Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 2. KAPCSOLATOK 13 OLVASÓSZOLGÁLAT KI , LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 A Matáv válasza Dr. Kovács Zsolt úr április 11-én a Délmagyarországban megjelent Háttérben egy panelnegyed cfmű cikkére a következő tájékoztatást adjuk. Szeged fejlődését más városokhoz hasonlóan nem követte telefonfejlesztés. Jelenleg világbanki támogatással folyik a hátrány leküzdése. Ennek egyik eleme a tavaly átadott új központ volt, azonban a sarkalatos rész, a hálózat fejlesztése még folyamatban van. A várost hálózati szempontból 25 területi egységre bontották fel, és minden egyes terület külön pályázat útján nyeri el a fejlesztéséhez szükséges pénzt A választás szempontját két fő tényező befolyásolta: az egyik az, hogy a mindenkor rendelkezésre álló beruházási forrás lehetőségeit figyelembe véve a legtöbb előfizető bekapcsolását tegye lehetővé, a másik az, hogy biztosítsa az egymásra épülő további műszaki lépéseket. Újszeged esetében a fejlesztési fontosságot növelte a helyközi telefonálást biztosító országos optikai gerinchálózat lefektetése, amely Makó irányába történt; illetve, hogy az ott felszabadult kihelyezett központokat más területen kell minél előbb újra üzembe helyezni. Az a városrész; ahol Kovács úr lakik, elég nagyszámban tartalmaz családi házas utcákat is, így bár közel van az új központhoz, a kiépítetlen terület nagysága miatt csak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott hitel elnyerése után lehet a teljes terület felújítását megkezdeni. Az említett terület nem maradt ki a fejlesztésből, más városrészek hálózatával együtt épül meg 1993-ban, illetve 1994. első negyedévében. Tudjuk, hogy a régóta telefonra várókat nem nyugtatják meg teljesen ezek az érvek, mégis kéljük Kovács úr szíves türelmét és megértését, hiszen cégünk érdeke is az, hogy minél gyorsabb legyen a fejlesztés üteme, és ezáltal még több ügyfelünk kérését teljesíthessük. Engedi Antal üzemviteli igazgatóhelyettes A harmadik körűt Szeged távlati fejlesztési terve szerint folytatódik a harmadik körút építése a Vásárhelyi Pál utca és a Petőfi Sándor sugárút között, később az alsóvárosi temetőn keresztül a Nyíl utca irányában közelíti meg a Tiszát. A 25 évvel ezelőtt felvázolt dinamikus fejlődés elmaradt, a város lakóinak száma valószínűleg sohasem fogja elémi az előrejelzett 250 ezret. Ez, és a rövidesen megépülő autópálya, amely eltereli a nemzetközi átmenő forgalmat a városból, fölöslegessé teszi ezt a 40 méter széles, világvárosi méretű út építését. A fél szélességben épülő első szakasz költségei elérik a 350-400 millió forintot. A terven megállapítható, hogy a körútszakasz nem oldja fel a veszélyes és ártalmas csomópontokat. A Mars téren és • Cikkünk visszhangja Az IKV nem fütyül Nemrégiben riportot közöltünk lapunkban az önkormányzati lakások értékesítéséről. A bérlők véleményét kértük ki. Az egyik riportalany, Kovács Sándorné úgy érezte, hogy nyilatkozata nem úgy jelent meg, mint ahogy ő elképzelte. 1. Az újságban így jelent meg: Az IKV fütyül az egészre. Helyesen: Az IKV javítja a tetőnket, csak sajnos eredménytelenül. 2. Ön kihangsúlyozta az újságban: „Igaz, nálunk nem laknak ügyészek, se ingatlankezelősök." Ez a rész törlendő. 3. Újságban így jelent meg: „Arra gondoltunk, hogy minőségi cserével szabadulunk meg innen, ha tudunk." Helyesbítés: 18 éve lakunk ebben a lakásba nem kívánunk máshová költözni, de mivel a lakás minőségén javítani nem tudunk így a változtatás csak minőségi cserével lehet majd megoldani. Kovács Sándorné 1. A következő mondatot nem kifogásolta, tehát ezt mondta: „Bezzeg a mellettünk lévő két lépcsőházban tisztességgel megoldották a szigetelést, mielőtt eladták volna." 2. Valóban, Ön nem ügyészt, hanem főügyészt említett. 3. Mintha ugyan arról beszélnénk... Még azt is hozzá tette, milyen nehéz a zárószinti lakásokat eladni. V. Fekete Sándor séget, miután 20 milliós költséggel felújította és berendezte azt! Ha az autópályát egyidejűleg kezdenék építeni Röszkénél és Kecskemétnél, a nemzetközi áthaladó forgalmat rövid időn belül ki lehetne a városból rekeszteni. Ideiglenes jellegű megoldás: a határ és a bajai út között az autópálya fél szélességű megépítése után az útvonal a Fonógyári út és a bajai út lenne. A javasolt megoldás másik előnye, hogy a beruházási jellegű költségek beilleszkednek a végleges úthálózatba. Ma, amikor pénzhiány miatt szinte minden területen zavarok vannak, a betegellátástól a tápéi komp üzemeltetéséig, miért folytatják ezt a célját és értelmét vesztett építkezést? Az olvasók biztosan tudnának néhány ötletet adni, hogy mire lehetne fordítani a még erre szánt százmilliókat. Név és cím a szerkesztőségben Vigyázz, a kutya harap! környékén a zsúfoltság és a magas zajszint igazi oka a piac, az autóbuszpályaudvar és a helyi közlekedési csomópont. A forgalom továbbra is áthalad az Izabella-hídon, a Szabadkai úti vasúti kereszteződésen és a Ságváritelepen. Ezekhez belép a Vásárhelyi Pál és a Bakay Nándor utcai kereszteződés, ahol gyakoriak a közlekedési balesetek, köztük több halálos kimenetelű volt. Az épülő útszakasz a Sancer-tavakon halad keresztül, a járművek égéstermékei helyrehozhatatlan károkat okoznak a horgászvizekben, az erdőben a Vadaspark közelében. Miatta lerombolnak 16 kertes házat, lakóit elűzik otthonukból. Áldozatul esik a volt kötélgyár legértékesebb épülettömbje, amelyben a Naturtex folytat termelő tevékenyTisztelt Szerkesztőség! Az Ady téren történt kutyaharapásról olvastam és teljesen fel vagyok háborodva, ugyanis az a három kutya a kötelességét teljesítette, vagyis amire betanították, a sportpálya őrzésére. Nem értek egyet azzal, hogy a kutyákat eltávolítsák a rektor úr utasítására, ugyanis mint olvastam, már három éve hűségesen őrzik a pályát, inkább kitüntetést érdemelnének, minthogy elvigyék őket. Nem értem, ha a kutyák egy betörőt fogtak volna el, akkor mi lett volna, nem hiszem, hogy elvitték volna őket. Egyedül és kizárólag csakis a lány tehet az egészről, nem várhatják el, hogy a kutya különbséget tegyen egy felelőtlen lány és egy betörő között. Nem tudom, azon gondolkodtak-e, hogy a kutyákat hol helyeznék el, egy ilyen kutyát több hónapig zárva kellene tartani, hogy megszokja az új gazdáját. És mi lesz a pályával, újból csövesek tanyája lesz vagy netán egy tacsi védi majd a pályát, hogy ne okozzon akkora kárt egy felelőtlen emberben? Ha a rektorhoz törtek volna be és ne adj isten van kutyája és meg is fogná a betörőt nem tudom, mit tenne? Főbelövi a kutyát, mert megvédte a gazdája tulajdonát? A kutya a leghűségesebb barátja az embernek és sok esetben egy kutya sokkal különb és többet ér, mint némelyik ember. H. A. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Harmadszorra olvasom napilapjuk hasábjain a megtépett lány történetét. Bevallom, már első alkalommal is felháborodottan vettem tudomásul a tudósítást. Nem értem, hogy miért ilyen egyoldalú mindig a közlemény a sértett javára. Úgy néz ki, hogy mindenki hibás, csak ő nem. Tiltakozom a tanszékvezető leváltásáról, aki nem volt hajlandó a kutyákat eltávolítani. De miért is kellett ez az intézkedés? Azért, hogy egy egyetemista, ha újból megpróbálja a kerítésen keresztüli bejutást a sporttelep bezárása után, a kutyák nehogy kárt tegyenek benne? Nem hiszem, hogy a lány a legjobb módszert választotta, de azt hiszem, ezt most már ő is tudja. Futni az utcán is lehet, feltételezem, hogy olvasni tud (mivel ötödéves egyetemista), a figyelmeztető táblákat figyelmen kívül hagyta. Nem utolsó sorban, mert rendszeresen odajárt, nem hiszem, hogy váratlanul érte a támadás. Teljesen természetes volt a reagálás a kutyák részéről. Egyértelműen és kizárólagosan, csak saját magát hibáztathatja a történtekért. Az, hogy a tanszékvezetőt, a gondokot és a kutyákat tartják felelősnek, egyszerűen felháborító. Remélem, az anyakutyát megmentették és még felnevel hasonló adottságokkal rendelkező utódokat. Sajnos olyan időket élünk, hogy erre mindenképpen szükség van. Érdekelne azonban, hogy a Rektor Úr milyen megoldást talál ennek a közérdekű problémának a megoldására. Ugyanis ellenintézkedéseket könnyebb hozni, mint magát a problémát megoldani. Higgye el, sem megsérteni, sem pedig megbántani nem akartam senkit, csak teljes felháborodásomat kinyilvánítani az eljárás ellen. Úgy érzem, hogy sokak véleményét tolmácsoltam. A sporttelep őrzéséhez és a közbiztonság érdekében a kutyáknak feltétlenül maradniuk kell. Az esetleges zaklatások miatt, kérem inkognitómat megőrizni szíveskedjenek. N. I.-né Szeged Elballagtunk ötven évvel ezelőtt a szegedi Dugonics utcai m. kir. áll. polgári leányiskola negyedik B osztályából ötvenen, akik ma is magunkénak érezzük az alma matert. Többnyire felsővárosi lányok voltunk. A szép Felsővároson Dugonics András is sokat sétálgatott, az Etelka erdőben gyűjtögette a népi emlékeket, szokásokat, szólásokat. Lelkes, igazi pedagógus szemléletű tanáraink munkája eredményeképpen mi is gyűjtögettük itt további előrehaladásunkhoz bőven megalapozott tárgyi, testi és szellemi értékeinket. Ma is szeretettel gondolunk Beck Ernesztin példaéletű igazgatónkra, Konkoly Anna szeretett osztályfőnökünkre. Sokunkban a Dugonicsban érlelődött meg, hogy az ifjúság nevelése a Mihez képest? A köznyelvben a nehezen felfogható elméletek szimbólumaként szokott szerepelni Einstein relativitáselmélete. Pedig a napi életben sokan érzünk, sőt meg is fogalmazunk hasonlókat. Egészen leegyszerűsítve: nagyon kevés a tökéletesen egyértelmű állítás. A legtöbb kijelentés - főként az olyan, amelyik valami rossz vagy jó voltát emeli ki csak akkor fogadható el, ha meggondoljuk, hogy mihez képest? Például „nagy most a szegénység"? A rohamosan szaporodó Ford-Mitchubisi-Toyota (stb.) tulajdonosokhoz képest biztosan. De például a mai, százszázalékos ellátottsághoz közelítő színes tévé, mélyhűtőszekrény, videó, stb. összehasonlításában, ahhoz az egyesek által visszasírt korhoz képest, amikor a normál hűtő és az egy-két adót fogó fekete-fehér tévé is ritkaság volt, már talán nem olyan bántó a mai szegénységünk. „Megint romlott a forint a márkához képest"? Valóban, a német gazdaság még mindig erősebb. De a korábbi megalázó vállalati (!) útlevél-engedélyek után a szinte korlátlan utazási lehetőség, sokszoros valutakeret mellett, meg az óriási mennyiségű lakossági valuta-betét, az is valami. Egy saját esetem, egy mihez képest viszont olyan tanulságos, sőt sokkoló volt számomra, hogy úgy gondoltam, megosztom Önökkel. Beszélgettem egy délről (Röszkénél délebbről) jött barátommal, aki részben átvette a munkámat a korábbi munkahelyemen. Egy kis önigazolást próbáltam kicsikarni: - Na, ugye, hogy még mindig nincs átfogó koncepció a munkában? Ugye, hogy nem költenek a fontos, és majd termelő célokra eleget? Nem untad meg már te is, úgy ahogy én? - Tudod barátom, itt munka van, fizetnek, és én olyan országból jöttem, ahol sok helyen már a városok sincsenek meg! Kardvívó koromban ilyenkor feltettem a kezemet: „nálam a találat". Úgyis mindenki látta, hadd legyek legalább sportszerű! Máskor azt szoktam mondani, hogy nem akarom az általános elégedetlenséget fokozni, csak a jövőbe vetett hitet vagyok hajlandó erősíteni, pedig az ilyen „kormánypárti" beállítottságom nem csak plusz munkával jár, hanem az elkerülhetetlen nehézségeket is a nyakamra varrják. Itt most azonban egészen más a helyzet. Valóban barátom, cinikus voltam. Neked a munkahelyeden, és Magyarországon mindenütt, ahhoz képest, mindenben bíznod kell! Én is nézem a tévét, olvasom az újságot, mégsem fogtam fel eléggé, hogy ott szétlőtték a városokat, az emberekkel együtt. Benne a játszótereket, a gyerekekkel együtt. Amin a korábban oly harcias Theatcher asszony is, aki például a Falklandokon háborút vezényelt, úgy felháborodott, hogy utódait, a mai nyugati kormányfőket érzelmi indíttatással támadta a mostani háború megfékezése céljából. Sajnos ez utóbbira, ha az ottani vezetőknek nincs, nekem nincs használható ötletem. Viszont azt azért levonhatom tanulságképpen, hogy ahhoz képest, akik onnan jőve, itt munkát kaptak, meg mi, itteniek, akiknek akár van, akár nincs (!) munkája, ne szóljunk egy szót sem. Csak Madách után szabadon: küzdjünk és bízzunk! Kelemen Gábor Segítség a Zentai Kórháznak legszebb hivatás és lettünk pedagógusok. De nem kevésbé az ipar és kereskedelem terén igaz becsülettel dolgoztunk szülővárosunkért, de Dugonics András városáért, Szegedért. Sokan eltávoztak már közülünk. Tanáraink is itthagytak, de bennük mi tovább élünk, hogy vigyük tovább azt a szellemiséget, melyet itt már akkor, de előzőleg is oly sok diánylány büszkén vallott. Mi még ma is Dugonicsosok vagyunk. A régi, felejthetetlen, gondtalan diákéveket, napokat szeretnénk feleleveníteni június 11-én, 17 órakor a nagy hagyományú iskola első emeleti tantermében. Battancs Ferencé Vedres u. 6/B. Déli határainkon túl véres és kegyetlen háború dúl. Vajdaságban szerencsére nincsenek harcok, de óriási a hátországi nyomor. A lakosságnak az alapvető élelmiszerekre sem telik, nemhogy a megfizethetetlenül drága gyógyszerekre és orvosi ellátásra. A devizahiány miatt az alapvető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök is hiányoznak (ami van, az is elsősorban a frontra megy). Dr. Milorad Csurcsity, a Zentai Kórház igazgató főorvosa - akinek én személy szerint is sokat köszönhetek - elmondásából tudom, hogy a Zentai Kórház katasztrofális helyzetben van. Szerencsére vége a télnek, mert alig tudták fűteni a kórtermeket. A bentfekvő betegeknek maguknak kell beszerezni a gyógyszereket - ha tudják (külföldről vagy a feketepiacról), mert a kórház gyógyszerkészlete szinte teljesen kimerült! Műtéteket kell a végtelenségig halasztani, mert hiányoznak a szükséges segédeszközök. Hogy miért írtam le mindezt? Talán idealista vagyok, de bízom benne, hogy összefogással segíteni lehetne a Zentai Kórházon. Mivel hasonló feladattal még nem találtam magamat szemben, indulásképpen a szervezésben-koordinálásban várok segítséget például a Vöröskereszttől és/vagy a Máltai Szeretetszolgálattól - hiszen nekik van gyakorlatuk egy nemzetközi segélyszállítmány megszervezésében. A különböző pártok, egyházak stb. segíthetnének a szervezésben, az adománygyűjtésben. A médiák riportokkal, ingyenes felhívásokkal vehetnének részt az akcióban. A gyógyszersegélyre nem vonatkoznak az embargó tilalmai. És még egy szempont: a vajdasági magyarok politikai helyzetén is sokat segítene egy Szerbiába küldött humanitárius adomány. Kérem Önöket, ha úgy érzik, részt kívánnak venni az akcióban, minél előbb nyilvánítsák ki segítő szándékukat. A részleteket majd később egyeztetjük (például azt, hogy mire is volna a legnagyobb szükség). Levélcím: 6701 Szeged. Pl. 1078. Telefon: 321-864. ki zárólag 11 és 11.30 óra között. Piszár Lászli