Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

Különös kapcsolatok iyégóta embargózik már Európa. Vannak országok zv amelyek messziről, elsősorban nyilatkozataikkal támogatják a szanciókat és vannak szomszédok, akiknél csak százmillió dollárokban mérhető a kereskedelmi kapcsolatok megszakításából adódó veszteség. Itt a déli határszéleken már megszoktuk a jugoszláv felségjelű autókat, bankárjaink vezetik a vagyonukat hozzánk menekttők valutaszámláit. a cégbíróság pedig egymás után jegyzi be vegyes vállalatokat. Biliárdszalonokban, vendéglátóhelyeken, lakótelepi kisboltokban forgatják pénzüket déli szomszédaink közül a vállalkozókedvűbbek. A még vállalkozókedvűbbek meg bizonyára az illegális területekre is elkalandoznak és az első lépéseknél valószínűen magyar állampolgárok segítségét is igénybe veszik. Talán embargót is sértenek. Mindenesetre eddig Belgrádban még nem állt le üzemanyaghiány miatt az összes autó, s ha alapjáraton is, működik ez a csonka ország. A folyamatosság fenntartásához azonban nem elegendők a kis ügyeskedések, vagy ha igen, nagyon sok kell belőlük. Nem is olyan régen - igaz, meglehetősen kis átmérőjű csővezetéket találtak a hatóságok, amely a határ két oldalát volt hivatva összekötni. Beszélik, odafelé üzemanyag, viszszafelé alkohol ment (volna) rajta. Az ilyen speciális barter ahhoz természetesen kevés, hogy észrevehetően javuljon miatta az ellátás, néhány személynek azonban hozhatott (volna) valamicske hasznot. Ügyeskednek a szeszcsempészek, legyinthetnék erre, a napokban azonban egy nagyobb, meglehetősen profi színvonalon kivitelezett akcióra is fény derült. • Minden valószínűség szerint üzemanyagot is szállított az ÍVI a kilenc kamion, amelyik néhány napja átballagott a zöldhatáron. Erre a szokásos külkereskedelemi tranzakciókra nem emlékeztető megoldásra azért már többen felkapták a fejüket, legalábbis elgondolkodtak. Lehet, hogy nem is ez volt az első ilyen fuvar? A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Megnyitotta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által készített kereskedelempolitikai koncepció tervezetét az 1KM Érdekegyeztető Tanácsa. Az e célból kedden tartott plenáris ülésen Schagrin Tamás helyettes államtitkár elmondta: a koncepció-tervezet az az 1991-ben kidolgozott első, ám kormányzati megerősítést nem nyert változat módosítása. Fő célja, hogy meghatározza azokat az állami feladatokat, amelyek piaci körülmények között a kereskedelem fejlődését szolgálják, s amelyek révén új, egymással versengő kisvállalkozások rendszere alakul ki. Állami feladatnak tekinti a piacépítést - amelynek Schagrin Tamás szerint jelenleg nincs a kormányzaton belül egységes gazdája -, a privatizáció gyorsítását, továbbá a kereskedelem normarendszerének korszerűsítését. A helyettes államtitkár arra bátorította a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviselőit, hogy véleményükkel a még képlékeny tervezetet erősítsék. A cél ugyanis az, hogy a koncepciótervezetet egységes szakmai álláspontként lehessen a kormányzat elé teijeszteni. Schagrin Tamás elmondta még, hogy az iparpolitikai koncepciót már elfogadta a kormányzat, s hamarosan sor kerül az idegenforgalmi koncepció tárgyalására is, s megkezdődött a szolgáltatásfejlesztési tervezet kidolgozása. A kereskedelemben érdekelt munkaadói oldal több ponton is bírálta az általa átdolgozásra ítélt koncepciót. Kifogásolták, hogy az anyag nem ad a jelen állapotról helyzetértékelést, nem fogalmazza meg világosan a célt, és nem határozza meg az eszközrendszert. Jelen formájában az anyagot nem tartották kormányzati vitára alkalmasnak. Javasolták, hogy a tervezet fogalmazzon meg preferálandó célokat, de adjon ezekhez garanciát is. Konkrétan vetődött fel, hogy pontosan határozzák meg a kereskedelmi tevékenység feltételeit, amelyVagyonvesztés Az Állami Vagyonügynökség az 1992. évi előzetes mérlegek alapján felmérte a hozzá tartozó állami vállalatok és gazdasági társaságok vagyoni helyzetét. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy az állami vállalatok többsége tavaly veszteséges volt. A veszteség mintegy háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz, vagyis az 1991-hez képest. Ugyanakkor a gazdasági társaságok többsége pozitívan zárta az évet. Az állami vállalatok vagyona 1991-ről 1992-re átlagosan 20 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a gazdasági társaságok vagyona összességében változatlan maradt. Sőt, ahol a technikai átalakulást követően a privatizációra is sor került, ott jelentós volt a saját tóke növekedése. Ezt a cégek tőkebevonás, illetőleg tőkeemelés révén érték el. A felmérés alapján megállapítható az is, hogy a létszámcsökkenés összesen és átlagosan 22 százalékos volt. E területen is jelentős a különbség az állami vállalatok, illetőleg a már gazdasági társasági formában működő cégek között. Míg az állami vállalatoknál a létszámcsökkenés átlagosan 30 százalékos, ez az arány a gazdasági társaságokká alakult cégeknél lényegesen kisebb, csupán 12 százalékos. A felmérés kiterjedt a cégek általános pénzügyi helyzetének vizsgálatára is. Ennek alapján megállapítható, hogy minden harmadik állami vállalat kritikus pénzügyi helyzetben van. IKM- érdekegyeztető Botladozik az MRP-program Fotó: Schmidt Andrea Koncepció. Mit ér, ha iparpolitikai? ben például az elárusító hely megléte minimális követelmény. A munkáltatók kérték még - mivel a kereskedelem nem légüres térben zajlik -, hogy az egységes szemlélet érdekében egyeztessék a tervezetet a termelő szférával. Sok bírálat érte a privatizációt, s a munkaadók úgy látták: nem igazán sikeresek az MRP keretében történő dolgozói kivásárlások. A vállalkozások hiteltörlesztése miatt olyan mértékű a tőkekivonás, amely máris meglátszik a boltok kínálatának elszegényedésén. A világbanki hitelek a 20 százalék feletti kamatlábak miatt szinte igénybevehetetlenek - vélték a munkaadók, akik a koncepcióban kívánnák rögzíteni az ellenőrzés és a szankcionálás rendszerének újragondolását is, mivel szerintük a jelenlegi nem működik. Adó- és illetéktörvény-módosítás Kocsiátírás - hat forint köbcentinként? Gépjárműszerzési illeték. Ami emelhető, azt mind emelik A kormány csütörtöki ülésén idő hiányában félbeszakította az adótörvények módosítására vonatkozó elképzelések megvitatását; ebben az ügyben a héten várható végleges döntés. A kabinet ugyanakkor elfogadta az adózási rendszabályok módosítását kezdeményező törvényjavaslatot, és azt az Országgyűlés elé terjeszti hangzott el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. - Évente 200-500 milliárd forintot titkolnak el az adózók a hatóságok elől. A kormány ezért az adózás rendjéről szóló törvény módosításával egyrészt az adózási fegyelmet kívánja megszigorítani, másrészt pedig a közteherviselésnek és a versenysemlegességnek óhajt érvényt szerezni - mondta a részleteket ismertetve Becker Pál pénzügyi államtitkár. E célok érdekében bővítenék a bejelentés alá tartozó adatkört, mégpedig olyan módon, hogy javuljanak az aflóhatóság információszerzési lehetőségei azokról, akik ki akarnak bújni az adózás alól. A szankciók szigorításával kockázatosabbá tennék az adókötelezettség elmulasztását és az adórövidítési kísérleteket. Módot adnának továbbá arra, hogy az adóhatóság a bírság mellett más intézkedéseket is alkalmazhasson. Becker Pál hangsúlyozta, hogy a tervezet kidolgozása során messzemenően törekedtek arra: végrehajtható és teljesítésre ösztönző, s nem csupán büntető megoldásokat rögzítsen. Figyelembe vették továbbá az adott kapacitásokat. Ezek alapján a be sem jelentett vállalkozások adóeltitkolásait oly módon kívánják megszüntetni, hogy a cégbírósági bejegyzéshez előfeltételül szabnák az adóigazgatási szám beszerzését. Jelenleg az APEH-számot a bejegyzést követő két héten belül kell megkérni, ám néhányan erről megfeledkeznek. A bejelentett, ám a piacról eltűnt „fantomcégek" esetében az APEH a cégbírósághoz fordulna, ha nem találná a bejelentett címen a vállalkozást: a cégbíróság hivatalos közleményben szólítaná fel az érintetteket az adóhatóságnál való jelentkezésre, egyben zárolná a cég összes bankszámláját. Ha a keresett vállalkozás 30 napon belül nem jelentkezne, a cégbíróság törölné azt a nyilvántartásból. A számla nélkül az utcán árusítókat bírsággal sújtanák, ugyanakkor lefoglalnák az árut - esetleg a gépkocsit is -, a büntetés kifizetésének biztosítására. A bolti árusokat, ha nem adnak számlát, az első és második alkalommal pénzbírsággal büntetnék. Harmadszor viszont három napra bezárnák az üzletet. A negyedszer „visszaesőknél" öt, az ötödik alkalommal pedig 10 napra húznák le a rolót. A kormány szorgalmazza továbbá, hogy a bizonylatok, könyvek és nyilvántartások hiánya esetén az APEH azonnal ellenőrizhesse a nyilvánvalóan valótlan bevallásokat. Bírsággal sújtanák a jogosulatlan áfa-visszaigénylést is. Eljárnának a köztartozásokat ki nem egyenlítő, csődöt jelentő cégek vezetőivel szemben is: javasolják, hogy az érintettek három évig ne vállalhassanak vezető pozíciót. A módosításoknak ez utóbbi passzusa csak 1995. januárjától lépne életbe. A többi említett változtatás az Országgyűlés döntése után 30 nappal lenne hatályos. AZ Államtitkár e témát lezárva közölte: a módosítások eredményeként legalább évi 5 milliárd forinttal gazdagodna az államháztartás: 1,5 milliárdot a bírságokból, 3,5 milliárdot pedig a pótlólagos adóbevallásokból kasszíroznának. Személyes véleménye szerint egyébként a költségvetés teljes többletbevétele 10 milliárd forintot is kitenne. A módosítások bevezetése ugyanakkor önmagában nem jelentene költségnövekedést az APEH-nál. - Kivételes és sürgős eljárást kérve terjeszti az Országgyűlés elé a kormány az illetéktörvény módosítását kezdeményező előterjesztést közölte ezután Juhász Judit. Ebben a kabinet az egyes vagyontárgyak megszerzéséhez kötődő illeték emelését javasolja. Eszerint az öröklés és az ajándékozás címén történő vagyonszerzésnél az illetéket a jelenlegi 5, 8 és 10 százalékról 10, 14 és 20 százalékra növelnék. Az úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket a mostani 5-ről 10 százalékra emelnék. Az e kategóriába eső lakástulajdon ajándékozása és megvásárlása esetén azonban nem változna az illeték. A lakásépítők telekszerzési kedvezményt kapnának oly módon, hogy 720 négyzetméter nagyságig feltételes illetékmentességben részesülnének, ha 4 éven belül beépítik telküket. Nagyobb telkek esetében a szerzés jogcímének megfelelő általános mértékű illetéket kellene fizetni. A gépjárműszerzési illetéket a javaslat egységes köbcentiméterenkénti 6 forintban határozza meg. A kormány módosítani javasol bizonyos államigazgatási eljárási illetéket is.