Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

Fotó: Schmidt Andrea Defekt. Tudja, atyám, milyen nehéz ma egy pályakezdőnek állást találni? Negyvenhárom százalék G ondolkodásra késztető adatot közölt a múlt héten az Országos Munkaügyi Központ: felméréséből az derült ki, a gye­den, a gyesen lévő nők 43 százalékának nin­csen esélye arra, hogy visszamenjen dolgoz­ni a korábbi munkahelyére. Mert ama mun­kaadó helyek 9 százaléka időközben csend­ben megszűnt, 34 százalékuknál meg (néhol nem is csendben) kimondatott, a gyermekne­velésből oda nem veszik vissza a család­anyát. Még akkor sem, ha történetesen megeskü­szik, hogy gyermekét betegsége esetén a nagymama ápolja majd, a munkából egy percre sem marad ki miatta. Azért - vélik ­az esze majd otthon jár - s nemcsak akkor, ha beteg a kicsi. A gyerekes anyukák folyton tele vannak -köztudomásúlag- gondokkal ­és ez rontja a munkateljesítményüket. Ami pedig eredendően kisebb értékű - a munka­adók szerint -, mint a férfiaké. Már csak azért is, mert a gyed, a gyes évei alatt ugye­bár a nő a szakmájában törvényszerűen lemarad... (?) S van még „érv" számos. Következmé­nyükként a fiatal, munkabíró nők közel fele nem dolgozhat. - A felmérés szerint a másik fele is csak ragaszkodik a régi munkáltatójá­hoz, de arról nincs adat, hogy az is elkötelez­né magát a dolgozónak. Gyakorlati példa vi­szont sok van arra, hogy a gyermekgondo­zásról jövőt rövid időre visszaveszik, majd „leépítik" az első adandó alkalommal - me­het vissza családellátó asszonynak. Ami szép és jó idea lenne, ha a család az anya kerese­te nélkül is meg tudna élni. - Csakhát, mife­lénk ez mostanában nemigen lehetséges. A gyed, a gyes után is kellene a munka­hely, a fizetés: a gyermekekkel gyarapo­dott családokra több pénz kell (akkor is, ha a nő a házimunkákkal kivált belőle jelentős összegeket). A fiatal anyák 43 százaléka pe­dig még a régi fizetését sem tudja megkapni a régi helyén. Állhat sorba új munkahelyért, versengve nálánál fiatalabb, független nők­kel, életerős férfiakkal, gyakorlottabb munkavállalókkal. Elhelyezkedési esélyei kétesek: ez viszont garantáltan idegessé teszi - s már „borul" is a családi légkör. Sok más mellett ezért is oda kellene figyelni erre a negyvenhárom százalékos mutatószámra. Vásár Szolnokon Eddig 130 cég jelezte rész­vételi szándékát az I. Szolnoki Nemzetközi Kiállításra és Vá­sárra, amelyre augusztus 26-29. között kerül sor - kö­zölték a rendező Projekt Rt. pénteki sajtótájékoztatóján. Legnagyobb kiállítók és egy­ben a vásár szponzorai az Elek­trosoft Rt., a Hozam Rt., a Tö­rökszentmiklósi Gabonaforgal­mi Vállalat, a Szászaku Kft., va­lamint a Solami Rt. A vásár „hírvivője" a Westel telefon, reprezentatív szállásadója pe­dig a Tisza Hotel. Az ipari, mezőgazdasági, népi iparművészeti bemutatót különböző szakmai programok egészítik ki. Az Európai Kö­zösség előadóinak részvételé­vel például „Agrár utak Euró­pában" címmel tartanak fóru­mot. Tájékoztatókat szervez­nek iparjogvédelemről, a véd­jegyhasználatról, marketingről, reklámról; foglalkoztatási kon­ferenciát tart a megyei munka­ügyi központ. Ukrajnában az Euromenedzser Az év végén le­zárul a Magyar Táv­közlési Részvény­társaság 1991-ben meghirdetett há­roméves fejlesztési programja. Ez a há­lózati infrastruktúra megteremtését tűz­te ki céljául, s ez idáig a terveket alap­vetően sikerült is teljesíteni. A jövő évtől kezdődően új szakasz kezdődik a Fejleszt a Matáv Matáv életében, ugyanis a mennyi­ségi fejlesztés kerül előtérbe - hangzott el a Matáv Rt. pén­teki sajtótájékozta­tóján. Az új fejlesz­tési fázis lényege, hogy 1996-97-re megteremtse a ke­reslet-kínálat egyen­súlyát. Ehhez ter­mészetesen tisztá­ban kell lenni a vár­ható igényekkel. A prognózisok ma 2,2-2,9 millió fő­vonallal számolnak, ám a valódi igé­nyek az elkövetke­zendő évek élet­színvonalától és a tarifapolitikától is függenek. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Kézenfogva a donyecki főtéren. Tréning ukrán nyelven Április közepén Szügyi György, az Euromenedzser Bt. igazgatója három hónapra Angliába utazott. A londoni Business Scool meghívása mö­gött az angolok kíváncsisága húzódott meg. A fejlett nyuga­tiakat ugyanis az érdekelte, ho­gyan honosították a magyarok - közelebbről az Eurome­nedzser Bt. - a külföldi me­nedzserképző tananyagokat. A három hónap eltelt, Szü­gyi György hazaérkezett, egy újabb felkéréssel a birtokában. Az angol professzorok ismere­teivel kiegészült Szügyi-féle anyag ugyanis a jövő év elején Ukrajnába készül, ahol a pro­jektet felkészítő tréning formá­jában próbálják ki. Ehhez oro­szul és ukránul munkafüzet, valamint videofelvétel készül. (A programot ezúttal is az an­gol kormány által létrehozott Know-How Fund Alapítvány finanszírozza.) Mint ahogy azt Szügyi György az Egy százalék kérdé­seire válaszolva elmondta, az Euromendzser Bt. 4-5 éves ta­pasztalatai állnak a tanulmány hátterében. A cég rengeteg energiát fordított a nyugat­európai tananyagoknak nem­csak a magyarra fordítására, hanem a helyi körülményekhez való illesztésére is. Ez utóbbi lényeges szempont: a legtöbb menedzserképző iskola ugyan­is nem foglalkozik azzal, hogy a tréningek tananyaga figye­lembe vegye, itt a szocialista nagyvállalatnál felnőtt vezető­ket kell megtanítani másképp gondolkodni. Az angol útra pe­dig azért került sor, hogy ezút­tal a szigetország professzorai tanuljanak a magyaroktól. Ők ugyanis hiába rendelkeznek ki­magasló elméleti ismeretekkel, ha nincsenek otthon a volt szo­cialista országok gyakorlatá­ban. Az Euromenedzser igazga­tója által elkészített tanulmányt négy neves angol professzor véleményezte és egészítette ki: Saul Estrin, Tim Ambler, Pat­rick Barnise és Maury Pear­pearl. F. K. A mezőgazdaság nagy tőke­igénye, jelentős eladósodott­sága és a tevékenységének számtalan kockázati tényezője miatt az agrárágazatnak speciá­lis finanszírozásra van szüksé­ge. A rossz adósnak tartott ágazat számára azonban a pénzintézetek csak ritkán ké­szítenek önálló hitelkonstruk­ciót, a meglévőkről pedig ne­jül "137 információ a gazdálkodóhoz - állapította meg Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára azon a konferencián, melyet az MDF Elnöksége rendezett a mező­gazdaság támogatási és hitele­zési lehetőségeiről. Magyarországon az ágazat támogatottsági mutatója 8 szá­zalékos, és ennek jelentős emelkedésére - a pénzügyi for­rások hiánya miatt - az elkö­vetkezendő években sem szá­míthatnak a termelők. így a ha­zai termékek nem vetélkedhet­nek a világ mezőgazdaságának támogatottsági versenyében az EK-országok több, mint 40 százalékos és az EFTA-orszá­gok 60 százalékot is meghala­dó támogatást élvező termé­keivel szemben. Az ágazat ki­zárólag a termelékenység, a hozamok és a befektetések ha­tékonyságának növelésével ké­pes megtartani piacait. Ehhez a termelőknek meg kell tanulni­uk szervezetten és vállalkozó­ként gazdálkodni, a tárcának pedig gondoskodnia kell arról, hogy a támogatások valóban eljussanak a termelőhöz. Bár a termelés finanszírozásához Vásárhelyről terítik az országot Szalon világbanki hitelből Különös csatát a nyert a kö­zelmúltban Magyarországon egy gyógykozmetikum. Mint dr. Katonáné Dunai Erika mesterkozmetikustól, az Ahava három megyés regionális kép­viselőjétől megtudtuk, a ter­mék rövidesen eltűnik a kiske­reskedelmi üzletek polcairól. Mi ebben a jó? Az, hogy ezzel párhuzamosan feltűnik majd a patikákban, mégpedig az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet - nem túl gyakran osztogatott - hivatalos engedélyével. Ma­szek drogériákban már eddig is forgalmazták a termékeket, most az állami gyágyszertá­rakba vezető út is szabad lett. A közelmúltban szerződést is kötöttek a Csongrád, illetve a Békés megyei gyógyszertári központtal. A termékek kizárólagos hazai importőre a hódmezővá­sárhelyi központú Primex Rt., ebből az alföldi városból terítik tehát az egész országot. Csak szakmai körökben - kozmeti­kusoknak. gyógyszertáraknak - forgalmazzák, a kiskereske­delemből visszaveszik. Az áru­sítás további személyi feltétele egy speciális képzés, ez min­denképpen kell az értékesítés­hez. A nem is olyan távoli jövő pedig egy elegáns belvárosi kozmetikai szalon Szegeden, ahol az Ahava lesz az egyik képviselt márka. Ez üzleti pa­ramétereiben - mint azt a pá­lyázaton nyert hárommilliós hitelkeret bizonyttja - a Világ­bank kereskedelemfejlesztési hiteléhez kapcsolódó szigorú követelménynek is megfelel. K. A. A mezőgazdaság rossz adós Támogatás és katasztrófaalap évek óta égető szükség lenne a vidék bankjára, a pénzintéze­tek közötti presztízsharc miatt az ügy, úgy tűnik, ismét holt­pontra jutott. Pintér János, a Pénzügy­minisztérium töosziáiyvczóiüjc elmondta: megoldást kell talál­ni a mezőgazdaságban a már meglévő hitelterhek, a gazdál­kodás folyamatos finanszírozá­sa és a fejlesztésekhez szüksé­ges újabb pénzeszközök okozta feszültségek feloldására. Ehhez az aktfv állami szerepvállalás mellett, javítani kell a tevé­kenység jövedelmezőségén, és 2 termelést össze kell hangolni a piaci lehetőségekkel. Ennek érdekében - amennyiben a Parlament elfogadja - 1994­ben a költségvetés jelentősen több pénzt biztosít az ágazat számára. A támogatási struktú­rát is a termelők javára kíván­ják átalakítani, és fejleszteni kívánják a pénzügyi, valamint* a biztosítási rendszert is. Az utóbbival kapcsolatban a tárca egy katasztrófaalap megalkotá­sán dolgozik, ami rendkívüli helyzetekben - aszály, sáska­járás - segíthetne a termelőkön. MTI-Telefotó Racka. Tartásuk csak állami szerepvállalás mellett

Next

/
Thumbnails
Contents