Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

O—S KEDD, 1993. JÚL. 13. Csődben, csöndben rl. lelt a nyomda BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1• oldalról) A csődegyezség sorsa gyakorlatilag megpecsételődött, amikor Magyar Lászlóné, a Takarékbank fiókvezetője lépett a mikrofonhoz és közölte, cége ma semmilyen csődegyezséget nem tud megkötni, mert a nyomda által kidolgozott programban egy 21 milliós refinanszírozási hitel átütemezését és kamatainak elengedését is kérik. Márpedig a Takarékbank csak közvetítő, az MNB kontójára nem alkudozhat. Bár egy órányi vita után látszott. ma nem lesz egyezség, mégis több mint három órán át tartott a hitelezőkkel folytatott alku. A nyomda képviselői szerették volna, ha mégis csak elfogadják az általuk letett programot. Ennek érdekében többször is „megfenyegették" a kishitelezőket, ha nem lesz egyezség, marad a felszámolás és akkor gyakorlatilag futhatnak a pénzük után. A program egyébként a legtöbb esetben nemcsak a kamatok elengedését és a fizetés átütemezését javasolta, hanem sok esetben a tőketartozást is szerette volna megnyirbálni. Az OKHB képviselője például a rájuk vonatkozó négy pontból mindössze egyet tartott elfogadhatónak. Altalános volt a vélemény, hogy a felkínált egyezség és program komolytalan. - A hitelezők vannak Önöknek kiszolgáltatva és nem fordítva. így kellene gondolniuk a Szegedi Nyomda vezetőinek mondta egy német céget képviselő ügyvéd, dr. Egri Károly. Igazi vita a nyomda ingatlanjai körül alakult ki. A kilábalási program szerint ugyanis adósságainak nagy részét a belvárosi nyomdaépület eladásából tudná finanszírozni a Szegedi Nyomda. Ennek szakértők által becsült értéke 150 millió forint. De kiderült, egy szerencsétlenül alakult adásvételi szerződés miatt a tulajdon közös az Impulzus Kft-vel, amely akár akadályokat is gördíthet az eladás elé. A szegedi kft.-vei egyébként pereskedik is a nyomda áraránytalanság címén. Mindent összevetve 440 milliós tartozás mellett a Makkosházi körúti új nyomdaépület értékét is számolva körülbelül 300-350 milliós vagyonnal bír a Szegedi Nyomda. Kiderült, igazából senkinek sem érdeke a felszámolás, hiszen ilyen vagyoni háttér mellett, ha el is kelnének az igatlanok, nem fedeznék a cég teljes tartozását, s várhatóan a kishitelezők járnának rosszul. - Szép, hogy állami garanciával megvalósított egy több százmilliós beruházást a cég, örvendetes az is, hogy átalakult, de ezt ne a hitelezőkkel akarják megfizettetni - mondta az egyik jelenlévő. Többen kétségbe vonták, hogy az egész csődegyezség alapjául szolgáló belvárosi épület eladása mennyire reális, akad-e árán vevő rá akkor, amikor időközben az épület egyrészét perli a tulajdonos. Néhányan igen határozottan és kemény feltételeket szabva igyekeztek tárgyalni. A Dégáz képviselője például - egyéves türelmes várakozás után - nemcsak a tartozás kiegyenlítését kérte, de késedelmi kamatot is kilátásba helyezett. Kiderült, a társadalombiztosításnak is 35 millióval tartozik a nyomda, ezt egy év alatt négy részletben szeretné visszakapni az igazgatóság. Volt, aki egyenesen kijelentette: 160 hitelezővel sem most, sem később nem tud majd megegyezni a nyomda, jobban tenné, ha a felszámolást választaná. Végül nem sikerült egyezségre jutni a hitelezőkkel: a csődegyeztető tárgyalást felfüggesztették. Augusztus 6áig él még a moratórium, de ezt újabb harminc nappal meghosszabbíthatják a hitelezők, amire tegnap mutatkozott is hajlandóság. Rafai Gáboi Éhségsztrájk 217 ezerért Lapzártakor kaptuk a hírt: Szegeden, a Jobb fasor 17. számot viselő ikerház előtt Gercsó László asztalos vállalkozó éhségsztrájkot kezdett. A 47 éves szakemberhez közel álló személyek szerint a kétségbeesett vállakozó három hónapot dolgozott az említett épület munkálatain, s véleménye szerint az építtetők még 217 ezer forint anyag- és munkadíjjal tartoznak neki. Informátorunk szerint Gercsó László az utolsó pillanatig jó viszonyban volt az ikerház tulajdonosaival... Járandóságának megtagadásával egzisztenciális függőségbe került, s ily módon tiltakozik ezen helyzet ellen. • Csütörtök hajnaltól él az FM (nem Földművelésügyi Minisztérium) 100.4 Mhz. azaz Tóth András (Óriás) rádiója. A naponta 24 órát adó adó sok zenét, jó műsort, rövid híranyagot és egy óriási méretű bulit ígér. Ugye emlékszik a tisztelt olvasó a májusi sörfesztivál nagy-nagy sikerére? Akkoriban sok polgártársunk mondott köszönetet a DM csapatának, mert végre olyan régi-jó ismerősökkel is összefuthattak, akiket már évek óta nem láttak. Ennek apropóján e hét végére, a szombat éjszakára városi méretű házibulit szervezünk. Hogy kik? A Rádió 88 és a Délmagyar. De hogy ne vágjunk a dolgok közepébe, kezdjük a pénSzegedi felvételi ponthatárok Az ország felsőoktatási intézményei ágazatonként közös értekezleten e napokban állapítják meg az egyes szakok idei felvételi ponthatárait. A ponthatárok megállapításakor a jelentkezők számát, az általuk elért eredményeket, valamint az illető szak felvételi irányszámát veszik figyelembe. A szaknak megfelelő ponthatárt elért jelentkezők idén felvételt nyertek az illető felsőoktatási intézménybe. A mai napig a természettudományi karok és az egészségügyi felsőoktatás ponthatárait meghatározó értekezletek zajottak le. Az alábbiakban az eddig ismert szegedi felsőoktatási számokat közöljük. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar Tanári szakok Biológia szak 109 Fizika szak 95 Földrajz, szak 107 Kémia szak 100 Matematika szak 103 Számítástechnika szak 103 Nem tanári szakok Biológus 118 Fizikus 102 Geográfus 107 Matematikus 109 Programozó matematikus 106 Közgazdasági progr. mat. 114 Vegyész 107 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Egyetemi képzés Altalános orvos 110 Fogorvos 107 Gyógyszerész 100 Főiskolai képzés Általános szociális munkás nappali 86 levelező 84 Gyógytornász 94 Védőnő nappali 80 levelező 70 • HB-szolgálat • Városi méretű buli • Könyvpremier Rádió 88 tek estével: hat órától ismert, de nem eléggé alaposan megismert vendégek beszélnek arról, hogy 1. mit csinálnak, ha épp nem azt csinálják, 2. milyen zenét hallgatnak szívesen, és 3. hol fognak bulizni szombat este. Éjjel 11-kor Posztobányi László beszélget örömlányokkal és stricikkel, sok zenével, könnyel és tiszavirágéletű ígéretekkel. Mindez az e napon megjelenő Lányok a szalonból című kötet beharangozójaként kondul el. (A nyomdameleg példányok a Fesztivál sörözőjében megvásárolhatók.) A szombat tehát: a nagy buli napja. Telefonos HB-szolgálat, randevúközvetítés, kaja-pia, móka s kacagás. Vasárnap: másnap. Minderről bővebbet holnapi lapszámunkban. íf\ lehetséges legbarátibb támadás ért a minap Szeged <-JÜ utcáin. Hivatalosan nem minősítődik kriminek, de veszedelmes lehet. Azt mondja valaki, ő megvallja, az MDF tagja, és semmiképpen nem érti azokat, akik nem helyeslik pártja politikáját. Rólam tudnia kell, hiszen többször mondtam újságban is, azelőtt se voltam tagja egyetlen pártnak se, és most se vagyok, viszont mindben becsülöm azt az igyekezetet, amelyet az ország javára szán. Mondtam is neki, feleletként most is, bár csöndesebb szóval, hiszen belső meggyőződésem nem vásári portéka, amit utcahosszat kiabálnom kéne. Majdnem azt írtam föl címnek, hogy Kaukázus-tours, mivel a baráti beszélgetés egy utazási iroda előtt történt. Meg azért is, mert a baráti eszmefuttatás arra irányult, hogy akinek ez a mostani rendszer, azaz az MDF politikája nem tetszik, annak van világútlevele, vegye elő, és menjen, ahová akar. Akár a Kaukázusba is. Ahol most éppen a grúzok és az abházok gyilkolják halomra egymást. Biztosan nem kezdtem volna nyilvános vitát vele, hiszen az utcai nyilvánosságot még mindig nem szoktam meg, de most szóhoz se tudtam jutni. Csak hápogtam. Mert az én történelmi emlékeim között máig elevenen él az a szándék, hogy minket, magyarokat, kik és hányszor akartak visszadugni már Szibériába, amikor útban voltunk nekik, és hányszor adtak kegyelemből világútlevelet annak, aki nagyon terhére volt az uralkodó osztálynak. Azért is hápogtam, mert én mostanáig ugyanennek a pártnak a jelszavaiból inkább azokat jegyezgettem meg, amelyek nemzeti összefogásra buzdítottak, és nem nemzeti szétszórásra. Miniszterelnökünket az első támadások éppen azért érték, mert máig vitatható módon azt nyilvánította ki, hogy tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni. O se azt mondja, akinek nem tetszik, vegye a kalapját, túzze mellé világútlevelét bokrétának, és hagyja el az országot, r| zért is hápogtam, mert eszembe jutott Rózsa Sándor -i-l megint. Tudom ugyan, semmi köze nem volt az MDF-hez, legföljebb a szabadságharcba kevert némi betyárvirtust karikásával, de a legenda szerint ő felelte a fölötte ítélkező bírónak, amikor megkérdezte tőle, miért tette el láb alól ezt meg ezt a kapcabetyárt: Röttenetös jussom volt hozzá. A nevemben gyilkolt. Erősen bízom benne, mindenféle kitelepítősditől elhatárolja magát az a párt, amelynek a nevében lelkeket gyilkolnak napjainkban. Azért is hápogtam, mert az ősszittyákról hallottam éppen, hogy meg akarnák tisztítani a Kárpát-medencét a nem magyaroktól. Bár a nagy keresztezések korát éljük, talán mégse kellene a „nyugodt erő pártját" szittyabolondériákkal kereszteznünk. Még utcák sarkán se. Ihv/ • A közbeeső csaknem tíz év a gyakorlati tapasztalatszerzésé. „Az egyetem nem a hétköznapi tervezésre készít fel, a szakmai rutin csak menet közben sajátítható el. Azzal is csak nyer a pályakezdő, hogy végig kell járnia a szamárlétrát: kezdi a kistelepülésekkel." Nagy Imre a Szentes környékiekkel: összevont rendezési tervei Árpádhalomnak, Fábiánsebestyénnek, Eperjesnek, Derekegyháznak jó iskolának bizonyultak. Később aztán több más község és város tervezése következett. „A településtervezés részének értem és fontosnak tartom a kutatási- vizsgálati tevékenységet is. A tulajdonképpeni tervezés előtt tisztában kell lenni az adott város, falu belső öszszefüggéseivel - a múltbeliekkel és a jelenlegiekkel is. Ez utóbbiak nélkül hogy ülhetne egy asztalhoz a döntéshozó, de mégiscsak laikus képviselőtestület tagjaival? Az ő fejükkel is kell gondolkodnia..." E tanulóévek tanulságaként így summáz Nagy Imre: „Az óhatatlan ütközéseket, szakmai vitákat - így utólag - nem tartom kudarcnak! Be kellett látnom - és ezt másoknak is ajánlom - , hogy minden településen többféle érdek működik és ezeket figyelembe kell venni. A tervezőnek ki kell találnia a mindenki által elfogadható megoldást, miközben az általános szakmai szempontoknak is meg kell felelnie. Az sem baj, ha a tervezés során is előfordulnak belső, szakmai viták, mert ezek ugyancsak az optimális terv felé visznek." Az urbanisztikát politikai színezetű hivatásnak tartva azt vallja: a „hivatásos" politiku„Keressék a kapcsolatot a várostervezőkkel!" Bemutatjuk az új megyei főépítészt Fotó: Nagy László Ő maga sem titkolja: viszonylag későn szerzett diplomát. Mert először ugye az iparművészeti főiskolára jelentkezett, aztán beütött a 24 hónapi katonaság, majd pályamódosításszerű váltással statikusszerkesztői munkát vállalt Pesten az Ipartervnél. Onnan vették fel a műegyetem építészmérnöki karára az Albcrtírsáról fővárosi albérletbe származott fiatalembert. 1982 a diplomázás éve a „lakó" tanszéken. „Hasznomra vált, hogy épülettervezőként kezdtem, noha már akkor is vonzott a várostervezés." És mert domaszéki lány lett a felesége, elvágyódásuk a székesfővárosból abban mutatkozott meg, hogy Szeged vonzása telibe találta őket. 1984-ben vagyunk, az itteni álláskeresés esztendejében. Az egyetemen Tanárként tisztelt Meggyesi Tamás után itt találkozik a másik meghatározó személyiséggel: a csomiterves Maróthy Győzővel. Ajánlata csábító volt: várostervező lehet Nagy Imréből. Mert hogy róla szól e bevezető, Csongrád megye idén májusban kinevezett új főépítészéről. sok - ideértve a települési önkormányzatok képviselőit is összetett személyiségek, sok mindenről döntenek, sok mindenhez kell érteniük. Az urbanista is összetett személyiség körülbelül ugyanúgy sokrétű a feladata, mint a politikusoké , de speciális a szakképzettsége. „Nem véletlenül javasolta 1990-ben Konrád György a politikai pályára aspirálóknak: keressék a kapcsolatot a várostervezőkkel! E kapcsolatnak intézményesült formája persze a legszerencsésebb. Amikor engem a Csomitervtől munkatársának hívott az akkori városi - ma területi - főépítész, Kiss Lajos, alapos okkal állította: a településtervezőnek meg kell merltkeznie a közigazgatásban. " Három évet töltött Nagy Imre a szegedi városrendezési irodában, s amikor kezdte a Hivatal kereteit szűknek érezni, kapóra jött. hogy a megyei főépítészi posztra pályázatot hirdettek. „Ezen a helyen a hatáskör lényegében regionális tervezési, területfejlesztési koordinációt jelent. Ez a kibontakozóban lévő szakterület új .szerelmem', mióta rádöbbentem a tágabb összefüggések fontosságára. E mellett persze a .végeredményt', az építészeti alkotást sem tartom alárendeltnek. Ellenkezőleg! Tudatosítani kívánom minden érdekeltben - beleértve a vállalkozókat is a szép épített környezet, a harmonikus településkép pozitív visszahatását - például az idegenforgalom alakulására, a közvetlen térségi fejlődésre. Azokkal értek egyet, akik a megyét, mint középszintű közigazgatási egységet nem pénzügyi elosztó szereppel ruháznák föl. A poroszos .hivatalmegye' helyett a .területfejlesztő' megyének van szerintem jövője. Ennek eszközeként egyegy régió területrendezési terveinek egymásra épülő hálózata az ideális cél. Ezen belül a helyi önkormányzatok helyi tervekkel természetesen önállóak lehetnek. S ha hozzáteszem, hogy a pénzügyi finanszírozás egyre sokszínűbb lesz, hiszen többek között a vállalkozói szféra is érdekeltté válik a településfejlesztésben, akkor körülbelül meg is fogalmaztam megyei főépítészi hitvallásomat: e folyamatok segi lését tartom feladatomnak. " Pálty Katalin