Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

SZOMBAT, 1993. JÚL. 10. Legyen városa nagykövete! BELÜGYEINK 3 • Ezzel a címmel indított francia-magyar csereprogramot a szegedi önkormányzat és a Bordeaux-i városközösség má­sodik legnagyobb városa, Mé­rignac elöljárósága. Szeged és Mérignac között immár két év óta jó kapcsolat épüit ki, s a két város vezetői elhatározták, hogy az 1993-as esztendőt arra szentelik: a két helység fiatal­jai kölcsönösen ismerjék meg jobban egymást és baráti szá­lak szövődjenek közöttük. En­nek első lépéseként a francia városból tegnap Szegedre ér­kezett az a csoport, amely tíz­napos látogatása után szegedi fiatalokat „visz majd haza" Bordeaux-ba. Képünk a város­házi látogatáson készült. • Panaszkodnak a belvárosi képviselők ­dühösek a lakók Lakásügyben tartózkodtak Kevés rendeletet alko­tott csütörtöki ülésén a szegedi közgyűlés. Egy­egy napirendi pont meg­tárgyalásakor úgy tűnt már csak karnyújtásnyi­ra vannak a megegye­zéshez, a szavazás mgjd kedvező eredményt hoz, ám a két hónappal ez­előtt bevezetett műszaki újdonság, az elektromos szavazatszámláló rendre elégtelent mutatott. így volt ez az önkormány­zati tulajdonban lévő házingatlanok elidegení­téséről szóló közgyűlési rendelet mellékletének felülvizsgálatával is. A közgyűlésben először olyan javaslat is elhangzott, hogy ezt a kérdést le kell venni a napirendről, miután azonban dr. Lippai Pál polgármester erről megszavaztatta a város­atyákat, 20-6 arányban azok „győztek", akik a folytatást igényelték. Azután következett a Tisza Lajos körút és a Tisza közötti területen (a város­központban) lévő házingatla­nok elidegenítésénak A és B változata. Mivel az előterjesz­tésről lapunkban már részlete­sen írtunk, ezúttal csak a sza­vazás eredményére térünk ki. A jelenlévő városatyák közül a név szerinti szavazás során 21­en szavaztak az előterjesztésre, 13-an pedig tartózkodtak. Ez a gyakorlatban azt jelenti: nem fogadták el az előterjesztést, minden eddigi tilalom érvény­ben marad. A szavazás után sajtótájé­koztatót, tartott az MDF-frakció néhány belvárosi képviselője. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó szerint őket, mint belvárosi választott egyéni képviselőket igen érzékenyen érinti ez a voksolás, mert az elmúlt két évben a fogadóóráikon zöm­mel lakásvásárlási problémák­kal jelentkeztek náluk a polgárok. Ő személy szerint az önkormányzat megalakulása óta három ízben interpellált ebben az ügyben. Két éven keresztül ad hoc bizottságok, koordinációs bizottságok stb. tárgyalták a kérdést, de nem jutottak semmire. A lakosok viszont panszkodtak, hogy: az önkormányzat nem szavaz meg pénzt a lakások felújítására, de eladni sem akaija azokat. Még a közgyűlést megelőző nappn is úgy tűnt, hogy elfogadják az említett B-változatot, amely egy kevésbé tiltó rendelet lenne, de ez sem jött össze... Dr. Berekné dr. Petri Ildikó azt mondja: ezek után szeretné látni azoknak a nevét az újságban, akik tartózkodtak, mert így a panaszra jelentkező polgárokat egyenesen hozzájuk tudná küldeni, hiszen a tartózkodás egyenlő a „nem" szavazattal, s ők magyarázzák meg döntésük lényegét! Gyimesi Kálmán szerint is egyik központi meghirdetett választási tézisük volt a lakás­kérdés. Sajnos, ebben nem tudtak előre lépni. Példaként: megkeresték a fogadóórán az Oroszlán utca 4. szám alól, hogy meg akaiják a lakásokat vásárolni (a lakók mintegy 70 százaléka), de ez a Tisza Lajos körút Tisza határolta területen még mindig tabu...Nem eladó. Pedig sokan meg tudnák vásá­rolni a lakást a kis összekupor­gatott pénzükön, vagy a kár­pótlási jegyen. De amíg a tiltás van, ez nem megy. Kiss Lajos frakcióvezető azt mondja, hogy a nyolcvanas évek elejétől volt „téma" az önkormányzati tulajdonban lévő lakásingatlanok megvá­sárlása, s a tilalmi rendeletek is arra és az azt követő időszakra datálódnak. Frakciójuk elsőd­leges célja az volt, hogy ezt a listát próbálják meg vala­hogyan oldani, s lehetővé ten­ni, hogy a lakásokat az arra igényt tartók megvásárolják. Annál inkább, mert a tanácsi rendszer utolsó éveiben már nem is igen foglalkoztak ezzel a kérdéssel és rengeteg igény­lés hever, porosodik a fiókok mélyén, anélkül, hogy bárki is foglalkozna vele. Mióta önkor­mányzati rendszer van, azóta sem történt semmi... Hogy miért nem volt eredményes a mostani szavazás? A frakció­vezető úr szerint azért, mert az ismételt közgyűlések már kimerítik az embereket, azon­kívül az anyag nem eléggé elő­készített, hiszen ebben a kér­désben is ott kellett a teremben eldönteni, hogy milyenek a tilalmi listák: melyik bővít, melyik szűkít stb. Pedig ez alapvetően fontos lenne, mert rengeteg embert érint a tilalmi lista módosítása: mégpedig nemcsak az említett területen, hanem azon kívül is. Kisimre Ferenc • Nagylakra ma és holnap érkezik az újabb török hullám. Az előzetes információk alap­ján ez a mostani áradat bizo­nyára felér majd a múlt hetivel, július 17-én pedig tetőzni fog, akkor ugyanis mintegy 600 ezer török állampolgár indul haza szabadságra. Makón tegnap újabb koor­dinációs értekezletet tartottak a megyei rendőr-főkapitányság, a köztársasági megbízott hiva­talának képviselője, a Megyei Vöröskereszt, a Máltai Szere­tetszolgálat, a polgári védelem és a makói rendőrkapitányság illetékesei, meg a környező falvak polgármesterei. Az újabb turistainvázióval járó közlekedési bonyodalmak elkerülése végett a megyei rendőr-főkapitányság három variációt dolgozott ki. Ha a kocsisor eléri Magyarcsanád bejáratát, akkor a közlekedési dugókat elkerülendő, Kövcgy irányába terelik a forgalmat. A második verzió szerint a további torlódást úgy kerül­hetik el, hogy Apátfalva előtt leállítják a forgalmat, és szaka­szolva engedik a járműveket a határ irányába. A harmadik variáció a legsúlyosebb eset­ben lépne életbe, amikor már Makót is ellepnék a külföldiek, és a városba se lehetne behaj­tani. Erre az eshetőségre is felkészülve. Csanádpalota irá­nyába terelnék a forgalmat, és két ágról engednék fel a gép­kocsisort. A falvak polgármesterei arra panaszkodtak, hogy a külföl­diek ritkán tártján be a sebes­ségkorlátozást, 80-100-zal pörkölnek a kamionosok is, s szinte szétrázzák a lakóhá­zakat. A hét eleji nagylaki megbeszélésnek úgy látszik volt foganatja, mert nyolc, biológiai lebontású, gördülős vécékonténert állítottak fel Magyarcsanád és Nagylak Mohács után szabadon ••• torok jon között. Remélik, a biobudikat majd használják is a „rá­szorulók". A fővárosi pénz­tárcák is megnyíltak, az érintett önkormányzatok a jövőben elkülönített számlán tüntessék fel a török invázió okozta ki­adásokat, az illetékes minisz­térium pedig megtéríti a költ­ségeket. A várakozók tájékoz­tatása is megoldottnak látszik, mégpedig úgy, hogy rendőr­autóból, tolmács segítségével angol, német és török nyelven csúcsforgalom idején bemond­ják a közérdekű tudnivalókat. A megyei tisztiorvosi szolgálat orvosi rendelőt nyit az apát­falvi polgármesteri hivatal épületében, pénteken reggel 7­től hétfőn reggel 8-ig üzemel az állandó ügyelet. A polgárvé­delmi egységek is rendszeres ügyeletet tartanak, és állandó telefonösszeköttetésben állnak a rendőrséggel, meg az akció többi résztvevőivel. A Máltai Szeretetszolgálat naponta oszt­ja a műanyag zacskóba csoma­golt csírátlanított ivóvizet, de ezenkívül 3000 literes tartály­kocsi is rendelkezésére áll a várakozóknak. A megye, Makó és a kör­nyező falvak maximálisan fel­készültek az újabb turistaáradat fogadására, noha a román félen is sok minden múlik. A stáb kedden reggel újra összeül a makói városházán, és összegzi a hétvégi tapasztalatokat. T. T. ISii^üiili" M ostanában mintha kevesebb szó esne adósságaink átütemezéséről, pedig nem kis terhet jelent az ese­dékes tőkerészletek törlesztése, a kamatok fizetése. Bizo­nyára sokat segít rajtunk a müködőtőke-beáramlás, valu­tatartalékaink is megfelelő mértékűek ahhoz, hogy ne le­gyen okunk különösebb nyugtalanságra. Az átütemezés kérdése mégis időről időre előkerül, és a jegybank elnökét, no meg a pénzügyminisztert az infarktus kerülgeti, amikor valamelyik honatyánk(anyánk) külföldön járva beleszövi felszólalásába ezen óhaját, amit a sajtó nemes egyszerű­séggel úgy értelmez, hogy Magyarország kérni fogja adós­ságainak átütemezését. Amikor egy átlagos méretű vállalkozás öncsődöt jelent, kilencven napos moratóriumhoz jut, ez idő alatt nem kell törleszteni adósságait. Kicsit erőre kap, megegyezik hite­lezőivel, mindent újrakezdhet, de ez már nem az igazi. Folt esett a hírnevén. Amikor egy ország kéri adósságainak át­ütemezését, akkor moratóriumot kér, hogy összeszedje ma­gát, erőre kapjon, megegyezzen hitelezőivel. Ez is csőd, csak nagyobb léptékben és úgy hívják, államcsőd. És folt esik az ország jó hírnevén. Szinte eltávolíthatatlan folt. Lengyelország már ütemezett át, azóta nagyon nehezen ­vagy egyáltalán nem - tud külföldön forrásokhoz jutni. Egy ilyen nagyságú országgal pedig nem feltétlenül mu­száj jóban lenni, nem úgy, mint Brazíliával, amelyik ugyancsak ütemezett már át, de nagyhatalomnak számít. M agyarország is kis ország, nélkülünk is meg lenne a világ, a szakemberek véleménye szerint nem nagyon szabadna tehát átütemezést kérnünk. Eddig nem is volt igazán napirenden, mára azonban - az MNB elnöke szerint - három párt is felvetette gazdasági programjába az átütemezés kérdését. Ezek a pártok pedig akár be is kerülhetnek a parlamentbe a következő választási cik­lusba. Akkor pedig már kevés hiányzik ahhoz, hogy mind­ez hivatalos állásponttá váljon. (//í-chcC-O Az adómentes étkezési hozzájárulást oldja meg ÉTKEZÉSI ^r/ JEGYEKKEL! Szeged 40 vendéglátó egységében és élelmiszerboltjában váltható be. Az értékesítés helye a Szeged étterem gazdasági irodája (a Fekete sas u. felöl),"munkanapokon 8-15 óráig. Érdeklődni: a 311-859-es telefonon lehet. SZETIKETT — /V JÓ JEGY! Az IMF elismerte Befejeződtek pénteken a Nemzetközi Valutaalap dele­gációjának budapesti tárgyalá­sai a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank kép­viselőivel. A közlemény szerint az ez évi pótköltségvetés parlamenti elfogadása, az általános forgal­mi adó módosítása, valamint a jövő évi költségvetés terveze­tének a kapcsolódó adótör­vény-tervezetek parlamenti benyújtása nagymértékben elősegítette az eredményes tárgyalást. A magyar ható­ságok és az IMF képviselői meg vannak győződve arról, hogy a költségvetési hiány fi­nanszírozási igényének csök­kentése, amelyet a benyújtott 1994. évi költségvetés a ki­adások mérséklésével és a be­vételek növelésével biztosít, hozzá fog járulni az infláció to­vábbi csökkenéséhez és a gazdasági növekedés beindu­lásához. (Folytatás az 1. oldalról) Az anyag nagyon hasonlított ahhoz, amit a Tisza töltéséről 15 hordóban eresztettek bele a folyóba. Ahogy vizsgálni kezdték a hulladékot, kiderült, hogy tulajdonképpen egy mellékter­mékről van szó, amely akkor keletkezik, amikor a színezett háztartási olajat savas eljárás­sal megpróbálják átalakítani. Ezt a pakuraszerű anyagot az eljárás melléktermékeként kapják. A megyei rendőr-főkapi­tányság gazdaságvédelmi osz­tálya kiderítette, hogy a Pusz­taszerre szállított hulladék a balástyai Petrol Kft. üzem­anyagkútjától származik. A vizsgálódás során megálla­pították, hogy a benzinkútnál áprilisban és májusban naponta 35-40 ezer liter háztartási olajat adtak el, míg a gáz­olajból alig 4-500 litert. Ez, enyhén szólva is, gyanús volt. A jelenlegi adatok szerint az Pusztaszeren borult ki A balástyai benzinkút bilije említett hónapokban a töltő­állomás vezetője esténként megjelent, és a három, földbe süllyesztett tartályban - ahol a tüzelőolaj volt -, kotyvasztott valamit. Vélhetően ekkor „sa­vazott", vagyis színtelenítette el a folyadékot, majd pedig az így átmosott olajat átszivaty­tyúzták abba a tartályba, ahon­nan a kútfejek „nyíltak". Természetesen a boszor­kánykonyhának mellékterméke is képződött. A kisteleki Már­ton János vállalta, hogy fuva­ronként 19 ezer forintjával ki­szippantja azt, és elszállítja on­nan. Összesen hármat fordult, 15 ezer liter üledéket, hulla­dékot öntött le a pusztaszeri szeméttelepre. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy Farkas Sándor áp­rilis l-jén vásárolta meg a Petrol kutat. Jelenleg a bőr­klinikán fekszik, mivel Makón, a Gösser söröző (amelynek egyik tulajdonosa) előtt savval leöntötték. Farkas úr azt bi­zonygatta a rendőröknek, hogy ő csupán a tartályokat próbálta kitisztítani, és szó nem volt a háztartási olaj „cinkeléséről". Az említett időszakban egyéb­ként a tüzelőolaj és a gázolaj ára között 25 forint különbség volt. Elgondolkodtató, hogy a Petrol Kft. könyvelési adatai szerint, míg csupán 4-500 liter gázolaj fogyott naponta, addig háztartási tüzelőolajból 80­100, sőt 120 ezer litert adtak el. Legalábbis papíron ennyit. Könnyű kiszámolni, hogy a két hónap alatt „értékesített" 1 millió 700 ezer liter tüzelő­olajon mennyi volt a haszon, ha - mint gázolajat - 25 forint­tal drágábban adták. (A sajtó­tájékoztatón Tóth-Molnár Ist­ván, a gazdaságvédelmi osz­tály vezetőhelyettese elmondta, hogy az ország több területén is előfordult a közelmúltban a tüzelőolaj savazása, csakhogy itt, Csongrádban, már ki is öntötték. Vagyis: kiborult a...) Szó van itt adócsalásról és sok másról, többek között a balástyai kútnál tankoló autók károsodásáról. A Pusztaszeren történt környezetszennyezés semlegesítése legalább 2,5 millió forintba kerül. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents