Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

HÉTFŐ, 1993. JÚN. 28. A Fidesszel nem • 1994-ig, Antali József szerint Antall József hangsúlyozta, hogy átfogó nemzetközi gazdasági recesszió tanúi vagyunk. Ma már Németországnak is az ipari termelés visszaesésével, az eddig ismeretlen infláció megjelenésével kell szembenéznie, megváltozott tehát az a helyzet, amikor a gazdasági problémák kizárólag a keleteurópai térséget jellemezték. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy a német üzleti körök és kormánykörök változatlanul, egyértelműen stabil pontnak tekintik Magyarországot, olyan országnak, ahova érdemes beruházni. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok is, hiszen Németország az első számú kereskedelmi partnerünk és az USA után a második legnagyobb beruházó. Magyarország külföldi KÖRKÉP 3 Antall József meggyőződése szerint nem az országgyűlési képviselők, a kormány, vagy a parlamenti pártok, hanem az egész ország érdeke, hogy a következő parlamenti választásokra „menetrendszerűen", egy év múlva kerüljön sor. A négyéves ciklus teljes időszakának kitöltése felmérhetetlen értékű politikai stabilitást jelent, s a választásokon majd eldönthetik a polgárok, hogy támogatják-e az eddig kormányzó pártokat. értékelésével kapcsolatban a kormányfő leszögezte: külföldön szinte nagyítóval vizsgálják a magyar belpolitikát, azt, hogy van-e jogbiztonság, politikai stabilitás. A bizalom változatlan, annak ellenére, hogy bizonyos erők gyűlölködő légkört igyekeznek teremteni, intrikák, személyeskedő támadások segítségével próbálnak rossz képet festeni a magyar viszonyokról. Antall József farizeus magatartásnak nevezte, hogy mindeközben mozgalom indul a gyűlölet ellen. Bő teret szenteltek a beszélgetésben az MDF-en belüli helyzetnek. Megítélése szerint az elmúlt két-három évben (tehát nem az utóbbi időszakban) az egész Csurka-kérdés jelentőségét belföldön és külföldön egyaránt aránytalanul felnagyították. Az MDF-ből kiváltak elképzeléseit a pártelnök kritikai elemzésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy egy választási, méginkább egy kormányprogramnak nemcsak jelszavakat kell tartalmaznia, hanem a megoldás módszereit is. Meggyőződése szerint az MDF vezetői legalább olyan hordozói az egykori lakiteleki eszméknek, mint a kiváltak. A párt sorainak rendezése egy évvel a választások előtt halaszthatatlan volt - derült ki szavaiból. A Fidesszel való esetleges együttműködést firtató kérdésre az MDF elnöke határozottan elutasító választ adott, elmondta viszont, hogy a 36-os frakció a koalíció parlamenti bázisát jelenti, így legközelebbi ülésükön ő is részt vesz, hogy a hátralévő időszakról, a kormányzat támogatásáról tárgyaljon a képviselőkkel. • Április végén merült fel, hogy minden megyében gyűlést kell tartaniuk ottani szervezeteinknek, méghozzá azért, mert kongresszusunkon számos változás történt, részben belső szervezeti ügyeinket illetően, részben pedig új programot fogadtunk el, végül pedig az elnöki beszédben egy stratégiát fogadtunk el az előttünk álló, választásokig terjedő időszakra. Ez volt a helyzet áprilisban. Azóta azonban olyan fejlemények következtek be az országban, amelyek mindenképpen indokolttá tették a megyei Fidesz-gyűlést. Jónéhány olyan kérdés került ugyanis előtérbe, amelyről mindenképpen beszélnünk kellett. Ezeket a kérdéseket a Fidesz elnöke 5 témakörben csoportosította. Az első: az MDF most már nem egy, hanem 3 politikai alakulat. Hogyan viszonyuljanak az előállt helyzethez? A második: a Magyar Igazság Pártjával semmilyen kapcsolat nem szükséges, mert ez a párt kívül van azon a mezsgyén, amelyen belül helyezkednek el a demokratikus pártok. Az MDF- liberálisokkal milyen kapcsolatot alakítsanak ki? Itt az a kétely merült fel, hogy még kialakulatlan a 1994-ben, Orbán Viktor szerint Fidesz-MDF-párharc várható helyzetük, ezért egyelőre csak nyitottak maradnak irányukban. A harmadik: az Antaliféle MDF-el, amely a „kétoldali amputáció" után középen maradt, s várhatóan konszolidálófélben van, feladják-e kritikus ellenzéki magatartásukat? A válasz: szó sem lehet róla. Néhány tárgyi kérdésben azonban egyetértenek (például a legutóbb, a honvédelmi törvény esetében), s nem akarják mindenáron eljátszani az oppozíció szerepét. A negyedik: az MSZP-hez fűződő viszonyukat meg kell-e változtatni? Tekintettel arra, hogy az MSZP oldaláról erős törekvést éreznek: az a Fidesz-SZDSZ megállapodást valamiképpen hatástalanítsa, és ismét az ellenzéki egység gondolatát próbálja fölmelegíteni. A tb-választások az MSZP-t megerősttették, ezért szükség van-e a korábbi viszony változtatására? Ezt a viszonyt úgy lehetne jellemezni, hogy: korrekt, de hűvös viszony... Az álláspont: nem kell megváltoztatni. Az ötödik: a Gyűlést tartott tegnap a Fidesz Csongrád megyei szervezete, amelyen részt vett Orbán Viktor, a párt országos elnöke is. A zárt körű tanácskozás befejeztével tartott sajtótájékoztaón kérdeztük Orbánt a gyűlés céljáról. készülőben lévő FideszSZDSZ megállapodás kiegészítéséről hosszabban is beszéltek. A csongrádi fídeszesek véleménye az volt, hogy a két párt együttműködését továbbra is stratégiai kérdésként kezelni, s a kapcsolatok tovább fűzésében érdekeltek. Sok függ egyébként a keddi Orbán-Pető találkozótól, amelyen erről a kérdésről folytatnak majd eszmecserét. A Délmagyarország kérdése Orbán Viktorhoz arra vonatkozott, hogy lapunknak május 20-án adott nyilatkozatában az elnök Fidesz-MDF választási „befutást" jósolt. Most, megfogalmazása szerint az MDF kétoldali amputációja után hogyan tekint erre a kérdésre? - Méginkább ez a meggyőződésem. A kérdést a magam számára így is megfogalmazhatnám: melyik formájában keményebb ellenfél az MDF? A kétoldali amputáció előtti kaotikus állapotban, vagy miután Antall miniszterelnök konszolidálta a párt belső viszonyait és egyes elemektől megszabadult, a párton belül pedig erős fegyelmet valósított meg? Azt hiszem ettől az utóbbi formában működő MDF-től nagyobb versenyképességet várhatunk és komolyabb ellenfél lehet, mint az előbbi. így tehát továbbra is azt vallom, hogy a két párt között fog 1994-ben eldőlni a választási párharc kimenetele és az is, hogy mi történik majd ebben az országban a választások után. Ma így látom. (Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével készült interjúnkat holnapi számunkban közöljük.) Kisimre Ferenc Fotó: Somogyi Károlyné Bicentenárium Dorozsmán Tegnap délelőtt ünnepi szentmisén emlékeztek meg a dorozsmai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom alapkőletételének kétszázadik évfordulójáról. Somogyi Károlyné felvétele a körmenet egy pillanatát örökítette meg. • Kötöznek egy kölcsönző hölgyet is Kétmilliós Toyota kerestetik A hódmezővásárhelyi rendőrkapitányságon 1993. június 24-én 20 órakor feljelentést tett Maksa Imre (Hódmezővásárhely, Rezeda u. 7.), aki a Mikrotechnika Kft. ügyvezető igazgatója, Csikós Ferenc (Szeged, Nyitra u. 15.) ellen csalás miatt. Csikós Ferenc 1993. június 14-én a Mikrotechnika Kft.-tői 1 db Toyota Corella személygépkocsit kölcsönzött, melynek forgalmi rendszáma X-A 39-08. Azt nem vitte vissza 1993. június 21-ig, s ezzel 1 millió 980 ezer forintos kárt okozott. A feljelentést követően megállapították, hogy Csikós Ferenc a bérbe vett gépkocsit 50 ezer forintért eladta egy jugoszláv férfinak, aki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és a gépkocsi tartózkodási helye is ismeretlen. A gyanúsított kihallgatása során elmondta, a gépkocsit abból a célból kölcsönözte, hogy megbízójának azt a fenti összegért átadja. Csikós Ferenc bűnügyi őrizetbe vétele csalás bűntette alapos gyanúja miatt megtörtént, ezzel egy időben előterjesztést tettek előzetes letartóztatására. Ugyancsak a hódmezővásárhelyi Mikrotechnika Kft. keresteti azt a szegedi hölgyet, aki június 24-ig bérbe vette az X-A 39-09 forgalmi rendszámú Toyotát, mely szürkészöld színű, '93-as évjáratú s ellenértéke 1 millió 975 ezer forint. Mikor lejárt a kölcsönzési határidő, a kft. munkatársai felkeresték volna a személyi igazolványon levő címen a hölgyet, s ott kellett rájöjjenek, hogy nem létező lakást keresnek... A rendőrség annyit állapított meg, hogy a személyi igazolvány tulajdonosa létező személy, viszont az ügyhöz semmi köze... Szegedi lakcíméről elköltözött Szekszárdra, s ott lopták el tőle a személyi igazolványát, még húsvétkor. Négyéves kislánya nevére „írták át" a kölcsönzéskor felhasznált dokumentumot. Országos körözés van érvényben a Toyotát kölcsönző hölgy ellen. 0 ®

seppet sem kell csudálkozni azon, hogy a második világháborúban a Wermacht az utolsó „leheletéig", körömszakadtáig védte a zalai olajmezőket, mint ahogy azon sincs sok csodálkoznivaló, hogy mintegy két éve az amerikai légierő szétbombázta Mezopotámiát. Most újabb hőstettet hajtott végre a világ legerősebb hadserege: néhány jól irányított csapással tisztelte meg a független Irak fővárosát, abban is a bagdadi felderítés főhadiszállását. Könynyen felejthető epizód - sajnálkoztak is a Pentagon illetékesei -, hogy a művelet polgári áldozatokat is követelt. Természetesen a nemzetközi jogi magyarázattal sem maradtak adósak: az ENSZ köteles fellépni az állami terrorizmus ellen, minden lehetséges eszközzel. Márpedig az USA éppen most és éppen így torolta meg azt az általa bizonyítani vélt tényt, mely szerint az iraki vezetés merényletet tervezett Bush exelnök ellen. Bizonyított tény persze az is, hogy Bush exelnök jelenleg is kiváló egészségnek örvend, eme „merényletet" ugyanis csírájában fojtották el az erre hivatott amerikai hatóságok, amelyek egyébként Sz Húszéin szerint maguk tervelték ki az így eleve sikerterlenségre ítéltetett akciót. Mennyiben érinthet mindez bennünket itt, a békés Pannóniában és a Tisza két partján? Mindösszesen annyiban, hogy megtudtuk: nekünk nincs félnivalónk. Nem forog közszájon olyan magyar terrorszervezet neve, amelyik merényletet tervezne vezető ámerikai államférfiú ellen. Minthogy a területrabló háború és a népirtás - melyet a Milosevic-vezette Szerbia vitt sikerre - úgy tűnik, nem minősül állami terrorizmusnak, nyugodtan hajthatják fejüket álomra Belgrádban is; nem lesz ottan soha sivatagi, akarom mondani nándorfehérvári vihar. Nagy-Szerbia tehát létrejött, a szerbek megőrizhetik hódításaikat, a horvátok is jó nagyot kanyaríthatnak Boszniából - „kárpótlásul" a szerbek által tőlük annektált területekért -, s persze a bosnyák őslakosság is kap egy rezervátumot saját országa közepén. S ha a harcok elcsitulnak, a szerb szabadcsapatok - nekik a katonáskodás az egyetlen megélhetési módjuk, ez a ,foglalkozásuk", vélhetően tehát nem fóliázásba kezdenek - bizonyára új, gazdag vadászmezők után néznek. Kérdéses, hogy ezeket az állig felfegyverzett koszovói albánok, vagy a fegyvertelen vajdasági magyarok földjén vélik-é felfedezni. H \mbátor láttam már olyan Nagy-Szerbia térképet is, amelynek északi határa valahol Kecskemét magasában húzódott, a „déli szomszéd" magába foglalta hát többek közt Deszket és Szeged városát, de sebaj, majd a szovjet államadósság terhére kérünk újabb 22 darab MIG 29est az oroszoktól... Nincs új a Nap alatt, nincs olaj Bosznia alatt, s fölötte ezért sem suhannak ámerikai vadászbombázók. íi BRAMAC TETOCSEREP MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 • Brutális gyilkosság nyomaira bukkantak pénteken Komlón. Az áldozat a huszonkilenc éves M.-né N. É„ akinek hottestére férje talált rá. Ő értesítette a rendőrséget is. A bűnügyi szakemberek véleménye szerint a fiatal nő minden képzeletet felülmúló kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság áldozata lett. Minden testrésze sérülést szenvedett. Belső szerveinek egy részét is eltávolította a tettes, aki véres késeket, kalapácsot, bárdot hagyva maga után, távozott a helyszínről. A bűncselekményt a felfedezés Brutális gyilkosság Komlón előtt mintegy három-négy nappal korábban követték el. A tettes a nagy erőkkel folytatott nyomozás ellenére mindmáig ismeretlen. • Szeptembertől Kommunikációs szak a JATE-n Kommunikáció szak néven 1993 szeptemberétől újságíróképzést indít a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara. A szakra a JATE mindazon nappali tagozatos hallgatói jelentkezhetnek, akik két lezárt félévet tudnak igazolni, valamint az áthallgatás kritériumainak megfelelt hallgatók. A jelentkezők 1993. szeptember 7-én belső felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga alól mentesülnek azok a hallgatók, akik az 1992/ 93-as tanév kísérleti képzése során eleget tettek a szak felvételéhez szabott követelményeknek. A kommunikáció Bfelvételű szak bölcsész végzettséggel jár. Az alapképzés időtartama 4 év, tantervében az általános elméleti stúdiumokkal (médiafilozófia, sajtó- és médiatörténet, kommunkációelmélet, szociológia, vizuális nyelv stb.) egyenlő arányban szerepelnek a gyakorlati tárgyak (pl. sajtóműfajok, számítógépes szövegszerkesztés, médiafrás). A képzés ideje alatt kétirányú specializációra nyílik lehetőség. A kötelezően választott kurzusokat aszerint vehetik föl a hallgatók, hogy a későbbiekben milyen szakterületen kívánnak elhelyezkedni. Aki politikai újságírásra kíván szakosodni, jogi vagy politikaelméleti stúdiumokat folytathat; kulturális sajtó iránt érdeklődők pedig többek között művelődéstörténeti és színházi kurzusokon vehetnek részt. A specializáció másik iránya a harmadik évben kezdődik, és ez a médiumok szerinti szakosodás lesz.