Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

8 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. JÚN. 21. Kelemen Jó/.sef tábornok megnyitó beszédet mondja (Fotó: Gyenes Kálmán) Hűsölés a helikopter árnyékában • A rendezők a verőfényes napsütésről is „gondoskodtak". Így semmi objektív és hangu­lati akadálya nem volt az ava­tással egybekötött repülőnap eseménycinek. Megjelentek országos, megyei, területi és városi vezetők, és több ezer ember érdeklődésétől kísérve először dr. Papp Lehel György lépett a mikrofon elé: - ...Mint a térség ország­gyűlési képviselőjének, régi sportrepülőnek és repülőok­tatónak, a Magyar Repülő Szö­vetség társelnökének, úgy érzem, van kompetenciám azt mondani, hogy amit ma itt látunk, az országosan is egye­dülálló! A mai nehéz körülmé­nyek közepette szinte a semmi­ből alkották meg ezt a repülő­teret - húszmilliós értéket megteremtve -, amely még nincs befejezve, és kezdete, folyamata a tenniakarásnak, a lelkesedésnek. Örömmel tölt el • Legyen mindig békés a magyar égbolt Új repülőterel avattak Szentesen valamennyiünket, hogy Szen­tesen folytatódhat a legendás sportrepülés. Ozsvárt Lajos, a szentesi repülőklub titkára név szerint megköszönte mindazon szemé­lyek, testületek, gazdasági egységek, intézmények és szervezetek támogatását, akik­nek és amelyeknek oroszlán­részük volt az új repülőtér megépítésében. Válóczi István ezredes, a köztársasági elnök szárnysegédje tolmácsolta Göncz Árpád üdözletét. Ünnepi beszédében Kele­men József vezérőrnagy, a HM helyettes államtitkára hangsú­lyozta, hogy az új légi bázis nemcsak a város életében je­Szinte a fél város kitelepült a szentesi repülőtér ünnepélyes felavatására június 19-én, szombaton délelőtt. Autósok, kerékpárosok végeláthatatlan sora igyekezett a helyszínre a Vásárhelyre vezető országúton. Nagyon sokan jöttek el a környező településekről is, hiszen az új létesítmény a kisebb régió fejlődése szempontjából is jelentős, akár a kereskedelmi áruk, akár a szakemberek, idegenforgalmi turisták szállítását, utaztatását nézzük, és ez a lehetőség megvan az egészségügy számára is a betegek továbbításában. lentős, hanem az egész magyar sportrepülés, valamint honvé­delmi alapkiképzés szempont­jából is. Most nagyszerű dolgot bizonyított Szentes, amikor máshol sok nemes célt hiúsít meg a széthúzás és az akadé­koskodás. Csipkerózsika ál­mából felébredt a régi hagyo­mány a városban. Köszönet érte mindenkinek, fgy a dr. Réheli Sz. József polgármester által vezetett önkormányzati testületnek is. „Kívánom vala­mennyiünknek, hogy nemcsak itt, hanem az egész ország felett mindig békés és derült legyen az égbolt!" - fejezte be szavait az államtitkár-helyet­tes. Az egyházak részéről áldá­sát adta a repülőtérre Kádár Ferenc református esperes, lelkipásztortársa. Sípos Árpád pedig imát mondott. Következett a rendkívül színpompás ejtőernyős ugrás. A Himnusz hangjaira hozták le a magasból a magyar zászlót és más nemzetek lobogóit a re­pülőtér gyepszőnyegére. A pé­csiek röptették motoros model­leiket, majd ismét csoportos ejtőernyős ugrások és helikop­ter és motoros, valamint vitor­lázó gépek bemutatói hozták ámulatba az összesereglett kö­zönséget. Számot adtak tudá­sukról a sárkányrepülősök is. A kíváncsi gyerekek és felnőt­tek bemászhattak a földön veszteglő repülőgépekbe. Év­tizedek óta nem volt Szentesen ilyen látványos, és ennyi em­bert megmozgató esemény. - Protokolláris szólam nél­kül igaz, hogy a szentesi repü­lőtér az egész magyar sport­mozgalom gazdagodását je­lenti, és példa értékű az itteni széles körű összefogás! A társadalom számára nélkülöz­hetetlen modern szakma alap­és középfokú iskolája a szövet­ségünk, és ehhez kapcsolódik az újra intenzív szentesi repü­lőélet. Körülnézünk, hogy mi­lyen segítséget tudunk nyújtani a jövőben, és én ide sorolom a különféle újabb rendezvé­nyeket is - válaszolt kérdé­sünkre dr. Hegedűs Dezső, a. Magyar Repülő Szövetség főtitkára. Szabó Róbert • Grezsa Ferenc a tb önkormányzati igazgatásáról Felesleges „belekeverni" a politikát Egy hónappal ezelőtt Frajna Imre fiataldemokrata, Grezsa Ferenc és Pokorny Endre. MDF-es országgyűlési képvi­selők javaslatot nyújtott be az 1991. évi LXXXIV. számú, a társadalombiztosítás önkor­mányzati igazgatásáról szóló törvény bizonyos paragrafusai­nak módosításáról. A tervezet napirendre tűzéséről múlt hét­főn szavazott a tisztelt ház, mégpedig igennel. A két kormánypárti és az egy ellenzéki (természetesen meglehetősen ritka az ilyen összetétel) honatya javaslatá­nak az a lényege, hogy a tár­sadalombiztosítási választáso­kat követő időszakban a mun­káltatók érdekképviseleti szer­vezetei az elmúlt esztendőben befizetett járulékbefizetés ará­nyában delegálják képviselői­ket. A beterjeszéshez Grezsa Ferenc fűzött indoklást. - Miközben sikeresen lezajlott az a voksolás, amely a társadalombiztosítás két ön­kormányzatában „kijelölte" a munkavállalói oldal képvise­lőit, nem sikerült egyértelmű megoldást találni a munkál­tatók képviseletének biztosítá­sára. Nevezetesen arra, hogyan delegáljanak? A törvénymó­dosítási javaslat éppen a rendteremtést szolgálja, tehát a nemrég lezajlott választá­soknak ehhez a témához ­ilyen szempontból - semmi köze nincs. Mi természetesnek találjuk azt: a társadalombizto­sítási alapokra mindenki része­sedési hozzájárulása szerint gyakoroljon megfelelő befo­lyást. A járulékokat nem befi­zetők tehát vonuljanak vissza. A Magyar Demokrata Fó­rum parlamenti képviselője a továbbiakban rámutatott: - Nekünk, a törvényjavaslat előterjesztőinek voltak ez irá­nyú negatív tapasztalataink. Mégpedig az, hogy az érde­keltek között is kirobbant bi­zonyos vita; igen intenzíven hallatták hangjukat például a települési önkormányzatok. Mi nem akadályozni, sokkal in­kább előrevinni szeretnénk ezt az ügyet, meggátolva a további jogvitákat. Grezsa Ferenc ezután azt a kérdést fogalmazta meg: vajon kizárólag a vállalkozói szféra tekinthető-e ma hazánkban munkáltatónak? Annál is in­kább, mivel ilyen szerepet a városi, községi önkormány­zatok is betöltenek. Az MDF-es honatya ezt követően elismerte, hogy a javaslat valóban vitatható, bo­nyolult, ezért az előterjesztők mindenféle jobb megoldást, tö­kéletesebb elképzelést szívesen fogadnak. Rossz lenne - mu­tatott rá a képviselő -, ha mindez politikai síkra terelőd­ne, mert az tény: a társadalom­biztosítási önkormányzatok választásakor a polgárok nem pártokra szavaztak, .tehát a végeredményt senki se sajátítsa ki magának. Nagy Attila Lakótelepi veszélyek Lakótelepi lakások esetében a lakást az ajtó védi. Ez az a pontja, melyet a betörő támad. De amíg eljut odáig, hogy a betörést végrehajtja, több dol­got is megfigyel. Első, ami szembetűnik, a névtábla az ajtón. Ez már utal­hat a tulajdonos vagyoni hely­zetére. a lakásban lakók szá­mára. Így kerülni kell a külön­böző titulusok megjelölését, az egyedül élő nők esetében ajánljuk, hogy saját nevük mel­lett más nevet is tüntessenek fel az ajtójukon. Az ajtók több­sége gyenge minőségű, rétegelt falemezből készült, mely vé­kony és az abba beépített hen­gerzár kiáll. Ezáltal lehetőséget biztosít az elkövetőnek, hogy fogóval azt elpattintsa, és fgy a lakásba könnyedén behatoljon. Ezért alkalmazni kell zárbo­rítót, valamint több zár felsze­relésével is védekezhetünk. Ajánljuk a hevederzár hasz­nálatát, mely több ponton is megfelelően biztosítja az ajtó zárt állapotát. Magánházaknál, földszinti lakásoknál feltétlenül szüksé­ges az ablakokat ráccsal vé­deni, és ha lehet olyan nyílás­zárókat alkalmazni, melyek úgynevezett bukó-nyílók. Nyá­ron sok ablak marad nyitva, melyet kihasználnak a tolva­jok, a szúnyogháló pedig nem nyújt megfelelő védelmet. A riasztó haszna Mi a tapasztalat a riasztó­berendezésekkel? A lakás és magánház-tulaj­donosok többsége még nem alkalmazza. A gyártók, forgal­mazók, továbbá a biztosítótár­saságok nem fejtenek ki meg­felelő propagandát, pedig, ha megnézzük a betörők által okozott kár összegét, ez igen indokolttá tenné, hogy haté­kony propaganda-tevékenysé­get fejtsünk ki. A riasztó­berendezések, érzékelők sok­sok fajtája van forgalomban, így található olcsóbb, és na­gyobb biztonságot nyújtó drá­gább. Létezik már Szegeden • Ajánlott hengerzár m Hogyan „ tervez" a betörő? Védjük otthonunkat! A lakosság hangulatát mindig negatív módon be­folyásolja, ha egy-egy területen elszaporodnak a lakás­feltörések. Igaz, az utóbbi időben számottevó emelkedés nem tapasztalható, de nem árt áttekinteni, hogyan is védhetjük meg értékeinket. Már csak azért is, mert itt a nyár, a nyaralás időszakában a lakások őrizetlenül maradnak. Adatok Csongrád megye lakásbetöréseiről (1992. evben) Tartalmazzák a lakáshoz tartozó mellékhelyiségekbe történt behatolásokat is. Összesen: 723. Okozott kár: 52 millió 354 ezer 700 forint. Betörések elkövetési módszerei Ajtóbetöréssel, feszítéssel 329 Kulccsalnyitással (saját, hamis, ál) 155 Ablakbetöréssel 87 Bemászással, nyitott ablakon 57 Hengerzártöréssel 56 Ablakrács-lefeszítéssel 8 Be-, le-, felmászással 11 Ablakbetöréssel 6 Ajtó rácsának lefeszitésével 6 Riglihúzással 3 Drótháló, műanyag háló kivágásával 2 Bentmaradással 1 Ajtóbetét kivágásával 1 Mennyezetbontással 1 olyan rendszer is, mely 24 órás diszpécserszolgálattal biztosít­ja a riasztó jelzésének vételét, és betörés esetén a rendőrséget értesíti. A betörők igyekeznek min­dig olyan tárgyakat megszerez­ni, melyek azonosítása nehéz, értékesítése könnyű. Ezért érdemes az arany tárgyakat lefényképezni, értékesebb hasz­nálati tárgyak gyári számát, típusát feljegyezni. Nagyobb mennyiségű készpénzt pénzin­tézetben tartani, a lakásban megfelelően rejtve. idegent felvilágosítani még ak­kor sem, ha tudjuk, mikor szo­kott hazajönni és mikor megy el. Amennyiben hosszabb időre elhagyjuk otthonunkat, a lakás kezelésével meg kell bízni valakit, akiben megfelelő bizalmunk van. Kérjük meg, amennyiben lehet, reggel a sötétítőfüggönyöket húzza el, este azt húzza be. A leveles­ládából rendszeresen vegye ki a küldeményt, mert a felgyü­lemlett újság, levél arra utal, hogy a lakás üres, így nem kell a betörőnek attól tartani, hogy „munkájában" megzavarják. „Szomszédok Lakáskulcsot ne tartsunk együtt iratainkkal, mert elvesz­tése vagy ellopása esetén a megtaláló vagy a tolvaj meg­tudhatja elmünket, és a kulcsot így felhasználhatja. A lakás­kulcs elvesztését követően érdemes zárat cserélni ahhoz, hogy biztonságbán érezhessük magunkat. A betörők többsé­gében szeretnek meggyőződni arról, hogy a kiszemelt lakás­ban tartózkodnak-e vagy sem. így előfordulhat, hogy a laká­sunkba is becsöngethet a be­törő. Ismeretlen idegen felbuk­kanásakor mindig jól figyeljük meg az illetőt, szomszédaink mozgásáról nem szükséges Szerveződő bűnözés ellen ­szervezett lakosság! Kertváro­sok, lakótelepek, bérházak, falvak, hétvégi házak lakói egyaránt érdekeltek abban, hogy közösen védjék egymást, érték- és vagyontárgyaikat. A lakóközösségekben önvédelmi céllal létrehozott csoportok működése jelentősen megnehe­zíti a bűnözők ténykedését. Már nálunk Magyarországon is létrejött a „Szomszédok egy­másért" mozgalom. Nemzet­közi tapasztalatok szerint, ahol ez a mozgalom működik, ott kevesebb bűncselekményt kö­vettek el. Főleg háziasszo­nyokra, kismamákra, nyugdíja­sokra, többnyire otthon tartóz­kodókra lehet számítani, olyan feddhetetlen emberekre, akik önkéntes alapon vesznek részt a figyelőszolgálatban. Kell, hogy segítsünk egy­másnak. Csak az várhatja el „idegenek" aktív közreműkö­dését a bajban, aki maga is így tesz hasonló esetben. „Segítsünk, hogy segíthes­sen, segítsen, hogy segíthes­sünk! " Felvilágosításért, tanácsért forduljon a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűn­megelőzési és Értékelő Osztály munkatársaihoz. Telefonszám: 314-687.

Next

/
Thumbnails
Contents