Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

PÉNTEK, 1993. JÚL. 9. • Egy sima9 egy fordított Compack-nézőtér lesz, négyezer székkel BELÜGYEINK 3 A közgyűlésre meghívót kaptak a két cég képviselői (csak a Compack emberei jött­ek el) és a műegyetemi két szakértő: dr. Becker Sándor és dr. Dulácska Endre a tegnapi alkalommal sem tudott időt szakítani arra, hogy részt­vegyen a tárgyaláson. Miután az írásbeli és a szóbeli tájékoz­tatókból idővei valamennyi képviselő számára nyilvánva­lóvá vált, hogy a svájci Nüssli szerkezete nem rendelkezik az ÉMI alkalmassági bizonyítvá­nyával, tehát pályázata nem fe­lel meg a kiírásnak - még min­dig nem sikerült az érdemi sza­vazást elkezdeni. Jeney Ferenc képviselő indítványára előbb A tegnapi közgyűlésen lezárult a szabadtéri nézőtéri pályázat: a magyar Compack cég lesz a kivitelező. A testületnek a déli szünet után a tervezettnél egy órá­val később, csak délután 3-kor sikerült szavatképessé válnia és folytatnia a munkát. A nézőtéri rekonst­rukcióról készült előterjesztés négyféle döntési variációt kinált: négy-, illetve ötezer férőhelyes Nüssli-nézőtér (154, illetve 185 millió forintért), valamint négy-, illetve ötezres Compack-nézőtér (74, illetve 93 millió forintért). azt szavazták meg, hogy a pol­gármester kezdeményezzen vizsgálatot a hivatali dolgozók felelősségrevonása végett. Nem pontosan derült ki, miért kell a hivatal összes dolgozóját érintő vizsgálat, illetve, hogy miféle felelősséget hivatott ki­deríteni? Az indítványozó sze­rint a „sajtószellőztetés" indo­kolja a vizsgálatot, illetve az, hogy „az önkormányzat és a polgármesteri hivatal összeke­verésre került". A hivatali dol­gozókat azért kell felelősségre vonni, mert a nézőtér-pályázat témájában „nem tudták döntés­helyzetbe hozni" a közgyűlést. Ehhez képest a későbbiek­ben 24 képviselő a Compack nézőtere mellett voksolt, ketten ellene szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. (A „függetlenek" nem vettek részt a döntésben ­Básthy Gábor bejelentése sze­rint az egész folyamat ellent­mondásossága miatt, s mert a műegyetemi páros a szemük­ben nem bizonyult komoly szakértőnek, nem tudják vál­lalni a szavazást.) Dr. Simor Ferenc - aki a „mitugrász zug­fírkászok" által rádobált sarat csak lesöpri, mondta, de képvi­selőtársa, dr. Szilvásy László által az egész zsűrire dobált sa­rat nem hagyhatja szó nélkül ­eredményesen érvelt a négyez­res nézőtér mellett. Azt mond­ta, nem igaz, amit dr. Szilvásy állít, hogy tudniilik a négyezer férőhely csak akkor merült fel, amikor a Nüssli felé hajlott a zsűri és megpróbálták a drá­gább ajánlatot beleerőszakolni az előirányzott költségkeretbe. A közgyűlés a négyezres nézőtérre szavazott. S. E. Vasutasnap - kitüntetésekkel éves a • Hagyományszerűen kerül sor évenként a Vasutasnap megünneplésére, a Budapest ­Vác vasútvonal 1846 július 10­i megnyitásának évfordulóján. A MÁV Szegedi Üzletve­zetőség ünnepségét tegnap, csütörtökön délelőtt rendezték a MÁV Nevelőotthonban, ahol köszöntőt mondott és az ünnep jelentőségét méltatta, történe­tiségét vázolta Tóth Imre, az üzletvezetőség igazgatója. Beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek szeré­nyebb, de talán bensőségesebb ünnepségei együtt járnak a vasút fellendülésével, szükség­szerű és nagyarányú korsze­rűsítésével. Kiindulópontként emléke­zett meg a magyar vasút törté­netének kiemelkedő évfordu­lójáról: ebben az évben ünnepli a Magyar Államvasutak fenn­állásának 125. esztendejét A jubileum jelzi, hogy a MÁV megalakulása 1868-ban a csődbe jutott Magyar Észak­Keleti Vasút államosításával szuverén államiságot jelképe­zett, a kiegyezés közvetlen idő­beli közelségében. A szegedi üzletvezetőség igazgatója plasztikus áttekintést adott a MÁV históriájáról, annak jelentősebb mozzanatairól, a századfordulóra kiépült rend­szer európai mércével mért jelentőségéről. A fejlődéstörté­net után, a máról szólva ki­emelte: szeretnénk újra Európa vérkeringésében számottevő tényező lenni, ezért is nagy várakozás előzi meg a tran­zitpoziciókat is javító Budapest - Hegyeshalom vasútvonal 2 milliárd forintos felújítását, valamint az országgyűlés asz­talán lévő új vasúti törvényt. Fotó: Schmidt Andrea Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedek halogatott fejlesz­tései nagy erőpróbát jelentenek ma is a vasút dolgozóinak, ezért akik az ünnep alkalmából elismerésben részesülnek, igazán nagy terhet vettek a vál­lukra, s szolgálták a vasutat be­csülettel. A vasutasnap alkalmából 34-en Igazgatói Dicséretben részesültek. Köztük Szegedről: Tóth Lajosné kereskedelmi részlegvezető. Réti Istvánná árupénztáros, Tóth Tibor fő­mozdonyvezető, Bakacsi Ist­ván üzemgazdasági vezető, Csonka Imre vontatójármű csoportvezető, Ménesi Lajos üzemirányító csoportvezető, Berényi Sándorné adóellenőr, Csépa Mihályné ügyintéző, Gedainé Szekeres Ibolya óvo­dapedagógus, Hegedűs Mária bérszámfejtő, Lovászi Zoltán raktári betanított munkás. Ma­kóról Szűcs László forgalmi szolgálattevő, Szentesről Mé­száros János mozdonyvezető és Egyed János tolatásvezető, Hódmezővásárhelyről Dávid­házi Péter tolatásvezető kapta az elismerést. Bejelentették az ünnep­ségen, hogy a mai budapesti központi ünnepen a szegedi üzletigazgatóság területéről 9­en Vezérigazgatói Dicséret elismerést vehetnek át. Köztük ezt a kitüntetést kapja Sze­gedről: Gellért József titkársági főmunkatárs, az üzletvezetőség dolgozója, Lázár Vince vezető váltókezelő, Szalai József mi­nősített hegesztő, Vas Sándor irodavezető, Rácz Károly nyugdíjas. Az üzletvezetőség területén 73-an soronkívüli előléptetésben részesülnek. B. P. • Egyház és oktatás kérdéseit feldolgozó trartalmas fórum­mal fejeződött be tegnap délu­tán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola XXII. Szegedi Nyári Akadémiájának valláspedagó­giai kurzusa. Az eseményen dr. Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök és Platthy Iván, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi kap­csolatokkal foglalkozó főosz­tályvezetője válaszolt a jelenlé­vők kérdéseire. A kérdések előtt Platthy Iván bevezetőjében áttekintést adott a magyarországi állam és az egyházak viszonyának ala­kulásáról 1989 óta, megemlít­vén, hogy míg az államosítást követően mindössze 10 okta­tási intézmény maradt az egy­házak irányítása alatt, a 9293­as tanévben az országban már 27 óvoda, 49 általános iskola, 3 kisegítő iskola, 39 gimná­zium, 7 szakközépiskola, 3 szakmunkásképző, 3 nem­zetiségi, illetve kéttannyelvű iskola, 62 diákotthon és 23 fel­sőoktatási intézmény működik egyházi égisz alatt. A főosz­tályvezető kiemelte: az egyhá­zak majd minden területen az államéhoz hasonló jogi szabad­ságot kaptak, de ahhoz, hogy ezzel élhessenek, mivel egyko­• XXII. Szegedi Nyári Akadémia Véget ót a valláspedagógiai kurzus ri birtokaikat nem kapják vissza, az állam anyagi támo­gatására vannak utalva. Ezügy­ben megszületett már a tulaj­donrendezési törvény, de az a törvény még várat magára, amely az egyházak finanszí­rozását hosszú távra úgy olda­ná meg, hogy a támogatás ne a mindenkori hatalomnak kitéve történjék. A fórum értékelte a tanár­képző főiskola idén elsőként megrendezett valláspedagógiai kurzusát, s a résztvevők elége­detten szóltak a négy nap alatt hallott előadások és viták szín­vonaláról. S. P. S. (A nyári akadémia vendég­professzorával, Martin Jággle, bécsi valláspedagógia-tanárral készült interjúnkat holnapi számunkban közöljük.) ál IMmin(ÉMa fi\ mi házunkban úgy szeretik egymást az emberek, hogy <-ÁJ abból a szeretetből sok-sok apróság fogan, és a dolog még mindig nincsen abbahagyva, ami egyrészt üdvözítő, másrészt problémával jár. Mert a gyermeknek tér és sza­badság kell, a téren játszókák kellenek, hinták, libikókák, mászókák, homokozók, miegyebek. A mi házunk elé is hoztak mászókát, valahogy szereztek egyet a szülők, mi­nekutána a szemközti ház lakója, talán mert régtől inge­relte a gyerekzsivaj, a labdapattogás és a hőség, hevesen interpellált a mászóka ellen. Sőt igen gyorsan egy bizott­ság is alakult, ama kérdés eldöntésére, felállítható-e a má­szóka, vagy nem állítható fel. Érv volt, hogy a mászóka rontja a városképet. Ám a legmegfontolandóbb indok úgy hangzott, hogy a mászóka dizájnja voltaképpen a szocia­lizmus emlékképe, s mint ilyen megrontja majd a kettő, három, valamint négy esztendős magyar ifjúság lelkületét. A mászóka méregzöld, cirka négy méter magas és rakéta formája van. íTJogy mitől kommunista, nos ez valahogy homályos. <-£-» Nem csak azért, mert az amerikai katonák se szilvás gombóccal hajigálták Szaddam Husszeint, de azért is, mert egy két éves Kádár Jancsika éppúgy jól érzi rajta magát, mint egy három éves Antall Józsika. Kommunista vagy de­mokrata csak később lesz az ember. Habár a dolog néha tényleg csak egy mászókán múlik. QWn^ UsJl BRAMAC TETOCSEREP MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 Kikötővárosok a homokban (Folytatás az I. oldalról) Ferenc földművelésügyi mi­niszter koncepciójában 1907­ben, és 1934-ben Kállay Mik­lós, az akkori Öntözésügyi Hi­vatal elnöke már megvalósítási terveket készíttetett. 1947-ben el is kezdődött az építkezés, azonban Rákosi leállíttatta ­másra kellett a pénz -, s az első ötéves tervbe már nem is kerülhetett be. A Soroksárig megépült harminc kilométeres szakasz csak a Duna-völgyet szolgálja ki, hátrányt szenved legfőképpen Kelet-Bács-Kis­kun és Csongrád megye. A nemzeti kisgazda párt­szakértők hozzáfűzték: e csa­torna segítségével az Alföld teljes gabonaexportja vízi úton távozhatna, Kecskemét pedig kikötőt kaphatna. Megjegyez­ték azt is, hogy napjaink fejlett olasz és francia mezőgazdasá­ga egyszerűen nem is létezhet­ne ezen országok magas szín­vonalú csatornarendszere nél­kül. É.I. • Bizonyára szakmai beteg­ség. Persze így van ezzel min­denki, a kőművesnek is fel­tűnne egy ház ferde kéménye. Nikovics Ottó őrnagynak, a megyei tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési szakág veze­tőjének pedig rögtön megkapja a szemét, ha valami olyant lát, ami nem megfelelő az előírá­soknak. - Két évvel ezelőtt életem egyik legnagyobb csodáját lát­tam - mesélte. - Egy gabona­tábla mellett haladtam el, meg­pillantottam egy hatalmas bar­na vasdarabot, ami aratta a búzát. Nem mondom, hogy kombájn volt, mert alig hason­lított arra. Műanyagkannák lengtek rajta, azok alját kifúr­ták, gumicsövön keresztül csorgott belőlük az üzemanyag a motorhoz. Ilyet még nem lát­tam... Orrán-száján dőlt az olaj. Álljon már meg bátyám! - mondtam az öregnek. Hal­lott-e már arról, hogy léteznek bizonyos tűzvédelmi előírá­sok? Hírét se hallotta annak. ­Az bizony nagy kár! Sikerült megegyeznem vele, sürgősen abbahagyta a munkát. Régebben a termelőszövet­kezeteknél elképzelhető sem lett volna a nyári betakarítási munka megkezdése a gép­szemle nélkül, amikor is alapo­san ellenőrizték, hogy a ma­sinák megfelelnek-e a tűz­védelmi előírásoknak. Mert a nagy melegben, szárazságban elég egy szikra a gabonának, • Mórahalmi gépszemle - maszekban Hogy a búza el ne égjen A mórahalmi vállalkozó és a tűzoltó szakember (Fotó: V. F. S.) és már lángol is a tábla. A ter­melőszövetkezetek földjei fel­aprózódtak, a egytraktoros gazdáknak kisebb bajuk is na­gyobb annál, minthogy szem­lebizottságot táborozzanak gépük „vizsgáztatására". - Nagyon megörültünk, amikor a mórahalmi Heller Szabó Tibor autószerelő meg­keresett bennünket, és el­mondta, hogy ő lakóhelyén fel­vállalná a mezőgazdasági gépek szemléztetését - magya­rázta Nikovics Ottó. - Termé­szetesen mindenkinek meg­adjuk a szakmai segítséget, legyen szó akár egy szál vál­lalkozóról is, de sokkal szeren­csésebb az, ha a körzetekben működnének ilyen műhelyek. A megyében a mórahalmi az első ilyen kezdeményezés. Még csak néhány hete an­nak, hogy Heller Szabó Tibor az új műhelyét megnyitotta. Az udvaron traktorok, teherautók sorakoznak. - A polgármesteri hivatalba összehívták azokat a vállalko­zókat, akik kombájnnal rendel­keznek - mesélte a tulajdonos. -Én ott felajánlottam, hogy felvállalom a gépek tűzvédelmi szemléjét. A tűzoltóság segít­ségével összeállítottuk a vizs­gaanyagot, itt mindenki kap egy tájékoztatót, valamint egy igazolólapot, ha a gép meg­felelt. Enélkül elméletileg nem lehet kimenni a földre dol­gozni. • Hányan keresték meg eddig? - Körülbelül 15-20-an. Kombájnnal, bálázókkal, trak­torokkal. Volt, aki Röszkéről és Zákányszékről jött ide. A betakarítás megkezdése óta Csongrád megyében már hat gabonatűzhöz riasztották a tűzoltókat. Mórahalom környé­kére még nem. - Megnyugtató lenne szá­munkra, de mindenki számára, ha a mórahalmihoz hasonlóan a megye nagyobb településein akadnának olyan vállalkozá­sok, cégek, amelyek nyaranta felvállalnák az „aratási szem­lét" - mondta a tűzoltó őrnagy. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents