Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

PÉNTEK, 1993. JÚN. 4. Elnapolták a Rapcsák-ügyet BELÜGYEINK 3 Ez elhangzott a tegnap dél­utáni közgyűlésen is. Aztán ott volt a másik jogi gubanc: mi­szerint azokat a városatyákat, akiket tanúként hallgatott meg a fegyelmi bizottság a vizsgá­lat folyamán - számuk oly jelentős, hogy ha őket kizáiják, akkor határozatképtelenné vá­lik a közgyűlés -, a köztiszt­ségviselők jogállásáról szóló törvény alapján ki kellene zár­ni a döntéshozatalból. A „vád tanúi" nehezményezték, hogy míg más képviselők vígan „csemegézhettek" a fegyelmi bizottság jelentésén, addig ók csak közvetlenül az ülés elótt kapták meg néhány órával, így nem tudták alaposan átnézni az anyagot. Pedig az SZMSZ-ben írva vagyon, hogy a képvise­lőknek legalább két nappal az ülés előtt kell kézhezkapni a soros tárgyalnivalót. Erre mondta a jegyző, hogy nem igazán szokás kiküldeni a ta­núknak a vádiratot. Dr. Ilovai Röviden, emlékeztetőül az előzmények: egy április eleji közgyűlésen Szentirmai Csaba felolvasta, a dr. Rapcsák András elleni, 15 pontból álló „vádiratát". A képviselő-testület ennek kivizsgálására létrehozott egy háromtagú fegyelmi bizottságot. Tagjai lettek: Marzsinai Zoltán 22, Hézer Lászlóné 15 és Várhegyi Sándor 15 szavazattal. Utóbbiak - mint később kiderült a köztár­sasági megbízott törvényességi észrevételezéséből -, mivel nem kapták meg a minősített többséget, azaz a tizenhat szavazatot, illegitim módon dolgoztak a bi­zottságban. Zoltán továbbra is törvénysér­tőnek találta az ülés előkészíté­sét, utalva arra, hogy már más­kor is történt ilyen ad-hoc jellegű „megmozdulás" hivata­li berkekben. A közgyűlés egyórás vita után úgy döntött, hogy nem dönt sem az egyik, sem a má­sik napirendi pontról, az ülést elhalasztja későbbi időpontra. Hogy mikorra, arról nem ha­tároztak a városatyák. Szabó Nándor tett egy javaslatot: ­amit a polgármester is támo­gatott - másfél évre. Ezután kezdődtek a sajtótá­jékoztatók. Dr. Rapcsák And­rás elmondta: azzal a szándék­kal jött össze a közgyűlés, hogy végre pontot tegyen an­nak a fegyelmi ügynek a végé­re, ami szerinte, nevetséges és kisszerű. A bizottság törvény­sértések sorozatát követte el működése alatt, töhbek között megfélemlítették munkatársait. A jelentésben leírt vádpontok­ról egy óra alatt be lehet bizo­nyítani, hogy hazugságok. Nyilvánvaló az „elvtársak" célja: húzni akarják az időt, mert látják, hogy az általuk vélt igazságok hamisak. Nem szeretnék a nyilvánosság elé tárni „dokumentációikat". A fegyelmi bizottság tagjai elmondták, hogy a vizsgálat elejétől fogva egyenlőtlen küz­delemben volt, és még mindig van részük. Nem fenyegettek meg senkit, sőt, éppen a hiva­tali beosztottakra tekintettel, meg sem hallgatták a szakap­parátusban dolgozókat. Tagad­ták Rapcsák doktor azon állí­tását, hogy nem szeretnék a dokumentumokat nyilvános­ságra hozni. A sajtótájékoztató Nagy-György János alpolgár­mester drámai szavaival ért vé­get: - Talán azért vagyok út­ban itt a hivatalban, mert soha nem követtem el még törvény­sértést. Június 7-én újabb közgyűlés lesz, ahol újra napirendre tűzik a Rapcsák-ügyet. Szabó C. Sziláid • (Folytatás az 1. oldalról.) mű nem várakozhat 30 napnál tovább közterülethasználati engedély nélkül. A polgár­mesteri hivatal műszaki irodá­jától beszerzett engedély má­solatát célszerű a szélvédő belső oldalára, jól látható he­lyen kiragasztani, akkor a jár­műnek nem esik bántódása. Roncs kocsik viszont egyál­talán nem tarthatók közterü­leten (erre úgysem kapnának tulajdonosaik engedélyt). Ezért a közterületfelügyelők június l-jétől fokozott figyelemmel Elindult a „roncsderbi járják a várost, és a lakosságtól kapott számos bejelentés segít­ségével földerítik és elszállít­tatják ezeket az autókat. Kitört szélvédő, hiányzó kerekek, „fölgyűrődött" ka­rosszéria (motor a csomag­tartóban) - a legfőbb jellem­zők. A becslések szerint úgy 80-100 lehet belőlük a város­ban. Veszélyforrásnak sem utolsók: a gyerekek elősze­retettel másznak be az éles csonkok közé, s akkor indulhat a verseny, amelynek orvosi ügyelet is lehet a vége... A most kezdődő „roncsder­bi" nem túl jó üzlet a városnak: az összegyűjtött kocsikat há­rom hónapig tárolják, aztán viszik a MEH-telepre, ahol még annyit sem kapnak értük, hogy az elszállítás költségei megtérülnének. Ezért kérik a roncstulajdo­nosokat: ha a közterületfel­ügyeleten igazolni tudják, hogy övék az autó, és kije­lentik, hogy nincs már szük­ségük rá, a Volán ingyen viszi el a kiöregedett járgányokat. A lakosság közreműködé­sére továbbra is számítanak. Aki roncs autóról tud, hívja a közterületfelügyelóket! Tele­fonszámuk: 311-230. Ny. P. Nincsenek győzők és legyőzöttek - Ez az eredmény azonban nem vakíthatja el az MSZOSZ-t - jelentette ki Tóth József, a Csongrád megyei képviselet vezetője, mikor a tb-önkor­mányzati, illetve az üzemi ta­nács választás értékelésére kértük. - Őszintén szólva nem számítottunk arra, hogy a tb­önkormányzati választáson ilyen magas lesz a részvételi arány. Az országos átlagot, a 38,74 százalékot a megyében nem értük el. Itt a választó­polgároknak 33,9 százaléka ment el szavazni. Ennek oka, hogy a szegedi polgárok pasz­szívabbak voltak, mint a megye többi településén élők. Az okok teljeskörű feltárása érde­künk, hiszen meghatározhatja későbbi tennivalóinkat. Sikeres volt a választás. így legitimmé vált minden szak­szervezet. Ezért nincsenek győzők és legyőzöttek. Végre elkezdődhet az érdemi munka. A választások igazolták: az embereknek szükségük van korrekt érdekvédelemre, amit jelenleg a szakszervezetek biztosíthatnak. A kampány során is hangoz­Gyöztesnek kiáltották ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét a társadalombiztosítási önkor­mányzati választást követően. A minősítést indokolta, hogy e legnagyobb szakszervezeti tömörülés a nyugdíj­biztosítási önkormányzati listára szavazók 50,10, az egészségügyi biztosítási listára voksolók 45,22 százalé­kának szimpátiáját tudhatja magáénak, s így ezen ön­kormányzatok szinte minden negyedik tagját az MSZOSZ adhatja. Csongrád megyében az országoshoz hasonló az arány: 49,79, illetve 44,48 százalék. tattuk: a társadalombiztosítási választásokat követően hosszú időt vesz igénybe, míg föláll­nak, majd teljes értékű munkát végezhetnek az önkormány­zatok. Ezért az MSZOSZ me­gyei vezetői úgy gondolják: a sikeres választás után nem sza­bad csendben maradni. Először is köszönetet mondunk azok­nak, akik leadták voksukat, s azoknak, akik közreműködtek a választások sikere érdekében. Az egészségügy nehézségeit átérezve úgy kívánjuk kifejezni szolidaritásunkat, hogy június­ban véradást szervezünk. Arra buzdítjuk alapszervezeteinket, hogy közöségükből, az állandó véradókon kívül, legalább 5-en ezen az akciónapon vért adja­nak. Ezen kívül azzal is a mun­kahelyek biztonságára irányít­juk a figyelmet, hogy fel­vesszük a kapcsolatot a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetőjével. A munkahelyi alapszervezetek se pihenhet­nek. hiszen az üzemi tanács megválasztása után itt az ideje a kollektív szerződések meg-'' kötésének. Összesen 805 üzemi tanács­tagot választottak a megye azon munkahelyein, ahol az MSZOSZ-hez tartozó alapszer­vezet létezik. E választásokon a részvételi arány 80-85 száza­lékos, ami elsősorban a munka­helyi propagandának köszön­hető. Ágazati szakszerveze­teink jelöltállítását eredmé­nyesnek nevezhetjük, hiszen e „szakik" támogatottsága 90 százalékos. Megjegyzem: a nem szakszervezeti tag kolle­gák jelöltjeit is segítette az MSZOSZ. Üzemeinkben 3 másik szakszervezeti konföde­ráció - a Munkástanácsok, a Liga és a Keszosz-hoz tartozó Fizikai Dolgozók Szakszer­vezete - indított összesen 4 je­löltet, közülük 3-an lettek üze­mi tanácstagok. Azt tapasz­taltuk, hogy a vállalatvezetők túlnyomó többsége támogatta, kisebb hányada presszionálta vagy közömbösen szemlélte az" üzemi tanács megválasztását. A törvényesség őreinek fi­gyelmét viszont arra hívjuk föl, hogy a kicsi, azaz 50 főnél ke­vesebb munkavállalót foglal­koztató kft-k jó részében, azo­kon a munkahelyeken, ahol nem működik szakszervezet, senki sem foglalkozott a jog­szabályban kötelezőként előirt választással. Törvénytelen ál­lapot, hogy az ilyen munkahe­lyen még egy üzemi megbízott se képviselje az ott dolgozók érdekit. Örvendetes viszont, hogy az üzemi tanácsok tagjai­nak túlnyomó többsége szak­szervezeti tag. E tény lehetővé teszi, hogy az ilyen munkahe­lyeken dolgozók kettős, vagy másképpen szólva megerősített érdekvédelemben részesülje­nek. Újszászi • Négynapos nemzetközi me­nekültügyi szeminárium kez­dődik június 7-én Szegeden. A rendezvényt a Magyar Vörös­kereszt szervezi. A vendégek a visegrádi négyek - Lengyel­ország, Csehország, Szlovákia, Magyarország - szakértői, meg­vitatják a menekültügy általá­nos kérdéseit, várható tenden­ciáit, illetve helyzetét a ré­gióban. A tanácskozás résztvevői Visegrádi négyek - Szegeden táborba, találkoznak a magyar vámszervek képviselőivel és konzultálnak az embargó felügyeleti ENSZ-képviselettel is. A tanácskozáson részt vesz­nek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Kö­zép-euröpai Regionális Irodá­jának képviselői. A visegrádi négyek vörös­kereszt szervezetei 1992-ben állapodtak meg a rendszeres együttműködésről. A négy állam szervezeteinek vezetői évente egyszer, szakmai cso­portjaik pedig öt-hat alkalom­ország a katasztrófaelhárító szakmai továbbképzésnek há­zigazdája volt, a csehek a vf­zimentés, a szlovákok a szociá­lis segélyezés témakörében rendeznek találkozót. [1 úlius elsején kezdi meg működését az Országos D Betétbiztosítási Alap, amely betétesenként egymillió forintig vállalja a névre szóló forint- és devizabetétek ki­fizetését. Megszűnik tehát a korábbi automatikus állami garancia, a helyébe lépő biztosítás azonban két szempont­ból is meglehetősen szigorú feltételt szab. Kezdjük az egyszerűbbel, a fejenként egymillió forintos limittel, ami­ből világosan látszik, hogy a kisbefektetők védelmére he­lyezik a hangsúlyt. Ha lenne tízmillióm, ugyancsak bajba lennék, melyik tíz pénzintézetbe szórjam szét, bár valószí­nűtlennek tartom, hogy a nagybetétesek pont ezen törnék a fejüket. Egyszerűbb nekik, ha választanak egy, maxi­mum két erős, jó nevű, magas mérlegfőösszegű, biztonsá­gos bankot és beérik annak garanciájával. Ebbe a logi­kába természetesen nem fér bele a névre szóló kitétel, te­hát a nagyok - feltételezésem szerint - ezután is inkább a bemutatóra szóló konstrukciókat részesítik előnyben. A másik szigorú feltétel tehát a névre szóló kitétel. Ed­dig a bemutatóra szóló elhelyezési formánál 5 percen belül cserélte értékpapírra a milliónyi készpénzt az egy szál pénztáros kisasszony, s ha nagy ritkán mégis a „nevére íratta" valaki, az jelentősen bonyolította a dolgot. A folyó­számla-rendszer a névre szólóságnak tökéletesen megfelel, s könnyen elképzelhető, hogy sok száz-, háromszázezer forintos, eddig bemutatóra szóló betét vándorol majd le­járat után a folyószámlákra. (A június végéig elhelye­zettekre lejáratig érvényes az állami garancia.) Különösen azok esetében lesz jellemző az ilyen folyószámlás, illetve nevesített megoldás, ahol ez az összeg létkérdés, nyugdí­jasoknál egy aktív élet munkájának szerény eredménye, összespórolt egyetlen tartaléka. A folyószámla tehát névre szóló, de hogy mennyi baj volt eddig is vele, annak a bankosok a megmondhatói. Házastársak vezették külön­külön, és a legnagyobb hibát akkor követte el a pénz­intézet, ha a kifejezett tiltás ellenére véletlenül mégis a közös lakcímre postázta a folyószámla-kivonatot. Ez minimum két perpatvart jelentett, egy otthonit, amikor kibukott a dugipénz, s egyet a bankban, amikor a figyel­metlen tisztviselőről szedte le a keresztvizet a - különben jogosan - háborgó ügyfél. fV) izonyára enyhülni fog az eddigi, viszonylag kemény LL) banktitok, hiszen a bemutatóra szóló betéteknél, ha akarták volna, akkor sem tudták volna megsérteni. Válópereknél feltehetően ezután sem lehet majd betekinteni az „ellenfél" lapjaiba, de büntetőügyekben, bírósági megkeresésre a nevesített betétekről kénytelen lesz adatot szolgáltatni a bank. Nincs kétségem afelől, hogy ezután is sokan választják majd a névtelenséget, ami egyúttal az is jelenti, hogy tovább növekszik a nagybankok ázsiója. MODUL-BAU MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 EPITOANYAG-KERESKEDES Szigetelőanyagok, csempék, padlóburkolatok, belső ajtók JAMINA MINTABOLT Új betétbiztosítási rendszer A betétbiztosítás új rendsze­rének jelentőségéről, az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap létre­jöttéről, céljairól, szervezeti felépítéséről, valamint eddig végzett tevékenységéről szer­dán tájékoztatta az újságírókat a Magyar Nemzeti Bank szék­házában Bod Péter Ákos, az Alap igazgatótanácsának elnö­ke és Terták Elemér, ügyve­zető igazgató. Az új rendszer megal­kotásának szükségességéről az 1991. novemberében elfoga­dott pénzintézeti törvény ha­tározott. Ennek megfelelően az Országgyűlés ez év márciusá­ban döntött az Országos Be­tétbiztosítási Alap létrehozá­sáról Az Alap felállításával Kelet­Európában elsőként a piacgaz­daság egy elengedhetetlenül fontos intézményével gazda­godik a pénzügyi rendszer. Tevékenységével hozzájárul a betétesek biztonságának növe­léséhez, a pénzintézeti rend­szer stabilitásának erősítésé­hez. Az Alap tagintézetévé vált az eddig betétgyűjtésre jogo­sult valamennyi bank, pénzin­tézet. A törvény hatálya így jelenleg 38 bankra és 256 ta­karékszövetkezetre teijed ki. Ezen tagintézmények eset­leges fizetésképtelensége ese­tén pénzintézetenként és be­tétesenként 1 millió forint ér­tékhatárig az intézmény vállal­ja július elseje után a nevesített és az Alap által biztosított forint- és devizabetétek kifize­tését. A törvény megalkotása óta eltelt időszakban az Országos Betétbiztosítási Alap a szer­vezeti és biztosítási tevékeny­ség feltételeinek megterem­tésére összpontosította erőfe­szítéseit. amelyhez az Európai Közösség PHARE-program­jának keretében külföldi ta­nácsadók munkáját is igénybe veszi.

Next

/
Thumbnails
Contents