Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. JÚL. 28. Szerbia: Altalános sztrájk augusztus 5-én Az utóbbi napok árrob­banása elleni tiltakozás­ként általános sztrájkot hirdetett augusztus 5-re a Szerbiai Szakszervezeti Tanács (VSSS) elnöksége. A szakszervezet közlemé­nye szerint a sztrájk addig tart, amfg a kormány nem teljesíti az alkalmazotti ér­dekvédelmi szervezet köve­teléseit. A VSSS azt követeli, hogy a kormány a július 6­án aláírt egyezség értelmé­ben szavatolja mindenki­nek a létminimumhoz szükséges fizetést, illetve nyugdijat. A szakszervezet emellett azt is szorgalmaz­za, hogy a kormány vessen véget a pénzügyi káosznak és akadályozza meg a di­nár teljes elértéktelenedé­sét. - Itt az utolsó pillanat, hogy a kormány véget ves­sen a káosznak, amihez sa­ját intézkedéseivel is jócs­kán hozzájárult. Ellenkezű esetben elkerülhetetlen lesz a társadalmi robbanás, s akkor a szakszervezet a tagság mellé fog állni ­hangsúlyozta a Szerb Szak­szervezeti Tanács közle­ménye. • A kubaiaknak meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szigetországot sújtó válság leküzdése érdekében - hang­súlyozta Fidel Castro Santiago de Cubában, a kubai forrada­lom ünnepén, a Moncada-lak­tanya elleni ostrom 40. évfor­dulója alkalmából hétfőn ren­dezett központi ünnepségen. A tv által közvetített beszédben a kubai párt- és állami vezető bejelentette, hogy a kubaiak • Castro „ajándéka" Valutázhatnak a kubaiak számára is engedélyezik valuta birtoklását, hogy ezzel is len­dítsenek az ország gazdaságán. Castro beszédében azt hang­súlyozta, hogy csodák nincse­nek és nem is lehetnek a gaz­daságban, s az ország válságát újólag a három évtizedes ame­rikai embargóval, a volt szo­cialista országok piacának el­vesztésével, illetve a cukor kedvezőtlen világpiaci árával magyarázta. Szavai szerint az import idén 1,7 milliárd dollár­ra esik vissza a tavalyi 2,2 mil­liárd dollárról (1989-ben még 8,1 milliárd volt ez az összeg). Külön hangsúlyozta, hogy a szigetország rendkívül szűké­ben van konvertibilis fizetőesz­köznek. A kubai államfő a deviza­számlák liberalizálása mellett kilátásba helyezte, hogy a kül­földi tőke számára nagyobb lehetőségeket biztosítanak és szorgalmazzák a külföldön élő kubaiak látogatását, a turizmus fejlesztését is. A magyarok ne kössék msgukat senkihez Habsburg Ottó a „konvojtörvény ellen Isztria szembe­száll Zágrábbal Az autonómiára törekvő Iszt­riai-félsziget minden bizonnyal jelentős viszályba keveredik Zág­rábbal: az isztriai politikai vezetés Stjepan Mesic horvát parlamenti elnökhöz címzett - és kedden nyilvánosságra hozott - levelében ugyanis azt közli, hogy számos új törvényt nem kívánnak alkalmazni a köztársaságnak ezen a részén. Az indoklás szerint ezek a törvények a teljes központi irá­nyítást hivatottak bevezetni és a községi önkormányzatokat meg­szüntetni. - Az egész társadalmi és ezzel együtt a gazdasági élet egy igen kisszámú csoport kezében összz­pontosulna, s ez a folyamat a jö­vőbeni totalitárius kormányzás csíráját hordozza magában - áll a levélben, amelyet a dpa idézett. A közép-európai országok együttes, „konvojszerű" felvé­tele ellen foglalt állást Habs­burg Ottó a Cesky Deník című cseh lap keddi számában meg­jelent interjújában. Egyúttal párbeszédet sürgetett a szu­détanémetekkel. A Cesky Deník azon kér­désére, hogy szükségszerű-e Csehország és Szlovákia egy­idejű felvétele az Európai Kö­zösségbe, az Európai Parla­ment képviselője, a konzer­vatív pártok Páneurópai Unió­jának elnöke így válaszolt: - Vannak politikusok, akik ezt szeretnék. Én azonban ellenzem ezt - hangsúlyozta Habsburg Ottó. - Minden or­szágnak a saját érdemei alap­ján kell az EK tagjává válnia. Másképp egy értelmetlen elvet vezetnénk be a politikánkba: a „konvoj törvényét", aminek következtében a leggyen­gébbek visszahúznák az egész csoportot. Minden lehetséges alkalmat megragadok, hogy figyelmeztessem a magyarokat is: ne kössék magukat senkihez - tette hozzá. Egy másik kérdésre vála­szolva a politikus kiállt a szu­détanémetek hazához való joga mellett, és sürgette Prágát, hogy kezdjen aktív párbeszédet a szudétanémetek képviselő­ivel. Jelcin leváltotta biztonsági miniszterét Borisz Jelcin kedden le­váltotta Viktor Barannyikovot, a biztonsági minisztérium ve­zetőjét. A politikust az. orosz biztonsági tanács hétfői ülésén már figyelmeztetésben részesí­tették a mulasztások miatt, amelyek következtében 25 orosz katona vesztette életét két hete a tádzsik-afgán ha­táron. Borisz Jelcin személyesen ismertette döntését a biztonsági minisztérium vezetésével, amelynek felügyelete alá tar­tozik az államközösségi hatá­rokat is védelmező orosz határ­őrség. Jelcin etikai normák megsértését is felrótta a volt miniszternek. Az orosz elnök indoklásából az. derült ki, hogy Barannyikov valószínűleg kü­lönböző vállalatok pénzén utaztatta családját külföldre. Az osz.tankinói tévé híradója beszámolt róla, hogy az orosz katonai ügyészség eljárást in­dított azok ellen, akik felelősek azért, hogy az. afgán oldalról indított július 12-i támadás felkészületlenül érte az áldo­zatul esett orosz határőröket. • A Washington által közzé­tett 21 dokumentum, amelynek kiadását a kanadai Gazette cí­mű lap kérte az információ szabadságáról szóló amerikai törvényre hivatkozva, számos, mindeddig kiadatlan levelet tartalmaz. Ezekben a levelekben szó esik a berlini válságról, a la­oszi és vietnami katonai lépé­sekről, valamint a nukleáris fegyverkezési versenyről. A kanadai lyp szerint a két vezető üzenetváltásai a diplomáciai levelezésben szokatlan, őszinte hangnemben íródtak. Hruscsov első titkos levelét 1961. szeptember 29-én küldte el, amikor a nyugati hatalmak attól féltek, hogy a szovjet Kennedy és Hruscsov - a titkos levelezők Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyil­vánosságra hozta Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető és Jolin Kennedy volt amerikai elnök hideg­háborús titkos levelezését. megszálló csapatok nyugat­berlini blokádja háborúhoz vezet. A szovjet vezető üzenete konkrét megoldási javaslatokat tartalmazott Berlin kapcsán és a laoszi polgárháborút illetően is. A kanadai lap John Ken­nedy beszédeinek egykori ösz­szeállítóját, Theodore Soren­sont idézte. Őszerinte ez példa nélkül álló levelezés, amely ­meglehet - döntő szerepet játszott egy esetleges világka­tasztrófa elhárításában - elő­ször a berlini, majd később a kubai válság idején. Sorenson a leveleket tanul­mányozva annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Hrus­csov levelei valószínűleg nem mentek át a szovjet külügymi­nisztérium szűrőin. Megítélése szerint a pártfőtitkár azt a kockázatot is vállalta, hogy le­velezése teljes titokban marad, mert az üzenetekről sem a szovjet katonai vezetésnek, sem a külpolitikai szerveknek, sem pedig a Kreml egyéb ve­zetőinek nem volt tudomásuk. A Gazette cikkírója szerint a titkos levelezés két nyílt, egyenes vezető között folyt, akik rendkívüli erőfeszítéseket tettek egymás megértésére a hidegháború bizalmatlan lég­körében. • Osztói habom i .kanos cigányok" Out? A Ku-Klux-KIan romániai követői A Rontania Eibera jelen­tése szerint Ploiesti városá­ban az amerikai Ku-Klux­KIan mintájára létrehozták a „Cigányok Elleni Harci Szervezetet" (Organizatie de Lupta lmpotriva Tiganilor). Az alakuló ülésen Prahova, Teleorman és Bukarest je­lentkezői képviseltették ma­gukat. Marcel, az első ülésen megválasztott elnök kijelen­tette: „Nem vagyunk sokan, de létszámunk gyorsan nőni fog. Az erőre erővel kell vá­laszolnunk. Minden cigányt, aki vétkes különböző bűnök­ben és akit törvény nem büntet meg, mi fogunk ke­ményen megbüntetni, tette mértékében". Az elnök, aki foglalkozására nézve ügy­véd, kijelentette, hogy a szervezet alapszabályát a Ku-Klux-KIan ihlette, még ha az égő kereszt rítusát nem vették is át. A társaság tagjai gázpisz­tolyokkal és igazi pisztolyok­kal, s más fegyverekkel sze­relik fel magukat a „bűnös cigányok" elleni háborúra, amelyet ősszel akarnak megkezdeni. Mint ismeretes, Romániá­ban az elmúlt években az új szervezet nélkül is számos rasszista megnyilvánulásra került sor a cigány kisebb­séggel szemben, több helyen is felgyújtották házaikat. L»» Posztobányi László ismét szenzációs könyvvel lepte meg olvasóit: Most az országutak „édes iparosait' szólaltatja meg Dél-MagyarországonI Aki a mellékelt megrendelőszelvényt kitölti és beküldi, líl-ért megkapja a könyvet! Ha a szelvényt személyesen hozza be hirdetési irodáinkba, Sajtóház, Stefánia 10., IBUSZ Iroda, Klauzál tér 2., már IKí-ért viheti el a könyvet! Megrendelőlap Megrendelem I Posztobányi László: Lányok a szalonból c. könyvét! . I Engedményes ára: 250 Ft [ (Személyes jelentkezés esetén: 235 Ft) I I l Név: I l l l L Cím: Bármely postaládába bedobható, vagy bármely postahivatalban terítésmentesen feladható Délmagyarország n i jp i i SZEGED! Pf.: 153 I 6740 ! Posztobányi László HAMAROSAN AZ UTCAI ÁRUSOKNÁL IS KAPHATÓ LESZ!

Next

/
Thumbnails
Contents