Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

KEDD, 1993. JÚL. 20. mJA Nyugatiban aludt Őrizetbe vették a szökött katonát BELÜGYEINK 3 Hétfő hajnalban - fegyveré­vel együtt - elfogták azt a katonát, aki pénteken az éjsza­kai órákban - őrszolgálat köz­ben - megszökött gyáli alakulatától. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság ügyeletese elmondta az MTI-nek, hogy hajnali két óra körül Budapesten, a Nyugati pályaudvar külső vágányai között találták meg Bor Józsefet, aki éppen aludt. A rendőrség később ad bővebb tájékoztatást az esetről. • - Az ügyeletes katonai ügyész fegyelmi okból őrizetbe vette Bor József honvédet, akit lakossági bejelentés alapján július 19-én hajnalban fogtak el, miután 16-án este alakula­tától fegyverével együtt meg­szökött. A bűnügyben szolgá­latban elkövetett kötelesség­szegés és önkényes eltávozás miatt rendeltek el nyomozást ­közölte az MTI érdeklődésére dr. Székely György ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője. Az ezredes elmondta: Bor József 1993. februárban vonult be a honvédséghez. Július 16­án pénteken mint felállított őr teljesített szolgálatot gépkara­bélyával és a hozzá tartozó 30 lőszerrel a gyáli alakulatnál. Este 9 és 10 óra között elhagyta őrhelyét. A katona vallomása szerint szombaton és vasárnap Pestszentimre környékén egy búzatáblában, illetve Budapesten, a Határ úti kiserdőben bujkált és pihent. Vasárnap este elhatározta, hogy hazautazik vidéken lakó szüleihez, s a 182-es busszal a Nyugati pályaudvarra ment, ahol egy külső vágányon álló vasúti kocsiban elaludt. A rendőrök hétfőn 2 óra 40 perckor fogták el. Bor József az ügyészségen kijelentette: a lőfegyverét nem használta, nem is akarta. Nem tudja miért szökött meg, emlékezetki­esésre hivatkozik. A katonai ügyészség a nyomozást igaz­ságügyi ideg- és elmeszakértő bevonásával folytatja. • „Hagyomány-Építészet­Természet '93" címmel nyílt tegnap kiállítás a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri épületében. A negyven építész és belsőépítész munkáit fotókon és tervrajzokon közzé tevő tárlat a magyar organikus építészetet bemutatására vállal­kozik, annak a felfogásnak a megismertetésére, amely a hagyomány-, természet'- és emberközeli formák és anya­gok együttesére helyezi a tervezés hangsúlyát. A meg­nyitón dr. Gáborjáni Péter miniszteri biztos. Gerle János építőművész, Kiss Lajos fő­építész és Novákné Juhász Márta építőművész résztvéte­lével kerekasztal beszélgetés zajlott le a magyar organikus építészet témáiról. A kiállítás július 30-ig te­kinthető meg a JATE első és második emelétén, valamint az aulában. • Rákóai MBÉB hirni Közős zászló Kiállítás a magyar organikus építészetről alatt Akárcsak 290 évvel ezelőtt, az idén is közös zászló alatt gyűjtötte össze a kárpátaljai magyarokat és ruszinokat II. Rákóczi Ferenc. Vasárnap Ti­szaújlakon az öt évvel ezelőtt viszzaállított turul-emlékműnél közösen emlékeztek meg a Rákóczi szabadságharc első győztes ütközetének évfordu­lójáról. Eljöttek hozzájuk meg­osztani az ünnepség örömét Szatmárnémeti szomszédaik is. Napjaink nehéz gazdasági helyzete, a benzinhiány rá­nyomta ugyan bélyegét az idei ünnepségre, hiszen sokkal kevesebben jöttek össze, mint az előző években, de a jelen­levők ismételten hitet tettek amellett, hogy Rákóczi szel­lemében - a határtalan haza­szeretet és.a népek harmonikus barátsága jegyében - kívánják megőrizni azt a békét, amely jelenleg Kárpátalján honos. Kanadában is vetnek martonvásári búzát Kanadában is vetnek mar­tonvásári nemesftésű búzát, mégpedig az MV 12-es fajtát, amely a közelmúltban - három évi fajtakísérletekben való „vizsgáztatás" után - kapott állami elismerést. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének nemesítvé­nyeit egyébként mind több külföldi országban is termesz­tik, Törökországban például az MV 17-es, az MV 18-as búza­fajtákat; Ukrajnában szintén két martonvásári búzafajta is bővíti a vetőmagválasztékot. Eredményesen termesztik Uk­rajnában és Oroszországban a mezőgazdasági kutatóintézet hibridkukoricáit is. A külföldi értékesítésre szüksége van a kutatóintézet­nek, ugyanis működési költsé­geinek csak 30 százalékát kapja meg támogatásként - ez még a bérekre sem elegendő -, a többit magának kell elő­teremtenie. Bevételeinek je­lentős része, 35^35 százaléka a külföldön értékesített szaba­dalmakból, találmányokból, fajtahasználati díjakból szár­mazik, éppen ezért a szakem­berek érdekeltek abban, hogy minél több, általuk előállított fajta nyerje meg a más orszá­gokbeli gazdák tetszését. Kutatásaikkal igyekeznek versenyt tartani a biológiai alapkutatásokban és a neme­sítésben élenjáró országok intézményeivel. Napjainkban a molekuláris genetikai kutatá­sokra fordítanak világszerte nagy figyelmet; az ilyen irányú kísérletek Martonvásáron is megkezdődtek, s bevételeikből az eredményes munkához szükséges, a csúcstechnológia - berendezések, eszközök ­megvásárlását tervezik. Magyar irodalom az oszbák sajtóban Négy mai magyar író öt művéről számol be az osztrák sajtó - azok német nyelvű ki­adása alkalmából. Dalos György „Prófétából terme­lővé", Kertész Imre „Kaddis egy meg nem született gyer­mekért", Krasznahorkai László „Az ellenállás melankóliája" és Hernádi Miklós „Ottó" című regénye a Faltér cfmű hetilap kulturális rovatában kétodalas recenzió témája. Klaus Kastberger, a méltatás szerzője a négy, osztrák, német illetve svájci kiadónál megje­lent kötetből egyenesen azt a következtetést vonja le, hogy hamis az az elmélet, amely szerint a Keletről származó irodalmi szövegek alkalmatla­nok a párbeszédre, szörnyűsé­ges monstrumok. Ezt az elmé­letet Boris Groys irodalomteo­retikus „A szöveg mint mons­turm" címmel szintén most megjelent könyve tartalmazza. A kulturális témákkal kiemel­ten foglalkozó heti programot is közlő, 40 ezer példányban megjelenő - liberális beállított­ságú - Faltér a négy magyar regényből vett részletekkel azonnal cáfolja ezeket a téte­leket. Beszámol arról is, hogy Hernádi Miklós a bécsi iro­dalmi központban személyesen is felolvasott'művéből. Ez utóbbi kötetről a bécsi Die Presse hétfői száma közöl a szerzővel folytatott beszél­getéssel együtt terjedelmes ismertetést. Egy másik, Brémá­ban németül most megjelent Dalos-kötetről - a keleti tömb vicceinek történetéről és legújabb keletű kipusztulásáról - közöl egészoldalas ismerte­tést a Profil című hetilap. Néhány viccet is idézve Dalos György szavaival jellemzi a vicc szerepét a kelet-európai valóságban, és ügyesen válo­gatott példákkal próbálja jelle­mezni a mai helyzetet. Q\ j ) í a, most akkor fektessünk vagy sem? Mármint a —f-/ köznyelvben - bocsánat minden érintettől - .fekvő rendőrnek" nevezett aszfaltbordákat az összes létező olyan útra, amelyen két- és négykerekű, kézi vagy gépi meg­hajtású járművel az arra lakók nemtetszését kiviva relatíve gyorshajtani lehet? Már most ha a probléma mélyére ásunk, rá kell jön­nünk, hogy valójában nem is annak az öt vödörnyi aszfaltnak a föl- vagy nem fölkupacolásáról kellene gondolkodnunk, amelyben oly sokan a totális megoldást fölfedezni vélik. Sokkal inkább egy másik aprócska tényről, hogy tudniillik valamelyes józan belátással mindenkinek rendelkeznie kéne, aki kormányhoz ül, lett légyen az Babettáé, vagy Mazdáé. Igen-igen, de ha az a bizonyos józanság oda? Ha ré­mülten szétspriccelő gyerekek, bizonytalanul tova­totyogó öregecskék, s a lakóövezetet nem rodeópályának gondoló felnőttek kerülnek nap mint nap veszélybe semmitől sem rettegő, magabiztosan száguldozó, az úttestet versenyek céljára kiképzett terepnek tartó ifjak, s még ifjabbak miatt? Nos, akkor kérem lehet körbetelefonálni minden lehetséges fórumot, szabad röpgyűléseket tartani azegyszer a szomszédokkal teljes egyetértésben, elképzelhető még számos más variáció is, csak egyet ne, könyörgöm! „Fek­vő rendőrt" ne, az istenért! Abhán a pillanatban ugyanis, hogy a huppanókon megszárad a sárga festék, a legkö­zelebbi gyalogjárda válik gyakorlótereppé, lehetőleg késő esti serdülő és ifjúsági futamok pályájává, s akkor kezd­hetünk mindent elölről, a kilincselést. a telefonálást, a gyűlésezést, a tiltakozólevelek írását. És akkor lehet, hogy e sűrű program miatt nem jut időnk megtudakolni családunk ifjaitól, ugyan hol, merre jártak este tíztől éjfélig a motorjukon? n [CŐACJUAK. VICO-FILMEK VÁSÁRA! ud€o A KÖLCSÖNZÉS TOVÁBBRA IS CSAK 69 FT! Klauzál tér 6., üzletház BANK • Göncz Árpád Békésben Hagyják békén a szövetkezeteket (Folytatás az 1. oldalról.) beszélésen a felügyelőbizottság elnöke, Róna Péter felvetette, hogy hazánk egyoldalú függősége az orosz energiaforrásoktól nem túl megnyugató. Komplex energe­tikai politikára lenne szükség, ami megszüntetné ezt az egyoldalú függőséget. A köztársasági elnök javasolta, hogy a gyár vezetése vegye fel a kapcsolatot a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjével. Róna Péter a forint leértékelését helyeselve szólt továbbá arról, hogy kialakult ha­zánkban az a vélemény: erős fo­rint, magas kamatláb, ez a jó nekünk. Véleménye szerint ez éppen hogy nem jó, ugyanis egy fejlődő ország legfontosabb gaz­dasági érdeke az olcsó tőke. Ha­zánknak erre és a többoldalú gaz­dasági kapcsolatrendszerre van szüksége - e megállapítással a köztársasági elnök egyetértett. Göncz Árpád délután a város­házára látogatott, ahol beszél­getést folytatott az önkormányzati képviselőkkel, majd ezt követően a művelődési házban megnyitotta Miiller Miklós fotóművész kiál­lítását. Az idén 80 éves Müller Miklós Orosházán született, majd 1938­ban a már tervezett zsidótörvények fenyegetésétől menekülve elhagy­ta az országot. Jelenleg Spanyolor­szágban él. Időközben a szociofotó kiváló művelőjévé vált. Munkás­ságát Göncz Árpád megnyitóbe­szédében a következő szavakkal méltatta: a szociális lelkiismeret ébredt fel a művészben, amikor a valóságot lírai szépséggel megörö­kítette. Müller Miklós szemléletét és „szemét" külföldre is magával vitte, mindenütt az utca népének, a kisembernek a szemével látott ­mondta Göncz Árpád. • Szeged egyik csendes bel­városi utcájában, egy szépen felújított homlokzatú épületben megnyílt Szeged legújabb ven­déglátóhelye, a Doppel Adler Osztrák-Magyar Étterem. Hans Hoss, a Reál Kft. osztrák tulajdonosa üdvözölte a meg­jelenteket, s kért elnézést azért, hogy az utolsó simításokig nem készült el minden az étteremben. (Ez egyébként így is volt, az időben érkező ven­dégek még találkozhattak né­hány pakoló mesterrel.) A konyha azonban már tegnap este is kifogástalanul üzemelt, s a vendégek a teljes étlapról választhattak. A hideg elő­ételek sorában talán a fogas­koktél, illetve a lazacsaláta, a • Doppel Adler a Sóhordo utcában Osztrák-magyar étterem nyílt levesek közül minden bizony­nyal a kengurufarok leves számít ínyencségnek. A haléte­lek között fokhagymás piszt­ráng és a diós harcsaszelet mellett természeteseit megta­lálható a szegedi vegyes halié is. Az osztrák ajánlatokat a póréhagyma-krémleves nyitja, majd a sok ismert és kevésbé ismert étel után a zsemlegom­bóccal tálalt szalontüdő zárja. Készételek közül a borban párolt borjúdió zsemlegombóc­cal, vagy a hortobágyi rosté­lyos emelhető ki. A kétszemé­lyes Sas-tál bizonyára az étterem kedvelt specialitása lesz. De választható borjúcomb diplomata módra, borjúérmék Hercegnő módra, bélszínjava Berneise módra és sertéscsülök Bulangére módra. Papp Jenő, az étterem veze­tője köszöntőjében elmondta, hogy Szeged egyik legjobb éttermét szeretné üzemeltetni a Sóhordó utcában. A négy he­lyiségből álló, kellemesen hű­vös pincerész mellett hasonló ­ha nem nagyobb - attrakció a kerthelyiség, amelyre az elfo­gulatlan vendég is csak annyit mondhat, hogy nincs párja Szegeden. Már a pázsit is teljes sűrűségében pompázik, s a hangulatos nyári estéken ezen a teraszon minden adott, hogy a vendég jól érezze magát. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents