Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 14. Óránként száz tonna aszfalt - a Strabagtól Tegnap délelőtt Komlón, délután Szegeden, ma pedig Miskolcon avatta aszfaltkeverő telepeit a Strabag Hungária Építő Kft. Az országos hálózat kiépítését jelző átadássorozat arra utal, hogy a Strabag fantá­ziát lát a magyar építőiparban. A szegedi üzem e bizakodásra épült, méghozzá nem is cse­kély megbízásokra számítva. Az évtizedes tapasztalattal bíró osztrák tulajdonos cég magyar területen több kft.-t alapított, s ezek egyike a kccskcrncti igaz­gatóság, amelynek beruházásá­ban épült a tegnap átadott sze­gedi aszfaltkeverő. A dorozs­mai úton lévő monumentális létesítmény óránként csaknem 100 tonna aszfaltot képes elő­állítani, s ez Szeged 60 kilomé­teres hatótávolságában tudja ellátni az igényeket. Utak, ut­cák és terek burkolására, vala­mint utak építésére jelentkezett tehát ismét a Strabag. Tavaly még csak Szegeden vállaltak munkát, e pillanattól viszont egész Csongrád megyében konkurensként kell velük szá­molni. A kapavágástól az át­adásig egyébként öt hét alatt készült el az aszfaltkeverő, és 40 másodpercenként készít egy tonna burkolóanyagot. Fotó: Nagy László Vass BELÜGYEINK 3 Kérdés a Vídiárél Kedden az Országgyűlésben elhangzott interpellációk során két független képviselő inter­pellált Szabó Tamáshoz, „Ví­dia-sztori, avagy hogyan jutha­tunk 146 millió forinthoz ÁVÜ segédlettel?" címmel. Király Zoltán és Körösi Imre arra várt magyarázatot Szabó Tamástól, bogy az Állami Vagyonügy­nökség miért kötött olyan szer­ződést, amely lehetővé tette, hogy Molnár Sándor szegedi vállalkozó 10 millió forint elő­legért a Vídia Rt. 156 millió forintos részvénypakettjéhez juthasson. Szabó Tamás vála­szában elmondta, hogy a Ví­dia-ügy az 1989-ben elindított spontán privatizáció átkos öröksége. Ebben az esetben ugyanis a felszámolás és a koc­kázatos eladás között lehetett csak választani, s ebből a szempontból Szabó Tamás most is helyesnek tartja, hogy 1992-ben az eladás mellett döntöttek. A szerződéskötés ugyanakkor néhány olyan kér­désre is okot ad - ismerte el a miniszter -, amelynek kivizsgá­lására az AVÜ elnökét kérte fel. Király Zoltán viszontvála­szában értékelte, hogy ez az el­ső eset az utóbbi idők privati­zációs interpellációit illetően, amikor a miniszter, bár óvato­san, de elismerte az ÁVÜ, il­letve saját hibáját. Ennek elle­nére a miniszter válaszát nem fogadta el - az Országgyűlés­sel ellentétben. Új főkapitány Debrecenben „Munkát, több munkát és még több munkát" fgért ked­den Hajdú-Bihar megye teljes rendőri állományának Gergé­nyi Péter rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság főosztályvezetője, akit Pin­tér Sándor vezérőrnagy, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője július 15-től megbízott a Hajdú-Bihar me­gyei főkapitányság vezetésé­vel. Felmentették a megbízott főkapitányi tisztségből Rácsay Lajos alezredest, aki a továb­biakban korábbi posztján, a fő­kapitány bűnügyi helyettese­ként fog dolgozni. (Folytatás az 1• oldalról) hazai, éppen, hogy korgó gyomorral bírni lehet a tűző napon. A nikotin mellett cse­kélyke almalevet fogyasztott. • Ezt a 217 ezret minden­képpen be kell vallani az adóhivatalnál. Megéri? Gercsó László arca ko­moly maradt. - Minden kisiparos tár­samnak azt javaslom, kössön előre szerződést, a fizetendő összeget bontsa le részszám­lákra, s a végzett munka után mindig kérje a pénzt, s csak akkor, ha megkapta, dolgoz­zon tovább! Nagyobb építke­zéseken nemritkán fordul elő, hogy a végéhez közeledve ro­hamosan fogynak az anya­giak, az asztalosra pedig már nem is marad. Légy résen, mondják a kiscserkészek • Miért nem ment a bíró­ságra? Könnyebb innen, az utcáról? t - Adósaim külföldiek, ka­nadai állampolgárok. Túlsá­gosan is hosszadalmas proce­dúrának néztem volna elébe. A vállalkozó tehát igazán mindent számításba vett, hogy járandóságát megsze­rezze. „Légy résen!" Saját kárán tanult piacgazdasági filozófiát. Persze erre a gon­dolatra azért mégsem foghat­juk rá, hogy új. Még Gercsó Lászlónak sem. Hiszen csak egy pillantást kellet volna vetnie a derekára befűzött cserkészövére. Tudniillik, azon is elolvashatta volna. Ódor József Hirdetését feladhatja személyesen Hétköznap 7-19 óráig, Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-720 í Y7 éha nem tudja az ember, sírjon vagy nevessen. Pél­ÜkJ dául egy csődeljárás híreinek hallatán. Mondjuk a Szegedi Nyomda ügyén. Amelynek - mint arról a na­pokban tartott csődegyeztető tárgyalásról megírtuk - 300­350 millióra becsülik a vagyonát. Amihez képest igencsak szép, 440 milliós adósságot sikerült összeszedniük. Hogy ki hibázott, mikor és miként, az ilyenkor már vé­gülis nem túl érdekes. Annál inkább az, hogy a csődegyez­tető tárgyalás eredménytelenül ért véget, mert ugyan né­hány kis (?) hitelező követelte a fölszámolási eljárás bein­dítását, hogy legalább valamennyit - és minél hamarabb ­viszontlásson a pénzéből, a nagy hiteleket nyújtók viszont, bízva a nyomda kilábalási programjában, inkább a cég megmentése mellett voksoltak. A kívülálló természetesen nem láthat bele a hitelezők fejéhe. Nem ismerheti a mozgatórugókat, a döntéseket be­folyásoló tényezőket. Legföljebb véleménye lehet. Abból kiindulva, hogy csodák márpedig nincsenek. Hogy a gaz­daságban már nagyon jó eredménynek számít évi öt-tíz százalékos tőkearányos nyereség. Ebből pedig az követke­zik, hogy amennyiben a nyomda mégis összekapja magát és netán sikerülne fölmutatnia 15-30 milliós évi nyeresé­get - ami igencsak kétséges - abból még a hitel kamatait sem tudná törleszteni, tartozásának esetleges csökkentésé­ről nem is beszélve. LJs hogy ez miért baj? Mert az így elvesző pénzeket va­LD lakinek előbb-utóbb azért csak meg kell fizetnie. Ha másnak nem, hát a költségvetésnek, mondjuk banki kon­szolidációs programok formájában. Amihez a pénzt pedig majd ismét csak adóemelések szolgáltathatják. Vagyis is­mét kevesebb marad majd hosszabb távon a zsebünkben, kevesebb marad a jól működő cégeknek, kevesebb értelme lesz annak, hogy külföldi és belföldi tőke áramoljon a gaz­daságba. A kádári rezsim egyik legnagyobb hibájául rótták föl, hogy óriási pénzeket költött életképtelen iparágak fönntar­tására, fölélve ezzel az ország jövőjét. A mostani, hasonló hezitálások visszacsempészni látszanak e szép gyakorlatot, hol határozatlansággal, hol cinizmussal a háttérben. De­hát e csődjátékok árát valamiképpen mindannyiunknak fizetnünk kell. Fizetnünk kell? I tiJL r«i BRAMAC TETŐCSERÉP 10% engedmény ©Utat -eaBiuij/ü, ipaidMtaoirik'iMi MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 A Világ Jámborai A vészkorszak idején tanú­sított igaz emberségéért, zsidó­mentő tevékenységéért a holo­caust-kutatással foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „Világ Jámbora" kitüntetésben részesítette Konarik Józsefet, néhai Vékes Ödönné dr. Korzá­ti Erzsébetet, valamint Girnt Sándort és feleségét. A kitünte­téseket kedden Izrael Állam budapesti nagykövetségén Dá­vid Kraus nagykövet nyújtotta át. • Vannak persze egészen kis forgalmú megállóhelyek is, kö­zülük négyen esetleg ha 10, to­vábbi három megállóhelyen legfeljebb 20 utas fordul meg naponta. De ha valaki reggel fél nyolc tájban a Tabán ABC­nél vagy a cipőgyárnál próbál az önműködő ajtón túlra jutni, megeshet, orrát csippentené csak a gumiszegély, neki ma­gának aligha, legfeljebb bérle­tének jutna hely, annak is csak tok nélkül. Mégsem követke­zik ebből, hogy a 10-es szuper­járat, csak az, hogy igen-igen magas népsűrűségű (nemhiába ragaszkodik hozzá a Volán, s szeretné megkaparintani az SZKV). A csúcsot azonban a 9-es troli tartja, s utána még mindig az SZKV fuvarosai: az l-es és a 4-es villamos s az 5­ös troli. Ott találjuk a legfor­galmasabb járatok között a 90­es kék és a 84-es volánbuszt, ezek tudvalevőleg - a 2-es és 17-es járatokkal ellentétben - a peremek közvetlen, a centru­mot kikerülő forgalmát bonyo­lítják. (A külső, felületi részek bőrlégzése ez, roppant egész­séges.) A jellemző mégis a Nagykörúton belüli és kívüli területek embercseréje: idebent száll le az utasok 50,1 százalé­ka! Ne higgye azonban senki. Két átszállás között is A diák meg a nyugdíjas uralja a várost hogy kifelé üresen zörögnek a járművek, a forgalom 20,6 szá­zalékának célállomásai az északi lakótelepek (Felsőváros, Tarján, Északi, Makkosház, Rókus), egyszerűbben a panel­város, amely, mint az adat bi­zonyítja, decentrummá fejlő­dött. Nem úgy Újszeged, aho­vá az utazóközönségnek mind­össze 5,9 százaléka igyekszik ­még fél százalékkal sem több ez a csatolt települések része­sedésénél (5,5 százalék). Élen­járnak viszont egykor önálló, bekörzetesített falvaink az át­szállások számát tekintve, ezek negyed részét az innen beuta­zók hajtják végre (a 2. helye­zett Újszeged). Járművet ehhez a Volán biztosít, buszairól 50, buszaira 49 százalékban száll­nak át az emberek, volánbusz­ról volánbuszra pattan 33 szá­zalék. Nem véletlen, hogy kék buszról mindössze 2,5 száza­lék, trolibuszról pedig csak minden ötödik utas akar át­szállni, hiszen ezek, mint pél­dául a 2-es és a 9-es, Az utasforgalom óránkénti megoszlása városnéző jelleggel működnek, vagy direkt célforgalmat bo­nyolítanak, mint a 90-es - oda csak az megy, akinek kifejezet­ten ott van dolga: kremató­rium, kórház, textilművek stb. (A város teljes utasforgalmá­nak körülbelül 10-11 százaléka kényszerül átszállással közle­kedni.) gedi lakásreform tervezetében is kikerülhetetlenné válhat), egyébként pedig Szeged közön­ségének 51,2 százaléka utazik valamilyen kedvezménnyel. Havonta mindössze 23 százalé­kos arányban sikerült kombi­nált bérletet eladni, 11 száza­lékban jegyet. Az utazók 4,1 (!) százaléka választja a viila­mosra-trolira érvényes, úgyne­vezett villamosüzemű bérlet­fajtát - nem is csoda, tesszük hozzá mi, a többség pedig an­nak a két korsó sörnek az ártft, amellyel így már kombinált bérletet vehet, s felszállhat a városi tömegközlekedésnek legalább 50 százalékát vállaló Volán-járatokra is. Senki nem kérdezte viszont az utasoktól, milyen bérletet szeretnének: csak villamost, busz-villamost, csak a 2-esre vagy csak a 17­esre stb. Pedig ez fontos, mert egyszer elfogyhat a levegője ennek a zihálva lélegző ko­losszusnak. Elfogyhat a (fi­zető) közönsége. Ú. J. A 12 legnagyobb forgalmat lebonyolitó megállóhely Fel- és leszállók Kézenfekvőnek tűnik, de nem igaz, hogy a közlekedési vállalatok a dolgozók körében találhatnak a legbiztosabb piacra. A legtöbb bérletet a ta­nulók és a nyugdíjasok veszik (kombinált T/Ny: 32 százalék; állandó lakhelyét tekintve e ré­teg nagyobbrészt belvárosi, ez a tény pedig alkalmasint a sze­Megállóhely SZKV Volán Összesen Mars tér 18 757 34 019 52 776 Széchenyi tér 39 388 11 513 50 901 Anna forrás-Kálvin tér 16 760 9 403 26 163 Centrum Áruház 16 708 6 417 23 125 Csillag tér 8 610 3 894 12 504 Aradi vértanúk terc 11 254 ­11 254 Hungária Szálló 6 217 4 253 10 470 Tarján Víztorony tér 1 649 7 394 9 043 Hétvezér u. 4 443 4 231 8 674 Makkosházi krt. 6 239 1 593 7 832 Makkosháza v.á. 5 838 1 768 7 606 Szilléri sgt. ­6 915 6 915 ÖSSZESEN: 135 863 91 400 227 263

Next

/
Thumbnails
Contents