Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

HÉTFŐ, 1993. JÚN. 7. • Szegedi egyházzenei napok „Ha ezért születtem meg - megérte" KULTÚRA 5 A Király-Köriig Péter Zeneiskola orgona tan­Oszakának pénteki hang­versenyére a felsővárosi piarista templomba ki­csit nemcsak a muzsika, az élmény, de az össze­hasonlítás lehetőségének kíváncsisága is elvitt. A hétfői alsóvárosi hang­verseny öröme még ele­venen élt bennem, s igencsak izgatott a gon­dolat: vajon milyen lesz ez a produkció ahhoz képest? Hiszen a Király­König Zeneiskola orgo­na tanszakát csak há­rom évvel ezelőtt hívta életre dr. Bottkáné Ége­tő Mária nagyszerű kez­deményezése. A tanárnő maga is aktív egyházi zenész, tizenhárom éve a dóm orgonistája. A repertoár megváloga­tásában, az előadásban, az egész hangverseny szellemé­ben érződött, hogy olyan em­ber munkája rejtezik mögötte, aki szerelmese a hangszernek és a tanításnak egyaránt. Charpentier, Hándel, Vivaldi, Mozart orgonairodalomban immár klasszikussá vált és állandóan játszott művei mel­lett néhány csemegét is tarto­gatott számunkra ez az este. A ma élő svéd szerző, Lundin magyarországi ősbemutatójára került sor, Festival music című műve most hangzott el nálunk először. Bár a szerző a ro­mantikus iskola hagyományait követi, technikai és harmóniai megoldások terén egészen új­szerű művet hallottunk Ma­gony Zoltán igényes előadásá­ban. Bottkáné Égető Mária tanár­nő növendékeinek játéka közben végig érezhettük, hogy nem egyszerűen csak játékról van szó, valamennyi ifjú mu­zsikus, a vizsgaelőadás izgal­mainak ellenére, érezhetően együtt lélegzett a hangszerrel, nemcsak a tudás, de szeretet, rajongás érzett játékukból, s ez a néha előforduló technikai botlásokat is feledtetni tudta velünk. Vivaldi Glóriáját a tőle már megszokott művészi tiszta­sággal és szépséggel énekelte el városunk ismert szopránja, Széli Bernadett, Salamon Lász­ló pedig méltó muzsikáló tár­sának bizonyult, hasonlóan magas színvonalú orgonajá­tékával. Ha valami kifogásolhatót találhattunk ebben a hangver­senyben, az csupín a volt, hogy érződött, a zeneiskola növendék zenekarának nem volt ideje elegendő próbaalka­lommal összeszokni az orgo­nistákkal. Zavaró hibák így sem voltak, talán egyszerűen csak azt mondhatjuk: lehetett volna jobb is. Egészében véve a műsor koronája Égető Mária tanárnő fellépése volt, ez zárta a pompás, meleg hangulatú elő­adást. A tanárnő játékát hallva, igazán nem csodálkozhatunk, hogy kitűnő tanítványok kerül­nek ki iskolájából. - Nekem ez a legfontosabb, ez az én orgona tanszakom ­mondja a kocert után boldog fáradtsággal dr. Bottkáné Ége­tő Mária -, ezt én alapítottam, büszke vagyok rá. Ha én ezért születtem meg, akkor azt mon­dom most: megérte. Valóban megérte. Porzsolt Réthy Emese A templomi líra estje Egészen kiváló teljesít­ményt nyújtott a dr. Mihálka György vezette Makói Ve­gyeskar. Johann Sebastain Bach zenéjének egyszerű szép­sége, Mozart gyönyörű, puha fordulatai, Kodály népi forrásból fakadó ereje, a mo­dulációk váltakozása olyan próba elé állította az éneke­seket, amelyre csak érzéke­nyen, a különböző korok stílusaira ráhangolódottan lehet eleget tenni - s a makói kórus mindennek birtokában van. A második említendő előadás az Erdősné Fagler Erika vezetésével fellépő JGyTF l-es számú Gyakorló Általános Iskola Bartók Gyer­mekkórusának nevéhez fűző­dik. A szegedi diákkórust ki­vált annak nyomán lehet dicsérni, hogy a zongora hamis hangja ellenére is szép intonációt tartottak. Előadásuk három Britten-műve vidám lendülettel sodorta magával a közönséget, a szólamok játé­kossága, az aréokon látható öröm az ember szívét meleg­séggel töltötte el. Az est legkiemelkedőbb előadását a Szegedi Konzer­vatórium Leánykara nyújtotta, Rozgonyi Eva vezényletével. Aichinger és Lassus dallamai virágzó szépséggel bontakoz­tak ki, a lehelletfinom színek és árnyalatok nem sápadtak meg, s a Brahms (Regina co­eli) darabjában éneklő két szólista - Visnyovszky Lilla (szoprán) és Pörneki Anikó (mezzo) - hangja művészi fokokkal volt mérhető. Kivált­képpen fogékony volt ez az előadás a zene bennsőséges, zárkózott lírája iránt, a lágy Színes, változatos mű­sorral léptek fel az egy­házzenei napok szom­bati hangversenyének kórusai a Honvéd téri református templom­ban. Az egyházi muzsika gazdag, ma is érdekes anyagát eló'adó hét kó­rus közöl jó teljesítmé­nyével három kívánko­zik ide. kórushangzásból színesen meg­munkálva domborodtak ki a jellegzetes rajzolatok. Csikós Zita • Az egyházzenei napok rendezvénysorozata ma 19 órától a rókusi templomban folytatódik. A kórushangver­senyen fellép a Szeged­Rókusi Plébánia Kórusa és a Makói Belvárosi Plébánia Kórusa, Szász Krisztina, Nagy Gabriella és Gyuris János vezényletével; a Cson­gor-téri Általános Iskola Bárdos Lajos Kórusa, Juray Miklósné vezényletével, a Szeged-Tarjánvárosi Temp­lom Szent Gellért Énekkara, Lajos István vezényletével; a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Ének­kara, dr. Hofszang Józsefné vezényletével; a Liszt Ferenc Kamarakórus, Illés Mihály vezényletével, a Szegedi Pe­dagógus Női Kar,' dr. Mihálka György vezényle­tével; a Szegedi Ifjú Zene­barátok Kórusa, Erdős János vezényletével. • A péntek este elmaradt előadás, Moliere Don Jüanjá­nak sziklás, kietlen díszlete adott különös hátteret - talán jelképezve a színház körülmé­nyeit is - a Szegedi Nemzeti Színház szombat délelőtti évadzáró társulati üléséhez. Kormos Tibor igazgató több szempontból is eseménydús­nak értékelte az elmúlt évadot. Véleménye szerint a színház sikeres és vállalható évet zárt. A tervezett 18-ból anyagi okok miatt ugyan csak 15 bemutatót tudtak megtartani, de ezzel is előkelő helyen állnak még országos viszonylatban is. Az idén Pécsett megrendezett VIII. országos színházi találkozóra először hívtak meg szegedi előadást, ráadásul a találkozó történetében először nem pró­zai, hanem egy operaelőadást, a Galgóczy Judit rendezte Figaro házasságát. Az igazgató emlékeztetett a színházban kialakult rendkívüli helyzetre, amelynek során előbb távozott Imre Zoltán, a balettegyüttes létrehozója és vezetője, majd néhány hét múlva újabb művé­szek kérdőjelezték meg a színházvezetés hozzáértését. A vihar azóta elült, de - ahogyan Kormos Tibor fogalmazott - ez a válság szinte romba döntötte a színházat, és elhomályo­sította az elért szakmai sikere­ket. A direktor szerint le kell számolni néhány illúzióval: nem lehet számítani se a mi­nisztérium, se az önkormány­zat, se különböző alapítványok kivételes támogatására. Ezt követően elismeréseket vehettek át a művészek. Dr. Ványai Éva alpolgármester lövőre tíz bemutatót terveznek Színházi Évadzáró társulati Szonda Éva, az operabarátok díjazottja. (Fotó: Schmidt Andrea) adta át az önkormányzat díjait: a Vaszy Viktor-díjat Busa Ta­másnak, a Makó Lajos-díjat Sinka Károlynak, az Énekkari Nívódíjat Martinék Csabának, a Balett Nívódíjat Prepeliczay Annamáriának. Kormos Tibor igazgató a kamaraszínházi műszaknak adta át a színház Varga Mátyás-díját, míg az olasz operák népszerűsítéséért Erdélyi Erzsébet kapott elisme­rést, és ugyancsak ő kapta a SzOTE közönségdíját is. A JATE megosztott közönségdí­ját Hőgye Zsuzsa és Molnár László vehette át, a Tisza Vo­lán Rt. közönségdíját Kalmár Attila kapta. Az Operabarátok Egyesületének díjait Szonda Évának és Busa Tamásnak nyújtották át. Á személyi változásokat is ismertették, következő évadtól nem a színház tagja Imre Zoltán balettigazgató, Jodál Ágnes jelmeztervező, Kocsár Balázs karmester, Juhász József magánénekes, Albert Gábor, Csarnóy Zsuzsa, Cso­rna Judit, Jáger András, Kele­men Márta, Krámerné Fe­renczi Krisztina, Kovács Ta­más és Ternyák Zoltán szín­művészek, Sonkoly Tamás balett-táncos. Nyugdíjba vonul Gyimesi Kálmán magánénekes, Herceg Zsolt és Török Vera színművész. Új tagok: Kontz Gábor és Altorjay Tamás ma­gánénekesek, Almási Gyöngyi és Barta Pálma segédrendező, Dobó Alexandra, Farkas And­rea, Pál Tibor, Szanka Dóra és Téglás Judit színművészek. A következő évad október l-jén A trubadúr előadásával indul, továbbra is műsoron marad a My Fair Lady, a Cse­tepaté, a Bánk bán, a Stú­dióbalett '93, a Csirkefej, az Utazás az éjszakába, A korin­thoszi menyasszony, a Figaro házassága, a Stabat Mater. Az álom mögött, a Konyha, és az André Chénier. Felújítják a Toscát, a Lammermoori Lu­ciát, a Macbeth-et, a Paraszt­becsületet és a Bajazzókat. A következő évad bemutatói: Anyegin, Oedipus király, Az anyafarkas (opera), Marica grófnő (operett), Chicago (musical) Szentivánéji álom, Bohóctánc, Légy jó mindhalá­lig, Úri muri, Tangó (próza), Mozart: Requiem (balett), valamint két stúdió bemutató. Hollósi Péntek esti zűr a színházban Pénteken este gyanútlanul gyülekeztek a színházban a Radnóti bérlet tulajdonosai, hogy a korábban már egyszer elmaradt bérletes előadást, Moliére Don Jüanját végre megnézhessék. Az előadás azonban ismét elmaradt. Szer­kesztőségünkbe a hét végén több felháborodott néző tele­fonált, kérték, derítsük ki, mi is történt valójában, és a színház hogyan kívánja kárpótolni őket. Erről kérdeztük Arkosi Árpád főrendezőt és Kormos Tibor igazgatót. • A Don Jüan rendező­jeként Arkosi Árpád a szín­házban volt, amikor be kellett jelenteni a közön­ségnek, hogy elmarad az előadás. Mi történt, és mi az esetről a véleménye? - Balikó Tamás, az előadás címszereplője egy szerződés alapján játszik Szegeden, amit ő is és a színház is másként értelmez. Balikó Tamás szerint a szerződés alapján neki a pénteki és a szombati elő­adásért plusz pénzek jártak volna. A színház írásban kö­zölte vele, hogy ez nem jár neki. Ezért ő úgy döntött, hogy nem játssza el a pénteki és a szombati előadást, bár erre érvényes szerződése volt. Én pénteken este elmondtam neki, hogy a közönséget nem lehet beavatni ebbe a dologba, a kö­zönség eljött, tehát el kell ját­szani a darabot, és utána kell tisztázni a színházzal fennálló jogi, anyagi vitáit. Én minden­képpen elítélem az ilyen a színészi magatartást, függet­lenül attól, hogy kinek van igaza. • Hogyan jelentették be, hogy elmarad az előadás? - Mivel nem voltam meg­felelően öltözve, és nem akar­tam rossz farmerben kiállni a színpadra, ezért az egyik szí­nészemet kértem meg, mondja el a közönségnek, hogy az előadás elmarad, mert Balikó Tamás lemondta. • Hogyan reagáltak a nézők? - Szitkozódástól, a füttyig és a tapsig minden előfordult. Teljesen jogos volt a felhábo­rodás, mert ráadásul nem tech­nikai probléma vagy betegség miatt maradt el az előadás, hanem egy olyan belső műkö­dési zavar miatt, ami nem érdekli a közönséget. • Kormos Tibor igazgató eseménydús évadot tudhat maga mögött, nem hiány­zott a színháznak évadzá­rásként még égy botrány... - Balikó Tamással - aki a Don Jüan című előadásunk főszereplője, és jelenleg már a Pécsi Nemzeti Színház igaz­gatója - vitánk támadt a színházunkkal kötött szerző­dése körül. Szerinte a 20 ter­vezett Don Jüan előadásért jár neki a pénz, a mi álláspontunk szerint pedig csak azért a ló­ért járt volna, amit játszani tudtunk volna, tehát amit tel­jesíteni tudott volna. A pénteki és a szombati előadás gázsiját egyébként már felvette, tehát ezt a két előadást vitathatat­lanul, szerződésben vállalt kö­telezettségei alapján teljesí­tenie kellett volna. Ő ezzel szemben a pénteki előadás előtt fogta magát, és hazament. Szombaton délben kaptuk meg a táviratát, amelyben az aznap esti előadást is - ezúttal na­gyon okosan betegségre hivat­kozva - lemondta. Ez pél­dátlan! • Mit tud tenni a színház? - Jogi útra tereljük a prob­lémát, és kártérítést fogunk követelni. Ha elvonatkoztatunk attól, hogy kinek van igaza ebben az ügyben, akkor is a döntést nem ilyen módon kell meghozni. Teljesítse mindenki azt, amit teljesítenie kell, a vitás kérdésben pedig hozzon igazságot a független magyar bíróság. Nekünk pedig elnézést kell kérnünk - immár nem is tudom hányadszor - a nézőink­től. Nagyon szépen kérjük őket, hogy ne pártoljanak el tőlünk! A Radnóti bérlet ese­tében szinte már fatális módon sorra elmaradtak az előadások. Ezért a következő évadban mindenképpen kárpótolni szeretnénk őket, mert korrek­tek szeretnénk lenni velük szemben. Ők valamit kifizet­tek, és ebből szinte semmit nem kaptak, ezért a színháznak kutya kötelessége kárpótolni őket! Kérem őket, ne haragud­janak ránk, a következő sze­zonban mindent megteszünk, hogy ilyen ne fordulhasson elő. A pénteki és a szombati elő­adás jegyeit természetesen a színházi jegyiroda visszaváltja. Az eset kapcsán az egyik színházi embertől hallottam: Balikó Tamás tette erkölcsileg körülbelül annyira marasztal­ható el, mint egy műtéthez beöltözött orvos, aki leteszi a szikét... Nemcsak a szegedi színháznak, hanem az egész színházi szakmának ártott. H. Zs. Néptánc­bemutatók A harminc fokos hőség ­úgy látszik - senkit sem zavart pénteken este az ifjúsági ház nagytermében. A Szeged Táncegyüttes tagjai itt mu­tatták be évadzáró műsorukat nagy sikerrel, ezúttal a Laj­torja, Guzsaj és a Kisbojtár csoportok táncosai. Összesen három este szerepelnek itt az együttes csoportjai, június 11­én pedig az újszegedi sza­badtéri színpadon mutatják be műsorukat valamennyi táncos részvételé\ el. A Gúzsai együt­tes mezőségi táncokat mutatott be. (Fotó: Somogyi Károlyné) Hr ' 1 K ] é HT i...::::::..:...-....)

Next

/
Thumbnails
Contents