Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
BELÜGYEINK 3 BRAMAC TETŐCSERÉP Á U % MT®aai)(laiii)^'BÍI MODUL BAL! ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 SZERDA, 1993. JÚN. 23. & ta(f top egvallom őszintén, nem tudom hova tenni ezt a rendkívüli napot. Talán azért, mert nem igazán értem, miért kell „külön" is ünnepelni az ünnepet. Hiszen június huszonharmadika, a Nemzetközi Olimpiai Nap évről évre a nagy játékokról, a győzőkről és a legyőzőitekről mesél. Mit mesél?... Szónokol! Amikor éppen 99 esztendővel ezelőtt megalakult a NOB, senki sem gondolta, hogy a XX. század végén az olimpia - közügy lesz. Az egész Föld hóbortja. Olyan csoda, amely már rég nem a görögökről, vagy báró Coubertinről szól. Emlékezzenek csak: amikor véglegessé vált, hogy 1992ben Barcelona fogadhatja a világ legjobb sportolóit, a derék katalánok százezrestül vonultak ki az utcára. Énekeltek. ugráltak, vadidegen emberek ölelgették és csókolgatták egymást. Egy hosszú hajú lány, láttam a tévében, csak ült és zokogott. Igen, ez a legmélyebb öröm. Azt viszont alighanem csak később, abban a varázslatos néhány hétben értették meg a spanyolok, hogy mit is kaptak a sorstól. Az amerikaiak felülmúlhatatlan álomcsapatát, Magic Johnsonnal és Larry Birddel; a brit Linford Christie bámulatos futását százon; a kalapácskezű kubai bokszotokat, Félix Savont és Jüan Lemust; a magyarok két úszózsenijét, Egerszegi Krisztinát és Darnyi Tamást... a már itt tartunk: nekünk különösen fontos az olimpia. Bármerre járunk, jó szóba hozni a legendás Hajós Alfrédot, mindenki Papp Ixiciját. a nemzet Balczóját, vagy éppen a szeretve tisztelt Magyar Zoltánt. A bajnokokat. A bajnokainkat. Akikkel érdemes azonosulni. Az olimpiának mellesleg van még egy nem elhanyagolható tulajdonsága. Négyévente rádöbbent bennünket arra: nem csupa futball az élet... u Európai átjáró Nagylak, nagy pofa • Nagylak. A túlsó oldal. Este nyolc. A kocsisor végét tisztán látni. Mi vagyunk az utolsók. A kígyózó sor eleje alig három kilométerre van tőlünk. Csendesen várakozunk. Eltelik vagy félóra, mire egy kocsihosszat araszolhatunk előre. Közben szaporodnak a hátunk mögött is, néha elsuhan egy-egy kocsi mellettünk. Tanakodunk, miképpen lehetne gyorsabban hazaérni... Kilenc óra. Konszolidált öltözetű, de meglehetősen balkáni arcú. középkorú férfi kopogtat a kocsi ablakán. Fellépése határozott: - Át akarnak jutni gyorsan a túlsó oldalra? - Hát persze - válaszoljuk kollégámmal szinte egyszerre. - Ezer forintot kérek érte... - Ne dőlj be neki - súgja társam - hallottam már ezekről, sokan megjárták. Közben osztok-szorzok és az ajánlatot tévő arcát fürkészem. Az meg vigyorog, mint a tejbetök, nem látni idegesnek. - Hallja-é jóember - mondom neki - meglesz az ezres, de csak akkor, ha beül hozzánk a kocsiba, elkísér bennünket. Amikor pedig átléptük a sorompót, kiegyenlítjük a számlát. Oké? - Rendben - egyezik bele amaz -, lássam a pénzt és már indulhatunk is. Odaadom a zöldhasút. Az úr(?) gyűrögeti, vizsgálgatja, a fény felé tartja. Erre én rágyújtok, mert legszívesebben nyakon vágnám, de hát fő a bizalmatlanság... Valamit motyog románul, majd előveszi az aznapi bevételt - lehetett vagy százezer körül - gondosan hozzáteszi a mi ezresünket, komótosan összehajtja és a farzsebbe teszi. Beszáll és indulunk. Ahogy haladunk a kocsisor mellett, többen az öklüket rázzák és hallunk egy-két keresetlen magyar szót is. Tíz perc múlva a román sorompó előtt landolunk. Az őr fenyegetőleg közeledik felénk, egyik kezével a fegyverét fogja, a másikkal határozott nemet és a nemzetközileg is jól ismert elutasító jelet mutatja. Kérdően nézünk újdonsült útitársunkra. Hátraszólok neki: - Na, most mi van ilyenkor? - Nyugalom, nincs probléma - válaszol és kilép a kocsiból. Az eddig oly haragos tekintetű határőr képe hirtelen elkomolyodik és feszes vigyázzba vágja magát. Üzletfelünk valamit mond neki, és már lendül is a sorompó... - Száz forint kell még - hajol be az ablakon a mi ügyes intézkedőnk. - Na ne szórakozzon már, megegyeztünk egy ezresben és oda is adtam. Maga meg eltette. pedig nem az volt az egyezségben. Mi megbíztunk önben. - Jó, de a katonának is adni kell valamit. Na, kérem a százast. - Add neki oda, szólt barátom -, csak szabaduljunk már. - Köszönöm - vette át a pénzt a manus -, látjátok ez a román maffia - mondja és vigyorogva továbbáll. Odacsorgunk az ellenőrzőponthoz. Ismét kopogtat valaki az ablakon. Hatvan év körüli cigányasszony áll a kocsi mellett. Letekerem az ablakot: - Mi tetszik nénikém? - Nem akarják, hogy segítsek a román vámnál? Mindössze kettőszáz forintba kerül... Posztobányi László • Szeptember l-jétől folyamatos lesz a személyforgalom a Bácsalmás és Bajmok közötti új határátkelőhelyen. A két ország közti személyforgalmat a nyári időszakban (május Fjétől szeptember 30-ig) reggel 8-tól 18-ig, az úgynevezett téli időszakban (október l-jétól április 30-ig) 8tól 16 óráig fogadják. Ezt tegnap közölte Nagy János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyettese szegedi sajtótájékoztatóján. A bejelentést megelőzően a magyar és jugoszláv bel- és külügyi szervek, valamint a szövetségi határőrségek és a vámhivatalok képviselői tárgyalást folytattak e témában. Megállapodtak abban is, hogy szeptembertől a Tiszasziget-Djála közti határátkelő is folyamatosan üzemel. A szóbeli jegyzékváltást a későbbiekben államközi megállapodás erősíti majd. A Bácsalmás-Bajmok közötti határátkelőhelyet ideiglenesen is megnyitják, előbb június 26-a és 28-a között, majd augusztus 20-a és 22-e között. Az állomás kiépítése 50 millió forintba kerül. •• • a • • < » •» faji M. • Bajmoki hataratkelo - 50 mühoett Tiszasziget is állandósul Egyelőre még csak alkalmanként üzemel a tiszaszigeti határátkelő. A rémhírből hír lett Négy bölcsődét zárnak be (Folytatás az 1. oldalról.) Nos, a tiltakozásoknak nincs helye és eredménye, mert igaz ugyan, hogy az önkormányzat közgyűlése elé még nem került a bölcsődék ügye - várhatóan július elsején tárgyalják de megszületetett az előterjesztés, miszerint négy bölcsődét zárnak be Szegeden. A Népjóléti Iroda vezetője, dr. Oláh Júlia főorvos tájékoztatása szerint, a Közgazdasági Iroda felmérése után jutottak arra a döntésre, hogy bezárják a Sás, a Gáspár, a Pósz Jenő utcai és a Boldogasszony sugárúti bölcsődéket. A bezárandó bölcsődék között van olyan, amelyiket óvodaként működtetnek majd, de még nincs javaslat valamennyi, bezárásra Ítélt bölcsőde későbbi sorsát illetően. Az ominózus négy bölcsőde gyerekeit a közelben levő bölcsődék, illetve óvodák fogadják. Azokat a gyermekeket veszik át az óvodákba, akik augusztus 31. és december 31. között betöltik 3. életévüket, szobatiszták s óvodaérettek. A Bölcsődék Igazgatóságának igazgató-főorvosa, dr. Bontovics Erzsébet nem kommentálta az önkormányzat bezárási előterjesztését, mindössze annyit mondott: Az utolsó pillanatig erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tervezettnél legalább eggyel kevesebb bölcsódét szüntessenek meg. A főorvosnőnek kétségei vannak arról, hogyha 4 bölcsődét zárnak be, akkor biztosított lesz-e a három éven aluli gyermekek intézményi ellátása Szegeden. Kérdés persze az is, hogy a több mint 200, harmadik életévet betöltő - a bezárásra ítélt bölcsődékben feleslegessé váló - gyermeket a szegedi óvodák fel tudják-e vállalni? Kalocsai • Televíziós kisvállalkozásfejlesztő távoktatási programot indított május elején a Lakitelek Alapítvány, a Magyar Televízió és a TIT. A távoktatási programmal szeretnék elérni, hogy az ország 130 ezer kisvállalkozója - és az is, aki ezután szeretne vállalkozni megfelelő információkhoz jusson. Az MTV vállalkozói alapon kapcsolódik a programba, egy harminc részes oktatófilmsorozatot készített el az ÁVÜ, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Postabank, az OTP és az APEH támogatásával nyolcvanmillió forintért. A „Frici, a Frici után szabadon Távoktatási program kisvállalkozóknak vállalkozó szellem " című filmsorozat az alkotók szerint dramatizált formában, de művészi szinten jeleníti meg mindazokat a helyzeteket, amelyekkel a magyar kisvállalkozó szembetalálhatja magát. Természetesen nem elég csak a filmet nézni, kiadtak a tévésorozatra épülő tankönyvet is Vállalkozás alapfokon címmel, amit a TIT árusít. Bárki bekapcsolódhat az oktatási programba, az érdeklődók számára a TIT Csongrád Megyei Szervezete konzultációkat szervez. Első alkalommal június 23-án 9 órakor a TIT szegedi helyiségében (Kárász u. 11.) Üzleti terv készítés címmel Gyémánt Lászlóné tart előadást. További előadásokat terveznek a következő témakörökben: A kisvállalkozás jogi változásai. Hitelforrások, Számvitel (könyvelés, adó, TB), Privatizáció és külkereskedelem, Csődeljárás és újrakezdés. Az előadók a témák legjobb szakemberei. Az oktatás vizsgával zárul, a sikeresen vizsgázók kedvezményes hitellehetőségben részesülhetnek. Csongrád megyéből előzetesen 380-an jelentkeztek, a TIT három konzultációs központot szervezett: Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Az érdeklődők további információkat a TIT helyi szervezeténél kaphatnak. • Északi lakásszövetkezet Csak a vétkeseket büntetik! (Folytatás az 1. oldalról.) A lakásszövetkezet vezetőségének levele szerint június 30-ától nem fizetnek közüzemi díjat azon épületek után, amelyeknek lakói közül sokan huzamosabb ideje nem hajlandók vállalni a közös szövetkezeti költségek terheit. A „rendes" lakók viszont attól tartanak, hogy őket is sújthatja a „kollektív büntetés" , ha épületüket kizárják a közüzemi szolgáltatásokból. Először a Szegedi Vízművek és Fürdők álláspontjára voltunk kíváncsiak. Megtudtuk, hogy a vízmű nem az egyes épületekkel, hanem a lakásszövetkezettel áll joviszonyban, így peres úton próbálják behajtani azt a mintegy 6 millió forintos tartozást, amely eddig összegyűlt. A házak főcsapjait sehol sem fogják elzárni, senki sem marad tehát víz nélkül. Az önkormányzattal együtt keresik viszont azt a megoldást, amelynek segítségével mégis rábírhatnák szövetkezetet (illetve a nem fizető lakókat) a tartozások kiegyenlítésére. A Démásznál is tudakozódtunk: március-április-május hónapban egészen pontosan 422 ezer 595 forintnyi áramot nem fizetett ki az Északi. Fontos tudni, hogy csak a közös használatú helyiségek és eszközök áramdíjáról van szó, a lakásonkénti fogyasztás díjának behajtása nem tartozik ide. A Démásznál épületenkénti elszámolás nincs, és szó sem lehet az egész ház „áramtalanításáról." Újabb megnyugtató válasz tehát azoknak, akik rendesen fizetik a közös szövetkezeti költségeket. Ugyancsak módot kell viszont találni arra, hogy a notórius fizetésmegtagadókat jobb belátásra bírják. Most éppen a szolgáltató a kiszolgáltatott - legalábbis a Démásznál így ítélik meg azt a helyzetet, amelybea csak nagy nehézségek árán juthatnak hozzá több százezer forintnyi áramdíjhoz. Nem képzelhető el az sem, hogy a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat ne szállítsa el a szemetet - ezt már csak közegészségügyi okokból sem tehetik meg. Ugyanakkor az is tarthatatlan, hogy az Északi Lakásszövetkezet több, mint félmillió forintos számlája még mindig rendezetlen. Ezért a VGV vezetői érdekes megoldási javaslatot dolgoztak ki, amelyet hamarosan a városi közgyűlés elé terjesztenek. A tervezet szerint azok helyett, akik nem fizetik köztartozásaikat, az önkormányzat átmenetileg megtérítené a díjat, viszont az adóson be lehetne hajtani tartozását. A VGV szerint olyan köztisztasági rendelkezésekre van szükség, amelyek biztsítják a díjak beszedésének lehetőségét is. A Dégáznak nincs követelése az Északival szemben, ezért magától értetődően nincs okuk szolgáltatásaik korlátozására sem. Ny. P.