Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JÚL. 3. Vuk Draskovic búcsúlevele Vuk Draskovic, a szerb demokratikus ellenzék vezére, a Szerb Megújho­dási Mozgalom elnöke ­miután hehörtönzését az első fokon kirótt harminc nap elteltével önkényesen további két hónappal meg­hosszabbították - július 1­jén éhségsztrájkba kez­dett. Ezt a végsőkig szán­dékozik folytatni. A belg­rádi idegsebészeti kliniká­ról - ahol bántalmazását követően feleségével együtt kezelik és őrzik - terje­delmes, emberi és politikai végakaratnak szánt búcsú­levelet csempészett ki. Ebben közvetve és ki­mondatlanul Slohodun Milosevic elnököt és szer­biai rendszerét vádolja üldöztetése és megkín­zatása miatt - ezt jelen­tették a hírügynökségek. A keresztényi, megbo­csátó hangnemben nicg­foglmazott levélben a szerb író-politikus óva inti pártját és követőit: ne ad­janak okot arra, hogy sze­mélyes tragédiája az egész Szerbiát és népét veszé­lyeztető megmozdulássá fajuljon a gyűlölet és meg­ütközés fellobbantásával. A szerb demokratikus ellenzéket Vuk Draskovic arra kéri, hogy legyen egy­séges, a politika letétemé­nyeseit - ellenzékieket és nem ellenzékieket - pedig arra, hogy szerb keresz­tényi szellemben, emberi módon, a nemzet iránti felelősséggel lépjenek fel egymással szemben is. Eh­haláláig - fejezi be búcsú­levelét Draskovic - a Szerb Megújhodási Moz­galom vezetését Slobodán Rakitic Íróra, ellenzéki parlamenti képviselőre bfzza. • Közel-keleti tárgyalások Ismét zsákutcában Csütörtökön minden érdemi haladás nélkül ért véget a közel-keleti béketárgyalások 10. for­dulója is, és nincs kilátás az utolsó percben előter­jesztett amerikai közve­títő javaslat elfogadásá­ra sem. Izrael 1991 ősze óta tárgyal arab szomszédaival és a pa­lesztinokkal a helyzet rende­zéséről, ám a folyamatot már több ízben csak az amerikai közbelépés mentette meg a teljes összeomlástól. A leg­utóbbi forduló utolsó napjaiban az Egyesült Államok javaslatot terjesztett elő az ellentétek áthidalására, de mindkét fél jelezte, hogy a washingtoni elgondolásokat nem tartja elfogadhatónak. Jóllehet a javaslatot nem hozták nyilvánosságra, sajtó­értesülések szerint azok érintik Kelet-Jeruzsálem jövőjét és a jelenleg izraeli megszállás alatt lévő területeken élő kétmillió palesztin terve/.eu önkormány­zatát. Izrael az 1967-es hábo­rúban elfoglalta Jeru/tiálem arab rés/.ét is, és a várost egy­ségében meg kívánja tartani, infg az arabok hallani sem akarnak arról, hogy lemond­janak a számukra szent hely­nek számító városrészről. Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem lepte meg a javaslat fogadtatása, és úgy véli: a jeruzsálemi kérdést csak a tárgyalások zárószakaszában, tehát hosszú évek múlva kell majd napirendre tűzni. Wa­shington hagyományosan elke­rüli az állásfoglalást a Jeru­zsálem körüli vitában azzal, hogy a kérdés rendezése az érintett felekre tartozik. Vezető amerikai kormány­tisztviselők este azt mondották a sajtónak, hogy izraeliek és szírek között csak „elméleti viták" zajlottak az elmúlt he­tekben. A két ország korábban először tárgyalt az Izrael által megszállt Golán-fennsfk visz­szaadásáról, de a jelek szerint végül semmire nem jutottak. Izrael és Jordánia között gya­korlati kérdésekben közeledés tapasztalható - tájékoztattak az amerikaiak. Washington egyéb­ként újabb erőfeszítéseket tesz a tárgyalások megmentésére: a külügyminisztérium illetékes vezető munkatársai már a jövő héten a Közel-Keletre utaznak, hogy megkíséreljék az állás­pontok közelítését. • Tegnap tovább folytatódtak a súlyos harcok Boszniában. A szerb tüzérség Gorazde térsé­gét lőtte, a zágrábi televízió ugyanakkor arról számolt be, hogy a horvát erők egy nagy­szabású ellentámadás ered­ményeként kiszorították a mu­zulmánokat az általuk elfoglalt területek többségéről. A tele­vízió jelentése szerint a horvát támadás célja Mostar megszer­zése. Heves harcok voltak Zepcé­ben is, ahonnan emiatt kivon­ták az ENSZ tisztségviselőit. Délután már arról érkezett hír, hogy a szerb és horvát táma­dások nyomán elesett Zepee, az egyik legfontosabb közép­boszniai muzulmán védelmi központ. A településről elme­nekült a lakosság és a csekély muzulmán helyőrség, az előre­törő szerb erók a már kapitu­láló alakulatokat is lőtték. Szerb és horvát erók egyhetes heves harc után bekerítették Maglajt, s ezzel új muzulmán területi sziget alakult ki Bosz­niában - jelentették pénteken ENSZ-tisztségviselők. A világszervezet egyik katonai forrása szerint az, hogy Mag­lajt elvágták Bosznia többi részétől, egy déli szerb folyosó kialakítására irányuló terv ré­sze lehet, úgy, hogy a szerbek összekötik a Bosznia keleti és nyugati részén meghódított területeket. Maglaj körzetében • Bosznia Zepce elesett, Maglajt bekerítették Belgrádból menniük kell az EBEÉ megfigyelőinek Tájkép, csata után, az ugyancsak „frontváros", Sarajevó utcáin. (MTI-Telefotó) mintegy tízezer ember mene­kül a harcok elől, s valószínű­leg Zenicát szeretnék elérni. A város azonban aligha képes további tömegek befogadására. Zepce ostroma alatt a horvát erók elfogták egy vezető muzulmán politikust, Irfan Ajanovicot. Ajanovic koráb­ban, az egységes Jugoszlávia fennállásának idején a szövet­ségi parlament elnökhelyettese volt. Ajanovic mellett a hor­vátok fogságába esett a kör­nyék muzulmán erőinek pa­rancsnoksága is. Az ENSZ'Menekültügyi Főbiztosságának egyik szara­jevói szóvivője ugyanakkor pénteken azt közölte, hogy Gorazde és környéke élelmi­szerhelyzete igen súlyos. Az újabb élelmiszersegéllyel érke­ző nyolc kamiont ugyanis a város közelében tüntető szerb asszonyok tartóztatták fel, akik a gépkocsisor továbbengedé­séért cserébe szerb hadifoglyok szabadon bocsátását szeretnék elérni. Belgrád pénteken visszuta­sította az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) emberi jogi megfigye­lői megbízatásának meghosz­s/.abbítását, így tiltakozván az ellen, hogy Jugoszláviát már régóta kizárják a szervezet munkájából. A Reuter Savovic Margitot, a szövetségi kisebbségi és emberi jogi minisztert idézte, aki szerint az EBEÉ •megfi­gyelők akkor maradhatnának továbbra is az országban, ha Jugoszlávia teljes jogú tagként vehetne részt az európai szer­vezet tevékenységében. Az EBEÉ körülbelül egy évvel ezelőtt függesztette fel Belgrád tagságát azért, mert támogatta a boszniai szerbeket, akik kétségbe vonják a muzul­mánok által vezetett egykori jugoszláv köztársaság függet­lenségét. * Azeri offenzíva Kaiabahban Azeri csapatok pénte­ken ellentámadást indí­tottak a kaukázusi Ka­rabah-hegyvidék északi és déli vidékén lévő ör­mény állások ellen. A karabahi kormány Han­kendiben (Sztyepana­kertben) közzétett nyi­latkozatában azt állí­totta, hogy a konfliktus­ban álló felek heves csa­tákat vívtak Mardakert és Gadrut körzetében, s mindkettő súlyos vesz­teségeket szenvedett Az örmények elkeseredett ellenállása dacára a páncél­technikát és tüzérséget bevető és légi támogatást élvző aze­rieknek sikerült több települést hatalmukba keríteniük - így a handkendi közlemény. Gajdar Alijev azeri parla­menti elnök, az új bakui vezető Tokiói csúcsértekezlet Mit mondanak az önző nagyok? Most, amikor az európai országokban igen lassú a nö­vekedés, magas viszont a mun­kanélküliség, az Egyesült Ál­lamokban szintén lassú a ki­lábalás, a világgazdaság egé­szét pedig a protekcionizmus és a regionális blokkok elzár­kózása fenyegeti, döntő fontos­ságú, milyen megoldási javas­lattal állnak elő a legerősebb országok. Hogy a kívülálló, az erőteljes gazdasági függésben élő országok számára mekkora a tét, azt érzékelteti a tokiói egyetem professzorának minap tett megjegyzése: „Általános világkereskedelmi szabályok és ellenőrzési rendszer hiányá­ban fennáll a veszélye annak, hogy a kisebb országok az önző érdekeiket követő nagyok minden eddiginél erőteljesebb kereskedelmi nyomása alá kerülnek. A hidegháborús kor­szak végeztével ugyanis ezek az országok nem tudják már a Nyugatot sakkban tartani az­zal, hogy a kommunizmus felé fordulással fenyegetőznek". Többször születtek már nagy horderejű gazdasági megállapodások a vezető ipari országok csúcsértekez­letein. így volt ez a legelső alkalommal is, amikor 1975­ben eldöntötték, hogy a Nyugat közösen akadályozza meg a szélsőséges valutaárfolyam-mozgásokat, vagy 1979-ben Tokióban akkor, amikor a vezető országok számszerű célokat rögzítettek a napi olajbehozatalukra. Ez utóbbi elhatározás különben ritkaságszámba ment a „csúcsok" történetében - azokon ugyanis rendszerint csak gazdaságpolitikai elveket, laza együttműködési szándékokat körvonalaztak, a piacgazdaságok termé­szetéből adódóan tartózkodtak attól, hogy bevessék az állami irányítás eszközeit, hogy „mennyiségi előirány­zatokat" rögzítsenek. Takase Tamocu professzor azokra a kereskedelmi szabá­lyokra utal, amelyeket a nyolc évvel ezelőtt beindított világ­kereskedelmi tárgyalásokon, az „uruguayi fordulón" kellett volna elfogadni, és amelyek bevezetésére eddig már három csúcstalálkozón tettek ígéretet. A „Hetek" szavahihetősége kérdőjeleződik meg, ha Hous­ton. London. München után most Tokióban megint szerepel majd a „Hetek" elkötelezett­sége: „Az év végéig sikerre kell vinni a tárgyalásokat" ­azután viszont nem történik semmi. Magyarország is tagja annak az úgynevezett cairnsi csoportnak, amely a mezőgaz­dasági exportőrök érdekeit szem előtt tartva sürgeti a piacliberalizálást, a keres­kedelmi akadályok, az export­elrendelte minden 18 és 26 év közötti férfi mozgósítását. A karabahi védelmi tanács elnöke, Róbert Kocsarjan az azeri vezetésre hárította a teljes felelősséget a karabahi határra való csapat-átcsoportosításért, ami szerinte ékesszólóan bizo­nyítja a bakui hatóságok szán­dékait. Az ITAR-TASZSZ bakui jelentése szerint Azerbajdzsán fizulini körzetében is harcok dúltak az azeri hadsereg egy­ségei és az oda betört örmény fegyveres csoportok között, amelyek legalább két helységet elfoglaltak. Karabah-hegyvidék Azer­bajdzsánhoz tartozik, ám java­részt örmények lakják. A hosszú évek óta zajló viszály békés rendezésére irányuló próbálkozások eddig meddő­nek bizonyultak. Az azeriek az elmúlt hónapokban súlyos vereségeket szenvedtek, ami súlyos belpolitikai válságot idézett elő a volt szovjet köz­társaságban. szubvenciók leépítését. Nem véletlenül, hiszen félő, hogy a „Hetek" közötti érdekellen­tétek a bezárkózás, nem pedig a nyitás, a liberalizálás tenden­ciáit erósftik föl. Erre a veszélyre utal többek között az, milyen hevesen igyekszik az amerikai vezetés számszerű importkötelezettsé­gekre rávenni Japánt, amelyet „Amerika gazdasági bizton­ságát" fenyegető veszélynek tekint most, a hidegháborús nagyhatalmi szembenállás megszűntével. Japán az egyetlen csúcsrésztvevő, amelynek a konjunkturális gondjai ellenére jól megy, szilárd a gazdasága és 136 milliárd dollárnyi a kereskedelmi többlete. Ezt a nemzeti termék 3,5 százalékát kitevő többletet kívánja a GDP 2 százalékának megfelelő szintre leszoríttatni az Egyesült Államok, hogy „megoldód­janak a világgazdaság gond­jai". Japán azonban elveti a központilag „irányított keres­kedelmi módszereket". Hírek szerint Washington közös 3 százalékos gazdasági növekedési célkitűzést is sze­retne elfogadtatni a „Hetek­kel", ami szintén fordulatot jelentene a „Hetek" csoportjá­nak tevékenységében. • János Károly spanyol ural­kodó befejezte tárgyalásait a parlamenti pártok képvi­selőivel az új kormány meg­alakításának lehetőségéről. A körtárgyalás után egyre való­színűbb, hogy Felipe González eddigi miniszterelnök, a vá­lasztásokon a legtöbb man­dátumhoz jutott, de abszolút többséggel immár nem rendel­kező Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkára kisebbségi kormányt alakit, amelyet kí­vülről támogat majd a legna­gyobb katalán párt, a Konver­gencia és Unió, illetve a Baszk Nacionalista'Párt. Ezekkel a • Spanyolország Kisebbségi kormány? pártokkal folytatódnak a tár­gyalások, s elvben nem kizárt, hogy későbbi időpontban ma­guk is bekapcsolódnak a kor­mányba. A két párt külső tá­mogatása elegendő arra, hogy González megkezdhesse a kormányzati tevékenységet, de természetesen nagyfokú függő­séget jelent számára. • Mogadishu Olasz áldozatok a tűzharcban Három olasz nemzetiségű ENSZ-katona életét vesztette pénteken a szomáliai főváros­ban, Mogadishuban. Egy kék­sapkás alakulat rejtett fegyve­rek után kutatva tűzharcba keveredett ismeretlen szomá­liai fegyveresekkel. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint tizennégy olasz katona és nyolc szomáliai - köztük két nő - is megsebesült az össze­csapásban. A körzet lakói szerint az akcióban résztvevő olasz harc­kocsik, páncélozott szállító harcjárművek és teherautók meghátrálásra kényszerültek az ellenséges géppuskák és ágyúk tüzében. Később két amerikai Cobra típusú helikopter érke­zett a helyszínre a csaknem 100 fős olasz különítmény megsegítésére. A Reuter szerint június 17-e óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres összeütközés Moga­dishuban. Akkor amerikai AC -130-as vadászgépek bom­bázták az ellenálló Aidid hadúr lakhelyét és állítólagos fegy­verraktárait. A pénteken reggel kezdő­dött akció szintén Aidid tá­bornok egy feltételezett fegy­verraktára ellen irányult. Az olasz áldozatokról szól­va Raffaele Costa olasz közle­kedési miniszter felháborodá­sának adott hangot, mondván: „Szomália vietnamizálódása" folyik az olasz adófizetők pén­zén. A miniszter szerint el kell dönteni, hogy az olasz egy­ségek ott maradjanak-e vagy sem. Szavai szerint: ha az olasz katonák folytatják szo­máliai tevékenységüket, a jö­vőben nagyobb beleszólásuk kell hogy legyen az ENSZ­akciók kidolgozásába, utalva ezzel a pénteki fellépés ku­darcára. Pakisztáni kéksisakos tüzelőállásban a szomáliai fővárosban. (MTI - Telefoto)

Next

/
Thumbnails
Contents