Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

HÉTFŐ, 1993. AUG. 16. HAZAI TÜKÖR 5 Az ötödik nemzetközi néptánctalálkozó gálaestje ma este 6 órakor kezdődik, az ifjúsági házban. Délután 2 órakor a Szegedi Biológiai Központban kezdődnek a XXXVI. országos biológus napok. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Juhász Gyula Művelődési Központ H. Nagy Anikó festőművész kiállítása szombat és vasárnap kivételével naponta 10 és 18 óra között. A Somogyi-könyvtárban Ötszázhúsz év könyvei a száztíz éves Somogyi-könyvtárban. Naponta 10 és 18 óra között Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállítása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az I. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptyehon. Temes megye és a Vajdaság képzőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlat Fekete-ház Baross Gábor, a vasminiszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőművészeti kiállítása A Bálint Sándor Művelődési Házban Kicsinyek, színházak, istenek - fotók és festmények Kína életéről. A Népművészti Alkotóházban (Á,rboc u. 1-3.) Dr. Szabó Irméné népi iparművész, a népművészet mestere killftása. ÁLDANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Lucs-képgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magukat" (régészeti kiállitás) Csongrád megyei népművészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrászat Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanyagából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jövője (várostörténeti kiállitás) Fekete-ház Csongrád- és Csanád megyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és művei Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt 1 LA) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) I(j. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs u.) Csökkenő szállodaárak Csökkennek az új áfa-törvény következtében a négy- és ötcsillagos szállodák árai. A „betérő" forgalomban az árak már a törvény augusztus 1-jei életbe lépése után mérséklődtek, és a jövő évi árak alakulását is befolyásolja az áfa-törvény. Az idegenforgalomban eddig is a 10 százalékos áfa-kulcs volt a jellemző, a négy- és ötcsillagos szállodák hátrányos megkülönböztetése nyilvánvalóan igazságtalan volt. Ezt küszöbölte ki az új törvény, amely 25 százalékról 10 százalékra csökkentette ezen kategória áfa-kulcsát. Ez jelentősen befolyásolja e szállodák árait, és jótékony hatással van a magyarországi idegenforgalomra. A nem rendeléses, „walk-in" forgalomban az adócsökkentés hatása azonnal érzékelhető volt, mivel itt lehetőség van az alkura. A rendelések szabott áraira az új jogszabály olyan hatással lesz, hogy a jövő évben nem követik az árak az inflációt, reálértékben tehát árcsökkenés történik. Az utószezoni kiajánlások esetében az árak minden bizonnyal már idén mérséklődnek. • Csongrádi búcsú A Tiszai Mária-napok emlékére Vendégül látták a nagyváradi püspököt, Tempfli Józsefet is. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Pontosan 46 évvel ezelőtt, 1947. augusztus 15-én volt az ünnepélyes megnyitója a csongrádi Tiszai Mária-napoknak. Akkor a szervezők azt hitték látván a több tízezres érdeklődést lesz folytatása is. A politika és a történelem azonban közbeszólt, így ezt az eseménysorozatot csak most szombaton és vasárnap rendezhették meg újból. A Szűz Mária mennybe menetelének tiszteletére tartott misére ismét kihozták a templomból a közel 350 éves Máriaképet, s ez alatt emlékezett vissza Zsótér Antal plébános a 46 évvel ezelőtt történtekre. A misén Fejes László kecskeméti plébános, címezetes ellésmonostori apát mondott szentbeszédet; kiemelve, hogy Mindszenty József 46 évvel ezelőtti csongrádi beszéde után nem sokkal kezdődött meg az egyház és a hit üldözése. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött ünnepi szentmisére annyi hívő zarándokolt el, hogy mindenki be sem fért a templomba, így sokan csak hangszórókon keresztül hallhatták a szertartást. Mintegy négyezer ember előtt, a Boldogasszony anyánk kezdetű ősi magyar énekkel kezdődött meg a szertartás, melyen Tempfli József nagyváradi püspök üdvözölte a csongrádi, s a máshonnét származó híveket, s papjaikat: „Otthonról jöttem, s haza érkeztem", miután emelte ki - nem csak a csongrádi, de a nagyváradi templom is Szűz Mária tiszteletére emeltetett. Igaz, története során rengeteg imának, könnynek volt a tanúja, hiszen először a tatárok, majd a törökök égették porig, majd egyszer ismeretlen ok miatt gyulladt ki, s végül a kommunisták vették el az egyháztól azt a templomot, melynek ősét Szent László magyar király emeltette. Székelyhídi Hajnalka (Zórika) és Vajk György (Józsi). (Fotó: Gyenes Kálmán) • Cigányszerelem-bemutató a szabadtérin Profi vadromantika Van némi averzióm a műfajtól, mégis jól szórakoztam a szabadtéri legutóbbi bemutatóján. Lehár Ferenc ritkán játszott daljátékát, a Cigányszerelmet Vámos László porolta le, és a muzsikát középpontba állítva összevonásokkai, rövidítésekkel tette dramaturgiailag jobban felhasználható alapanyaggá. Bár ezt a változatot a Fővárosi Operett Színházban már három éve bemutatták és azóta nemzetközi sikersorozattá is váit, a teljesen új díszlet, a módosult szereplőgárda miatt a szombati előadás igazi premiernek számított. A történet az erdélyi Kárpátokban, a Csernapatak partján játszódik, amit Csikós Attila látványos vadromantikus díszletei jelenítenek meg. A timpanont eltakaró előbb sejtelmesen sötét, majd kivirágzó félhold, a lejtőkkel tagolt, repkénnyel futtatott sziklafal, a két hatalmas sötétzöld fenyő, a vízimalom és a várkastély természetesen simulnak a térbe, lehetőséget teremtenek a kitágított színpad maximális kihasználására, ugyanakkor komor hátteret adnak Kemenes Fanny hol bolondos, hol vadul rikító remek jelmezeihez. A sztori roppant egyszerű: Zórika, Dragotin bojár lánya nem Bolányi Gergelyt szereti, akihez az apja kívánságára feleségül kell mennie, hanem Józsit, a nőcsábász cigányzenészt. A néphit szerint, ha egy leány Boldogasszony napján iszik a Cserna vizéből, akkor megálmodja a jövőjét. Zórika is álomba merül, álmában követi Józsit a cigányok közé, de az rosszul bánik vele, csapodár, nem akarja feleségül venni. Zórika ébredése után boldogan látja, hogy csak álom volt az egész, és örömmel lesz Bolányi Gergely felesége. Ebbe a meglehetősen vérszegény történetbe kitűnő énekes-színészek lehelnek életet. Pitti Katalinról köztudott, hogy ragyogó megjelenésű, hogy kiművelt, csodálatos hangja van, de mindezek mellett legalább ilyen fontos, hogy szépen mond prózát, természetesen viseli a ruháit, és remekül táncol. Ilona, a megözvegyült mulatozó magyar nagyasszony karakterszerepe jutalomjáték számára, híres dala, a „Messze a nagy erdő" szép tapsot kapott. Zórika meglehetősen sematikus, de hangilag roppant kényes naivaszerepét az Operaház szép és fiatal koloratúrszopránja, Székelyhídi Hajnalka alakítja imponáló hangi és színészi biztonsággal. Józsit, a cigányzenészt Vajk György, a szegedi operatársulattól az Operettbe átigazolt tenorista kelti életre, kissé furcsa mozgással, de egyébként perfektül. Jolán szerepében az ökökifjú Kovács Zsuzsa lubickol, akinek a kisujjában van a szubrett szerepkör minden csínja-bínja. Kacagtató, jól koreografált jelenetei vannak a Kajetánt játszó Hídvégi Miklóssal és a gyerekekkel. A „Cukros vagy te angyalom, mint a sós perec" és a hasonlóan cizellált számaikat olyan átszellemülten éneklik, hogy nem lehet röhögés nékül kibírni. Bolányi Gergelyként Berkes János, az Operaház tenoristája lépett fel, gyönyörűen énekelte a „Zórika, Zórika" kezdetű slágert. Gárday Gábor Dragotin, Benkóczy Zoltán Mihály, a cigányvajda szerepében csillogtatta meg színészetét. A két epizódszerepet, a dajkát és az inast Halász Aranka és Kokas László játszották. A rendező, Vámos László nem hagyta instrukciók nélkül a Gyüdi Sándor vezette Szegedi Fesztiválkórust sem, az énekkar nemcsak énekelt, hanem ha kellett zajos, táncoló cigánynép is volt. A mozgalmas-látványos előadásban kulcsszerepet játszott a KözépEurópa Táncegyüttes, Hágai Katalin és Szögi Csaba szólójával. A Szegedi Fesztiválzenekar jól idomult Makláry László temperamentumos vezényléséhez, különösen szépen szóltak a verbunkos részek és a hegedűszólók. Kellemes nyár esti szórakozás ez a Cigányszerelem, a maga műfajában szinte páratlan aprólékossággal kigondojt-kidolgozott profi munka, megérdemelten aratott nagy sikert. Hollósi Zsolt Tanszervásár Petőfitelepen! Szeretettel várjuk Önöket a Szántó Kovács János u. 30. alatt Papír-írószer, bőrdíszmű áruinkkal! Javítást vállalunk! Márkus Imréné bőrdíszműves. * • OTP-kísérlet Bankközi kamatláb Vigyázat, lépcső! A figyelmeztetés kétszeresen érvényes az Impala Ház esetében. A Zárda utcai pincegalériába ugyanis lépcsők vezetnek le, lent pedig Orosz István „Vigyázat, lépcső!" című kiállítása tekinthető meg. A tárlat pénteken délután gordonkamuzsikával nyílt meg. A posztreális lépcsők mellett láthatók még csalóka képek, amorf halmazok - melyek egy tükörpalást segítségével öltenek alakot. S ha valaki még nem járt Orosz István-tárlaton, akkor is biztos, hogy látta már a grafikusművésznek legalább egy alkotását: hátulnézetből ábrázolt fej, hájas tarkó, s egy felirat: Tovarisi konyec! Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a hazai pénzpiacon eddig még nem létező irányadó bankközi kamatláb megteremtésén fáradozik. A bankközi pénzpiacon körülbelül egy hónapja olyan kamatlábat jegyez a rövid lejáratú egy, két, három hónapos kihelyezésekre, amelyek később mércéül szolgálhatnak mind a bankok, mind a hitelkeresetet támasztó gazdálkodói szektor számára - nyilatkozta az MTI-nek Wolf László, a pénzintézet ügyvezető igazgatója. Az OTP körülbelül egy hónapja naponta olyan kamatlábakat közöl, amelyek a tényleges pénzpiaci helyzetet tükrözik a kereslet-kínálat alapján. A rövid lejáratú bankközi hitelek esetében az OTP kétoldalú kamatlábat jegyez: egyrészt a pénzintézet naponta közli, hogy milyen legalacsonyabb áron vesz fel hiteleket. valamint azt is nyilvánosságra hozza, milyen legmagasabb kamaton helyez ki hitelt a bankok részére. A kétoldalú jegyzés alapján a hitelek kamtja között mintegy másfélkét százalékos a kamatrés. Az OTP később ehhez, az irányadó kamatlábhoz szeretné igazítani nem csak a rövid lejáratú hitelek kamatait, hanem a rövid lejáratú értékpapírok és a rövid lejáratú állampapírok másodlagos piacát is. A bankközi pénzpiacon az OTP jelentős súllyal szereplő nettó hitelkihelyező. A pénzintézet 1992-es mérlege alapján, tavaly év végén a bankközi pénzpiacon lévő OTP hitelállomány 25.2 milliárd forint volt. Azóta ez a szám már jelentősen nőtt, általában meghaladja a 30 milliárd forintot. Emellett az OTP meglehetósen nagy állampapír-portfóliót is a magáénak mondhat.