Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 14. Óránként száz tonna aszfalt - a Strabagtól Tegnap délelőtt Komlón, délután Szegeden, ma pedig Miskolcon avatta aszfaltkeverő telepeit a Strabag Hungária Építő Kft. Az országos hálózat kiépítését jelző átadássorozat arra utal, hogy a Strabag fantáziát lát a magyar építőiparban. A szegedi üzem e bizakodásra épült, méghozzá nem is csekély megbízásokra számítva. Az évtizedes tapasztalattal bíró osztrák tulajdonos cég magyar területen több kft.-t alapított, s ezek egyike a kccskcrncti igazgatóság, amelynek beruházásában épült a tegnap átadott szegedi aszfaltkeverő. A dorozsmai úton lévő monumentális létesítmény óránként csaknem 100 tonna aszfaltot képes előállítani, s ez Szeged 60 kilométeres hatótávolságában tudja ellátni az igényeket. Utak, utcák és terek burkolására, valamint utak építésére jelentkezett tehát ismét a Strabag. Tavaly még csak Szegeden vállaltak munkát, e pillanattól viszont egész Csongrád megyében konkurensként kell velük számolni. A kapavágástól az átadásig egyébként öt hét alatt készült el az aszfaltkeverő, és 40 másodpercenként készít egy tonna burkolóanyagot. Fotó: Nagy László Vass BELÜGYEINK 3 Kérdés a Vídiárél Kedden az Országgyűlésben elhangzott interpellációk során két független képviselő interpellált Szabó Tamáshoz, „Vídia-sztori, avagy hogyan juthatunk 146 millió forinthoz ÁVÜ segédlettel?" címmel. Király Zoltán és Körösi Imre arra várt magyarázatot Szabó Tamástól, bogy az Állami Vagyonügynökség miért kötött olyan szerződést, amely lehetővé tette, hogy Molnár Sándor szegedi vállalkozó 10 millió forint előlegért a Vídia Rt. 156 millió forintos részvénypakettjéhez juthasson. Szabó Tamás válaszában elmondta, hogy a Vídia-ügy az 1989-ben elindított spontán privatizáció átkos öröksége. Ebben az esetben ugyanis a felszámolás és a kockázatos eladás között lehetett csak választani, s ebből a szempontból Szabó Tamás most is helyesnek tartja, hogy 1992-ben az eladás mellett döntöttek. A szerződéskötés ugyanakkor néhány olyan kérdésre is okot ad - ismerte el a miniszter -, amelynek kivizsgálására az AVÜ elnökét kérte fel. Király Zoltán viszontválaszában értékelte, hogy ez az első eset az utóbbi idők privatizációs interpellációit illetően, amikor a miniszter, bár óvatosan, de elismerte az ÁVÜ, illetve saját hibáját. Ennek ellenére a miniszter válaszát nem fogadta el - az Országgyűléssel ellentétben. Új főkapitány Debrecenben „Munkát, több munkát és még több munkát" fgért kedden Hajdú-Bihar megye teljes rendőri állományának Gergényi Péter rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője, akit Pintér Sándor vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője július 15-től megbízott a Hajdú-Bihar megyei főkapitányság vezetésével. Felmentették a megbízott főkapitányi tisztségből Rácsay Lajos alezredest, aki a továbbiakban korábbi posztján, a főkapitány bűnügyi helyetteseként fog dolgozni. (Folytatás az 1• oldalról) hazai, éppen, hogy korgó gyomorral bírni lehet a tűző napon. A nikotin mellett csekélyke almalevet fogyasztott. • Ezt a 217 ezret mindenképpen be kell vallani az adóhivatalnál. Megéri? Gercsó László arca komoly maradt. - Minden kisiparos társamnak azt javaslom, kössön előre szerződést, a fizetendő összeget bontsa le részszámlákra, s a végzett munka után mindig kérje a pénzt, s csak akkor, ha megkapta, dolgozzon tovább! Nagyobb építkezéseken nemritkán fordul elő, hogy a végéhez közeledve rohamosan fogynak az anyagiak, az asztalosra pedig már nem is marad. Légy résen, mondják a kiscserkészek • Miért nem ment a bíróságra? Könnyebb innen, az utcáról? t - Adósaim külföldiek, kanadai állampolgárok. Túlságosan is hosszadalmas procedúrának néztem volna elébe. A vállalkozó tehát igazán mindent számításba vett, hogy járandóságát megszerezze. „Légy résen!" Saját kárán tanult piacgazdasági filozófiát. Persze erre a gondolatra azért mégsem foghatjuk rá, hogy új. Még Gercsó Lászlónak sem. Hiszen csak egy pillantást kellet volna vetnie a derekára befűzött cserkészövére. Tudniillik, azon is elolvashatta volna. Ódor József Hirdetését feladhatja személyesen Hétköznap 7-19 óráig, Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-720 í Y7 éha nem tudja az ember, sírjon vagy nevessen. PélÜkJ dául egy csődeljárás híreinek hallatán. Mondjuk a Szegedi Nyomda ügyén. Amelynek - mint arról a napokban tartott csődegyeztető tárgyalásról megírtuk - 300350 millióra becsülik a vagyonát. Amihez képest igencsak szép, 440 milliós adósságot sikerült összeszedniük. Hogy ki hibázott, mikor és miként, az ilyenkor már végülis nem túl érdekes. Annál inkább az, hogy a csődegyeztető tárgyalás eredménytelenül ért véget, mert ugyan néhány kis (?) hitelező követelte a fölszámolási eljárás beindítását, hogy legalább valamennyit - és minél hamarabb viszontlásson a pénzéből, a nagy hiteleket nyújtók viszont, bízva a nyomda kilábalási programjában, inkább a cég megmentése mellett voksoltak. A kívülálló természetesen nem láthat bele a hitelezők fejéhe. Nem ismerheti a mozgatórugókat, a döntéseket befolyásoló tényezőket. Legföljebb véleménye lehet. Abból kiindulva, hogy csodák márpedig nincsenek. Hogy a gazdaságban már nagyon jó eredménynek számít évi öt-tíz százalékos tőkearányos nyereség. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a nyomda mégis összekapja magát és netán sikerülne fölmutatnia 15-30 milliós évi nyereséget - ami igencsak kétséges - abból még a hitel kamatait sem tudná törleszteni, tartozásának esetleges csökkentéséről nem is beszélve. LJs hogy ez miért baj? Mert az így elvesző pénzeket vaLD lakinek előbb-utóbb azért csak meg kell fizetnie. Ha másnak nem, hát a költségvetésnek, mondjuk banki konszolidációs programok formájában. Amihez a pénzt pedig majd ismét csak adóemelések szolgáltathatják. Vagyis ismét kevesebb marad majd hosszabb távon a zsebünkben, kevesebb marad a jól működő cégeknek, kevesebb értelme lesz annak, hogy külföldi és belföldi tőke áramoljon a gazdaságba. A kádári rezsim egyik legnagyobb hibájául rótták föl, hogy óriási pénzeket költött életképtelen iparágak fönntartására, fölélve ezzel az ország jövőjét. A mostani, hasonló hezitálások visszacsempészni látszanak e szép gyakorlatot, hol határozatlansággal, hol cinizmussal a háttérben. Dehát e csődjátékok árát valamiképpen mindannyiunknak fizetnünk kell. Fizetnünk kell? I tiJL r«i BRAMAC TETŐCSERÉP 10% engedmény ©Utat -eaBiuij/ü, ipaidMtaoirik'iMi MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 A Világ Jámborai A vészkorszak idején tanúsított igaz emberségéért, zsidómentő tevékenységéért a holocaust-kutatással foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „Világ Jámbora" kitüntetésben részesítette Konarik Józsefet, néhai Vékes Ödönné dr. Korzáti Erzsébetet, valamint Girnt Sándort és feleségét. A kitüntetéseket kedden Izrael Állam budapesti nagykövetségén Dávid Kraus nagykövet nyújtotta át. • Vannak persze egészen kis forgalmú megállóhelyek is, közülük négyen esetleg ha 10, további három megállóhelyen legfeljebb 20 utas fordul meg naponta. De ha valaki reggel fél nyolc tájban a Tabán ABCnél vagy a cipőgyárnál próbál az önműködő ajtón túlra jutni, megeshet, orrát csippentené csak a gumiszegély, neki magának aligha, legfeljebb bérletének jutna hely, annak is csak tok nélkül. Mégsem következik ebből, hogy a 10-es szuperjárat, csak az, hogy igen-igen magas népsűrűségű (nemhiába ragaszkodik hozzá a Volán, s szeretné megkaparintani az SZKV). A csúcsot azonban a 9-es troli tartja, s utána még mindig az SZKV fuvarosai: az l-es és a 4-es villamos s az 5ös troli. Ott találjuk a legforgalmasabb járatok között a 90es kék és a 84-es volánbuszt, ezek tudvalevőleg - a 2-es és 17-es járatokkal ellentétben - a peremek közvetlen, a centrumot kikerülő forgalmát bonyolítják. (A külső, felületi részek bőrlégzése ez, roppant egészséges.) A jellemző mégis a Nagykörúton belüli és kívüli területek embercseréje: idebent száll le az utasok 50,1 százaléka! Ne higgye azonban senki. Két átszállás között is A diák meg a nyugdíjas uralja a várost hogy kifelé üresen zörögnek a járművek, a forgalom 20,6 százalékának célállomásai az északi lakótelepek (Felsőváros, Tarján, Északi, Makkosház, Rókus), egyszerűbben a panelváros, amely, mint az adat bizonyítja, decentrummá fejlődött. Nem úgy Újszeged, ahová az utazóközönségnek mindössze 5,9 százaléka igyekszik még fél százalékkal sem több ez a csatolt települések részesedésénél (5,5 százalék). Élenjárnak viszont egykor önálló, bekörzetesített falvaink az átszállások számát tekintve, ezek negyed részét az innen beutazók hajtják végre (a 2. helyezett Újszeged). Járművet ehhez a Volán biztosít, buszairól 50, buszaira 49 százalékban szállnak át az emberek, volánbuszról volánbuszra pattan 33 százalék. Nem véletlen, hogy kék buszról mindössze 2,5 százalék, trolibuszról pedig csak minden ötödik utas akar átszállni, hiszen ezek, mint például a 2-es és a 9-es, Az utasforgalom óránkénti megoszlása városnéző jelleggel működnek, vagy direkt célforgalmat bonyolítanak, mint a 90-es - oda csak az megy, akinek kifejezetten ott van dolga: krematórium, kórház, textilművek stb. (A város teljes utasforgalmának körülbelül 10-11 százaléka kényszerül átszállással közlekedni.) gedi lakásreform tervezetében is kikerülhetetlenné válhat), egyébként pedig Szeged közönségének 51,2 százaléka utazik valamilyen kedvezménnyel. Havonta mindössze 23 százalékos arányban sikerült kombinált bérletet eladni, 11 százalékban jegyet. Az utazók 4,1 (!) százaléka választja a viilamosra-trolira érvényes, úgynevezett villamosüzemű bérletfajtát - nem is csoda, tesszük hozzá mi, a többség pedig annak a két korsó sörnek az ártft, amellyel így már kombinált bérletet vehet, s felszállhat a városi tömegközlekedésnek legalább 50 százalékát vállaló Volán-járatokra is. Senki nem kérdezte viszont az utasoktól, milyen bérletet szeretnének: csak villamost, busz-villamost, csak a 2-esre vagy csak a 17esre stb. Pedig ez fontos, mert egyszer elfogyhat a levegője ennek a zihálva lélegző kolosszusnak. Elfogyhat a (fizető) közönsége. Ú. J. A 12 legnagyobb forgalmat lebonyolitó megállóhely Fel- és leszállók Kézenfekvőnek tűnik, de nem igaz, hogy a közlekedési vállalatok a dolgozók körében találhatnak a legbiztosabb piacra. A legtöbb bérletet a tanulók és a nyugdíjasok veszik (kombinált T/Ny: 32 százalék; állandó lakhelyét tekintve e réteg nagyobbrészt belvárosi, ez a tény pedig alkalmasint a szeMegállóhely SZKV Volán Összesen Mars tér 18 757 34 019 52 776 Széchenyi tér 39 388 11 513 50 901 Anna forrás-Kálvin tér 16 760 9 403 26 163 Centrum Áruház 16 708 6 417 23 125 Csillag tér 8 610 3 894 12 504 Aradi vértanúk terc 11 254 11 254 Hungária Szálló 6 217 4 253 10 470 Tarján Víztorony tér 1 649 7 394 9 043 Hétvezér u. 4 443 4 231 8 674 Makkosházi krt. 6 239 1 593 7 832 Makkosháza v.á. 5 838 1 768 7 606 Szilléri sgt. 6 915 6 915 ÖSSZESEN: 135 863 91 400 227 263