Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

6 KITEKINTŐ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚL. 27. Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg ha­zánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok határo­zatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve naponta bemutat­juk Magyarország 19 megyéjét. Kincses Baranya 1 o é i 1 tu 1 • Baranya a legdélibb me­gyéje Magyarországnak, két nagy folyó - a Duna és a Drá­va - által özvezve, mfg észak­ról a Mecsek hegység hatá­rolja. Kedvezó földrajzi fek­vésének is köszönhetően, a rómaiak óta (Pannónia) mindig nyitott volt dél és délnyugat felé; a Balkán, valamint Észak­Olaszország és Dél-Ausztria irányában. A 17-18. század óta pedig új kapcsolatteremtő té­nyezőként jelentek meg a me­gye területén a külföldi tele­pesek, akik a török uralom alatt elpusztult falvakat népe­sítették be újra. Magyarország nemzetiségiek által legsűrűb­ben lakott megyéje ma Bara­nya: minden negyedik ember valcmelyik nemzeti vagy etni­kai kisebbséghez, tartozik. Az első és - főleg - a második vi­lágháború óta tudatosan kerési­építi kapcsolatait a megyéhez földrajzilag legközelebb eső országokkal, illetve tartomá­nyokkal, aminek olyan „tájé­kozódási pontjai" vannak, mint Zágráb, Ljubljana, Trieszt, Mi­lánó, Graz. Földrajzi, történelmi, gazda­sági, néprajzi és kulturális vonatkozásban Magyarország egyik legváltozatosabb, legszí­nesebb megyéje Baranya. Ki­csiben minden fellelhető rajta, ami a Kárpát-medencét jellem­zi. Ma is méltán viseli a megye a középkorban ráruházott ér­dekes elnevezését: „kincses Baranya". Székhelye - Pécs ­a legrégibb és legszebb magyar város, kétezer éves folyamatos civilizációval a háta mögött, s azzal a különleges adottsá­gával, hogy falai között együtt őrzi a nyugati (keresztény) és a keleti (mohamedán) kultúra rangos építészeti-művészeti emlékeit. Területét (4487 négyzet­kilométer) és népességét (418 ezer lakos) tekintve, a közepes nagyságú magyar megyék közé sorolható Baranya. Gazdasági potenciáját (ipar, mezőgazda­ság, közlekedés, kereskedelem _stb.) és kulturális jelentőségét "(egyetemek, főiskolák, kutató­intézetek, múzeumok stb.) tekintve azonban ennél fonto­sabb szerepet játszik az orszá­gon belül. Településhálózata rendkívül szélsőséges képet mutat: sok és alacsony lélek­számú faluja van (szám szerint 296), ami azzal is jár, hogy minden tizedik magyar község Baranyában található. Mégis a baranyai polgárok hatvan szá­zaléka városokban él, minde­nekelőtt a 170 ezer lakosú megyeszékhelyen, Pécsett, továbbá Komlón. Mohácson, Siklóson és Szigetváron. A gondok zömét éppen ez a sajátos településszerkezet adja (a városokban a lakáshiány, a falvakban pedig a nem kielé­gítő út-, víz- és bolthálózat). A természet bőségesen ellát­ta különböző gazdasági javak­kal Baranya megyét. Magyar­országon egyedül a Mecsek hegység gyomrában bányász­nak feketeszenet és uránércet, bár az utóbbi években éppen ezeknek a kincseknek a kiter­melése és értékesítése okozza a legnagyobb gondot a térség­ben. A megye gazdasági élete átalakulóban van. A neves, tradíciókkal bíró feldolgo­zóipara (sörgyártás, dohány­feldolgozás, húsfeldolgozás, bór-, kesztyűgyártás) a gazda­sági átalakulás körülményei között is kedvező kilátásokkal bír csakúgy, mint á nemzetközi hírű porcelángyártás. A szervezeti formák válto­zása gyors, a gazdaság szerke­zetében egyre nagyobb helyet foglalnak el a rugalmas, piac­képes kisüzemek. A megye­székhelyen a szolgáltatás, egészségügyi és kulturális szféra súlya a gazdaság egé­szén belül növekvő. Az emberi alkotóképesség kétezer éve gazdagítja kultu­rális javakkal Baranya megyét, erről tanúskodnak híres régé­szeti leletei, múzeumai, isko­lái, műemlékei. A Pécs jelké­pének számító négytornyú ba­zilika előterében éppen ezek­ben az években tárják fel és állítják helyre a római korból fennmaradt ókeresztény sírká­polnákat, bennük antik falfest­mények. Magyarország első múzeumutcája ebben a város­ban nyílt meg: az utca egyik háza a Vasarely Múzeumnak ad otthont. (Victor Vasarely, áz „op-art" atyja pécsi szüle­tésű.) Pécs ősi diákváros. 1367-ben itt nyílt meg Ma­gyarország első és Európa ötö­dik egyeteme, s talán nem véletlen, hogy már a pápai alapítólevél is számot vetett a város és az egyetem szellemi kisugárzásával az ország határain túl is. Ma két egyetem működik Pécsett: a Janus Pannonius Tudomúnyegyetm (jogtudományi, közgazdaság­tudományi és tanárképző kar­ral) és az Orvostudományi Egyetem (általános orvosképző és fogorvosképző karral), to­vábbá műszaki és zeneművé­szeti főiskolája van a városnak. Két jelentós kutatóintézetnek is otthont ad Pécs, az. egyik re­gionális kutatások országos központja, a másik a szőlészeti és borászati kutatások intézete (Közép-Európa legnagyobb szőlőfajta-gyűjteményével). Mint a világon mindenütt, a baranyai nemzeti-etnikai ki­sebbségeknek is megvannak a maguk sajátos gondjai (okta­tás, sajtó, könyvkiadás stb.), egy azonban törtélnelmi tény: sem a múltban, sem a jelenben nem támadtak etnikai konflik­tusok a különböző anyanyelvű baranyai polgárok között. Magyarországon egyedülálló nemzetiségi-etnikai intéz­ményrendszer alakult ki, így például önálló kulturális köz­pontjuk van a németeknek, a horvátoknak és a cigányoknak Pécsett. 1988-ban - az ország­ban elsőként és eddig egyedü­liként - megyei nemzetiségi rendeletet alkottak a kisebb­ségek jogainak mind teljesebb érvényesülése érdekében. Á megyei önkormányzat külön nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságot működtet. A fővárostól, Budapesttől való viszonylag nagy távolság (200 km) nem kedvez Baranya •megye nemzetközi idegenfor­galmának. (A meglévő és a ter­vezett autópályák sem céloz­zák meg a Mecsek vidékét.) A megye egyéb adottságainak ­természeti szépségeinek, törté­nelmi emlékeinek, nemzetiségi lakosságának, gyógyfürdő­helyeinek stb. köszönhetően mégis évről évre fejlődik a tu­rizmus, és annak feltételrend­szere. • „Csak egy tucatnyi ember akad, aki egymaga áthajózta mindkét óceánt és az ember mindig javítani akar a teljesít­ményén" - jelentette ki az 58 éves Dekker, aki 16 évvel ezelőtt glaucoma (zöld hályog) következtében vakult meg. Az elszánt hajóst hétfőn kivontatták Baltimore-ból a New Jersey állambeli Cape May-be, ahonnan egymaga nekivág a mintegy 3200 mér­földes útnak az Atlanti-óceá­non keresztül. A La Manche csatornában kísérő hajó vár rá, amely bekíséri majd az angliai Plymouth kikötőjébe. 1983-ban Dekker az első vak ember volt, aki egymaga San Franciscoból Hawaiira vitorlázott, s közben túlélte a „Henrietta" hurricán rohamát is. Három évvel később har­• Baltimore-ból indult, vitorlással? Vakon az óceánon át Tíz évvel ezelőtt Hank Dekker egymaga kelt át a Csen des-óceánon hét méter hosszú csónakjában és még egy hurrikánt is átélt épségben. Most - ugyancsak egymaga ­az Atlanti-óceán átszelésére készül, hogy bebizonyítsa: a vakok ugyanolyan megpróbáltatásokat képesek elviselni, niint azok, akiknek ép a szeme világa. madik lett a Csendes-óceánt egyedül áthajózók mezőnyé­ben, kéttucatnyi versenyzőt ­valamennyien ép látásúak voltak - utasítva maga mögé. A hajdani autókerekedő és autóversenyző Dekker Atlanti­óceánt átszelő útjának költsé­geit a Vakok Országos Ala­pítványa fedezi. Az esetleges összeütközések elhárítására Dekker csónak­jában különleges radarkészü­léket helyeztek el, amely hanggal jelzi, ha egy másik csónak radarját észleli. Emel­lett Dekker műhold segítsé­gével közölni tudja csónakjá­nak koordinátáit is, de egyéb elektronikus felszerelést nem visz magával útjára. „Az em­ber nem bízhatja magát az elektronikára. Tűdni kell vitor­lázni. Úgy bánok a vitorlával, mint bármely más jó tenge­rész" - mondja. Sohasem volt nagyobb biztonságban Államkötvény 1995/G A Magyar Államkötvény rend­szeresen kibocsátásra kerülő értékpapír. Tehát erre a befek­tetésre ön mindig számíthat. Mint most is, hiszen itt az Államkötvény 1995/G. Az Államkötvény 1995/G 1993. augusztus lO-én 2 év futam­idővel kerül kibocsátásra. Fix kamatozású értékpapír, mely­nek kamata évi bruttó 19,5%. A kamatok minden év augusztus ío-től esedékesek. A kötvény 1995. augusztus to-én jár le, tehát ezután már nem kamato­zik tovább és ekkor névérté­ken felvehető. A futamidő azonban nem jelent szigorú le­kötést. Pénze a forgalmazó­helyeken ismertetett feltételek­kel, a futamidő alatt is mobi­lizálható. A Magyar Államkötvény 1995/G-t a jegyzési időszak­ban devizabelföldi, jogi- és természetes személyek, vala­mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárol­hatják a felsorolt forgalmazó­helyeken. A jegyzés kezdőnapja: 1993. július 26. A jegyzés zárónapja: 1 993 augusztus 6. Kibocsátási árfolyam: l (X)%, azaz száz százalék. Az államkötvény bármely belföldi természetes és jogi személyre, valamint jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági társaságra bármilyen korlá­tozás nélkül átruházható. Mint minden állampapírra, az Államkötvény 1995/G-re is állami garancia érvényes, tehát mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A Magyar Állam­kötvény sohasem évül el, tehát lejárta után is bármikor visszaváltható. Forgalmazóhelyek: Az MNB Csongrád Megyei Igazga­tósága (6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17.) és az MNB főpénztára. Országos Takarékpénztár Értékpa­pír Ügynökség Rt., 1051 Budapest V.,Vigyázó F. u. 6. • Budapest Ér­tékpapír és Befektetési Rt., 1052 Budapest V., Deák F. u. 5. • Cor­vinbróker Kft., 1054 Budapest V., Hold u. 25. • Creditanstalt Értékpa­pír Rt., 1051 Budapest V., Nagy­sándor J. u. 10. • Daiwa-MKB (Ma­gyarország) Befektetési és Ér­tékpapírforgalmi Rt., 1088 Buda­pest VIII., Rákóczi út 3. • Kulturvest Befektetési Kft., 1137 Budapest XIII., Újpesti rkp. 7. • K & H Brókerház Kft., 1054 Budapest V., Alkotmány u. 21. • Postabank Értékpapírfor­galmazási és Befektetési Rt., 1051 Budapest V., József nádor tér 1. • Quaestor Értékpapír Kft., 1015 Bu­dapest I., Donáti u. 18. • Talentum Értékpapír és Befektetési Ügynök­ség Rt., 1057 Budapest V., Akadé­mia u. 7. • Aranybróker Értékpapír Ügynökség Kft. 1054 Budapest V., Nagysándor J. u. 8. A A B I Z T O N S A C

Next

/
Thumbnails
Contents