Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

8 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. JÚN. 25. • A nyugdíjasok fizetnek m Döntés a szombati közgyűlésen Szombati számunkban jelent meg első híradásunk az Északi Lakásszövetkezet életét fokavaró ügyről. A közös költségek jelentős (a szövetkezet vezetői szerint elengedhetetlenül szükséges) fölemelését április 17-én elutasította a közgyűlés. Dr. Csorna Lajos szövetkezeti elnök szerint azonban enyhén szólva is furcsa kísérőjelenségek árnyalták az akkori tanácskozást Most tehát az elnök úr fejtheti ki álláspontját. • Mi a véleménye az eddig történtekről? - Elsősorban az, hogy a sz.ombaton megjelent (rús névtelenségbe burkolózó informátora hazudik! Erre nincs enyhébb kifejezés... Valószínűnek tartom, hogy nem volt jelen sem az április 17-ei, sem az azt megelőző, 1992. május 30-ai közgyűlésünkön, különben nem állna elő ilyen felelőtlen kijelentésekkel. Rágalmazni persze könnyű... • Akkor tehát valótlanok a hozzászólási jegyekről, illetve a kép- és hangfölvételi tilalomról szóló állítások? - Teljes mértékben! A közgyűlésekről készttett jegyzőkönyvekről szóló utólagos viták elkerülése végett mi magunk készítünk teljes (tehát vágás nélküli!) kép- és hangdokumcntációt az eseményekről. Ezeket bárki ellenőrizheti, s összevetheti a jegyzőkönyben foglaltakkal. • ön bíróságon támadta meg a legutóbbi közgyűlés határozatait. Milyen alapon? - A dolgok világos megértése végett: a lakásszövetkezeti közgyűlés mindaddig hozhat döntéseket, amíg akár csak két fő jelen van! Csakhogy a szabályos határozatképességhez a tagság felének, plusz egy főnek jelen kell lennie! Nekünk hozzávetőleg 2 ezer 700 tagunk van. Ehhez képest április 17-én mintegy 250 fő volt jelen. Ilyen esetben a nyilvánvalóan határozatképtelen közgyűlésnek csak és kizárólag az előre meghatározott napirendi pontokban van joga dönteni, mivel ezt a programot küldtük meg az összes szövetkezeti tagnak. Helyettük, „az. ő nevükben" nincs joguk megváltoztatni a napirendet. Márpedig április 17-én, néhány hangulatkeltő fölszólalás hatására mégis ez történt. Ezért érvénytelenek az ott hozott határozatok. • Hogyan ítéli meg a sző-vetkezet gazdálkodását és költségvetési tervét ellenőrző felügyelő bizottság munkáját? - Erről csak annyit, hogy dr. Györké Zoltán, a felügyelő bizottság egyik tagja április 13án, vagyis négy nappal a közgyűlés előtt (!) azt mondta az • Professzor úr, információink szerint a bőrgyógyászati, a gyermekgyógyászati, az 1. számú belgyógyászati, az ortopédiai, az idegelme klinikákon zártak be, illetve terveznek bezárni osztályokat, mégpedig finanszírozási gondok miatt. - Évtizedek óta nyaranta - a betegek számának csökkenése, illetve a festési munkák elvégzése miatt - mindig is bezártak osztályokat a SZOTE klinikáin. Az. idén nyáron is annyit szüneteltetünk, mint amennyit általában szoktunk. • Én tudok olyan klinikáról, ahol a korábbiaktól, a szokásostól eltérően nem egy, hanem két osztály bezárására kényszerültek. - Egyetemünk több klinikáján 10-20-30 ággyal működik több, mint amennyire anyagi fedezetet kapunk. Nyilvánvaló, hogy a semmihői nem lehet ágyakat működtetni, s az is magától értetődő, hogyha egy klinikán 100 ágy az engedélyezett, s ezzel szemben 130 működik, akkor ehhez, az ágy-, illetve betegszámhoz kevés a nővér. Ezekben az intézményekben az ágyszámcsökkentés éppen annak érdekében történik. hogy a betegellátás megfelelő legyen, s megtarthassuk a nővéreket. Lesznek tehát olyan osztályok, amelyek nem nyitnak ki a nyár eltelte után sem, s lesznek olyanok, ameigazgatósági ülésen (amelyről hangfölvétel készült), hogy a tisztelt felügyelő bizdttság közel egy év alatt egyetlen egyszer sem ült össze abból a célból, hogy a szövetkezeti gazdálkodást ellenőrizte, vagy a költségcsökkentő terveket előkészítette volna! A felügyelő bizottság elnöke, dr. Kovács Gábor megítélésem szerint hangulatkeltő módon, számszaki érvelés nélkül támadta meg az előteijesztésünket, előkészítve ezzel a talajt annak leszavazására. Ez meg is történt, bár később a közgyűlés mégis elfogadott egy csökkentett mértékű, kb. 30 százalékos közös költség emelést; ez a számítás viszont egyáltalán nem mondható megalapozottnak, tekintettel arra, hogy az általunk előterjesztett költségemelést a közüzemi dfjak drasztikus emelkedése tette szükségessé. • A közgyűlésen történteknél maradva: igaz, hogy a közgyűlést követő napon ön kizárta azt a tagot, akinek javaslatára öt évre visszamenőleg könyvvizsgálatot hagyott jóvá a tagság? - Ez már csak azért sem igaz, mert az illető úr soha nem is volt a szövetkezet tagja. Alakulásunk után vásárolta meg lakását, és a szabályok szerint kérnie kellett volna a tagfölvételt. Egyébként ő maga is azok közé tartozik, akik ellen bírósági úton kell érvényesítenünk követeléseinket, mivelhogy ő sem fizeti a rá eső közös költségek teljes összegét. A vizsgálatról csak annyit, hogy több millió forintba kerülne; az adóhivatal és a korábban egyáltalán nem „fejbólintó" módon működő felügyelő bizottság évente szigorúan ellenőrizte az elszámolásunkat. Egyetlen hibát sem találtak... • Azzal is vádolják a szövetkezet vezetését, hogy jogtalanul használja fel a négyemeletes házak felújítási alapját a közös költségekkel elmaradó tízemeletesek javára. Igaz ez? - Ebben a megfogalmazásban nem igaz. Igaz viszont, hogy a közszolgáltatók 1992. december 31-ig önhatalmúlag leemelhették OTP-számlánkról az. őket megillető dijakat. Mivel a szövetkezeti tagok nem fizettek, és egyéb bevételeink nem voltak számottevőek, nem tudtuk növelni a fejlesztési alap összegét, mert a pénz nem is jutott el odáig. Tehát nem nyúltunk a fejlesztési alapokhoz. • Tudomásom szerint jelenleg is aláírásgyűjtés folyik, többek között azért, hogy visszahívják a szövetkezet jelenlegi vezetőit. Mivel magyarázza ezt a bizalmi válságot? - Ennek megválaszolásához messzire kell visszanyúlnunk. Amfg az Északi Lakásszövetkezet építeni is tudott (1500 munkáslakást építettünk föl), addig a beruházási költség 3 százalékát bevételként könyvelhettük el. Magyarul: az építések akkora hasznot hoztak, hogy ebből könnyedén fedeztük a fölmerülő költségeket. Később karbantartó részlegünk külső munkáinak köszönhetően még fönn tudtuk tartani ezt az állapotot (a szövetkezet általános költségeinek 70 százalékát fedezte a karbantartók bevétele). 1987-88 óta viszont - mint az egész gazdaságban nálunk is erős visszaesés következett, amely bevételeink rohamos csökkenésével járt. Az általános költségeket kénytelenek voltunk a szövetkezeti tagokra terhelni, s ez, elismerem, nehezen elviselhető terheket jelentett sokak számára. De nem volt más megoldás. Tudom, hogy nem jár érte köszönet, de a tisztelt tagság azt gyorsan elfelejtette, hogy garanciális munkák cfmén 1 milliárd forintpt sikerült behajtani a Délépen (jogutódja még ezután is eleget tesz kötelezettségeinek), hogy 200 millió forintot fizettünk ki készpénzben a lakóknak a lakáson belül rosszul elvégzett munkák kijavítására. Más dolog, hogy ezt a pénzt sokan nem a megfelelő célra költötték, ezért aztán most nyakukra szakadnak a bajok. • Többek szerint a túlzott mértékű személyi költségek (vagyis a szövetkezeti vezetők munkabére) is terhelik a tagságot. - Jelenleg 2700 lakásunkra összesen 5 fő ügyviteli alkalmazott jut! Ha ezt valaki túlzottnak tartja, ajánljon jobb megoldást... Az áremelkedésekért nem én vagyok a felelős, - Visszavonhatom vezetőig megbízatásukat, hiszen az enyémet is visszavonják, ha a szegedi orvosegyetem kifut a számára biztosított pénzből. Én nem tudok az intézetek vezetői helyett gazdálkodni, csak meghatározhatom azokat a limiteket, amelyek között gazdálkodhatnak. hiszen nekem is meghatározzák, mennyiből gazdáihatok. • Akkor, amikor a gyógyításra rendelkezésre álló pénz komoly megszorításokra kényszeríti a klinikákat, nagy összegű beruházásokba kezdtek a SZOTE-n. - így igaz, az egyetemen Dél-Magyarország legnagyobb beruházása folyik, közel egymilliárd forintos költséggel. Tételesen: a diagnosztikai központ 400 millióba, a műveseállomás 150 millióba, a sugárterápiás osztály műszerei 200 millióba, az építkezés 100 millióba, a laboratóriumok centralizálása, automatizálása 20-25 millióba, a számítógépes hálózat kiépítése 50 millióba kerül. A beruházásokra szükség van, mert a felsoroltak nélkül egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerül az egyetem. A pillanatnyi helyzetet az jellemzi, hogy a rendelkezésünkre álló kevés pénzt a lehető legrosszabbul használjuk fel. De bármennyire szűkös is az anyagi keretünk, mégis kénytelenek vagyunk áldozni olyan létesítményekre. és a közszolgáltatások (víz-, áram-, gázszolgáltatás, szemétszállítás) költségeit kénytelenek vagyunk a lakókra terhelni. Jellemző egyébként, hogy 700 tagunk ellen folyik peres eljárás, de egyetlen nyugdíjas sincs közöttük! Ez azt jelenti, hogy ha valaki akatja, akkor nehezen bár, ezt elismerem kifizetheti a rá eső részt! • Mit vár a szombati közgyűléstől? - Remélem, hogy a józan ész kerekedik felül. Az áprilisi döntés csak megnehezítette a helyzetet, mert az eredetileg 9 hónapos futamidővel számolt költségeket most már 6 hónap alatt kellene befizetni. Ezzel sikerülne fölszámolni minden tartozásunkat. Ha 1994. januártól nem emelkednének a közüzemi díjak - amiben sajnos kételkedem akkor természetesen csökkenthetnénk a most megállapított közös költségek összegét. Gondolni sem merek arra, mi lesz, ha a közgyűlés ismét elveti a javaslatot: jelenleg 7 milliós tartozásunk van, ehhez jönnek még a kamatterhek, valamint a 10 milliós viharkár. Ha a szövetkezet szétesik, nem tudunk megbirkózni a nehézségekkel. Bízom a belátó döntésben... Nyilas Péter műszerekre, amelyek ha bekapcsolódnak a betegellátásba, lehetővé teszik az egyetem ésszerű, gazdaságos működtetését. • A közel egymilliárdos beruházási költség jó része nem az egyetem pénze. - így van, csak 170 millió a saját erő, java része idegen tőke, ami a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hiszen a létesítmények a mi városunk, megyénk betegeinek szolgálatában állnak. A cél az - amiért a beruházásokra koncentráljuk erőinket - , hogy a beteg ne töltsön egy hetet, vagy ennél hosszabb időt a klinikán azért, mert egyik vizsgálatról a másikra kell várnia. Fejeződjék be minél hamarabb a kivizsgálás, rövidüljön a bent töltött idő. Világszerte az a tendencia, hogy a kivizsgálást, egyes sebészeti beavatkozást 1-2 napos bentfekvéssél oldják meg, hiszen a világon mindenütt hihetetlenül drága a klinikai, kórházi ágy fenntartása. Ahhoz, hogy a páciensek a betegágyon töltött idejük több, mint felét ne a következő vizsgálatra várakozással töltsék ahogyan ez most van nálunk -, jól felszerelt, jól szervezett ambuláns háttér, s a legkorszerűbb diagnosztikai műszerek, módszerek szükségeltetnek. A nagyberuházással ennek a megteremtése a célunk. Kalocsai Katalin • Természetesen megkérdeztük a lakásszövetkezet gazdálkodását ellenőrző felügyelő bizottság véleményét is. Hogyan látják ők a történteket, és mi a véleményük az átdolgozott, új költségvetésről, amely június 26-án, szombaton kerül a közgyűlés elé? Dr. Kovács Gábor (a bizottság elnöke) és dr. Györké Zoltán először dr. Csorna Lajos nyilatkozatára válaszolt. Elmondták, hogy jegyzőkönyvekkel bizonyíthatóan folyamatosan részt vettek a szövetkezet gazdálkodásának ellenőrzésében. Nehezítette viszont munkájukat, hogy az igazgatósági ülések napirendjéről szinte kizárólag csak a helyszínen értesülhettek, váratlan és kész helyzet elé állították őket, s nem kapták meg a felkészülés lehetőségét. Dr. Györké Zoltán a személyét érintő kijelentésről azt mondta, hogy az április 17-ei közgyűlésig nem is készültek hangföl vételek az igazgatósági ülésekről (legalábbis az ő tudomásával nem), a magnetofon használatát dr. Csorna Lajos Mit mond a felügyelő bizottság? csak a viharos, s számára kedvezőtlenül végződő közgyűlés után tette rendszeressé. Az viszont igaz, hogy a költségvetési előterjesztést - amelyet előírás szerint, tizenöt nappal a közgyűlés előtt megkaptak - érdemben csak az utolsó héten tekintették át, véleményüket pedig pénteken, a közgyűlést megelőző napon alakították ki. így álltak elő azzal a javaslatukkal, hogy az előterjesztett változatot újra kell gondolni, s csökkenteni bizonyos költségtípusokat. Elsősorban az általános szövetkezeti költségeket találták túl magasnak: az irodai alkalmazottak (egyeseknél a múlt évben többször is megemelt) bérét, az irodaszerek, gépkocsihasználat, telefonszámla költségeit. Takarékosabb költségvetés elkészítésére tettek javaslatot; a felügyelő bizottság is megalapozottnak látta a megközelítőleg 30 százalékos emelést. Az új, átdolgozott költségvetésről szólva a két tagú bizottság úgy vélekedett, hogy - bár egyes elemeit mérsékelték - semmivel sem könnyíti meg a szövetkezeti tagok helyezetét, sőt: a részleges csökkenés a tervezet másik helyén növekedésként kerül elő ismét. Ezt a lakók egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni! Már most is akadnak nyugdíjasok, akiknek lassan nincs mit enniük - igaz, a közös költségeket becsületesen kifizetik. • A döntés a közgyűlésre marad; a szövetkezeti tagokat június 26-án, szombaton délelőtt 9 órára váiják a Deák Ferenc Gimnáziumban. Ny. P. Az intenzív ellátás nem kerülhet veszélybe! Agykontroll Interjú dr. Fráter Láránddal, a SZOTE rektorával lyek nem ott nyitnak ki, ahol bezártuk őket. Eme átváltozásra - az. érthetőség kedvéért - engedjen meg néhány példát! Az új klinika épületében levő ideg-elme klinikán megszüntetendő 30 körüli ágy a felújftott Pulz utcai épületbe kerül, mint rehabilitációs ágy. Ugyancsak e klinika felszabadított területén kap helyet néhány ággyal a vesekőzúzó-készülék, valamint a katéterterápiás osztály. Ez utóbbira azok a betegek kerülnek, akiknek érszűkületét nem műtéttel, hanem katéteres tágítással gyógyítják. Ez a fajta beavatkozás egyben azt is eredményezi, hogy a beteg nem két hétig, hanem 1-3 napig fekszik a klinikán. • Ön úgy fogalmazott, hogy a semmiből ne lehet ágyakat működtetni, tehát amire nincs anyagi fedezet, azt meg kell szüntetni. Az intenzív ellátásra szoruló betegnek viszont nem lehet azt mondani, hogy létszámon felüli, s nincs pénz az életmentésére. Márpedig a pénzhiány miatt az intenzív ellátás is veszélyben forog. Példának okáért említem a gyermekklinikát, amely a dél-magyarországi régió legsúlyosabb állapotban levő újszülöttjeinek és csecsemőinek ellátására is hivatott. - Egyértelmű, hogy az intenzív betegellátást nemhogy nem csökkenthetjük, hanem bővítjük. Mégpedig az általános gyermekosztály ágyainak csökkentése árán. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például egy hurutos, hasmenéses gyermek kezelhető máshol is, nem feltétlenül a gyermekklinikán. • Kritikus helyzetben van egy másik, ugyancsak intenzív ellátásra hivatott klinika, a baleseti sebészet, amelynek ez évi 3 millió 953 ezer forintos gyógyszerkeretéből 800 ezer forint maradt az év végéig. - A baleseti sebészet betegeinek tetemes részénél a műtét halasztható, tehát nem igényel azonnali, életmentő beavatkozást. Egy korábbi sérülés miatt szükséges korrekció elvégezhető kórházban, vagy az ortopédián. Itt ugyanaz a teendő, mint a gyermekklinika esetében: minden erőt az intenzív beavatkozást igénylő esetekre kell összpontosítani. • A 800 ezer forintos gyógyszerkeret az év hátralévő részére akkor sem lesz elég, hiszen a traumatológián csak májusban 700 ezer forintot költöttek gyógyszerre. - Az egyetem tartaléka körülbelül 50 millió forint. Erre meg én mondom, hogy ez nem pénz. Ez az összeg egyébként sem arra van, hogyha valahol túlköltekeznek, akkor ebből pótoljuk, hanem váratlan helyzetekre, mint például egy beázás miatti azonnali kiköltöztetés, tűz vagy viharkár. • Az iáéi esztendőre kapott pénzüket idő előtt elköltő klinikák vezetőinek ön a legszigorúbb fegyelmi büntetést helyezte kilátásba. Magyarán: „megköszöni" vezetői tevékenységüket.