Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. AUG. 12. • „Agresszív háború" volt Japán beismerés A japán császári had­sereg „agresszív hábo­rút" folytatott a II. vi­lágháborúban - fogal­mazott első sajtóérte­kezletén a hivatalba lé­pett új japán kormány­fő. Hoszokava Morihiro megfogalmazása volt eddig a legnyíltabb e kérdésben - hangsú­lyozzák japán megfigye­lők, utalva arra, hogy a háború utáni japán kor­mányfők többsége csak köntörfalazott, ha Japán háborús szerepére vo­natkozó kérdésre kellett válaszolniuk. A volt liberális demokrata párti vezetők közül például Takesita Noboru egyszer azt mondta: tagadhatatlan, hogy a háború hasonlatos volt az agresszióhoz. Kaifu Tosiki is kerülte az „agresszív" kifeje­zés használatát, akárcsak Na­kaszone Jaszuhiro, aki külön­ben a háború idején a császári hadsereg tisztjeként szolgált. Mijadzava Kiicsi kormányfő volt az első, aki fél évszázad múltán hivatalosan elismerte, hogy a japán katonaság ázsiai nőket kényszerített japán ka­tonai bordélyokba. Hoszokava egy tavalyi cikkében azt írta: nem szeretne ugyanabba a hibába esni, mint nagyapja, Konoe Fumimaro, aki „képtelen volt felszólalni, amikor pedig kellett volna", kormányfőként nem tudta megakadályozni, hogy a csá­szári hadsereg 1937-ben lero­hanja Kínát. Konoe, akinek megbízatása idején követték el a japán imperialista csapatok a nankingi vérengzést, a háború után öngyilkosságot követett el, amikor az amerikaiak fele­• lősségre akarták vonni. Az új japán kormány előd­jeinél sokkal nagyobb figyel­met kíván fordítani a múlt feltárására - erre utalt Hata Cutomu külügyminiszter több­ször is. Hoszokava kormányfő nem részletezte elképzeléseit a háborús kártétellel kapcsolat­ban, csak annyit közölt: „mos­tantól részletesen elemzem majd e kérdést". Figyelmet kelt az is, vajon mit tesz az új kormány augusz­tus 15-én, Japán háborús fegyverletételének évforduló­ján. Évről évre vita tárgya a szigetországban, hogy a kor­mány melyik tagja tesz láto­gatást a Jaszukuni-szentélyben, az áldozatok emlékének emelt templomban, amely egyben a háborús bűnösök, közöttük a kivégzett Todzso Hideki tábor­nok emlékhelye is. Nakaszone miniszterelnök látogatta meg a háború után első ízben a szen­télyt. Az új kormány tagjai kö­zül hivatalos minőségben vár­hatóan senki sem fogja felke­resni az idén a szentélyt. Ho­szokava annyit közölt, hogy a kormánytagok egyéni erkölcsi megítélésére bízza dolgot, egységes kormányzati állás­pontot ez ügyben nem kíván kialakítani. • Az a béke, amely a mostani tárgyalásokból esetleg megszületik, a po­kolban készül, és nagyon távol van attól, amit akar­tam - mondta rezignáltán Lord Owen, az EK jugo­szláviai közvetítője a BBC­nek adott interjújában. Lord Owennek a boszniai borzalmak képeivel illuszt­rált nyilatkozatához Thor­vald Stoltenberg, jugo­szláviai ENSZ-megbízott hozzáfűzte: - A mohame­dán bosnyákoknak elvileg igazuk van, hogy elutasítják a mindenáron való békét, de nem gondolják meg, mit nyerhetnek a tárgyaláso­kon. Ez utóbbi érzékeltetésére Lord Owen komolyan elő­adta, hogyan nyert tőle fogadáson egy üveg whiskyt Radovan Karadzic boszniai szerb vezér. - A térképen Lord Owen és a pokolbeli béke vitatkoztunk. Mi azt akar­juk, hogy a mohamedánok megkapják Bosznia 30 szá­zalékát, mert szerintem ez olyan bűvös szám, amelyet a nemzetközi közvélemény már el tud fogadni. Azt mondtam Karadzicnak: amit ő a térképre fölrajzolt, az közelebb van a 24 szá­zalékhoz, mint akárcsak a 28-hoz. Erre fogadást ajánlott. Kiszámoltuk, és 26,1 százalék jött ki. Vesz­tettem, és ő nyert egy üveg whiskyt - mesélte Lord Owen. Lord Owen azonban csak látszólag cinikus, a valóság­ban inkább fáradt. - Kö­telességből csinálom, nem jutalomért. Soha sehol nem tapasztaltam még ennyi hazugságot, megszegett ígé­retet. Ők is tudják: tudom, hogy hazudnak, mégis folytatják. Ez hihetetlen ­mondta, majd így beszélt a kilátásokról: - A tárgyaló­asztalhoz visszatérni azért érdemes, mert a mohame­dánok most még megkap­hatják a terület 25-30 szá­zalékát, de két-három hét múlva esetleg már annyit sem. Undok feldarabolás ez, de annyi erőszak után még­is reálisabb a hármas fel­osztás, mint megpróbálni egyben tartani Boszniát, együttélést várni az ellen­séggé vált népektől. A külvilág felelősségéről így beszélt: - A Nyugatnak volt szándéka és akarata megállítani a konfliktust, de ez nem terjedt ki a katonai beavatkozásra. Rettenetes, hogy szerb, horvát és bos­nyák gyermekek ezrei pusz­tulnak el, de ki kényszerít­heti például brit szülők ezreit, hogy kockáztatva lássák tulajdon katonafiaik életét? Mindazonáltal sú­lyos következményei lesz­nek annak, hogy ebben a konfliktusban győz a nyílt nacionalizmus, mondjuk ki: a fajgyűlölet. De hát itt olyan erőkkel állunk szem­ben, amelyekre nem hatnak a szokásos nyomásgya­korlás eszközei. Erőszakon kívül más érvnek nem engednek - mondta Lord Owen. Veszélyes eszköz Haszbulatov a had­sereget bomlasztja Borisz Jelcin szóvivője éle­sen bírálta szerdán a legelsőbb tanácsot és személyesen Rusz­lán Haszbulatov parlamenti elnököt legutóbbi megnyil­vánulásaikért. Vjacseszlav Kosztyikov provokatívnak és különösen veszélyesnek minő­sítette Borisz Jelcin parlamenti ellenlábasának keddi beszédét, amellyel Haszbulatov kísérle­tet tett a hadsereg politikába történő bevonására. A parla­menti elnök a katonák szoicális helyzetének javításáról tartott keddi moszkvai tanácskozáson szólalt fel. Kosztyikov szerint Haszbu­latov politikai eszköztárából az eddigi legveszélyesebb eszközt húzta alá. A hadsereget a vég­rehajtó hatalom és Jelcin ellen hangolva a parlamenti elnök az államiság és a hadsereg bom­lasztásába kezdett - vélekedett Kosztyikov, aki egyben felhív­ta a parlamentet, hogy fog­laljon állást a legfelsőbb tanács nevében beszélő Haszbulatov kijelentéseivel kapcsolatban. Moszkvai sajtókörökben elter­jedt vélemény szerint egyéb­ként Haszbulatov nemcsak a katonákat igyekezett megnyer­ni, hanem Jelcin embereit is megpróbálja a maga oldalára állítani, így is gyengítve az el­nök csapatát. Tárgyalások a teljes atomcsendről Mint az AP szerdán jelen­tette, Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter megerő­sítette: hazája a nukleáris fegy­verpróbák átfogó tilalmáról szóló szerződés mielőbbi tető alá hozatala mellett van, s a tárgyalások lebonyolítására az ENSZ genfi Leszerelési Érte­kezletét ítéli a legalkalmasabb fórumnak. E véleményét Chris­topher levélben hozta ama Genfben ülésező tanácskozás résztvevőinek tudomására, amelyet Indonézia kezdemé­nyezésére hívtak össze, hogy megítélje: az átfogó tilalom szerződésbe foglalása végett összehívják-e az 1963-ban létrejött atomcsendegyezmény aláíróinak konferenciáját? Állásfoglalásában Nagy­Britannia kifejtette: a 39 tagú Leszerelési Értekezlet szakér­tői rendelkeznek a legnagyobb Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia síkraszállt a nukleáris fegyverkísérletek átfogó betiltására vonatkozó szerződésért, ám tető alá hozatalának fórumául - az atomcsendegyezményt módosító nemzetközi konferencia esetleges összehívása helyett - a genfi Leszerelési Értekezletet ajánlotta. tapasztalattal e kérdéskörben. E genfi testület nukleáris fegyverkísérletekkel foglalko­zó ad hoc bizottsága érdemi „tárgyalások" szintjére emelte az átfogó tilalomról eddig folytatott „eszmecseréit". A genfi Leszerelési Értekez­letnek Kína és Franciaország is tagja. E két ország azonban nem írta alá az atomcsend­egyezményt, s távol maradt a mostani kétnapos találkozóról is, amelyen a szerződéshez csatlakozott országok vesznek részt - jelesül 120-140 aláíró ország képviselteti magát. (Az atomcsend nem vonatkozik a föld alatti fegyverpróbákra.) Az amerikai kormány meg­határozó jelentőséget tulajdonít annak, hogy az öt deklarált nukleáris hatalom (az Egyesült Államok mellett Nagy-Britan­nia, Oroszország, Kína és Fran­ciaország) részt vegyen az átfo­gó tilalomra vonatkozó tárgya­lásokon. Az új szerződést Wa­shington 1966-ra szeretné tető alá hozni. Az amerikai és a brit állásfoglalásból kitetszik Párizs és Peking bevonásának vágya. A mostani találkozón nem várható szavazás, de a részt­vevők bizonyára szorgalmaz­zák: folytassák a vitát, s jövőre hívjanak össze újabb tanács­kozást a genfi tárgyalások fejleményeinek nyomonköve­tése végett. A szűkebb genfi fórummal szemben sok fejlődő ország pártolja a nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát. Az atomcsend­egyezmény módosításához, az átfogó tilalom eléréséhez egy­szerű többség elegendő - a tárgyalások kimenetelét így a harmadik világ határozhatná meg. A genfi Leszerelési Érte­kezleten viszont a konszenzus •elve érvényesül - vagyis az összes résztvevő áldására van szükség. Bili Clinton amerikai elnök a múlt hónapban 1995 szep­temberéig meghosszabbította a kilenc hónapja hatályban lévő nukleáris fegyverkísérleti mo­ratóriumot, amennyiben más ország sem hajt végre atom­robbantást. SZEGED, AUGUSZTUS 20., 21., 22. A DÉLMAGYARORSZÁG szponzorálásával • Lemondással fenyegetnek Nem hallgatnak Arafatra A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője, Jaszszer Arafat szerdán közölte: a szervezet végrehajtó bizottsága dönt majd arról, hogy elfogadja-e a palesztin tárgyalóküldöttség három tagjának lemondási kérelmét. Arafat a palesztin sajtószolgá­latnak elmondta: egyelőre nem tudni, hogy a végrehajtó bizottság mikor fog dönteni az elékerült kérdésben. •A palesztin tárgyalókül­döttség három vezető alakja, Fejszál Husszeini fő koordiná­tor, Hanan Asravi szóvivő és Szaeb Erekat küldött azért nyújtották be lemondási kérel­müket, mert ellentétek kelet­keztek közöttük és a PFSZ vezetése között abban a te­kintetben, hogy milyen módon tárgyaljanak teraellel. A három palesztin képvise­lő, aki már három nap óta Tuniszban tárgyal a PFSZ ve­zetőivel, azzal fenyegetett, hogy ha a mostani válság nem oldódik meg, lemond tisztéről. Egy palesztin tanácsadó azon­ban szerdán azt közölte: úgy látszik, hogy a tárgyalókül­döttek és Jasszer Arafat között létrejön valamiféle megállapo­dás. A pápa Mexikóban Jamaicából az egymillió lakosú kelet-mexikói városba, Meridába érkezett szerdán II. János Pál pápa. A mexikói kormány és a Vatikán tavaly létesített diplomáciai viszonyt egymással és a katolikus egyházfő azóta először tesz látogatást Mexikóban. A katolikus egyház feje mexikói tar­tózkodása során találkozik Latin-Amerika indián közösségeinek 3 ezer képviselőjével és megbeszélést folytat Carlos Salinas de Gortari elnökkel. A pápa a Yucatán-félszigeten lévő Meridában közel egymillió ember előtt mond misét. • Román mozdonyvezetők sztrájkja Lélektani hadüzenet A romániai mozdonyveze­tők szerda reggel kezdett sztrájkjában, amely voltakép­pen a június 16-án megsza­kított munkabeszüntetési akció folytatása, szerda estére a szokványos konfliktushelyzet alakult ki. A román vasúttár­saság vezetése közölte a moz­donyvezetők szakszervezeti szövetségével, hogy kész tár­gyalni és megvizsgálni a ki­alakult helyzetet, amennyiben a szakszervezeti szövetség ténylegesen véget vet a sztrájk­nak. A szakszervezeti szö­vetség első válaszában jelezte, hogy a régebbi követelések teljesítetlensége a mostani általános sztrájk kirobbanásá­nak oka, második válaszában közli, hogy nem vállalja a fe­lelősséget a helyzet súlyosbo­dásáért a vasúttársaság „lélek­tani hadüzenete" után, amely­ben bírósági eljárással fenye­gette meg a vasúti alkalma­zottakat törvénytelennek minő­sített sztrájkjuk felújítása esetén. • Franciaország­ban nem ritkaság, hogy a bankrablók valamilyen álarcot vesznek fel, dé az alsó-rajnai Illkirch városának egyik bankjában minden eddigitől eltérő ál­arcban jelentek meg a rablók: Draku­lának maszkírozták magukat. A pre­Bankrabló Drakula mier nem minden­ben sikerült jól. A bankot ugyan sike­rült jelentős összeg­től megfosztaniok, de közben az egyik rabló szájából ki­esett a vámpír-fog­sor. Hogy ne ma­radjon utánuk nyom, az illető kénytelen volt visszafordulni a hegyes műfoga­kért. A bankrab­lással foglalkozó Drakulák minden­esetre levonhatják azt a tanulságot, hogy jobban kell vigyázniuk fogaik-

Next

/
Thumbnails
Contents