Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 17. Rendszerváltás, értékváltás Az átmenet kulturális intézményeiről az Értelmiség 93 nyári egyetemen HAZAI TÜKÖR ^ Három éve önállósult (azelőtt az ismeretterjesztő társulat művelődéselméleti nyári egyeteme volt) és a kisebbségben élő magyarok között széleskörű kapcsolatokat teremtett az „Értelmiség" elnevezésű szegedi nyári egyetem. Vezetője, dr. Besenyi Sándor egyetemi docens - aki tegnap sajtótájékoztatót tartott - alapítványi, önkormányzati támogatással az előadássorozat finanszírozása mellett azt is megszervezte, hogy a Kárpát-medence kisebbségi magyarságának jeles képviselői ösztöndíjasként itt lehessenek a kurzusokon. A velünk történtek - a történelmi változások - elméleti szintű megközelítésére vállalkozó kurzusok sorában az idein is olyan téma megragadása a cél. amely roppant időszerű, a napi közéleti „sűrűben" mégsincs mód széleskörű áttekintésére. „A kultúra intézményesülési formái a demokratikus átmenetben" összefoglaló címmel az Értelmiség '93 Nyári Egyetem a történeti korszakváltás egyik meghatározó elemét tárgyalja: a rendszerváltással megszűnt kulturális intézményi és finanszírozási rendszernek lassan a helyébe lépő új szisztémákat és szervezeteket tekintik át neves szakemberek. Az eddigi kurzusok mindegyikén szereplő filozófus, Agh Attila ezúttal a kultúra és a modernizáció századvégi kapcsolatrenszeréről értekezik. Almás i Miklós akadémikus a rossz hatásokat teremtő jelenség, a nem élvonalbeli kultúra ránk zúdulásának („amerikanizálódás") idején az egyetemes és a nemzeti kultúra viszonyát elemzi, Katona Tamás, a történész-államtitkár pedig a nemzeti és a kisebbségi magyar kultúra jelenlegi viszonyát. At átalakulóban lévő finanszírozási gyakorlat és a mecenatúra témáit kormányzati és önkormányzati tisztségviselők tekintik át. Szó lesz a tömegkommunikáció és a művészeti ágak intézményeinek átalakulásáról, a civil művelődési formák megjelenéséről. Az idei program újdonsága, hogy szekcióüléseken kapnak lehetőséget a kisebbségi sorban élő magyarság értékteremtő személyiségei, hogy beszámoljanak a saját kulturális intézményeik helyzetéről,-a változásokról. Emellett Pomogáts Béla a művészetek, Pataki Ferenc a tudományok terén lehetséges anyaországi és kisebbségi együttműködést tárgyalja. A komoly konferenciákat jellemző kísérő programok között a szabadtéri előadások, filmbemutatók (Szabó István, Kása Ferenc), kiállítások (Magyar organikus építészet) kapnak főszerepet, s ismét elviszik a vendégeket az Ópusztaszeri Emlékparkba. A nyári egyetem július 5-től július 9-ig tart. • Oly módon fogtunk a munkához, hogy az iskolai céloktól kezdve a falu lakóinak kötetlen sportjáig, a falugyűléstől a társastáncig többféle hasznosítása lehessen a termeknek. Alapvető természetesen a sportfunkció, de a bejárati megoldások kettőssége, a szociális rész, az öltözők elhelyezése eleve abból a meggondolásból születtek a megvalósulás szerint, hogy az iskolától különzártan is használni lehessen a létesítményeket. A tervező, Ladányi Imre természetesen joggal büszke a sportfunkciós mérések eredményére, amely például Röszkén a tornacsarnokot a vizsgált létesítmények közül az első öt között tartja számon országosan az OTSH felmérése alapján. A ránézésre tetszetős, egymással könnyűszerkezetes anyagaiban és építési megoldásaiban rokonítható - ezáltal a közös anyagbeszerzés okán például viszonylag olcsóbb létesítmények valóban a falu ékei. Például Röszkén és Zákányszéken, mint a települések frekventált helyén lévő csarnokai. Felmerül, hogy vajon az elképzelések szerint alakult-e a használatuk, azaz a gyakorlatban is a magukénak tartják- e a helyben lakók a tornacsarnokot? Röszkén dr, Vereczkey Gyula orvos, a település alpolgármestere előbb a hosszú küzdelem eredményéről emlékezik meg, hogy végtére is évtizedek nagy elszánásai után lett a községben sportlétesítmény. Amelynek funkciója közül kiemelendő az iskolai testnevelés és sport. - Nem akarok a csarnok egy esztendeje után máris mérleget vonni, de elfogultság nem diktál, amikor azt mondom, szerintem mintha nem lennének a gyerekek olyan hájasok, vagy olyan görbék. Lehet, hogy csak így szeretném látni a helyzetet, de véleményem szeTornabemutató Zákányszéken. (Fotó: Hárs László) • A röszkei az első öt között Sportcsarnokok szezonja rint érzékelhető a hatás, hogy van hol mozogni a gyerekeknek. A falu lakóinak is, részben, mondom, mert azért a munka utáni szabadidős mozgás a legtöbbeknél a kert, a jószág körüli munka, s csak sokadrangú lenne a sport jellegű mozgás. De önkormányzati ülésen a gondnoki beszámolóból is hallottam, programokra bérbeveszik viszonylag szép számmal fiatalok és középgenerációs emberek a csarnokot. A röszkei orvos, alpolgármester, egykori ifjúsági bajnok gerelyhajító szavai után rövid körképet szemléljünk Zákányszéken, ahol bő fél éve lett kész a tornacsarnok. Amint az önálló intézményként működő terem vezetője, Szondi Sándor mondja a helybeliek és környékbeliek örömére létesült a csarnok. - Nincs hasonló méretű hely több a faluban. Természetes tehát, hogy szándékunk szerint nem csupán sportolásra szolgál. Volt itt már meghívásos táncverseny sőt országos társastáncverseny is. Vitték tehát Zákányszék hírét ezáltal Szombathelytől Miskolcig, s erre joggal büszkék lehetünk. Az általános közkultúra céljait szolgálja községünkben a tornacsarnok. Ezt érzékelteti az is, hogy nemrégiben a plébános fel is szentelte a termet. Gondolva például olyan eseményre, mint a bérmálás, vagy más nagy horderejű egyházi esemény, s amelynél szűknek bizonyulna a templom. Akkor ide kerülne a hasonló ünnep megrendezése. Mindezek mellett persze alapvető cél a mozgáskultúra és a testnevelés szolgálata. Mint értelemszerű, a délelőtt kizárólagosan az iskoláé, ám a délutánok és a hétvégék már másképp festenek. Bérbeveszik helybéli férfiak Iábteniszre, néhányan teniszezésre, mások focira. Maximálisan a lakosságé a csarnok. Tartottak már benne helyi kispályás labdarúgó bajnokságot 10 csapat részvételével, s ez egy ilyen kistelepülésen 100 sportoló embert jelentett hetente. Van a településen női foci, is, városi bajnokságban játszik a kézilabda csapat, s a mozgás öröméért működik a casrnokban női torna, kondicionáló jelleggel. Mindez önmagáért beszél, s aligha tart vissza bárkit is a csekély bérleti óradíj. Akár itt, akár a környék más tornacsarnokában-. Becsei Péter • Gyulai püspök a világkongresszusról Tolókocsis papszenlelés Sevillában II. János Pál Spanyolországban. (MTI - Telefotó) • Károkról és egyes „környezetvédőkről" A vihar felelete • Idén a spanyolországi Sevilla adott helyt a római katolikus egyház négyévente megrendezett eucharisztikus világkongresszusának. A hét elején befejeződött esemény vendége volt II. János Pál pápa is, aki szombaton és vasárnap több misét celebrált a spanyol városban. Az eucharisztikus világkongresszus összehívása a katolikus hívók számára az oltáriszentség (a kenyér és a bor színe alatt jelen lévő Jézus Krisztus) ünneplése jegyében történik. A sevillai találkozón több magyar főpap mellett Dr. Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök is részt vett, aki kérésünkre összefoglalta a sevillai hétvége eseményeit: - A világkongresszus még a hét elején, 7-én kezdődött, az oltáriszentséggel kapcsolatos tudományos előadásokkal. A találkozó alaptémája a világ felemelkedése az oltáriszentségeben címet viselte, s ehhez kapcsolódtak később őszentsége úrnapi beszédének alapgondolatai is. A pápa szombaton érkezett Sevillában, a reptéren a spanyol püspöki kar képviselői és a királyi pár fogadták, majd onnan a bazilikába érkezett, de előbb a katedrális melletti Giralda-torony erkélyéről köszöntötte a híveket. A szentségimádás bazilikában volt, mi bent lévők már azzal vártuk az érkezését. Őszentsége délután egy sportcsarnokban misézett, és 38 papot szentelt fel. Köztük egy tolókocsis diakónust is, aki így, gurulva ment oda hozzá. II. János Pál természetesen lejött a lépcsőkön, s a szentelés ott történt meg. A békecsók után a stadionban hatalmas taps köszöntötte ezt. Felemeló élmény volt. Az eucharisztikus kongreszszus vasárnap zárult. Ekkor ismét koncelebrálás volt, ismét sokezer hívő előtt. Egy hatalmas városszéli vásártelepen állították fel az ünnepi oltárt, s a pápa a Statio Orbis - a világ megállása az oltáriszentség mellett - jelmondat gondolata jegyében itt is beszédet mondott. Itt jelentette be, hogy négy év múlva a kongresszust a lengyelországi Wroclaw ren"dezi meg. Az eseményre egyébként, amelyet 1938-ban Budapesten rendeztek, Magyarország is pályázott... • Püspök úr, mi volt a legnagyobb élménye a látogatásból? - Amit már említettem, ennek a nyomorék embernek a felszentelése. Ez nem divatos az egyházban. Aztán az, hogy mindenütt, a nagymisén is, egy-egy emberi nyomorúsággal küszködő embert is odaállítottak, hogy egyenrangúságát megmutassák. A mise leckéjeként például egy vak ember olvasta, kézzel, Szent Pál levelét. Vagy: a miséhez szükséges olvasásánál a könyvet egy ápoló által támogatott mankós mozgássérült tartotta. Ezek megejtően emberi tettek voltak. S. P. s. Társadalmunk - nagyon helyesen - érzékeny a fák és az erdők védelmére. Már a 70-es évek Jcözepén is többen tiltakoztak, amikor az árvízvédelmi partfal építése miatt a Stefánia sétány száznál is több fáját kellett kivágni. Akkor megnéztem azokat a fákat. Szárazak, odvasak és revesek votak: az első szélvihar kitördöste volna legtöbbjüket. 1989-90 telén egyes társadalmi csoportok tiltakoztak a Csongrád város környéki hullámtéri fakitermelések ellen, jóllehet, az akkor már a kitermelést követő azonnali újratelepítés nyomán új erdő nőtt fel. Sokakban keltették annak hitét, hogy a fa örök, és mindenfajta fakivágás merénylet a környezet és természet ellen. A Széchenyi tér fái időközben százévesek lettek. Nem sokkal fiatalabbak az újszegedi Liget fái, vagy a városi közutakat övezd fasorok fái sem. Nem volt elég pénz sohasem ennek a faállománynak a felújítására? A „környezetvédők" tiltakozásától való félelem riasztotta vissza még az indokolt fakivágásoktól is az arra illetékeseket? Most már hiába kérdezzük, a június 12-i szélvihar megadta erre is a feleletet! Bejártam a Széchenyi tér kidöntött fáit, az újszegedi Liget letört ágait, egyes utcák és terek már összehordott fahalmait. A leszakadt ágak, de még az állva maradt törzsek is szárazak, korhadtak, betegek. Hát, az a környezetvédelem, ha a fákat lábon hagyjuk elpusztulni, és a viharokra bízzuk a munkát? Vajon a Széchenyi tér fái akkor is tönkremennek, ha fiatalok és erősek, újak és folyamatosan felújítottak? A vihar az emberi gondatlanság elleplezője? A „környezetvédők" által rendszeresen támadott vízügyi szakemberként kifejtve egyéni véleményemet, még tovább is gondolkozhatom: mi lesz, ha majd egy rendkívüli árhullám képében érkező „vihar" a „környezetvédők" által kárhoztatott gátjaink állagát találja a Széchenyi téri fák állapotában? Dr. Vágás István . • Vizsgáztatás VS/ •Zöldkártya JUJ • Kipufogódobok Jx cseréje már 1000 Ft-tól F • Fényszóró figyelő: 250 Ft • Vonóhorog-felszerelés vizsgáztatással. Autóklub, Kossuth L. sgt. 112. Tel.: 474-874.