Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

SZERDA, 1993. AUG. 11. HAZAI TÜKÖR 5 Gergely Róbert-show meglepetésekkel az Újszegedi Szabadteri Színpadon este fel 9től. A koncerten világhírű musicalekből hangzanak el részletek. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában ma délelőtt 10 órától folytatódik a Funkcionális analízis és alkalmazásai cimű nemzetközi tudományos konferencia. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Juhász Gyula Művelődési Központ H. Nagy Anikó festőművész kiállítása szombat és vasárnap kivételével naponta 10 és 18 óra között. A Somogyi-könyvtárban Ötszázhúsz év könyvei a száztíz éves Somogyi-könyvtárhan. Naponta 10 és 18 óra között. Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótclep kiállítása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az I. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptyehon. Temes megye és a Vajdaság képzőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlat. Fekete-ház Baross Gábor, a vasminiszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőművészeti kiállítása A Bálint Sándor Művelődési Házban Kicsinyek, színházak, istenek - fotók és festmények Kína életéről. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Lucs-kcpgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magukat" (régészeti kiállítás) Csongrád megyei népművészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrászat Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanyagából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jövője (várostörténeti kiállítás) Fekete-ház Csongrád- és Csanád megyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és művei Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. 11/A) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs u. A magyar film halott A magyar film, amelyre nyitottsága és bíráló jellege miatt figyeltek a világban, halott. Erről néhány rendező tehet, akik pozíciójuk védelmében feláldozták a szakma infrastruktúráját állapítja meg egyebek közt Szabó István, Oscar-dfjas magyar filmrendező a Lidové Noviny című cseh lapnak adott inteijújában. Az újságíró, Lékó István kérdésére, hogy milyen helyzetben van ma a magyar filmgyártás, Szabó így válaszol: - A magyar film elveszítette pozícióját. A filmgyárat privatizálták: eladták a Duna Televízió nevű műholdas tv-társaságnak, amely a Közép-Európában élő magyaroknak sugároz. A társaság sok szakembert elbocsátott, ami tragikus, mert a film olyan szakma, amelyet csak forgatás közben lehet megtanulni. Magyarország kis ország, és ha egyik napról a másikra elhagyják a világosítók, a díszlettervezők és a maszkmesterek, akkor lehet, hogy ezek a szakmák megszűnnek nálunk. - Tevékenységüket megbocsáthatatlan hibának tartom - teszi hozzá a neves filmrendező -, de nem tehetek mást, minthogy valamikor a jövőben, forgatok majd róluk egy filmet. „Van opera, van operett és van Lehár1 - mondja a Cigányszerelem dirigense, Makláry László • A Cigányszerelemről azt hallottam az egyik énekestől, hogy már-már operai nehézségű szólamai vannak. Ön milyen kategóriába sorolná? - Amikor az operettet, mint kategóriát különböző teoretikusok leírták, akkor az egyik szellemes Lehár-méltató azt írta: van opera, van operett és van Lehár. Ezzel azt akarta mondani, hogy Lehár művei zenei igényességüket, az előadásuk nehézségi fokát tekintve nem férnek be az ope: rett-skatulyába. Ezek a skatulyák egyébként is teljesen fölöslegesek. Johann Strausstól Millöckeren, Suppén, Zelleren keresztül Kálmán Imréig rengeteg nevet tudnék felsorolni, olyan szerzőkét, akik igényes zenét írtak. Ha ezeket ízléssel, mint romantikus muzsikát szólaltatjuk meg, akkor a helyükön vannak. Ha igénytelenül, giccsesen, kitűnő énekhangok nélkül, alacsony nívón adjuk elő, akkor olyanok lesznek, mint amilyenek ma Magyarországon sajnos nagyon sok esetben az operettek... Ezért nem nyernek polgárjogot bizonyos szellemi körökben. A Cigányszerelmet maga Lehár egyébként nem operettnek nevezte, hanem - mint Kodály a Háry Jánost - singspielnek, daljátéknak. Elhagyja ugyanis az operett tipikus primadonna-bonviván és szubrett-táncos komikus párosításait, és a történet nem foglalható össze azzal a szokásos sablonnal, hogy a szereplők kicsit összevesznek, azután egymáséi lesznek. Ebben a darabban egy különös álom játszódik le, amit egy furcsa szétválás követ. Lehár világa nem felhőtlen, hanem nagyon dramatikus, és ezt a hatást egy rendkívül lírai zenével képes elérni. - Szinetár Miklós, a Fővárosi Operett Színház nemrégiben megválasztott igazgatója azt nyilatkozta, hogy a következő évadtól ironikusabb játékstílust szeretne Fotó: Gyenes Kálmán Szombaton este mutatják be a szabadtérin Lehár Ferenc Cigányszerelem című daljátékát. A Szegedi Fesztiválzenekart Makláry László, a Fővárosi Operett Színház zenei vezetője vezényli, aki visszatérő vendége a szabadtéri játékoknak. Az István, a király, a Nyomorultak, a Bestia - hogy csak néhányat említsünk a sikerre vitt produkciókból - mind a Szegedről indult karmester irányításával szólaltak meg a dóm előtt. meghonosítani - bizonyára a kaposvári operett-előadások mintájára -, hogy ezzel az eddig fanyalgó, idegenkedő értelmiségi közönséget is a színházba csábítsa. - Egyet értek vele, de rögtön vitába is szállnék. Vannak olyan darabok, operettek is, amelyeket meg lehet csinálni idézőjeles felhanggal, remek humorral, szórakoztatóan. Erre nagyon sok kaposvári operettelőadás példa. De azzal nem értek egyet, hogy gyakran nem énekelték el rendesen, és ezzel fenékbe rágták a műfajt. Szinetár Miklósnak abban van igaza, hogy mindent napra készen, friss felfogásban kell csinálni. A csipetnyi iróniát szerintem úgy kell az előadásokba hinteni, hogy az bizonyos pontokon pici idézőjelet kapjon, és ezzel közelebb kerüljön a mai nézőhöz. Például a Cigányszerelem a maga nagyon romantikus és álomszerű világával erre nem alkalmas. Az egész daljáték kirí az átlagos, sematikus operettvilágból, ezért nem is célunk az ironikus felhang, bár a szenzációsan tehetséges Kovács Zsuzsa humora, karaktere biztosan jelzi majd, hogy nem kell az egész történetet egy az egyben elhinni és elfogadni. - Egyes vélemények szerint csak musicalt, rockoperát és esetleg a legnépszerűbb operákat kellene játszani a szabadtérin. Mit gondol erről? - A divatirányzat mindig változik. Akik ma rockoperáért, musicalért csaholnak, azok azt szeretnék, ha ennek a divatirányzatnak hódolna a szegedi, a margitszigeti szabadtéri és mindenki. Nagyszerű rockoperákat vezényeltem magam is, de azt gondolom, hogy a szegedi szabadtérinek erkölcsi kötelessége, hogy minden nyáron széles skálát vonultasson fel. Nagyszerű operabemutatók születtek itt, és csodálatos prózai előadások is. A hely szelleme, a monumentalitás olyan varázslatos, felejthetetlen élményt jelent, ami egy kőszínházban megismételhetetlen. Jó lenne, ha mindig, mindent lehetne játszani! • Mit jelentett önnek a szegedi pályakezdés és a Vaszy-iskola? - Karmesterré válásomat, elindulásomat ezen a pályán Vaszy Viktornak köszönhetem. Karigazgatóként dolgozhattam mellette, lestem minden elképzelését, végigasszisztálhattam sok magyar operatörténeti jelentőségűvé vált előadást. Viszonyomat a zenés színpadhoz Vaszy Viktor szelleme határozta meg, amelynek legfontosabb ismertetőjegye a színpadon és a zenekarban is a zene élettel való megfogalmazása volt. HoUósi Zsolt „Súlyos betegen is eljöttem volna Interjú Ciprian Foias professzorral W • Professzor úr, az Egyesült Államokból jött el Szegedre. Gyakori vendége a nemzetközi konferenciáknak, vagy Szőkefalvi-Nagy Béla professzor tiszteletére tette meg a hosszú utat? - S/őkefalvi-Nagy profeszszor születésnapjára érkeztem. Eredetileg két másik konferenciára is hivatalos voltam, de csak amikor hírét vettem a szegedinek, akkor döntöttem el, nogy átjövök Európába. Ha neadj' isten súlyos beteg vagyok akkor is eljöttem volna, mert Szőkefalvi-Nagy Béla nemcsnkhogy nagy tudós, hanem csodálatos ember is számomra Nagy mestere a matematikának. akitói megtanulhattam a matematika művészetét. Úgy éreztem, jelenlétemmel kell m tisztelnem az emberi Ciprian Foias profeszszor (Bloomington, USA), nem idegenként érkezett Szegedre, a SzőkefalviNagy Béla professzor 80. születésnapjának tiszteletére rendezett nemzetközi analízis konferenciára. Ha valaki a kollégák és tanítványok közül, ő közel áll városunk díszpolgárához, hiszen 1957 óta dolgoznak, publikálnak együtt: e hosszú idő alatt a magyar és a román tudós között igazi tudományos együttműködés alakult ki. Míg beszélgetünk, a tudósító úgy érzi, e kapcsolat mintha a Bolyaiak világából került volna napjainkba. nagys it és személyesen kell kifejeznem a megbecsülést. • Önöknek közös műveik, publikációik vannak. Honnan ered az együttműködés? - 1956-ban Bukarestben volt egy konferencia, amelyen a meghívott magyar akadémikusok között szerepelt Szőkefalvi-Nagy Béla is. Előzőleg azonban már alkalmam volt elmélyülni a Riesszel közösen írt könyvében, így hát a bukaresti konferencián mellé szegődtem és a könyv által sugallt problémákról kérdeztem. Ez a beszélgetés nagyon megfogott, akkor éreztem úgy magam, mintha ennek a nagy matematikusnak a tanítványa volnék. Elkezdtem az észrevételeimről feljegyzéseket készíteni, amiket elküldözgettem neki Szegedre. A professzor úr ezeket az Acta Szegedben közölte: ez volt az első magyarországi publikációm. így kezdődött el egy hosszú levelezés, melyből tudományos együttműködés lett és intenzíven tartott 1978ig, amikoris elhagytam Romániát. Azóta is dolgozunk együtt, de már kisebb gyakorisággal. • A magyar és a román matematikai iskola az egész világon híres. Ön szerint hogyan alakult ki a két országban ez a jelentős hagyomány? - Mindkét országban - Magyarországon valamivel korábban - nyugati ösztöndijakkal, versenyekkel bátorították az ifjúságot a matematikatanulásra. A nemzeti matematikai iskolákat híres tudósok alapították, akik közül sokan Nyugat-Európában doktoráltak. Az első igazi magyar iskolát a harmonikus analízis terén Fejér alapította Budapesten, majd a kolozsvári magyar egyetem Szegedre költöztetése után Riesz hatására Szegeden alakult meg a második. Ez a funkcionálanalízissel foglalkozott. A szegedi iskola élén Riesz utóda Szőkefalvi-Nagy Béla professzor. Romániában az első iskola alapítói Stoilov, majd Nieulescu voltak. A hatvanas évektől pedig Szőkefalvi-Nagy professzor hatására erős operátorelméleti iskola alakult, melyet Nieulescu támogatott jóakarattal. Miután a kommunisták hatalomra kerültek, rengeteg rosszat és kárt okoztak, viszont a háború előttihez képest bővítették az egyetemeket, tehát több lett a hely. Mivel a matematika nem volt korrumpálva a kommunista ideológia által, sokan fordultak e pálya felé, s így alakulhattak ki a nagyon erős kelet-európai iskolák. • Most viszont a fiatal szakemberek külföldre távozása a fő gond... - Nem biztos, hogy ez akkora veszteség. Tudniillik egy részük később hazatér s addig is fizikai jelenlét nélkül is lehet hatásuk az itthoni tudományra: Az a fontos, hogy a fiatalok minél jobb körülmények között dolgozhassanak, mert ez kötelezi a kommunizmustól megszabadult egyetemeket is, hogy hasonlóan jó feltételeket biztosítsanak. Persze a folyamat nem egyszerű, hosszú időnek kell egys eltelnie, míg országainkban a gazdaság annyira megerősödik, hogy a feltételek hasonlóak lehessenek. Panek József Film Banyavadászat Főszereplők: Arye Gross, Claudia Christian Rendezte: Alan Spencer Banya csak egy van (Hexed), állítja Alan Spencer a film rendezője és forgatókönyvtrója. De ebből a banyából még egy fél is elég lenne egy egész férfiembernek, anynyira szexi, annyira vad, anynyira gonosz, és annyira olyan. Matthew Welch egy szálloda portása hosszú évek óta tengeti unalmas életét; többnyire álom és valóság között. Olykor annyira keveri a kettőt, hogy a kollégák már csak nevetnek rajta. Amikor megtudja, hogy a szépséges fotómodell, Hexina titokban szobát foglalt magának a szállodájukban, mindenkinek elhencegi, hogy annak idején édes szerelmi szálak főzték őket össze. Ebből persze egy szó sem igaz. De a véletlen folytán mégis kapcsolatba kerül a modellel, akit egy olyan férfi keres telefonon, és kér tőle randevút, akit Hexina nem ismer, ezért Matthew beugrik a szerepébe. Csakhogy ez az ismeretlen férfi nem más, mint egy gonosz zsaroló, aki kompromittáló fényképek birtokában ágyba akarja zsarolni Hexinát. De ő egy igazi, mindenre elszánt banya, és az egészen röhejes ágyjelenet után egy pohár víz helyett egy komoly pengéjű konyhakéssal tér viszsza a hálószobába, hogy végezzen a zsarolóval, szegény Matthew-val, a szálloda portásával... A film egészen szép paródiája mindazon filmeknek, amelyeket a közelmúltban láthattak, s amelyekbe «»s nők gyilkoltak szexóh fiakat. A paródia ohar.gviia ról sikerüli zetes nak. ; röhög okard