Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

o. ­SZERDA, 1993. JÚL. 28. HAZAI TÜKÖR 5 KONFERENCIA „Értelmiség '93" Nyári Egyetem, a JATE aulában. Előadások: 9.00-10.00. Napilap és fo­lyóiratstruktúránk az átalakulásban - Tamás Pál 10.10-11.10. A mozgókép, mint kommunikációs hata­lom - Szabó István 11.20-12.20. Színházi éle­tünk átalakulásai - Fodor Tamás 12.30-13.30. Az átalakuló könyvkiadás - Gyurgyák János 15.00-16.00. Építőművé­szet a „hadi" (fogyasztói) tár­sadalomban - Ekler Dezső 16.10-17.10. A képzőmű­vészet helyzete - Banner Zoltán 17.20-18.20 Civil műve­lődési formák - Kovács Sán­dor 20.00 A TV és a film, mint információs hatalom - Kósa Ferenc IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállí­tása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az I. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum vá­logatott gyűjteményéből - a II. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptychon. Temes megye és a Vajdaság képző­művészeinek munkáiból ren­dezett Szegedi Fesztivál Tárlat. Fekete-ház Baross Gábor, a vasmi­niszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőmű­vészeti kiállítása A JATE Dugonics téri épületében (I.,II. emelet, aula) Magyar organikus épí­tészet Szabadtéri zárlat Szigorúan ellenőrzött italok (Folytatás az 1. oldalról.) A jövedéki törvény az utcai árusítás megtiltása mellett enge­délyhez köti az üzlethelyiségben történő forgalmazást is. Azoknak a vállalkozóknak, akik július elseje előtt szerezték be az engedélyület, augusztus 31-ig kell benyújtaniuk a jövedéki engedélykérelmet. A határidőre érdemes odafigyelni, mert aki ezt elmulasztja, legyen az boltos vagy vendéglős, nem árusíthat szeszesitalt, kávét illetve dohányt. Az engedélyt csakis az erre szolgáló formanyomtatványon lehet kérni, mely kapható a Vám­és Pénzügyőrség megyei parancs­nokságán, az önkormányzatoknál és a KISOSZ titkárságon. A kérelemhez - egyebek mellett ­csatolni kell az igazolást arról, hogy a vállalkozónak vám- és adótartozása nincs. Az igazolás beszerzése hosszabb időt vehet igénybe, ezért célszerű igyekezni. Ám ha valakinek nem sikerül időben intézkednie, adja be en­gedélykérelmét és utólag csatolja a szükséges dokumentumokat. Nagykereskedelmi, valamint ex­port-import tevékenyéghez a Vám- és Pénzügyőrséghez, kiske­reskedelemhez a tevékenység folytatása szerinti önkormány­zathoz kell benyújtani engedély­kérelmet. Ha tehát valaki kis- és nagykereskedelmet egyaránt foly­tatni kfván, két engedélyt kell be­szereznie. A következő határidő, amire ér­demes odafigyelni, 1994 január el­seje. Ettől kezdve csak úgyne­vezett zárjeggyel ellátott jövedéki termékeket lehet értékesíteni. A zárjegyet az állam adja ki azt iga­zolandó. hogy a termék adózott. Azok a kereskedők tehát, kiknek nagy raktárkészletül ven, a régebbi termékeket értékesítsék először, mert utólag nem lehet zárjegyet kérni. K. G. A második nap főszereplői: Fekete György, a házigazda Besenyi Sándor, Zelnik József és Marschall Miklós. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Értelmiség '93 Nyári Egyetem Szerepvállalás ­szereptévesztés? Az „Értelmiség '93" Nyári Egyetem második napjának előadásai a kultúra közpénzből való finanszírozásának kérdései körül zajlottak. A témát azonban át-át szőtte a konferencia egy visszatérő kérdése: az értelmiség szerepvállalása és szereptévesztése a mai közéletben. Erről kérdez­tünk két előadót Marschall Miklóst, Budapest főpolgármester-helyettesét, és Fekete Györgyöt, a művelődési tárca helyettes államtitkárát. • Temesvárra épül Dóm (éri Parasztbecsülelek Pietro Mascagni operájáról, a Paraszbecsületről köz­tudott, hogy a Sonzogno cég egyfelvonásos operákra kiirt pályázatára készült, és 70 pályamű közül nyerte el az első díjat. Szeged fontos szerepet tölt be a verista opera történetében, hiszen itt tartották az 1890-es Teatro Costanzi-beli ősbemutató után majdnem fél évszázaddal, 1935 augusztusában az opera első szabadtéri bemu­tatóját. Nem akármilyen zenei ese­mény volt ez az 1935-ös sza­badtéri Parasztbecsület, hiszen maga Mascagni jött el Szeged­re, hogy a színpadra állítást ­Periele Ansaldo közreműködé­sével - irányítsa és a Budapesti Hangversenyzenekart vezé­nyelje. A főszerepeket a mi­lánói Scala sztárjai énekelték: Giuseppina Cobelli volt San­tuzza, Nino Bertelli Turiddu, Apolio Granforte Alfio. A ki­sebb szerepekre is az Operaház magánénekeseit kérték fel. Turiddu anyját, Luciát Bársony Dóra. Alfio feleségét, Lolát Falus Edit alakította. A díszlet és a jelmez tervezését sem kisebb egyéniségekre bízták, mint Fülöp Zoltánra és az akkor még ígéretes fiatal tehet­ségnek nevezett Oláh Gusz­távra. Mascagni remekül érezhette magát Szegeden, hiszen rend­kívüli fogadtatásban volt része. Az országos sajtó is nyomon követte szinte minden lépését. A Parasztbecsület hatalmas sikert aratott a szabadtérin, a közönség tombolt, ugyanakkor a vele együtt bemutatott Hubay Jenő-operáról, a Cremonai hegedűsről az volt az általános vélemény, hogy nem való a Dóm elé. Mascagni a Délma­gyarországnak lelkesedéssel nyilatkozott a szabadtériről: „A Dóm tér akusztikája és hely­zete olyan pompás, hogy Sze­ged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játéko­kat. minden évben tökéleteseb­bet és nagyszerűbbet kell nyújtani." (Erről csak annyit: jövendölése eddig nem nagyon jöhetett be. 1939 és 1959 között eltelt néhány év a játé­kok megrendezése nélkül. Marschall Miklós: - Abból indulnék ki, hogy Magyar­országon nem forradalom tör­tént 89-ben. hanem egy szeren­csés átalakulás, amelynek ré­vén, végre egyszer a magyar történelemben, evolúciós fej­lődésre adatott lehetőség. Vég­re volt egy olyan változás, amikor nem kellett földig rom­bolni mindent ahhoz, hogy elölről kezdjük. De az átalaku­lás azt is jelenti: az értelmiség­nek meg kell találnia pontos helyét, azt a helyet, amelyet a fejlődés kíván. A magyar ér­telmiség azért hajlamos a sze­reptévesztésre, mert ebben nőtt fel, ebben szocializálódott: a politika helyett eddig át kellett vállalnia bizonyos funkciókat. Ezt nevezik küldetéstudatos, „váteszi" értelmiségi szerep­vállalásnak. Én ezt ma már anakronisztikusnak gondolom. Jelen pillanatban szerencsére egy modernizációs feladat előtt áll az ország, s ehhez nem for­radalmi attitűdre, hanem bizo­nyos technokrata felfogásra van szükség. Vagyis egy új ér­telmiségi magatartásra és sze­repre. Az ideológiagyártó ér­telmiség ideje lejárt, helyébe a szakmáját magas színvonalon művelni tudó szak-értelmiség Manapság pedig több pénz is kellene a tökéletességre törek­véshez, s nemcsak a helyi for­rásokból. Csak egyetlen adat összehasonlításként: a szegedi szabadtéri teljes költségvetése az összes produkciójára 65 millió forint, míg a Margit­szigeten bemutatandó „Atillát" önmagában 200 millió forinttal tartották érdemesnek támogat­ni. No comment.) 1935 után harmincöt évet kellett várni, hogy a Paraszt­becsület zenéje újra felcsendül­hessen a Dóm előtt. 1970 nyarán Mikó András - Varga Mátyás díszletei és Márk Tiva­dar jelmezei segítségével - az „ikertestvérrel", a Bajazzókkal kell hogy lépjen. Persze itt na­gyon vigyázni kell a szavak je­lentésével. Távolról sem azt állítom, hogy az értelmiségi lét szűnik meg. Nem, csak korsze­rűbbé válik. Azt is megemlíte­ném: ez bizonyos kudarcél­ménnyel jár, az értelmiségnek egyfajta csalódottságával. Mi megismertük a hatvanas, het­venes éveket, amikor a bezárt­ságunk következtében más hí­ján az irodalom és a művészeti élet vállalta fel azokat a poli­tikai funkciókat, amelyekre az akkori politika természeténél fogva nem volt alkalmas. Az egyetlen elérhető nyilvánossá­got, politikai nyilvánosság nem lévén, a művészeti élet nyújtot­ta. Nos, ez a fajta szerep sok­kal nagyobb társadalmi fontos­ságot adott az értelmiségnek, mint amit ma érzékelhet. együtt állította színpadra. A nemzetközi szereposztásban Turiddut Ciro Pirotta, a paler­mói opera tenoristája, Santuz­zát az olasz Carla Ferrario, a milánói Scala vendégénekese, Alfiót Dávid Ohanesian, a bukaresti opera kitűnő barito­nistája, Lolát a szegedi Karikó Teréz alakította. A kritika Vaszy Viktor zenei vezetését méltatta. Vaszy ritmikus, len­dületes előadást produkált, amely „a tradicionális érzelmi terjengősség helyett a drámai vonulat lényegét emelte ki." A premiert egyébként három nappal el kellett halasztani, mert az első harsonaszó után zuhogni kezdett az eső. Az idei Parasztbecsületet Imre Zoltán balettjének, a Szent Antal megkísértésének társaságában mutatják be. Az előadás jórészt a Temesvári Román Opera művészeire épül. Turiddu szerepét az ar­gentin Dániel Munoz énekli, akit a Turandotban Kalafként már többször hallhatott a sza­badtéri közönsége. Az operát Marina Emandi rendezi, a karmester Molnár László lesz. Az énekesekkel ma délután 5 órakor ismerkedhetünk meg a Virág Cukrászda Zöld Szalon­jában. H. Zs. Annak idején fel tudták sorol­ni, milyen cikkek jelentek meg hétről hétre az irodalmi lapok­ban. A művészeti írások ma sem rosszabbak, de lényegesen kevesebb figyelmet kapnak, hiszen politikai szerepük átte­vődött egy másik fórumra, arra, amelynek végeredmény­ben ez a hivatása. Fekete György: - Az két­ségtelen tény, hogy az értelmi­ségnek van szereptévesztése, de tény az is, hogy az értelmi­ség attól önmaga, hogy szere­pet keres magának. Éspedig éppen erről mondana le, ha összefogó, szervező és elemző elképzeléseihez nem tartaná magát. A teljes és távlati sze­reptévesztés valóban katasztro­fális volna, s ennek bizony vannak jelei, amikor a magyar Az Országos Polgárőr Szövet­ség Csongrád Megyei Szervezete megtartotta ez évi munkájának féléves értékelését. Magyari Béla. a Csongrád megyei.szervezet elnökének beszámolójában el­hangzott, hogy a megye telepü­léseinek bűnügyi statisztikájában nem tapasztaltak romlást az elmúlt év végihez képest. A polgárőrök járőrözéssel, jeladással, megfi­gyeléssel teljesítettek szolgálatot, és gyakorlatilag, ahol működtek szervezeteik, ott érezhetően csök­kent a bűncselekmények száma. A polgárőrség és a rendőrség közötti kapcsolat kétoldalú együttműkö­déssé vált, amihez az is hozzátar­tozik, hogy a települések rendőr­kapitányai személyesen részt vesz­nek a polgárőr szervezetek meg­beszélésein. Az Országos Polgárőr Szövet­ség versenyt írt ki az eddig elvégzett bűnmegelőzési tevé­kenységgel kapcsolatban, és a rostán fönnmaradt tizenkettőből Csongrád megye két előkelő helyezésű pályázatot hozott el; a verseny harmadik díját a király­hegyesi, a negyediket a Röszkei Polgárőr Egylet szerezte meg. irodalom testestül lelkestül betüremkedik a magyar politi­kába. Másfelől viszont, bizo­nyos időszakokban ez szüksé­gessé válhat. A magyar törté­nelemben kiváló példák van­nak erre. A reformkorban, a szabadságharc, vagy a kiegye­zés idején például rendkívüli színvonalú értelmiségiek tud­ták a magyar politikát a helyé­re tenni. Igaz, nem biztos, hogy ez ma korszerű. De: az élet az ideális, a szükséges és a lehetséges közötti szakadatlan napi harc, s ez azt kívánja, hogy a szükséges és ideális megfogalmazására legyen egy értelmiségi típus. A szabadon és függetlenül gondolkodó emberé, akinek gondolkodása nem. ideológiagyártó tevékeny­ség. hanem azoknak a felté­teleknek a kikeresése, amik között az említett technokraták dolgozhatnak. A másik oldalon pedig kellenek ők. akik meg­valósítanak - nevezhetjük őket technokratának, vagy akar politikusnak is. De a kérdéshez hozzátartozik az is, hogy ma Magyarországon, ebben a történelmi fordulóban, az értel­miségnek még nem volt módja a változásokra felkészülni. Úgy értem, nemigen vannak alternatívái, sem a gazdasági, sem a művelődési kérdésekre. Gyakran csak a saját szemé­lyes élményeire hagyatkozhat, s ezért abban a meghasonlott helyzetben van, hogy össze­mosódik gondolkodásában e két szerep. Ennek következ­ménye aztán, hogy miközben a politikus és az áltechnokrata konkrét dolgokban dönt, egy­ben ideológiát is gyárthat. így valóban nem mehet a további­akban, s az elkövetkező idő­szakban külön kell válniuk azoknak, akik kitalálnak, s azoknak, akik végrehajtanak. Ez azonban felkészültséget kíván. Az én véleményem annyiban különbözik Mar­schall Miklósétól, hogy azt hiszem: most egy olyan tör­ténelmi periódusban vagyunk, amelyben ezt a technokráciát is egy létező, aktív magyar értelmiségnek kell kinevelnie. Ettől ily nehéz, ez az ami nem megy egyik napról a másikra. Panek Sándor •••HMHHMHHHHnBi Az értékelő gyűlésen részt vett Csora György, az Országos Pol­gárőr Szövetség elnökségi tagja is, aki beszámolt az OPSZ országos választmányi üléséről, ahol szinte létfontosságú kérdések kerültek előtérbe. Nem tisztázott, hogy a polgárőrökre vonatkozó jogsza­bályok a rendőrségi törvényben, belügyminiszteri utasításban vagy önálló törvényben lesznek rögzít­ve. Ezzel kapcsolatos az is, hogy a működésbe mennyire vonják be a rendőrséget, a polgári védelmet, a mentőszolgálatot, a határőrséget, hogy ki és milyen technikai fel­tételeket biztosít, milyen lesz a polgárőrség etikai kódexe. Az Országos Polgárőr Szövet­ség - amely alulról jövő kez­deményezés hatására jött létre és már 25 ezer állampolgár a tagja ­15 millió forintnyi igényét jelezte az állami költségvetésnek, amely­ből nagy valószínűség szerint 12 millió forintot megkap. Ebben az esetben ezt a támogatást az OPSZ a hírlánc kiépítésére, az emberek képzésére és a megyei szervezetek működési feltételeinek megterem­tésére fordítja. Pap Éva • Királyhegyes és Röszke helyezése Hírláncot építenek

Next

/
Thumbnails
Contents