Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

10 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚL. 27. • A magyartanárok felkészítésére a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar tanszéke vállalkozott. A szervezők igényei, no meg saját ajánlásaik alapján gazdag programot állítottak össze, amit idejében eljuttattak az RMPSZ-nek, ebből aztán a helyszínen választották ki a megtartandó előadásokat. Mindezt Bene Kálmántól, a szegediek vezetőjétől tudom. Mint elmondotta, a magyar tanszék több mint fele itt van Szentegyházán, abban a kicsi Hargita megyei városkában, ahol a magyartanárok továbbképzőjét megszervezték. Neveket is említ. A nyelvészeti katedráról Galgóczi László, Nagy János. Mucsányi János. Galgóczy I.ászióné, az irodalom tanszékről Sebéné Madácsy Piroska, Bárót iné Gál Márta. Kovács Imre Attila, Kovács András. Máthé Zsuzsa, Szigeti Csaba, Varga Hmőke. Mindannyian szakterületük újdonságairól, a korszerű pedagógiai • Szegediek a Bolyai Akadémián A tanszék fele a Hargitán módszerekről tartottak előadásokat. Tanulságosak voltak a négy országból verbuválódott magyartanárokkal tartott szemináriumok, viták, a nyilvánvaló felkészülésbeni különbségek ellenére valamennyiükben él az előrelépés, a folytonosan többre törekvés igénye, mert tudván tudják: egyedül a színvonal emelésével szavatolhatják az anyanyelvű oktatás életképességét. Az sem titok, miért épp a Juhász. Gyula Tanárképző Főiskolát kérték fel a továbbképző megszervezésére: egyfajta elismerése ez az erdélyi magyar diákok képzéséért, illetve a határon kívüli magyar pedagógusok felkészítéséért kifejtett löbbéves tevékenységüknek. Lényegében tehát a '90Hogy mi a Bolyai Nyári Akadémia? Hát a kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzője, amit Erdély különböző városaiban idén először szervezett meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Nagyszabású, a maga nemében egyedülálló vállalkozás, közel ezer romániai, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar pedagógus vett részt az előadásokon, hogy gyarapítsák szakmai ismereteiket, erősítsék magyarságtudatukat. A tantárgyanként szervezett előadások zöinét Hargita megye különféle településein tartották, de voltak kurzusok Marosvásárhelyen, Brassóban. Kolozsvárott, Nagyváradon és Szatmárnéinetin is. ben megkezdett munkát folytatják tovább, csakhogy ezúttal nem Szegeden, hanem Erdélyben, abból a nagyon is gyakorlatias okból kiindulva, hogy itt több helybéli pedagógus vehet részt a felkészítőn. Mint említettem, jöttek is szép számmal. Igaz, lehettek volna többen is, a szegediek akár 160 magyar tanár foglalkoztatását is vállalták volna. A résztvevőknek így is életre szóló élményt nyújt a 10 napos együttlét. Kovács Varga Eszter kolozsvári magyar tanár az előadások gyakorlatias jellegét dicsérte, azt, hogy az előadók nem „tudóskodtak", a gyakorló tanítás szemszögéből tálalták az irodalomtörténeti és nyelvészeti újdonságokat. Molnár Anna Gyergyószentmiklósról úgy vélte, hogy mentálhigiéniai szempontból is rendkívül fontosak voltak a szegediek előadásai, tanulásra ösztökélték a tanárokat, márpedig ez alapvető igény és követelmény, a pedagógus nem állhat helyt a katedrán, ha nem törekszik folytonosan magasabb szintre. A szilágysági B. Simon György a magyarságtudat erősítésében látja a Bolyai Nyári Akadémia legfőbb értelmét, erőforrás a szórványban élőknek a megmaradáshoz. Nyéky Anna. a felvidéki Rozsnyóról érkezett Szentegyházára. Köszöni a szegedieknek, hogy alkalmat teremtetlek szakmai ismeretei gazdagítására, a korszerű tanítási módszerek megismerésére. Losoncz Iván Szeged szomszédságából. Szabadkáról jött a Bolyai Nyári Akadémia elóFotók: Nagy P. Zoltán adásaira. A szervezők az előadók munkáját dicsérik, azt, hogy szívüket, lelküket kitették a siker érdekében, a közös ügy szolgálatában. A Bolyai Nyári Akadémia szakmai szempontok szerinti értékelése még korai lenne, annyi azonban már most leszögezhető: gazdagítani, árnyalni, jobban mégszervezni lehet, de nagy mulasztás lenne lemondani a folytatásról. Igy vélekedett Lászlófy Pál. a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke is, aki megköszönve az előadóknak a színvonalas értekezéseket, a hallgatóknak a részvételt, külön elismeréssel szólt a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar tanszékének hozzájárulásáról és reményét fejezte ki, hogy lelkes csapatuk jövő esztendőben is részt vállal a Bolyai Nyári Akadémia megszervezésében. a magyar nyelvű oktatás színvonalának emelésében. Borbély László Felhívás A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, valamint a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 4. § (4.) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a területi önkormányzatok kezdeményezéseinek figyelembevételével helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatás nyújtására irányuló koncessziós pályázati kiírás céljából pályázati felhívást tesz közzé az alábbi primer körzetekben: - nyíregyházi primer körzet - pápai primer körzet - orosházi primer körzet - salgótarjáni primer körzet - ságvári primer körzet - szegedi primer körzet - szentendrei primer körzet - szentesi primer körzet - székesfehérvári primer körzet - szigetszentmiklósi primer körzet - szolnoki primer körzet - váci primer körzet - veszprémi primer körzet A koncesszió célja, hogy meghatározott primer körzetekben meginduljon a távbeszélő-hálózat fejlesztése, és annak következtében 1997-ig minden új igény fél éven belül kielégíthető legyen. A pályázat nyertese által alapított társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységét 2000-ig kizárólagos jogosultsággal folytathatja. A koncessziós szerződés időtartama: 25 év. Szolgáltatási követelmények: A társaságnak együtt kell működnie az országos gerinchálózatot üzemeltető szolgáltatóval és ezenkívül más távközlési szolgáltatókkal. A társaságnak meg kell állapodnia az adott primer körzetben korábban létesített távközlési eszközök használatáról. A társaság köteles az adott primer körzetben minden előfizetőnek, illetve igénylőnek a fennálló jogviszonyából eredő jogosultságokat változatlanul biztosítani és a kötelezettségeket viselni. Az igények teljes kielégítéséig a hatályos sorsolásra vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell. A szolgáltatás díja: A helyi távbeszélő-szolgáltatás díját jogszabály állapítja meg. A társaságban a külföldi tulajdonrész aránya nem haladhatja meg a 75%-ot. A miniszter felkéri az érintett önkormányzatokat, hogy primer körzetenként a pályázatok értékelésében egy fővel képviseltessék magukat. A képviselő személyéről 30 napon belül írásban adjanak tájékoztatást a Hírközlési (Postai és Távközlési) Főfelügyelet koncessziót előkészítő osztályának. (Bp. I. Krisztina krt. 55., Postacím: 1542 Bp.) Az érdekeltek ugyanitt kaphatnak további tájékoztatást a felhívással kapcsolatban a 155-37-36 telefonszámon. Budapest, 1993. július - bajai primer körzet - békéscsabai primer körzet - debreceni primer körzet - dunaújvárosi primer körzet - esztergomi primer körzet - gödöllői primer körzet - jászberényi primer körzet - kiskőrösi primer körzet - kiskunhalasi primer körzet - kisvárdai primer körzet - mátészalkai primer körzet - monori primer körzet