Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 24. Ügyfélfogadás a folyosón (is) A polgármesteri hivatal egészségügyi és népjóléti irodá­jában zajló felújítási munkák miatt a hétfői és a szerdai ügy­félfogadás nem az illetékes ügyintézők szobájában, hanem a folyosón, valamint az ügyfélszolgálat l-es ablakánál tör­ténik. Hétfőn 8 órától délután 4-ig, szerdán 8 órától este fél 6-ig fogadják az ügyfeleket. (A többi napon változatlanul az ügyfélszolgálat l-es ablakánál.) Várhatóan néhány hétig tartanak a munkálatok, addig is a lakosság megértését és tü­relmét kérik az előforduló kellemetlenségekért. A polgári esketés: rossz A VÁROS 5 • Ma délután Rendkívüli közgyűlés A szegedi képviselő-testület független frakciójának kezdeményezésérc ma délután négy órakor rendkívüli tanácskozást tartanak a városatyák. A június 12-én Sze­geden tombolt vihar által okozott károk megállapításá­ról és elhárításáról szóló jelentés, valamint a károsultak megsegítéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotá­sáról készült javaslat szerepel napirenden. Nagy pillanat a „nagybetűs életben". Ez az esküvő. Mert - ha minden jól megy - életében csak egyszer igazi menyasszony a nő, vőlegény a férfi. E különleges pillana­tot mindenki megtervezi, hogy szíve vágya szerint élhesse át, s raktározhassa el emlékei közé. Ezért aztán bosszan­tó, ha e nagy esemény mégsem olyan, amilyennek azt a menyasszony, a vőlegény, az örömanya, az örömapa, a násznagy álmodta... - Az anyakönyveztetés, a vi­lági esketés önkormányzati fel­adat. De félek, hamarosan bo­trány kerekedik a házasságkötő terem környékén - vélekedik Dobó János képviselő, aki már közgyűlési interpellációban is előadta aggodalmát. A családok sorosforduló­inak, ünnepeinek, eseményei­nek - így a házasságkötések, a névadó ünnepségek, a polgári gyászszertartások - megszer­vezése és rendezése a Családi Irodára hárult. Az iroda szüle­tését 1972-ben egy miniszté­riumi rendeletnek köszönhette, halálát 1992 decemberében egy közgyűlési határozat okozta. Az iroda kiadásainak fedezéséhez minden eszten­dőben támogatást kapott. Például 1989-ben több mint 7 millió forintot, kiadásai 80 százalékát. Az önkormányzat 1991-ben már csak a működési kiadások 23 százalékát biz­tosította, 1993-tól pedig ­elsősorban anyagi okok miatt ­megszüntette ezt az intézmé­nyét. A közgyűlés vagyonke­zelői és vállalkozási bizottsága öt pályázó közül azt válasz­totta, aki a legtöbbet, évi 320 ezer forintot ígért a családi ün­nepek körüli szolgáltatások privilégiumáért. Tehát a pol­gármesteri hivatal általános igazgatási irodája egyetlen vállalkozóval szerződhetett, aki monopolhelyzetet élvezve úgy viszi föl az árakat, ahogy kedve tartja... A múlt szombaton 25 pár esküdött egymásnak örök hű­séget, de csak 7 tartott igényt az „Organic" rendező iroda szolgáltatásaira. A többség megelégedett azzal, ami in­gyen jár. Alapszolgáltatás ugyanis: a résztvevők foga­dása, az anyakönyvi asztal, a teremig vezető út díszítése, a családtagok részére fotó és videofelvételi tanácsadás, a gépzene, a terem és az anya­könyvvezető biztosítása. Csak minden negyedik pár kérte a vállalkozótól az úgynevezett „reprezentatív ceremónia­szolgáltatást", mely többek között a köszöntő ital megkí­vánt hőfokát, alkalmi gépzenét, gyűrűcseréhez élővirággal díszített ezüsttálcát tartalmaz 2680 forintért. S akkor még szó sincs előadóművészi szol­gáltatásról, fénykép vagy videofelvételről, pezsgőről, vi­rágszirom esőről, aláíró emlék­tollról, ügyintézési díjról. Ezekkel együtt 10 ezer forint­nál is több szerepelhet a szám­lán. Most, az „esküvői fő­szezonban" vált nyilvánvalóvá: sokan sérelmezik, négyen jegyzőkönyvbe is rögzíttették: botrányosan sokba kerülnek az esküvő fényét, különlegességét adó szolgáltatások, vitába keverednek a vállalkozóval, ha a család megbízottja akar fo­tózni vagy videózni. A polgármesteri hivatal ál­talános igazgatási irodájának vezetője, Réti Csabáné dr. is közölte a vállalkozóval: az állampolgárok panaszkodnak. Változik-e valami? A vál­takozó ma is érvényes „menü­kártyája" szerint nem. A hiva­tal csak ennyit tehet? Sze­rintünk nem. Az önkormányzat fontolóra vehetné: megéri-e, hogy évi 320 ezer forint be­vételért kitiltson minden más vállalkozót a házasságkötő terem környékéről, olyanokat, akik a házasulandók kegyeit keresve bizonyára bővítenék a szolgáltatások körét, miközben a verseny miatt az árakból is engednének. Nem kéne két évet várni, hogy ez az elhi­bázott, állampolgári érdekeket sértő szerződés érvényét veszítse! Sőt, talán azért is tennie kellene az önkormány­zatnak, hogy a díszbe öltözött párt, s a násznépet ne zavarja az ünneplésben, hogy az ünneplők ne a város főterén, a Városháza kapujában ácso­rogva várják, míg az anya­könyvezető elé járulhatnak, hogy a gratulációkat ne nagy­sietve kelljen mondani és fogadni... Elég nagy a Város­háza! Talán akad ilyen célra is helyiség a házasságkötő terem környékén. Talán a város­atyáknak azon is gondolniuk kéne, hogyan javíthatják a pol­gárok komfortérzetét... Újszászi Ilona • A pénzmaradvány felosztása Bázispénzelés helyett feladatfinanszírozás A szegedi közgyűlés leg­utóbbi rendes havi tanácskozá­sán, május 27-én döntött a pénzmaradvány felosztásáról. Hosszú vita előzte meg a dön­tést, de végül sikerre vezetett a városatyák megbeszélése. Az 1,6 milliárd forintot felosz­tották. Több kellett volna. Ennyi volt, pontosabban ennyi maradt... A felosztás szem­pontjairól, azokról a ténye­zőkről kérdeztük dr. Tóth László jegyzőt, amelyeket az említett munka során figyelem kellett venni. - A közgyűlés által 1992. október 26-án elfogadott 1993. évi költségvetési koncepció végrehajtásának megfelelően történt az intézmények felül­vizsgálata és természetes az is, hogy itt mindenek előtt a gaz­daságosságot kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása a funk­cióban foglalt kötelezettségek teljesítésén azért csorba ne es­sék. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy az intézmények költség­vetése még abban az esetben is emelkedik, ha az nem tartal­maz sem dologi, sem bérauto­matizmust. • Mekkora volt az ön­kormányzati intézmények együttes kiadása az elmült évben? - A legutóbbi kimutatás szerint 5,2 milliárd forint volt. Ez lényeges mutatószám a to­vábbiak megértéséhez. A köz­gyűlés előtt szerepelt ugyanis az 1993. évi költségvetés mó­dosítása is, meglehetősen rész­letes vizsgálattal, s az azt tün­teti fel, hogy 1993-ban még a pénzmaradványok visszaosz­tása előtt, az önkormányzati költségvetési intézmények összkiadása a tervezett 5,7 mil­liárd forint volt. Tehát minden­képpen szükség van arra, hogy az önkormányzati intézmény­gazdálkodást felülvizsgáljuk, a párhuzamosságokat megszün­tessük és a kihasználás való­ban úgy történjen, hogy az in­tézmény-finanszírozás egyben feladat-finanszírozás is legyen. A korábbi bázis-finaszírozási elképzelésekkel szemben. MMMMMMM • Júliustól kényszerátalakulás Az önkormányzatok elégedetlenkedhetnek Az önkormányzatok jelentős bevételektől eshetnek el a kényszerátalakulás szabályai­nak érvénybe lépésével, mivel ezzel megszűnik az a lehető­ség, hogy az átalakuló cég va­gyonát átértékelje. Ez azt je­lenti, hogy a vállalat könyvei­ben szereplő belterületi föld ér­téke változatlanul nulla marad, ennek következményeként pe­dig az önkormányzatok nem részesülnek a privatizációs be­vételből. Az AVÜ tájékoztatása sze­rint az 1992. évi 54. törvény 61-65. paragrafusai alapján történik meg a kötelező átala­kulás. Az érintett cégek a tör­vény erejénél fogva kerülnek államigazgatási felügyelet alá. Ezekben az esetekben tehát nem történik vagyonértékelés. A jelenlegi gyakorlat szerint ­mint ismeretes -, amennyiben az állami vállalat bejelenti, hogy gazdasági társasággá kí­ván alakulni, vagyonát fel kell értékeltetnie, amit aztán az AVÜ jóváhagy. E vagyon ré­szét képezi a belterületi ingat­lanok értéke. Ezen érték alap­ján az önkormányzatok koráb­ban résztulajdonhoz jutottak. Újabban részesülnek a privati­zációs bevételekből, mégpedig a belterületi föld értékének megfelelő mértékben. A kötelező átalakulás egy­ben azt is jelenti, hogy az ön­kormányzatok nem tarthatnak igényt e jövedelemre, mert az így államigazgatási felügyelet alá kerülő cégek mérlegében a belterületi földek könyv szerin­ti értéke nulla. Szittyák világkongresszusa A IV. Nagy Szittya Törté­nelmi Világkongresszus anya­országi programját június 26­án 10 órától rendezik meg az újszegedi Talent Centerben (Fürj u. 92/b.). Belépés csak előzetes jelentkezés alapján le­hetséges, meghívóval! A kongresszus programja: Himnusz; Magyar Hitvallás; Erdélyi Rózsa népdalokat éne­kel; Siklósi András: Megnyitó; A clevelandi határozat ismerte­tése; Molnár Lajos: A Szittya Világkongresszus a nemzet szolgálatában; Biró József: Szabir-magyar őstörténel­münk; Forray Zoltán: Mit ad­tunk a világnak? 13.30-14.30-ig ebéd, majd Erdélyi Rózsa énekel, délután: Magyar Csaba: Ősműveltsé­günk; Somogyi Zoltán: Baráth Tibor őstörténeti munkássága; dr. Kulin Bán: Elrabolt terüle­teink népének jajkiáltásai; dr. Benyó Dezső: A magyar nem­zeti emigráció útja és sorsa itt­hon; Siklósi András: Ki a ma­gyar, mi/lyen/ a magyar? Tartalék-előadások: Szalay Róbert, Pesti József, André­kovics Péter. Bátonyi Sándor. Zárásként: Székely him­nusz. Szózat. 19 órakor va­csora. Másnap, június 27-én 11 órakor az Ópusztaszeri Nem­zeti Emlékparkban nyilvános Árpád-napi ünnepség. Szóno­kok: Siklósi András, dr. End­rey Antal, Rácz Sándor, Kéri Edit és Bosnyák Imre. 13 órá­tól kötetlen kerekasztal-beszél­getés lesz nemzeti sorskérdé­sekről. A végrehajtők tisztessége, avagy a hatalom határai Villáminterjú dr. Bárándy Péterrel • LétezJtetnek-e egyáltalán teljesen független bíró­ságok? - Bírói függetlenség igenis létezhet, bíróságok függet­lensége is. Persze ez nem egy mindentől való abszolút füg­getlenséget jelent, a bírósági szervezet a végrehajló hata­lomtól nem függhet feltűnően szorosan, ebben az esetben ugyanis a kormány és az igaz­gatási szervek, ha akarják, sem tudják befolyásolni a bírósá­gokat. A ma fennálló rend­szerben azonban jól érzé­kelhető például az igazságügy­miniszter igazgatási, pénzügyi és személyzetpolitikai befo­lyása. Fennáll a veszélye tehát annak, hogy végrehajtó szerv a konkrét bírói munkába is bea­vatkozhat. A kormány persze azzal védekezik, hogy ezt nem teszi meg. De az a rendszer, amelyben ez a lehetőség a végrehajtók tisztességére van bízva, rossz, s úgy kell áta­lakítani, hogy ilyesmi sem­miképpen ne történhessen meg. • Milyen kapcsolat kia­lakítását ítéli célszerűnek? A bíróságok mögé min­denképpen meg kell terem­teni a szükséges szakmai kiképzési és anyagi hátte­ret. - Különböző megoldások képzelhetők el, olyan köztes intézményeket kellene létre­hozni, amelyek a központi költségvetés egy fejezeteként szereplő igazságügyi költség­vetést felosztják és kezelik. Ez kizárja, hogy a kormány gaz­Fotó: Révész Róbert A polgári értékeket, „a társadalom értelmes, higgadt szellemiségét" megerősítendő, a gazdaság és a politika legérdekesebb, legfontosabb kérdéseiről indított nyilvános előadás- és beszélgetéssorozatot a Köztársaság Párt. ígérete szerint az ország minden régiójában az érdeklődőknek módjuk lesz találkozni és eszmét cserélni az illető szakterületek szakértőivel, hogy eképpen maguk is szembeállíthassák a „romboló demagógiával" a tudást és a toleranciát. Szegeden a Hungária Szálló galé­riájában tegnap délután dr. Bárándy Péter, a párt alel­nöke, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára foglalta össze véleményét a bíróságok és a birák gazdasági, igazgatási, valamint szakmai függetlenségéről, s bemutatta a Legfelsőbb Bíróság és az igazságügy-miniszter, valamint a bíróságok és birák közti függőségi viszony elemeit is. Mint mondta, a hatalmi ágak szétválasztása a demok­rácia garanciája, ezek nem mást, ugyanazt tekintik és végzik, de más és más nézőpontból, egymás állandó kontrollja alatt. dasági szálon érdemben be tudjon avatkozni a bíróságok működésébe. Ki kell kü­szöbölni annak a lehetőségét is, hogy az igazságügy-mi­niszter személyi és egziszten­ciális kérdésekbe (kinevezések, jutalmazások) szólhasson bele. • Elegendő volna-e refor­málni, vagy a rendszer ge­nerális átalakítását kell-e véghezvinni? - Ezt reformálni nem lehet. A bírósági szervezeti törvény régi jogszabály, amelyet tol­doznak-foltoznak, újabban azzal a szándékkal, hogy a már meglévő függőséget jogi esz­közökkel még jobban mege­rősítsék. Az utóbbi három év egyetlen kedvező változása az lehetett volna, hogy a bírói tanácsok megkapják a jogot: a különböző bírósági vezetők kinevezése csak az ő egyetér­tésükkel történhet. Bár, hogy ez a jog valójában mennyit ér, azt láthattuk a tavalyi kineve­zések esetében. • Mi pártja álláspontja a jelenleg működő szisztéma átalakítására? - Követhetőnek látszik a spanyol minta, talán nem vé­letlen, hiszen a két ország közelmúltja sok szempontból is hasonlít egymáshoz. A puf­fer-intézmény létrehozásán kellene elgondolkodnunk, e bírákból álló testület elnöke lehetne talán a Legfelsőbb Bíróság elnöke, elférne benne az igazságügy-miniszter is, legfontosabb feladata pedig a megfelelő döntések meghoza­tala lenne a bírói szervezet igazgatásáról, anyagi ellátá­sáról, személyi ügyeiről és az egyes minősítésekről - vagyis igazságügy-miniszteri hatáskö­röket venne át. 6.1.

Next

/
Thumbnails
Contents