Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚL. 15. • Resch professzor megrovást kapott Kinevezések az orvosegyetemen BELÜGYEINK 3 * M ? r-t ÍJ ...' j.' í: V ff 1J L .. . t . . ... •VOBÍS^RF •••> " . :; ma"'' " ... ... ftiá. • A SZOTE új klinikaigazgatói (Fotó: Nagy László) • Lapunk május 15-i számában tudósítottunk arról az egyetemi ad hoc bizottsági vizsgálatról, amelyet dr. Fráter Loránd rendelt el. A bizottság feladata volt megállapítani, hogy az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján januárban egészséges hármas ikreket szült édesanya, egy apátfalvi fiatalasszony haláláért terheli-e büntetőjogi következményekkel járó felelősség a klinika bármely dolgozóját. Az anya halálát gyulladás és vérmérgezés okozta. A bizottsági vizsgálat eredménye: nem fordult elő olyan szabályszegés, hogy a büntetőjogi felelősség felvetődhetne. (A már előzőleg lefolytatott rendőrségi vizsgálat szerint gondatlanság, mulasztás, illetve foglalkozási szabályszegés nem volt megállapítható.) A rektor ezután mégis fegyelmi vizsgálatot rendelt el az elhunyt asszony kezelőorvosa, dr. Resch Béla egyetemi tanár ellen, mert véleménye szerint nem lehetett kizárni teljes mértékben a gondatlanságot, illetve az ellenőrzés elmulasztását. A fegyelmi vizsgálat alapján az egyetem fegyelmi tanácsa a „megrovás" fegyelmi büntetést alkalmazta, valamint dr. Resch Bélát visszahívta mindazon intézményi bizottságokból, amelyekben eddig munkát végzett. Szakmai szabályszegés a fegyelmi eljárás szakértői vizsgálatai alapján sem volt megállapítható. Ugyanakkor megállapították, hogy az orvos elmarasztalható ellenőrzés elmulasztásában és felelős azért, hogy a kórlefolyás dokumentációja hiányos. „Ebben az értelemben gondatlan magatartása alkalmas arra, hogy a klinikát és az egyetemet rossz fényben tüntesse fel." A sajtótájékoztatón nem sikerült pontos választ kapni arra a kérdésre, kit, illetve kinek a munkáját nem ellenőrizte dr. Resch Béla. Az viszont kiderült, hogy a fegyelmi eljárás során az elhunyt betegtársai is azt „vallották": a kezelőorvos naponta többször is látogatta betegét (a fiatalasszony hozzátartozója azt állította feljelentésében, hogy dr. Resch „3-4 napig a beteg tájára sem ment"). Ugyancsak nyilvánvalóvá vált a rektor szavaiból, hogy „a dokumentációs hiányosságok" nem jellemzőek a női klinikára, illetve az egyéb klinikákon is előfordulható hiányosságokat majd csak a számítógépes betegnyilvántartás teljeskörű bevezetésével lehet kiküszöbölni. Ezután dr. Fráter Loránd bemutatta az újonnan kinevezett egyetemi tanárokat: dr. Liposits Zsolt a pécsi egyetem anatómiai intézetében, illetve kisebb megszakításokkal 1988 óta az USA-ban dolgozott, most elnyerte a SZOTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének vezetését. A Pathológiai Intézet élére dr. Mikó Tivadart nevezték ki, aki a debreceni, illetve - legutóbb - a Sheffield-i egyetem azonos intézetében dolgozott. A Szemészeti Klinika új igazgatója, dr. Kolozsvári Lajos - a régi igazgató, dr. Süveges Ildikó volt kollégája - a debreceni szemklinikáról pályázott sikeresen. Nálunk még szokatlan, de Nyugaton bevett módszernek minősítette a rektor, ahogyan az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika vezetését most megoldották: az újonnan kinevezett egyetemi tanárok közül dr. Janka Zoltánt bízták meg az igazgatói teendők ellátásával, aki azonban ezt együttműködésben végzi a másik új egyetemi tanárral, dr. Vécsei Lászlóval (dr. Janka a pszichiátriai, dr. Vécsei, aki Pécsről jött, az idegklinikai profilt „viszi"). A klinika igazgatói ezután rotációs rendszerben fogják egymást váltani. A Fogászati és Szájsebészeti Klinikára társprofesszori kinevezést kapott dr. Fazekas András egyetemi tanár, dr. Gellén János egyetemi tanár pedig a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára. Az egyetemi tanárrá ugyancsak most kinevezett dr. Hantos Zoltán a számítástechnikai központból újonnan létrehozott Orvosi Informatikai Intézet vezetője lett. Mint már megírtuk, az egyetem új vezetői részben a régiek, a rektor és két rektorhelyettes - dr. Dux László és dr.Papp Gyula - újra megbízást kapott. A klinikai rektorhelyettesi megbízást dr. Dobozy Attila egyetemi tanár, a Bőrgyógyászati Klinika igazgatója nyerte el. S. E. /7~| Z emberben felébrednek a babonák, ha arra gondol, lLj mi mindenből jutott ki idén nyáron. Volt először szélvihar és jégverés, aztán sáskajárás jött, majd megint jégverés, most meg erdőtűz. A krónikás azt sem tudja, milyen megközelítéshez kapjon. Kezdje történelmien: Sohasem a szelíd és humánus történeti vágyaink teljesülnek. Mindenki jobban járna például, ha az óegyiptomi falfestményekről Khnumhotep gabonakenyerét kóstolhatnánk meg, jó, még a kecsketejet is, semmint a Nílus mentén rettegett sáskajárást lássuk viszont. Vagy népmeseien: Ha most egy kaján tündér megkérdezne bennünket, hogy jöhet-e a sáska, a jég, meg a tűz, vagy nőjön inkább kolbász az orrunkra, hát szégyen bevallani, de meglehet, oly kevesen viselnék (vérmérsékletük szerint) a makói csípőset meg a száraz parasztosat. Netán egzisztencialista módra: Albert Camus szerint a rákos beteg ember nem hal meg autóhalesetben. Elég szegénynek az is, legalább a halálos bajok ne legyenek halmozhatok. A többi gyűl úgyis egyre, mintha mérve lenne. Mármost ez a természeti károkra, úgy látszik nem érvényes. Mert, ha legalább a jégverés meg az erdőtűz jönne egyszerre! Esetleg városlakóként: Az ásotthalmi tűz estéjén, hazafelé tartva az ember a Juhász Gyula Művelődési Központ bejárata előtt két fiatal fickóra lesz figyelmes. Egy-egy oszlop előtt állnak és gondtalanul vizelnek. Alattuk tócsa gyűl, majd visszafolyik a járdán, egy-egy járókelő fintorogva elhalad mellettük, ők meg az aktus minden pillanatát élvezve hars hangon értekeznek valami pénzről. Hát, ezek legalábbis az oltás helyszínét tévesztették el. És az ősidőkből vissza: Már korai őseink tudták, mit kell e károk ellen tenni. Láttuk, ahogy a köztársasági elnök uráli eleinknél tett látogatása során a derék gazda rénszarvast áldoz s mormogva körüljárja, s hogy biztos legyen a hatás, még egy kötelet is vet a fák ágai közé: ha az fennakad, akkor a feljebbvalók elfogadták az alkut. Nekünk erre persze vannak keresztényibb eszközeink is, de mi is ugyanazért esdünk; ha volna rá mód, egy egészen kevés, hogy a sáskákat egy nagy kéz a folyóba terelje, s a jégverést, ha már jön, tűzvészünkre eressze az ég. rr,, e legyünk inkább hétköznapiak, s tanyasi emhörünkILs kel kémleljünk ki a határba, izzadt homlokunkról mutatóujjal vessük hátra a kalapot, és félig számonkérően, de azért félig engesztelően pillantsunk az égre, hogy mi jöhet még?! Pénzzel nem lehet jóllakni? • Héra: alapítványi csiki-csuki Adni is, meg nem is A Gercsó úr háta mögött élő építtető-megrendelő is megkeresett bennünket telefonon tegnap délután, nevének elhallgatását kérve. Rövid nyilatkozatot kívánt tenni. - Jómagam csupán Scheller Zoltán fővállalkozóval állok üzleti kapcsolatban. A megépített ház értéke 10 millió forint, ennek nagyobb részét készpénzben, kisebb részét az általam megvásárolt anyagban kiegyenlítettem. Ha Scheller úr nem tud elszámolni az alvállalkozóinak, így az asztalosmesternek sem, az az ő problémája. Gercsó úr 217 ezres követeléséből egyébként 137 ezret kifizetnék, mert az eredeti elképzeléseimen felüli többletmunkát kértem tőle, s annak ennyi az ára. Megjegyzem, az itthoni szokások több mint furcsák a számlaadás tekintetében. Nem szeretnek ilyesmit kiadni a kezükből az iparosok. Gercsó a hiányzó 80 ezret kérje Scheller Zoltántól. Az asztalos erre nem volt hajlandó, mondván, hogy nem darabolja fel a számlát. Mellesleg tudomásom van arról, hogy Schellernek nincs pénze, nem tud fizetni. Én nem tehetek róla, hogy a pénzt a sörözőjébe fektette. A későbbiekben telefonhívásunkra berobogott a szerkesztőségbe Scheller Zoltán. - Végelszámolásra megyek Újszegedre! Fehér asztal mellé, ügyvédek nélkül. Előbb jogászainkat is riadóztattuk, de Feri - célzott a kanadai építtetőre - délután felh(vott azzal. hogy két úr, mi ketten meg tudjuk ezt beszélni nélkülük is. • Árulja el, mennyi pénzt kapott összesen a megrendelőtől? - December végén 5 millió 650 ezer forintot készpénzben, azóta semmit. Igaz azonban, hogy az építtető körülbelül nettó 2 millió 400 ezer forintért vásárolt magának csempét, egyéb fal- és padlóburkolatot, komplett fürdőszobát, konyhabútort, ezt természetesen le is írom a végösszegből, de hát a karácsonyi készpénz még így is kevés az igen értékes ház kiegyenlítéséhez. • Ön azt mondja, hiánya van. Az építtető szerint azért, mert főtéri sörözőjébe pumpálja át a pénzt. - A Gössert csupán bérlem, jó a forgalmunk, megvagyunk e pénz nélkül is. Egyébként Feri jobb ha hallgat, többször is megtette már, hogy a legelegánsabb francia konyakok fogyasztása után, 4-5 ezer forintos számlákat hátrahagyva, fizetés nélkül távozott. • Gondolja, hogy most meg tudnak egyezni? - Ha másként nem boldogulok az amerikás magyarral, én is kiállók Gercsó mellé az utcára a három kiskorú gyerekemmel meg a terhes feleségemmel. A végelszámolás különben délután ötkor kezdődött. E pillanattól, azt hisszük, kettejükre bízhatjuk a dolgot. Ól. • Az önkormányzatok érezték először terhesnek a Héra Alapítvány segítő szándékát. A Héra ugyanis, az áramszolgáltatók közreműködésével az önkormányzatokat kérte: ezen „nagyszabású" akciójának alanyairól gyűjtse össze az adatokat. A polgármesteri hivatalok szociális ügyekkel fogalkozó, az e területet érintő új jogszabály végrehajtásának tanuló időszakában amúgy is túlterhelt munkatársai kapták feladatul: az alapítvány kívánságának megfelelően szervezzék meg a háromgyerekes családok, vagy a két gyermeket egyedül nevelő szülők jelentkezését. Az alapítvány úgy döntött, nem számít e családok szociális helyzete. Tehát „bemondásos " alapon ez év elején összeállt egy lista, melyen teljesen különböző jövedelmű családok szerepeltek, melyről esetleg a leginkább rászorultaknak tekinthetők hiányoztak. így aztán nem csoda, ha a Démász alig egy tucat olyan családot lelt a szegediek listáján, melyet adósának tekinthetett, mert nem rendezte áramszámláját. Az alapítvány nagyot markolt, de keveset fogott. Erre utalnak a számok. A Démászhoz tartozó terület 256 településén 65 ezer 511 gyereket nevelő 21 ezer 745 család vár az alapítvány ígérte segítségre. Az ország többi régiójában is hasonló lehetett az érdeklődés, mivel az egyszeri támogatásra szánt összeget nagyon sokfele kellett osztani. Kiderült: egyegy gyermek után mindössze 500 forint „segélyt" képes fizetni a Héra. Pedig az alapítvány összesen 32 millió 755 ezer 500forintot áldozott e nemes célra. A következő meglepetés ismét az önkormányzatokat érte, mikor újabb levelet kaptak. Az alapítvány április táján azt kérte, hogy ezt az egyszeri támogatást a polgármesteri hivatalok fizessék ki, a szociális segélyhez hasonló módon. A nagyobb városok tisztviselői ingathatták igazán a fejüket, mivel újabb, többletkiadással is járó adminisztrációs terhet hárított át az önkormányzatokra az ismét nemes céljára hivatkozó alapítvány. A történet a leginkább érintettek, a kérelmezők számára is tartogat bosszantó meglepetést: ez az alapítványi egyszeri segély adóköteles. Ez derül ki az APEH állásfoglalásából. Tehát a családok döntő többsége számára minimum 25 százalékkal kevesebbet ér a gyermekenként kiutalt 500 forint, amit „mellesleg" külön tételként kell majd kezelni az adóbevallások idején. Ez az információ talán a legtöbb „segélyezett" számára most válik egyértelművé. Ugyanis - úgy tudjuk - egyedül a szegedi önkormányzat kérte az adóhatóság véleményét. Ennek ismeretében a szegedi polgármesteri hivatal nem vállalkozott arra, hogy a Héra Alapítvány .által ide utalt 1 millió 383 ezer forintot szétossza, az ezzel járó levelezést intézze, a segély adóköteles voltából következő nyilvántartást előállítsa, az ezzel kapcsolatos dokumentációt kezelje. A 927 szegedi család tehát kénytelen tovább várakozni. Vagy arra, hogy valamely „kifizetőhely" végre szétossza a 2766-szor 500 forintot. Vagy arra, hogy jobbra forduljon sora, s ne szoruljon ilyen, „Nesze semmi, fogd meg jól!"-segélyre. Ujszaszi Ilona Péntek: 18.00: Hírek, 1 óra Kalmár Márton szobrászművésszel. 19.00: Hírek, 1 óra Bánáthy Antal igazgatóval. 20.00: Hírek, 1 óra Darvasi László íróval. 21.00: Hírek, 1 óra Kovács Zsolt hajóskapitánnyal. 22.00: Hírek, 1 óra Posztobányi László újságíróval. 23.00: Hírek, Örömlányok - bánatkönnyek, Posztobányi László műsora. Könyvpremier: Lányok a szalonból. 24.00: Hírek, 02-ig Megadjuk magunkat: 326 - 777. Szombat: 18.00: Hírek, a Nagy Buli beharangozója, randevútelefon: 326 - 777, A Nagy Buli avagy: az éteri Délmagyarország a 100,4 Mhz-n kvízi halászlé (halászléfőző verseny cégek és magánzók számára) 19.00: Hírek, halászlé kóstoló, randevútelefon. 20.00: Hírek, a győztes receptek, randevútelefon, HB (házibuli)-szolgálat, 02-ig helyszíni közvetítés a szegedi éjszakából, kapcsolatteremtés. Meglepetések: szülinapi torta, pizza, fagylalt, sör, pezsgő, üdítő, görögdinnye, vásári ajándékok. Vasárnap: 18.00: Hírek, Guberáló (régi, kuriózumnak számító hangfelvételeket, zenét, szöveget egyaránt várnak a szerkesztők), Utazz velem!. Ki mit gondol a szerencséről? Telefon: 326-777. 19.00: Hírek, Gyerektörténetek (kocsiablakmosók, önelrabló, FB1„zázados", ifjúsági szexpolitikus) 20.00: Hírek, Öregtörténetek (aki 94 évesen diplomázott, aki 94 évesen futballmeccset vezet, aki hetven fölött is versenyúszik, aki aeromatuzsálem) 21.00: Hírek, Guberálók. 22.00: Hírek, A meglepetésember, avagy: mi olyan őrjítő? 23.00: Hírek, Balog József és vendégei. 24.00-02.00: Szépek és szörnyek, telefon: 326-777.