Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

KEDD, 1993. AUG. 31. HAZAI TÜKÖR 5 • Tanácskoztak a középiskolák igazgatói Hat százalék, novembertől? Ha a szeptember 9-iki köz­gyűlés jóváhagyja, a szegedi pedagógusok novemberi fize­tése már 6 százalékkal maga­sabb lesz. mint az októberi ­többek között ez hangzott el azon a tanévnyitó igazgatói értekezleten, amelyen az ön­kormányzat közoktatással fog­lalkozó bizottságának és iro­dájának képviselői találkoztak a szegedi középiskolák igaz­gatóival. A találkozón úgy Moldován Judit, az oktatási bizottság elnöke, mint dr. Vá­nyai Éva alpolgármester állást foglalt amellett: az önkor­mányzat mindent elkövet majd annak érdekében, hogy a köz­alkalmazotti béremelés finan­szírozásában ráeső százalékot előteremtse, s ezzel biztosítsa a szegedi közalkalmazottak béremelését január elsejétől. Az más kérdés, tette hozzá Moldován Judit, hogy az önkormányzat mindent elkövet majd azért is, hogy az összeg ellentételezését a kormánytól megkapja. Ugyanakkor egy. „a sajtónak" címzett megjegyzés kifogásolta, hogy a lapokban túlságosan sokszor esik említés pedagógus-béremelésről, s az újságolvasók azt gondolják: az minden egyes ilyen alkalom­mal meg is történik. Az értekezlet a tanévnyitás iskolai gondjaival foglalkozott. Szó volt az iskolaszékekről, amelyeknek a közoktatási törvény rendelkezése szerint hat hónapon belül fel kell állniuk minden iskola mellett ­s felvetődött a kérdés, vajon a szegedi képviselők hogyan lesznek majd képesek munka­helyük és képviselői munkájuk mellett egyszerre 5-6 iskolában iskolaszéki tagságot ellátni: a törvény ugyanis előírja jelen­létüket az iskolaszékekben. Szó esett arról, hogy amennyi­ben a közgyűlés elfogadja, a Csongor téri Altalános Iskolá­ban gimnáziumi, a Záporkerti Általános Iskolában szakisko­lai osztály indul. És szóba került az is, hogy az oktatási bizottság - előzetes megbeszé­lései alapján - nem javasolja az új törvény szerinti kilence­dik és tizedik osztályok elin­dítását a Nemzeti Alaptanterv elfogadása, illetve a tíz osz­tályt majdan lezáró alapvizsga­követelmények ismerete nélkül. S. P. S. Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy a szegedi isko­lák maguk határozzák meg, tartanak-e évnyitó ünnepséget. Egységes, minden iskolában azonos időpontban kezdődő évnyitó nem lesz. Fotó: Révész Róbert Erdélyi festők kiállítása Az Jtóbbi időben gyakorta tapasztalhatjuk, miként erősödnek a kapcsolatok a környező országok, elsősorban magyar művészek és Szegeo városa között. A Képtárban jelenleg is látható a temesvári és a szabadkai művészek közös Kiállítása, a Kálvária Galériában több nemze. képzőművészeinek a szegedi nemzet­közi n.jvésztelep csongrádi táborában készült művei ekinthetők meg, s most újabb élménnyel gazdag'>dhatunk.Tegnap délután a Juhász Gyula Művelődési Házban három erdélyi művész, a Bihar megyei Derecskei József. Papp Gábor és Silaghi Schelian festményeiből nyitott meg kiállítást Dömötör János művészettörténész, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója. Ez a tárlat az erősödő személyes kapcsolatokat is példázza, hiszen a három művész már másodszor mutatkozik be a szegedi művelődési intézményben. Szent-Györgyi Albert centenárium Elkészült a Szent-Györgyi Albert születésének 100. évfor­dulója alkalmából tartandó szegedi program. Szeptember 16-án és 17-én emlékezik a tudományos élet és Szeged vá­rosa arra a Nobel-díjas tudósra, aki a szegedi egyetem pro­fesszoraként nyerte el a leg­magasabb tudományos elisme­rést. Az első napon a SZAB székházában tudományos ülést tartanak, ahol hazái és külföldi szaktekintélyek elemzik Szent­Györgyi munkásságát. Másnap nyílik meg a múzeum Fekete házában a tudósra emlékező kiállítás, amelyet Surján Lász­ló egészségügyi miniszter nyit meg. Ezt követően koszorúzást tartanak a panteonban lévő portrészobornál. Ugyancsak ezen a napon a Szegedi Nem­zeti Színházban ünnepi prog­ramot szerveznek. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az Oninvest Pénzügyi Kft. Debrecenben működő irodáját új irodavezető és munkatárs irányítja. Korábbi alkalmazottak, ANTALL ZSOLT és GYARMATI ZSOLT megbízólevelei visszavonásra kerültek, az Oninvest és Hunlmpex bélyegzők további használata az új irodavezetés miatt 1993. augusztus 18-tól érvénytelen. Továbbra is várjuk tisztelt ügyfeleink érdeklődését, megbízásait. Oninvest Kft. központ. Tel.: 52/348-535 (debreceni iroda) A nevelés értékválsága Augusztus 25-28. között rendezték meg Budapesten a VI. Nevelésügyi Kongresszust. Ha a befejezett, eredményesen lezárt kong­resszusokat tekintjük, akkor tulajdonképpen csak négy előzte meg a mostanit. A kongresszus meghívóján Eötvös Jó­zseftől vett idézet a mottó, amely ma külö­nösképpen aktuális: „Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése mindkét út alapja. " Elnöki megnyitójában Köpeczi Béla akadémikus a magyar nevelésügy távlati problémáit vázolta fel, rámutatva az összejövetel aktualitására is: mivel a magyar nevelésügy nagy átalakulá­son megy át. szükség van arra. hogy a szak­ma áttekintse helyzetét és tennivalóit. Szakmai összejövetelről van tehát szó, amely az ezredforduló után pedagógiai munka lehetőségeiről és feltételeiről szólt a társa­dalom iránti olyan felelősséggel, ami egy­szerre jelent a nevelésügy iránti elkötelezett­séget és tudományos felkészülést. A '80-as, '90-es évek fordulóján hazánk­ban piacgazdasághoz és pluralista demok­ráciához vezető rendszerváltozás kezdődött, aminek komoly következményei vannak a nevelésben is. Nevelésügyünket azonban nemcsak a rendszerváltás befolyásolja, ha­nem a világszerte jelentkező globális ten­denciák is: a környezetszennyeződés és az ellene való védekezés, a szegénység és gazdagság nyomasztó ellentéte, a manipuláló tömegkultúra s az eszmei és értékválság. Mindezek olyan tünetek, amelyek korszak­váltást jeleznek, s problémát és feladatot állítanak a nevelés elé szerte a világon. A rendszerváltozás és a korszakváltás problé­mái elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A rendszerváltozás politikai, ideológiai és gazdasági követelményeket állít a nevelés elé. A többpártrendszer bevezetésével megszűnt az állam monpolhelyzete az oktatásban, gondot okoz azonban a minisztériumi és önkormányzati hatáskörök meghatározása, a szolgáltató és ellenőrzési feladatok elosztása, az intézmények finanszírozása. A politikai változások felszámolták a hivatalos ideológiát az oktatásban. Ez komoly felada­tokat támaszt egyes tantárgyak, tankönyvek tartalmának kidolgozásában. A piacgazdaság kialakítása előtérbe hozta a szakoktatás modernizálásának problémáját. Az európai felzárkózás elengedhetetlen feltétele az oktatás gazdasági feltételeinek biztosítása. A nevelés világszerte válságban, értékvál­ságban van. Egy évvel ezelőtt az UNESCO összehívta a Nemzetközi Nevelésügyi Konfe­renciát, amely a nevelés és a kultúra össze­függéseivel foglalkozott, s ismét leszögezte a nevelés célját: „Az emberi lény globális fejlődésének érvényesítése, amely egész életén át folyik és a legteljesebb kibontako­zást célozza intellektuális, fizikai, érzelmi, erkölcsi és spirituális szinten. " Jövőnk nagy problémája lesz. hogyan lehet ezt az erkölcsi nevelést megvalósítani. Nem kevesebb gondot okoz szerte a világban az iskola által közvetített műveltség tartalma. Mindez megkívánja, hogy megvizsgáljuk az ezred­forduló várható fejlődési tendenciáit mind a tartalom, mind a szerkezet, az iskolarendszer szempontjából. Lehetetlen, hogy alaposabb megfontolás nélkül döntsünk az oktatás szerkezetéről, ellentmondva a modernizáló törekvéseknek és az elemi esélyegyenlőség érvényesítésének. A nevelés-oktatás kulcsszereplője a peda­gógus. A magyar pedagógus ma nemcsak anyagilag van nehéz helyzetben, hanem szel­lemileg, érzelmileg is, mivel a rendszerválto­zás elengedhetetlenné teszi az iskolán belüli reformokat nemcsak jogilag vagy szerveze­tileg, de az oktatás tárgyaiban és módszerei­ben, tantervekben és tankönyvekben egya­ránt. Ha a pedagógus meg akarja teremteni szakmai önállóságát, fel kell készülnie új ismeretek szerzésére, új eljárások alkalma­zására, új szakmai kapcsolatok keresésére. Mindehhez természetesen idő kell és demok­ratikus közélet, s főként bizalom a társadalom részéről. A pedagógusképzés és -továbbképzés átalakítása az új pedagógusnemzedék felne­velésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Mindezek olyan területek, amelyek a neve­léstudomány közreműködését igénylik. Kö­peczi akadémikus szerint nálunk a nevelés­tudomány eddig nem tudta kivívni magának azt a rangot, amelyet társadalmi jelentősége alapján megérdemel, és ez nem pusztán az elmúlt 40 év következménye. Régebben is sokan elsősorban művészetnek tartották a nevelést és különös tehetséghez kötötték. A dogmatikus, formális szemlélet az elmúlt négy évtizedben sok pedagógust elriasztott a neveléstudománytól. Nem segített megnyerni őket a túlzottan is absztrakt megközelítési mód, amely a hetvenes évektől jelentkezett, a kísérletek pedig többnyire nem léptek ki egy­egy iskola falai közül, ezért nem tudtak széle­sebb körben hatni. Ugyanakkor a nyugati világban kevesen vonják kétségbe a nevelés­tudománynak mint tudománynak a létjogo­sultságát. elismerik, hogy olyan általános következtetéseket tud levonni, amelyek nemcsak elméletileg, hanem közvetlenül is segítik a gyakorlatot. Előtérbe kerültek az interdiszciplináris kutatások, a nevelés­tudomány, a pszichológia és a szociológia közötti együttműködés új formái. Mindez azt bizonyítja, hogy a neveléstudományra szük­ség van. Nálunk erre külön is fel kell hívni a figyelmet: a pedagógus saját autonómiájának védelmében a neveléstudományhoz fordulhat szakmai segítségért. Mindezen kérdéseket megvitatta a kong­resszus, amely nyolc szekcióban végezte munkáját. A szekciók munkáját figyelve az a meggyőződés alakulhatott ki a hallgatóban, hogy az utat kijelölő, az egyetlen utat kijelölő nagy kongresszusok korszaka véget ért. A pedagógus társadalomnak meg kell találnia azokat a szakmai fórumokat, működési formákat, ahol az elmélyült szakmai eszme­cserék. tudományos viták érdemben foly­tathatók. A XXI. század küszöbén eljött az az idő. amikor a jövőre való nevelés lehetőségeit tudatos munkával fel kell használni arra, hogy az utánunk jövő nemzedékekkel szembeni kötelességünket teljesítsük: emberi életre alkalmas természeti és társadalmi környezetet hagyjunk rájuk. Szalamin Edit (Folytatás az 1. oldalról.) Már a szakiskola megalakí­tásakor világos volt, hogy az a munka, amit az intézmény felvállalt (és egyetlen iskola sem képes helyette elvégezni), helyet és nyugalmat igényel. Az Alternatív Kísérleti Spe­ciális Szakiskola arra alakult, hogy az általános iskolát befe­jezni nem képes, de tanköteles korú fiatalokat rehabilitáló. pályaorientáló nevelésben ré­szesítse, azáltal, hogy vala­milyen szakmát ad a kezükbe. Az intézmény általános iskolai tagozatára két szakiskolai évfolyam is épül, ahonnan, az első év elvégzése után a szak­képző intézetekbe is jelentkez­ni lehet. A második év végén a diákok betanított munkásként lépnek ki az iskolából, s a vizsgák azt mutatják: azok a gyerekek, akik 14 éves koruk előtt az általános iskolában szinte reménytelenül elveszett­nek tűntek a társadalom szá­mára, innen olyan végzett­séggel kerülnek ki. amely meg­közelíti a teljes értékű szak­m unkás-végzettség szín vonalát. Az iskola ezenkívül kísérlet­képpen enyhén szellemi és testi fogyatékos gyermekek munkára felkészítő programját Biüsszelben többen ismerik Tanévkezdés - ismét a garázsban? is vállata; idén már második ilyen évfolyama indul. A nem­zetközi Phare program briisz­szeli szakértője állítja, hogy ez az iskolatípus olyan kelet-euró­pai modellintézmény amely hozzájárulhat a fiatalkori munkanélküliség kezeléséhez. Az országban a szegedi szak­iskola mintájára alakult meg a többi rokonintézmény, a bu­dapestiek például úgy, hogy fővárosi önkormányzati dele­gáció jött tanulmányozni a szegedi példát. Mi az ami miatt mégis úgy tűnik, mintha Brüsszelben job­ban ismernék az iskolát, mint Szegeden? Nem mondhatjuk, hogy az önkormányzat ne tulajdonított volna jelentőséget e különleges szakképzési modellnek. A szakiskola központi épülete, a Balatoni utcai 300 négyzetmé­teres üvegház és a varroda már valóban alkalmas a szakkép­zésre. De nem biztosít férő­helyet valamennyi tanulónak. így aztán a Kálvin téri szűk termek - és a garázs - helyett is megoldást kellett találni, s evégett egy közgyűlési határo­zat január elsejétől ideiglenes használatra iskola és tanmű­hely céljára a szakiskolának átadta a József Attila sugárúti egykori Kállai nevelőotthon üres épületét. A tanműhely tényleges kialakítására azon­ban csak egy július közepén hozott határozat adott pénzt. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a munkákat nem lehet befejezni szeptember elsejéig, addig talán még a tervpályáz­tatás és a tervegyeztetés sem fejeződik be. így lett. A pénz áll, az épület még érintetlen. Akárhogy is alakul, a tan­műhely használati engedélyé­nek kiadásáig még eltelik jópár hét. A legderűlátóbb jóslat is szeptember végére teszi az átadást. Földes Nándort, az Alternatív Kísérleti Speciális Szakiskola igazgatóját már augusztus elején kerestük az új tanműhely dolgában. Akkor azt mondta, várjunk. Az igaz­gató most valamivel türelmet­lenebb, s szeretné elérni, hogy a közgyűlés által odaítélt pénzből biztosítsanak számára egy kisebb keretet, amelyből ­lévén szó szakiskoláról - saját erőből, saját szakmunkásokkal, esetleg némi tanulói és szülői segédlettel az iskola bizonyos munkákat elláthatna a tanmű­hely kialakításában. Az ötlet jó: ha a tanteremhiány miatt a legtöbb csoportnak már amúgy is szakmai gyakorlattal kell kezdenie az évet, mi sem ké­zenfekvőbb. mint az, hogy legalább az új tanműhely előkészítésén dolgozzanak. Most már csak az önkormány­zati hivatal kellene hogy gyor­sabb és rugalmasabb legyen ­a pénz dolgában. Gondoljunk csak ismét a 8 tanteremre, s a 400 diákra. És. ugye. holnap iskolakez­dés. Panek Sándoi

Next

/
Thumbnails
Contents