Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

6 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚN. 1. B 1= T ^ =S=±=; =?== t ' " 1 Felesége emlékkönyvébe írott ajánló „sorai" Százhuszonhárom évvel ezelőtt, 1870. niájus 29-én is született valaki. Királv-Kö­nig Péter, a Szegedi Zeneiskola igazgatója, az első szegedi opera szerzője kezdte meg földi pályafutását. 1933-ban vette föl a Király nevet, ezért a Szabolcsi Bence és Tóth Aladár szerkesztésében, 1930-ban megjelent Zenei Lexikonban még eredeti nevén szerepel. A tulajdonomban levő pél­dány lapszélén keresztanyám, Király-Kö­nig Péterné ceruzás javítása olvasható. A Könighez kötőjellel odabiggyesztette Király, továbbá a születési dátumaként föl­tüntetett 28-as számot áthúzta, s helyette felkiáltójellel nyomatékosítva odaírta: 29! A szerzőpáros további méltatásából a leg­fontosabb mondatot adom közre: „K. mint zeneszerző az akadémikus-romantikus irányzat híve, kompozíciói nagy tudású, hivatott muzsikusra vallanak." Király-König Péter - anno 1935 Rajongóan magyarrá lett emlékére • Király-König szülőfaluja, a sosem hallott Koglhof mély völgyben fekszik. Innen indul­va kapaszkodott föl a stájer falucska leghíresebb fia a csúcsra. A kor honi zeneművé­szetének csúcsára, Bartók Béla. Kodály Zoltán és Dohná­nyi Ernő mellé. Útja az ad­monti Benedek-renden keresz­tül - a kor leghíresebb zongo­raművésze, Sauer Emil taná­csára - vezetett a Budapesti Zeneakadémiára. Sauer, Koessler, Dohnanyi - Maga tehetség! Ki a világba! Magának tanulnia kell! - mondta művei tanulmá­nyozása után Sauer. A 23 éves teológus-zene­szerzőnek választania kellett. Fölszentelése előtt nyolc nap­pal döntött és közölte a prelá­tussal, kilép a rendből. Másnap Pestre utazott, ahol fölkereste Koessler Jánost, a Zeneaka­démia zeneszerzési tanszé­kének vezetőjét. A kiváló pe­dagógus átnézte munkáit és megnyugtatta, felvétele csak­nem biztos. Fölvételi vizsgáján megjelent az oktatási intéz­mény igazgatója, Mihalovich Ödön, aki hangszerelési tech­nikáját tökéletesnek ítélte. • A SZOTE Pszichiátriai Klinikáján, dr. Galsi Gab­riella. a Neurológiai Klinikán dr. Prikidánovics Emese fel­ügyeli a számítógépes adatfel­dolgozást. Galsi doktornő adatlapot tesz elém, amelyen nem kevés a kitöltendő rubrika: a beteg neve, személyi száma, lak­helye, foglalkozása, tb-száma, a beutaló intézet megjelelölése, a térítés, a fogadó orvos neve, a beutaló-diagnózis, az ambu­lancián megállapított diagnózis és az orvosi beavatkozás meg­nevezése. A legutóbbi kivált fontos, hiszen minden orvosi beavatkozásnak megvan a pontértéke, s e pontoknak ára van, e szerint mérik és .jutal­mazzák" az intézményi teljesít­ményt. - Ezt a munkát rovásírással elvégezni nem lehet - mondja a doktornő -, ezért a számí­tógép nélkülözhetetlen, de le­gyünk őszinték, kevés az egy gép itt nálunk a pszichiátrián, ahol négy osztály járó betegei­nek az ellátása történik az am­bulancián. Ugyanez a véle­ménye a neurológus doktor­1893 őszén kezdte meg tanul­mányait és szűk négy esztendő elteltével, 1897. június 30-án vette át művészi oklevelét. A Somogyi-könyvtárban őrzött okirat szövege a következő: „A zeneszerzés tanszakot négyéves tanfolyamban a kötelezett mel­léktanszakokkal együtt az Orsz. M. K. Zeneakadémián minden megszakítás nélkül kitűnő si­kerrel bevégezvén részére ezen oklevél a fennálló szabályok érteiméhen kiadatott." Király-König birtokomban levő följegyzéseiben szeretettel emlékezik tanáraira és diáktár­saira. Koessler Jánost, aki or­gonát, zeneszerzést és karé­neket oktatott, példaképének tekintette. Évfolyamtársai kö­zül Dohnányi Ernő, Dienzl Oszkár, Lichtenberg Emil és Schiffer Adolf nevét tartotta följegyzésre méltónak. Az első szegedi opera szerzője 1904. február 16-án vette át a Szegedi Zeneiskola irányítá­nőnek is. Náluk az általános ambulancián van számítógép, amit 3 hónapos szerződéssel felvett adminisztrátor kezel, ám kellene a diagnosztikai am­bulanciára is gép és kezelősze­mélyzet, hiszen ügyeleti időben nincs az orvos mellett adminisztrátor. Ilyenkor az orvos által kézzel kitöltött kód­lapot másnap viszik a számító­gépbe. A baleseti sebészet veze­tője, dr. Sándor László egye­temi docens sem elégedett, mert kevés a technika és a hozzértő személyzet. A bale­seti sebészet vezetője még ta­valy novemberben kérte az egyetem rektorát, hogy hét ad­minisztrátort képeztethessenek ki a számítógépek kezelésére. Az egyetem vezetése - az intézmény szűkös anyagi lehe­tőségeire hivatkozva - nem teljesítette ezt a kérést. így je­lenleg mindössze két számító­géphez értő adminisztrátoruk van, akik napközben az éjsza­sát. A klasszikus iskolákon nevelődött, fáradhatatlan mű­vész-muzsikus rendíthetetlen hittel, makacs kitartással küz­dött tervei megvalósításáért. Rövid idő alatt pezsgő zenei életet teremtett szűkebb pát­riánkban. Buzgó munkálkodá­sának köszönhetően iskoláj­ának tantermei már a háború előtt szűknek bizonyultak. 1909. május 1 l-e mérföldkő a város zenetörténetében, ugyan­is ezen a napon mutatták be az első szegedi operát, Király­König „A faluni bányász" című művét. A Szegedi Friss Újság ismeretlen kritikusa a lap 1909. május 12-i számában írta: „Az évad utolsó napjaiban szenzációs esemény volt a sze­gedi színpadon: operabemu­tató, hozzá még magyar szer­zőtől, szegedi embertől (...) Előkelő ízléssel, kiváló szaktu­dással és költői szívvel van az opera egész zenéje megírva, és a közönség megérezte ennek a bemutató előadásnak kivételes nevezetességét, és olyan un­kái ügyeletekben ellátott bete­gek adatait viszik gépbe amel­lett, hogy betáplálják a nappal „született" adatlapokat is. - De nem csak a személyzet kevés, hanem a gép is - foly­tatja Sándor tanár úr -, hiszen három osztályra, három ambu­lanciára két számítógép jut. Közülük az egyiken bonyolít­juk a baleseti sebészet vala­mennyi írásos „ügyletét", s mindössze egy marad a kór­lapok feldolgozására. • A szegedi orvosegyetemen a teljesítménymérést szolgáló neplésben részesítette a kiváló zeneszerzőt, aminőt igazán megérdemel." Király-König Péter a világi és az egyházi zene úgyszólván valamennyi műfajában jelentő­set alkotott. Három szimfóni­ája, Magyar szvitje, 100. zsol­tára, a Négy évszak, a Him­nusz Budavárához, továbbá ka­marazenei művei, énekkari szerzeményei és dalai előkelő helyet biztosítottak számára a világi zeneszerzők között. Formaművészetét különösen sokra értékelték. Néhány kont­rapunktikus művét példaként emlegették és tanították az akadémián. Miséi nagyra be­csült, értékes kincsei katolikus egyházzenei irodalmunknak. Andante A bohém lelkű, a magyar szavakkal élete végéig hadilá­bon álló művészember megbe­csült alakja volt a szegedi tár­sadalomnak. A társaságot és a frissen csapolt sört kedvelő adatfeldolgozás összehango­lására, felügyeletére dr. Dobo­zy Attila professzort kérték fel. • Professzor úr, azt mond­ják, kevés a gép, hiányzik a kezeléséhez kiképzett admi­nisztrátor. - Egyetemünkön, egy-két kivételtől eltekintve, erre a célra valamennyi klinika ka­pott két számítógépet, és eh­hez két kezelőt. A kapott szá­mítógépeket arra a célra kell használni, amelyre kapták a klinikák, s akkor nem lesz gond. muzsikus törzsasztalainál, a Kassban, az Európa kávéház­ban, a Dréher sörcsamokban, a Prófétában és a Hágiban szinte naponta születtek anekdóták, a hírnév és a szeretet eme időt­álló emlékművei. Az embert tréfái és szellemes mondásai is jellemzik... 1914 májusában az Európa kávéház zenei asztala volt a bölcsője a következő adomá­nak. Király-König szivarra gyújtott, kortyolt egyet korsó­jából, majd fönnhangon ma­gyarázni kezdett: - Mozart 1791-ben halt meg, s a számok összeadva ti­zennyolcat tesznek ki. Tizen­nyolc év elteltével, 1809-ben elhunyt Haydn. E számok összege ugyancsak tizennyolc. Haydn halálát követő tizen­nyolcadik évben, azaz 1827­ben Beethoven távozott az élők sorából. Halála dátumának összege megintcsak tizennyolc. Hát nem különös, uraim? - Valóban az! - szólt közbe lelkesülten az egyik pincér. ­Kérem szépen, én meg 1863­ban születtem, ami ugyancsak kiadja a tizennyolcat. - Na, hallja! - förmedt rá a zeneszerző. - Ne tolakodjon maga Beethovenék közé! Előbb haljon meg, s utána magára is érvényes lesz a tizennyolc. 1921 novemberében a Du­• A traumatológiai osztály az egy-két kivételhez tar­tozik? - így igaz, de tudomásom szerint még kapnak számító­gépet. • Miképpen történik az új rendszerben a finanszí­rozás, amelyhez a számító­gépek nélkülözhetetlenek? - Eddig bázis alapon történt az intézmények finanszírozása, ami azt jelentette, hogy figye­lembe vették, mennyit kapott az illető intézmény az előző évben, s ha emeltek is vala­mennyit, az független volt a teljesítménytől. Szeptembertől úgy módosul a finanszírozás, hogy az egy hónapra eső tb-tá­mogatás 70 százalékát a ta­valyi bázis alapján kapják az intézmények, a támogatás 30 százalékát pedig a teljesítmé­nyükhöz mérten. Ezért kell pontosan vezetni, milyen és hány vizsgálatot végeztek egy­egy hónapban az ambulan­ciákon. • A kórház 10 járóbeteg-ren­delésének adatfeldogozására egyelőre egyetlen számítógép gonics Társaság ünnepségéről folyt a társalgás a Hági étte­remben. Amikor valaki megje­gyezte, hogy Liszt Ferenc Dan­te-szonátáját is bemutatják Bá­rányi Ferenc tolmácsolásában, Király-König tettetett haraggal megjegyezte: „Én is kompo­náltam Dante igézetéhen, ám Lisztet többre értékelik." A társaság tagjai ott helyben megszavazták opuszának mű­sorra tűzését, mi több, azonnal tanulmányozni akarták. Érdek­lődésükre derűs nyugalommal mutatott rá egyik kottájának címlapjára, amelyen ez állt: Andante. Életkomolyan Lelkének tiszta derűjét halá­la óráján is megőrizte. 1940. május 12-én, szombaton este 10 óráig hallgatta a rádiót, majd nyugovóra tért. Éjfél táj­ban keresztanyám fojtott hör­gésre ébredt. Azonnal orvost hívott, aki megnyugtatta: amennyiben nem éri újabb roham, úgy kiheveri agyvérzé­sét. Hajnali 1-kor súlyosbodott állapota. Ekkor papot kért ágyához és fölvette az utolsó kenetet. Vasárnap derűs nyu­galommal várta a halált. Május 14-én, hétfőn éjjel tüdőyulla­dás késztette megadásra szer­vezetét. Soha nem látott kereszt­apám egészen egyéni módon parcellázta az életét. Hónapok­kal teológiai záróvizsgája után lett a Budapesti Zeneakadémia hallgatója. Elmúlt 40 éves, amikor megnősült. Ötvenhá­rom év múltán is torok- és szívszorító rádöbbenni, hogy még Király-König Péter is a lá­bában hordta a végleges botlás lehetőségét. Sógora, Juhász Gyula társaságában a város ad­ta Belvárosi temetőbeli díszsír­helyen helyezték örök nyuga­lomra. A stájer hegyek fia a magyar Alföld humuszában álmodik az örök dallamokról. Végtelenül szomorú és jellemző is egyben, hogy az elmúlt 53 évben csupán 1990­ben, halálának félévszázados fordulóján futotta körbe a neve a helyi sajtót. A rajongóan magyarrá lett művészember mindennek teljes erővel, hittel feszült neki. Nem halálkomolyan ­életkomolyan. Thékes István áll rendelkezésre - tájékoz­tatott dr. Kakuja Mária főor­vos. Várhatóan a közeli jövő­ben bővül a géppark. Addig az ambulanciákon továbbra is kézzel töltik ki a kórlapokat, majd a hónap végén összesítik a különböző vizsgálatokat, s ezeket táplálják be a kórház központi számítógépébe. A rendelőintézet vezetője, dr. Domokos István igencsak tömören tudja megfogalmazni a helyzetet. - Két, hibásan, pontatlanul működő számítógéppel kínló­dunk. Kidolgoztunk egy komp­lex számítógépes programot, nagy teljesítményű komputer­re, amelynek ára 20 millió forint. Ezt az összeget a városi önkormányzattól reméljük, ám az kérdés, hogyan és honnan lesznek képesek ezt előte­remteni. Ha az adatfeldolgozás pillanatnyi feltételein nem tu­dunk változtatni, akkor be­tegeinknek többet kell vára­kozniuk, és hosszabbodik egy­egy vizsgálatra az előjegyzési idő. Kalocsai Katalin A vizsgálatnak ára van Még csak próbálgatják a klinikák, kórházak és rende­lőintézetek ambulanciáin a teljesítménymérést. Szükség van a próbaidőre, merthogy szeptembertől már élesben megy a .játék", s ez időtől az elvégzett vizsgálatok ará­nyában kapják a pénzük egy részét. Májusban kezdődött az újmódi adatfeldolgozás pró­bája. A gyakorló hetek időszakában, a minden kezdet nehéz hangulatában találtam azokat az orvosokat, akiket megbíztak a számítógépes adatfeldolgozás ellenőrzésével.

Next

/
Thumbnails
Contents