárnap délután, bő húszpercnyi játék után, a lelátó népe a régi hangszerén a régi nótát „zenélte"... Kezdetben még csak „humorizált", később viszont csapkodott az indulat, ami válogatás nélkül találta telibe az ártatlant, a lelkesedőt, a jószándékút... Fortyogott a zöld gyepig ható, akaratot bénító és közönyt kiváltó kollektív neurózis. Feledtetve, hogy a foci játék, vagy ha úgy tetszik, össznépi játék. Olyan játék, ami hazánkban valaha eredményes, sikeres sportág volt, és jóval magasabb színvonalon művelték, mint napjainkban. Közös érdekünk tehát, hogy visszakapjuk a hajdanvolt élményt, a nagy örömet. És azt, hogy a pályák mérkőzésről mérkőzésre alakuló legendák színterévé változhassanak megint. Ezért azonban mindenkinek, a játékosnak, az edzőnek, de a szurkolónak is áldozni kell! Tisztában vagyok vele, jómagam is vallom, a publikum mindenkor tiszteletet érdemel. Különösen napjainkban, amikor tengernyi gondja, üres pénztárcája ellenére is hajlandó pénzt adni azért a gyér produkcióért, amiből hétről hétre részelni kénytelen. De ha már áldozott, próbálja meg szórakozva (nem belenyugodva!) tudomásul venni, most csak ennyire telik. Mert attól sem Nagy Zsoltnak, sem Csúcsnak, sem a Várszegi-fivéreknek, de egyik szegedi focistának sem jön meg az önbizalma, ha a kedvszegő pocskondiázás majdhogy depressziót kiváltó súlyától görnyedezve kell bizonyítania. A kényszerből alaposan megfiatalított űj szegedi csapat új, de nem világmegváltó terveket szövögető edzővel kezdte a bajnokságot. Antal Péter nem ígért, a jelenlegi helyzetben nem is ígérhetett mást, mint becsületes munkát, ugyanakkor nem kért „kegyelmet", mi több, türelmet sem a nézőktől! Ezzel tisztában vannak, tisztában kell, hogy legyenek a kritikátlanul viselkedő „ítészek" is. Azok, akik - ahogyan egy általam tisztelt és igen nagyrabecsült idős, a szegediek valamennyi összecsapását megtekintő deszki SZURKOLÓ is mondta - valószínű csak azért járnak meccsre, hogy ne legyenek otthon. Őnekik teljesen mindegy, kiket látnak játszani, ki a szakvezető - semmi sem jó! A mérkőzésnek nevezett látványból számukra egyetlen, ami lényeges: fitogtathatják „hozzáértésüket", kikiabálhatják magukból elmés bölcsességeiket, no meg büntetlenül szapulhatják embertársaikat. Nem a szép játékkal párosuló jó eredményért, csak a győzelemért ágálnak... E

zzel nem azt akarom mondani, hogy a szurkolók fojtsák magukba véleményüket, ne tegyék „közkinccsé" meglátásaikat. Erről szó sincs. Vitatkozni - persze kulturáltan - lehet, kell is azon, miért tart ott Szeged labdarúgása, ahol jelenleg van. De semmi esetre sem úgy, ahogyan a szegedi lelátó embere teszi... Gyüild Ernő