Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JÚN. 26. • Aacheni szoboravatás után Antall József hazaérkezett Több mint ezer magyar zarándok körében avatta fel pénteken Aachenben, háromnapos németországi látogatásának utolsó napján Szent István fémpalásttal borított álló szobrát Antall József miniszterelnök. Varga Imre alkotása a dóm 1367-ből származó magyar kápolnájának falához került. A szobrot Paskai László bíboros, a magyar katolikus egyház, feje szentelte be a június közepén kezdődött rendezvény, az aacheni zarándoklat magyar napján. A ceremónián magyar püspökök is részt vettek, továbbá maga a szobor alkotója s az adományozók is. Magyar zarándokok 1367 óta rendszeresen fölkeresték Aachent, Nagy Károly egykori frank birodalmának székhelyét: hétévenként mentek el a dómban elhelyezett ereklyékhez, mígnem 1776-ban, Mária Terézia idején betiltották a zarándoklatokat. A hagyomány több mint 200 év utáni felújítása végett a magyar püspöki kar 400 zarándokot küldött Aachenbe, akiket családoknál helyeztek el. A Máltai Szeretetszolgálat szervezésében 800 zarándok vette útját idén Aachenbe. A magyar zarándoklat felújításával egy másik hagyomány is megelevenedett. A középkor óta szokás volt, hogy a magyar zarándokok közül jegyespárokat eskettek meg a dóm melletti Szent Foillan templomban. Pénteken Inokai Henriett és Kocsis Attila, valamint Szabó Tímea és Zubik Tibor esküdött egymásnak sírig tartó húséget. A magyar kormányfő az ünnepség után megtekintette a dómot, a magyar kápolnát, a magyar ereklyéket is. Antall József pénteken délután hazaérkezett Budapestre. „Fátyolrazzia" Teheránban A letartóztatott nők egyáltalán nem viseltek feltűnő öltözéket. Rendszerint hosszú kabátban voltak és sötét színű sállal fedték be fejüket. Még csak arcfesték sem volt rajtuk. Az akció indoklásaként Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási vezetője kijelentette: az, hogy „megakadályozzuk az iszlám erkölcs ellen elkövetett vétségeket, olyan kötelességünk, amely ugyanolyan fontos mint az imádkozás, vagy a böjtölés Ramadan ünnepén". Azok a személyek, akik ilyesmit követnek el „betegek és a rendfenntartó erőknek úgy kell velük eljárni mint az orvosoknak, akik meg akarják gyógyítani őket". Hírek szerint a legutóbbi hetekben több mint tíz, külföldi állampolgárságú asszonyt is elhurcolt a rendőrség. - Könyörgök, ne vigyenek el, három gyermekem van! - a rimánkodás ellenére a kabátba és fekete sálba öltözött nőt betuszkolták a teheráni rendőrségi kocsiba, ahol már két másik társa ült. Az AFP francia hírügynökség egyik tudósítója tanúja volt ennek a jelenetnek, amely a héten megismétlődött Teherán több utcáján. A rendőrség ugyanis nagyarányú razziát indított, olyat amilyenre évek óta nem került sor. Az akció az „iszlám erkölcs megsértése" ellen irányult. Asszonyok százait tartóztatták le, gyakran kocsijukból rángatták ki őket. Egyeseket szabadon bocsátottak, másokat bíróság elé állítottak. Boltok tucatjait, amelyek női ruhákat és cipőket árusítanak, bezárták, mert azzal vádolták vezetőiket, hogy „nem tisztelik az iszlám előírásokat". • Miközben a szerbek és a horvátok Bosznia felosztásáról egyezkednek az elmúlt negyvennyolc órában Bosznia középső részén súlyosbodtak a harcok a horvát és a muzulmán erők között. A Boszniában állomásozó ENSZ-erók és a muzulmán ellenőrzés alatt lévő szarajevói rádió egyaránt jelentós harcokról számolt be. A tét Bosznia stratégiai jelentőségű középső részének megszerzése, itt van ugyanis az egykori Jugoszlávia számos jelentős nyersanyag lelőhelye, vízierőmúve és ipari körzete. A muzulmánok bármiféle békemegállapodás előtt igyekeznek kiteijeszteni az ellenőrzésük alatt lévő területeket, de tagadják, hogy a bevett településeken távozásra kényszerítenék a horvátokat. Az ENSZ kéksisakosok egyik tisztje viszont nemrég éppen azt tette szóvá, hogy a horvátok a térségben a terror eszközével igyekszenek szétválasztani a vegyes horvát-muzulmán térség lakosságát, ahol a háború eleje óta eddig még sikerült bölcs módon megőrizni békét. A leghevesebb harcok a Szarajevótól 80 kilométerre északnyugatra fekvő Zepcénél, Zavidovicinél és a boszniai fó• A szerbek és a horvátok egyezkednek A muzulmánok harcolnak A francia Morillont (képünkün) rövidesen belga tábornok váltja fel a boszniai ENSZ-erók parancsnoki székében. (MTI-Telefotó) várostól 200 kilométerre lévő Maglajnal voltak, ahol csütörtökön kezdődtek az összecsapások. Az UNPROFOR szarajevói szóvivője szerint Turbe, Novi Travnik és Zenica körzete főleg tüzérségi összecsapások színtere volt. A harcok miatt továbbra sem tudnak eljutni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) segélykonvojai a rászorultakhoz. A bosnyák-horvát határnál kilenc konvoj vesztegel napok óta 800 tonna élelmiszerrrel és gyógyszerrel, mert a boszniai horvát erők feltartóztatták azokat. Zágrábban eközben a főbiztosság képviselői kitartó alkudozást folytatnak a horvátokkal a segélyszállítmányok útjának engedélyezéséről. Kelet-Boszniában némileg enyhült a feszültség. Gorazdéban, Srebrenicában nyugalom van. Szarajevóban néhány lövedéktől eltekintve szintén nyugalom volt. A világszervezet hivatalosan is felkérte Belgiumot bocsásson rendelkezésére egy belga tábornokot Philippe Morillon, a boszniai ENSZ-erók francia parancsnokának felváltására. A kérést Belgium ENSZ-képviselete továbbította New Yorkba. Jól értesült források szerint Brüsszel lényegében már beleegyzését adta. A Foch repülőgéphordozó váltja le a Clemenceau repülőgépanyahajót. A Clemenceau hétfőn tért vissza az Adriaitengerről - jelentették be francia katonai forrásból. Zorán Lilic az új jugoszláv elnök A jugoszláv parlament pénteken Zorán Lilicet , a Szocialista Párt jelöltjét választotta meg a szövetségi elnöki tisztségre, Dobrica Cosic utódjának. Zorán Lilic eddig a szerb parlamentben volt elnök. A Cosic leváltásához felhasznált állítólagos gyorsírói jegyzeteket tőle kapták meg a szocialista képviselők. Cosicot a szocialisták és a radikálisok azzal vádolták, hogy katonai puccsot tervez Slobodan Milosevic szerb elnök ellen, s május 31-én a szövetségi parlament rövid úton eltávolította tisztségéből. A puccsról állítólag egy katonai tanácskozáson volt szó, illetve erre az ott készült jegyzetekből derült fény. Dobrica Cosic kétségbe vonta a jegyzetek állításait, hangsúlyozva, hogy meghamisították mondatait. Szerinte a megbeszélésen semmilyen jegyzet sem készült. Zorán Lilic a Polgárok Tanácsában, vagyis az „alsóházban" 92 szavazatot kapott, 11-en ellene szavaztak, öt Zorán Lilic, Dobrica Cosic utódja. szavazócédula érvénytelen volt. A 138 képviselőből 108 szavazott. A Köztársaságok Tanácsában a 40 képviselő közül 34 szavazott Lilicre. A jelöltek közt volt Novak Kilibarda, a montenegrói Néppárt elnöke is. Esélye nem volt, inkább csak politikai gesztusnak számít az, hogy a montenegrói ellenzék indította. • A magyar-szlovák kérdésről gyakran publikáló történészt, Ladislav Deákot már több hónapja a budapesti szlovák nagyköveti poszt első számú várományosai között emlegeti a sajtó. Deák szerint a magyar kisebbség reprezentánsainak aktivitása a budapesti kormány hangos támogatása közepette csúcsosodik ki, amikor napokon belül esedékes, hogy a Szlovák Köztársaságot felvegyék az Európa Tanácsba. - A magyar politika még az utolsó pillanatban is mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza ezt az aktust - írja, élesen bírálva Duray Miklóst, akinek szerdai bécsi felszólalását veti a szemére. Egyúttal rágalmazásnak nevezi az Európa Tanácshoz akkreditált magyar nagykövet fellépését. Deák szoros kötődést vél fölfedezni a magyar kisebbség politikája és a magyar állam Történelmi párhuzamok Egy szlovák történész a pénteki Prácában azt fejtegeti, hogy a Szlovák Köztársaság Európa Tanácsba való felvételét megelőző magyar rágalmazások célja ugyanaz, mint ami az 1938-as eseményeket, Csehszlovákia feldarabolását is megelőzte. hatalmi érdekei között. Állítása szerint Antall kormánya már hosszabb ideje nem leplezi, hogy szívesen szabna feltételeket és vállalná a bírói szerepet abban az esetben, ha valamelyik szomszédos állam felvételét kémé a nemzetközi szervezetekbe. A szlovák történész úgy ítéli meg, hogy a magyar politika, hosszú távú célokat követve, elsősorban a fiatal szlovák állam stabilizálódását akarja meghiúsítani, ezért lép fel olyan vehemensen az ET-felvétel ellen. - Magyarország Szlovákia elleni globális politikájában a szlovákiai magyarok a trójai faló szerepét hivatottak eljátszani. Politikai vezetőik konkrét lépései arról tanúskodnak, hogy a folyamatnak ebben a fázisában már nem a kisebbségi jogok a fontosak, hanem egy külön állam megteremtése Dél-Szlovákiában, ami aztán a dezintegrációhoz vezetne íija.Deák. A történész szerint a szándék nem új, mert a közelmúlt történelme során egyszer már alkalmazták ezt a forgatókönyvet. Szerinte hasonló taktikai vonalat követtek 1938-ban, amikor a magyar kisebbség a szudétanémet párttal karöltve belülről bomlasztotta az országot. Deák részletesen kifejti azt a szlovák részről gyakran hangoztatott elméletet, mely szerint az autonómia-követelések és a Szlovákia közigazgatási átszervezése ellen hangoztatott magyar kifogások olyan népszavazás kiírását célozzák, melynek eredményeképpen „úgymond demokratikus" módon kerülhene sor Dél-Sziovákia elcsatolására. - Akárcsak egykoron, a magyar politika most is a demokrácia szótárával a kezében, nemzetközi fórumokon követel igazságot, kér segítséget a nagyhatalmaktól. A történelemben ezt a politikai gyakorlatot már régen az egyértelmű „müncheni" jelzővel illetik írja a pénteki Prácában Ladislav Deák szlovák történész. • Kilátástalan helyzetben van a (volt) jugoszláv államközösség két köztársaságából álló új, Montenegro és Szerbia alkotta szövetsége: éhinség, nyomor, hiperinfláció, munkanélküliség, bűnözés van már csak az egykor nyugati színvonalúnak számító déli szomszédnál. Mérvadó becslések szerint az alkalmazottaknak csak a 23 százaléka dolgozik és az egy keresőre immár 22 eltartott jut! Katasztrofális a gyógyszerhiány, nincs kötszer, fűtőanyag, a betegek éheznek... Aki csak teheti, menekül Szerbiából, de elsősorban azok szánják erre magukat, akiktől a rezsim amúgy is meg szeretne szabadulni. A fentiek ismeretében alakult meg a Délvidéken is a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, amely az egyre jobban szorító nemzetközi zárlat ellenére lehetővé teszi az önsegélyezés és a külső támogatás intézményes hátterét. Vajdaságban a Vox Humana központja a Tisza parti Moholon van. Elnöke Danyi László plébános. A körzeti szervezetek között 1993 tavaszán alakult meg a kanizsai is, amelynek oromi, kispiaci, oromheVox Humana Vajdaságban gyesi, tótfalusi, adorjáni, martonosi tagozata működik. A Vox Humana kanizsai szervezete szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívásában tájékoztatja a közvéleményt, hogy a legrászorultabb lakossági rétegek felkarolása érdekében szükségük lenne gyógyszerekre, élelmiszerre, tanfelszerelésre. Pénzadományok a Délvidéki Magyarságért Alapítvány folyószámlájára fizethetők be (530-015054-1, a III. kerületi OTP fiókban, Budapesten, Böszörményi utca. 911.). Az Alapítvány devizaszámlája: B 947993, OTP Valuta-Devizaosztály, Budapest,XII. Apor V. tér 11-12. Más jellegű adományaikat a Máltai Szeretetszolgálat szegedi címére (Dugonics tér. 12.) juttathatják el a segíteni szándékozók. Közelebbi információkat a kanizsai körzeti megbízottól (Csanyiga Magdolnától) kaphatnak: 24420 Kanizsa, Fehér Ferenc utca 2/1. Telefon: 0038-24-872-905. K. F. Leváltották Elcsibejt A bakui parlament csütörtök esti ülésén minden hatalmától megfosztotta Abdulfaz Elcsibej azeri elnököt, s az államfői jogköröket a parlament közelmúltban megválasztott elnökére, Gejdar Alijevre ruházta át. Az azerbajdzsán Legfelsőbb Tanács ezzel egyben elutasította a lázadó erők támadása elől a múlt hét végén Nahicsevánba menekült Elcsibejnek azt az ajánlatát, hogy jogkörének egy részét önként adná át a törvényhozás elnökének. A bakui parlament szerint alkotmányellenes volt Elcsibejnek az az igénye, hogy saját jogkörében tartsa a~ külpolitika meghatározását, az állampolgári jogok kérdését, továbbá a törvények és rendeletek ellenjegyzését. Az azerbajdzsán törvényhozásban 33-an szavaztak az elnök elmozdítása mellett, hárman ellenezték a döntést, s egy Gejdar Alijev, az új azeri elnök. képviselő tartózkodott. Az Elcsibejhez hú népfrontos képviselők a szavazás előtt, tiltakozásul a döntés ellen, elhagyták az üléstermet. A Reuter szerint a parlamenti szavazás alkotmányos válságot is kirobbant a köztársaságban.