Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

• A Fenyeres-ügy (1.) A befürdött fürdőmester t enyeres Jenő * tA DÓ, Sít * * FSZ Tt l\f I, HaWO S7FOF fi TttJÍ I Irt xs Tel Tnv »2 JIJ*»I f'rtt**; H.ft720 S/ITiTO, Deai t u ? : \ Irt (Vilft? l,M-)*í(iiwnrti> esete használhatóak a szoftverek. A számlákat mind a mai napig nem láttam, bár többször kérdőre vontam Fenyeres Jenőt, de ő mindig elodázta a számlák átadását. Ha az általuk adott szoftverek illegálisak voltak, akkor illegális szoftverekkel készült a Fanfár. A programok értéke körülbelül egymillió forint - ennyi a kárunk. Ekkora érték áll a gépeinkben használ hatatlanul." A számítógépes programok is szerzői jogvédelem alá esnek, ezért épiilő-szépülő új világunkban csak legális, nem lopott szoftverekkel kereshetik meg pénzüket a vállalkozók. A rút anyagiak története azzal folytatódik, hogy megpróbáltuk végre megtudni, mennyi a hiány, ami miatt Fenyeres Jenőt a tulajdonos, Szakái László kirúgta a Fanfártól. Van egy összesítésünk, amin 1993. január 9-től május 15-ig heti bontásban olvashatjuk, hogy mennyi volt a fizetett hirdetések nettó árbevétele. A kimutatást mindkét fél, Fenyeres Jenő és Vass Imre előzékenyen lapunk rendelkezésére bocsátotta. A két irányból érkezett példányok adatai fillérre azonosak. Dátum Nettó összeg Január 9. 264 711 Ft 16. 250 153 23. 294 275 30. 346 269 1 155 408 Február 6. 288 759 Ft 13. 372 974 20. 333 620 27. 340 950 1 336 303 Március 6. 309 316 Ft 13. 392 520 20. 407 551 27. 407 546 á 1 516 933 CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 24. RIPORT 7 Április 3. 467 455 Ft 10. 430 825 17. 405 960 24. 316 288 1 620 528 Május 1. 491 819 Ft 8. 400 327 15. 401 620 1 293 766 Összesen: 6 922 938 Ft Szép pénz. A kimutatást azonban Vass Imre kiegészítette egy rövidke kalkulációval. A Fanfár egy oldala, mint hirdetési felület, 90 ezer forintot ér. A lap számai akkor nyolc oldalon jelentek meg, vagyis egy szám eszmei értéke 720 ezer forint. Azért eszmei, mert a saját és a közérdekű hirdetések, meg a barterek nem hoztak pénzt. Ezek értéke hetente mintegy 180 ezer forint volt, amit le kell vonnunk a 720 ezerből. A kapott új szám 540 ezer forint. Ekkorának kellett volna lennie a heti árbevételnek. Ami az áttekintett tizenkilenc héten 10 millió 260 ezer forintra nőhetett volna. De ehhez 3 millió 337 ezer 62 forint kellene még. De nincs, mert hiányzik. (Folytatjuk.) Takács-Zelei eladó korrekten fölvilágosította-e. Én az új főszerkesztőtől kérdeztem, hogy mit tud a pénzemről, de,Vass Imre azzal nyugtatott meg, hogy még nem nézte át a páncélszekrényt. Több tértivevényes levelet írtam tavaly decemberben - teríti ki a papírokat Kiss László. Nézzék, itt vannak Fenyeres Jenő aláírással, de választ egyik levelemre se kaptam. A Mezőbank se küldte a pénzünket. A szerződésünk tizenegyedik pontjában rögzítettük, hozzájárulnak, hogy nyolc napon túli késedelem esetén, a ki nem fizetett számlák összegét, a kamatokkal együtt, azonnali beszedési megbízással leemelhessük. Ennek ellenére a Mezőbanktól az összes inkasszó visszajött. Volt, hogy formai hivatkozással, máskor pedig azzal, hogy nincs erre felhatalmazásunk. Ekkor elküldtem nekik a szerződésünket, amiben ez feketén-fehéren le van írva. De hiába." Utánaérdeklődtünk önkormányzati lakásában Fenyeres Jenőnél, mi a pőre igazság a naturisták számlái körül. Az egykori Fanfár-ember azt felelte, hogy a Natours Kft. lehirdette ezt az összeget. Amit egyébként Fenyeres Jenő számos tértivevényes levélben megírt Kiss Lászlónak. Ám a vevény.eket nem otthonában őrzi, így éppen mi sem nézhettük meg őket. „Az elvégzett munkán kívül más ügyben is adósak nekünk a megbízóink - mutatja Kiss László a szerződés egyik pontját. - A szerződésben kijelentik, hogy a rendelkezésre bocsátott szoftverekért nem kérnek díjat tőlünk. A programokat megkaptuk. a számlájukat viszont nem. Márpedig enélkül illegálisak, vagyis hivatalosan nem IFolytatás az 1. oldalról) Akik a mederben felejtik a horgokat, s a parton testi szükségleteik árulkodó kupacait. A kutyák pedig akadályozzák őket ebben is, meg persze a nagyfvű húshorgászatban. Dóra József főfürdős úr megint följelentette a vállalkozót, aki '90-ben a „társadalmi tulajdon" őrzésével kezdte, s az azóta eltelt nyarakon a saját tulajdonának védelmével folytatta. De ennek már nem örültek a vízműveknél, s ment az új följelentés, immár az őrzés, pontosabban a nagytestű és félelmetes fenevadak miatt. A polgármesteri hivatal is azzal ért egyet, hogy a vállalkozó ne óvja tulajdonát. Kiróttak a vezető naturistára egyezerötszáz magyar forintot. Amit Kiss nem hajlandó kifizetni! Az önkormányzat Általános Igazgatási Irodájának címzett „megkifogásolásában" így fogalmaz: „Ha ez így mehet tovább, holnap feljelenthet önöknél egy betörő, hogy milyen alapon szereltetek én zárat az ajtómra, így nem tud simán bejönni... a testi épségét veszélyeztetem, mert a zár felfeszítése közben, a saját lábára ejtheti a feszítővasat!" Ha fellebbezését elutasítják. Kiss úr napi száz forintjával inkább letölti a büntetést. De mi lesz a többi vállalkozó szellemmel, akik ugyanezen a magyar senki földjén törnek boldogulásra? Akit a zűr nem zavar, jól jár. Régi ismerősünk, Fenyeres Jenő is kapcsolatban állt Kiss Lászlóval, a Natours Kft. ügyvezetőjével. Tavaly április 15-én kötött egy évre szerződést Tokai Kiss Tibor, a Fanfár hirdetőújság korábbi tulajdonosa és a Natours Kft. a Fanfár előszerkesztett, lektorált anyagának tördelésére és korrektúrázására. A tavalyi szerződés szerint a megbízót a főszerkesztő képviselte. A főszerkesztő pedig ebben az időben Fenyeres Jenő. A naturista Kiss László - állítása szerint azóta is hiába vár a pénzére. Már el is fogytak talán Fenyeres Jenőnek azok a névjegyei, amelyek a Natours számlája szerint. 1992. június 30-a óta kifizetetlenek. Ez az apraja, csak 1200 forint. De Fenyeres úr nem gazdag ember, van egy önkormányzati lakása, és egy tizenhét-tizennyolc éves Trabantja. Lehet, hogy ki se tudná fizetni. Ezzel együtt olyan 300 ezer forint jött össze. Persze a jogi helyzet Fenyeres Jenőnek kedvez. „A Fanfár korábbi adósságát - elemzi szomorú helyzetét Kiss úr, a Natourstól -, az új tulajdonos, Szakái László örökölte, nem tudom, hogy az A fürdőmester pőre igazságát keresi (Fotó: Schmidt Andrea) • A tudományos szellemiség alakítója Bay Zoltán és Szeged Hosszú, küzdelmes, de kiemelkedően eredményes életet élt a magyar kísérleti fizika egyik legnagyobb alakja, Bay Zoltán. Gyulaváriban született 1900. július 24-én, Washingtonban halt meg 1992. október 4-én. • Hazájához való töretlen ragaszkodását igazolva végakarata szerint a gyulavári református temetőben 1993. április 10-én, nagyszombaton helyezték örök nyugalomra. Előzőleg egy ország emlékülésekkel tisztelgett világhírű tudósa elölt. 1903. április 3-án Budapesten. a Kálvin téri Református Templomban volt megemlékezés, majd az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban nyitották meg a „Bay Zoltán Emlékkiállítást." Április 5-én délelőtt, szintén a fővárosban, a MTESZ Technika Házában tartottak tudományos emlékülést. Ugyanezen a nap délutánján Hódmezővásárhelyen, a városháza dísztermében tartottak megemlékezést Bay Zoltánról. Április 6-án Szegeden, 7-én Debrecenben, a helybeli Akadémiai Bizottság székházában rendeztek tudományos emlékülést. Április 10-én Gyulaváriban a végső tiszteletadásként a temetés előtt és után is megemlékezést tartottak Bay Zoltánról. Szegeden az emlékülés megtartása nem spontán tiszteletadás volt, hanem egy kegyeletteljes kötelezettség, melynek során mi szegediek is tisztelettel emlékeztünk Bay Zoltánra, a szegedi Ferencz József Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszék egykori professzorára, a József Attila Tudományegyetem díszdoktorára. Szeged és egyeteme Klebelsberg Kunónak, a zseniális kultúrpolitikusnak köszönheti Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán szegedi működését. A szegedi egyetem létrehozása mellett Klebelsberg arra is gondot fordított, hogy az új egyetemnek kiváló oktatói, kutatói is legyenek. Díszdoktorrá avatásakor, 1926-ban elmondott beszédében így fogalmazott: „Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekben a külső keretekbe mi nem lehelhetünk. Ezt a tanári kar adhatja meg." Ezzel a gondossággal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szegeden alapított egyetem rövid időn belül előkelő helyet biztosított magának - főleg a természettudományok területén - a magyarországi egyetemek rangsorában. Bay Zoltán megemlíti egyik nyilatkozatában, hogy Klebelsberggel Berlinben, a Physikalish-Chemisches Institute-ban Bodenstein professzornál találkozott. A miniszter ajánlotta, hogy pályázza meg Szegeden az elméleti fizikai tanszéket, így lett a 30 éves Bay Zoltán a korabeli Magyarország legfiatalabb egyetemi tanára 1930. szeptember 2-án. Szent-Györgyi Albert önéletrajzában szintén említi, hogy Klebelsberg invitálására fogadta el az egyetemi katedrát Szegeden, s már 1928. szeptember 29-én letette a hivatali esküt. A Szegedre kerülés közös motívuma végigkísérte pályájukat, amelynek során mindenkor kegyelettel emlékeztek meg Klebelsbergről. Szegeden a két tudóst a zene hozta össze. A Fogadalmi Templom karzatán együtt hallgatták az ország legnagyobb orgonáján játszó Antos Kálmán orgonaművész játékát. A szünetben összeismerkedtek. Ennek során elmondták egymásnak, hogy mivel foglalkoznak. Szent-Györgyi mindjárt kifejtette, hogy ő az elméleti fizika új gondolataitól, a kvantumelmélettől várja a biológia új irányban való fejlődését. Ettől kezdve eszmecseréiket a Maros homokos partján, a Tisza-parti halászcsárdákban, később Budapesten, a Duna-parton, majd Woods Hole-ban, a tengerparton megszakítás nélkül folytatták. Bay Zoltán 1936 szeptemberében Budapestre távozott; az Egyesült Izzó (Tungsramgyár) kutató-fejlesztő laboratóriumának vezetésével bízták meg. A hat szegedi év alatt alapozta meg egész életére szóló, mély munkatársi és baráti kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. Bay Zoltán tudományos eredményei alapján a természettudomány és a technika történetében halhatatlanná vált. Az ő nevéhez fűződik magyarországi tevékenysége alatt a harmincas-negyvenes években az új rendszerű elektronsokszorozó részecskeszámláló kidolgozása, a Hold-radarkísérlet, a Holdról felfogott rádióvisszhang 1946-ban, majd az USÁ-ban letelepedve új fénysebességre alapozott, nemzetközi méterszabvány bevezetése. A méterszabványt a Nemzetközi Méterbizottság 1983ban törvényerőre emelte. Bay Zoltán szegedi munkássága, nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményei arra köteleznek minket, hogy lehetőségeink szerint emlékét megbecsüljük. Ha Szent-Györgyi Albert esetében hosszú harc után, újszegedi lakását figyelembe véve sikerült az utca nevét megváltoztatni (Bethlen u. - Gyapjas Pál u. - SzentGyörgyi Albert u.), akkor Bay Zoltán szegedi lakása alapján a Pallavicini u., amely később Kiss Ernő u. - Mérey u. lett, lehetne Bay Zoltán utca. Az 5. sz. ház kaphatna emléktáblát, s halálának egyik közeli évfordulóján felavathatnánk szobrát a panteonban. Bay Zoltán kiemelkedően járult hozzá a világ természettudományos-technikai fejlődéséhez, az ő örökségéből tanulhatunk, emlékének megőrzése és fenntartása pedig hazafiúi kötelességünk. Dr. Zallár AndorDr. Szabó Tibor 1973-ban a Ferihegyi repülőtéren: Bay Zoltán, Szent-Györgyi Albert és Straub F. Brúnó