Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

KEDD, 1993. JÚN. 15. VÁROS És KÖRNYÉKE 5 Tornádó után: körkép a pusztulásról A föld - vihar után. (Fotó: Schmidt Andrea) Aratott a jég Káraink, fokhagymás körítéssel A szombati vihar és jégverés nyomvonalán járót a pusztítás látvá­nya is lehangolja. A ki­tört átmenti fa mind­annyiunk kára. A leta­rolt krumpli, hagyma, a kaszát már feleslegesen váró árpa egyes embe­rek, csoportok vesztesé­ge. Váratlan természeti csapások enyhítésére rég kitalálták a biztosítást. Sajnos a mezőgazda­ságban mostanság fő­ként a pénzhiány miatt kopott ki divatból e szo­kás. A nagyüzemek egyi­ke-másika csak a kivé­tel. Az ítéletidő által le­tarolt Maroslelén sincs ez másként. Hétfőn a polgármesteri hivatal­ban a helybéliek mégis egymásnak adták a ki­lincset. A falu vezetői kérték a lakosságot, hogy jelentsék kárukat. Baráth Anna jegyző a déli összesítéssel tudott szolgálni, eszerint addig az ezer család lakta községben közel kétszáz egyénileg gazdálkodó jelent meg, s elmondásuk szerint 230 hektár szántóföldi és kerti veteményt, fokhagymát vert a földbe a jég. - Felmérésünk alapján sze­retnénk pontos képet kapni a falu lakosságának anyagi vesz­teségéről. A megyei átlagot meghaladó munkanélküliség mellett az önkormányzat lehe­tőségei korlátozottak. Tudtára szeretnénk adni környeze­tünknek is, hogy bajban va­gyunk. Segítséget várunk. A fokhagyma itt sok ember munkahelye. Eddig csak köl­töttek rá, s most oda az első komolyabb bevételi lehetőség. Elsősorban a tavaszi fokhagy­ma az, amivel nincs mit tenni. A fejlettebb őszit sokan el­kezdték felszedni, s zöld vá­gottként értékesíteni. A döm­pingszerű kényszerkínálat bizonyára az árakban is meg­jelenik majd. A maroslelei Rákóczi Szö­vetkezet elnöke, a falu alpol­gármestere, Kerekes László megmutatta azt a 77 hektáros, öntözött fokhagymás „ágyást", melynek egy-egy parcellája a tagok jövedelemkiegészítését szolgálta volna. Nyugdíjasok­kal együtt 350 család érintett itt. - A hektáronkénti költség ott tart a 200 ezer forintnál, töredékét is nehéz lesz kiárul­ni. Biztosítva nem volt. A közös kétezer hektáros terüle­tének 80 százalékán szintén végigsöpört a jeges vihar. A biztosító ma kezdi meg felmér­ni az árpában, kukoricában, burgonyában és napraforgóban okozott kárt. Szerintem a szö­vetkezet vesztesége 20-30 mil­lióra rúg, s a magángazda­ságokét is 10-15 millió forintra saccolom, a megmenthető ér­téken felül. Maroslelén és Szegeden kívül több szomszédos és tá­volabbi településen akadnak károk és károsultak. A föld­művelésügyi hivatal munka­társai tegnap több helyszínt felkerestek. Holnapi lapunk­ban az általuk tapasztaltak­ból adunk ízelítőt. Tóth Szeles István • Valószínűleg tapasztalták a város károsult lakói, hogy a rendkívüli vihar következ­ményei rendkívül gyors ügyin­tézésre sarkallják a Szegeden működő biztosítótársaságokat. (Ez egyébként nyilván saját érdekük is.) Mint megtudtuk, a szomszédos megyékből, de még Fehérvárról is érkezett tegnap szakértői, kárbecslői segítség, hogy az egyelőre összegzésre alkalmatlan lakos­sági kárértékeket mielőbb megkaphassák a jogosultak. Ezügyben egyébként maguk is segíthetnek a rászorulók, mert mint dr. Molnár Ernő, a Hungária szegedi igazgatója megfogalmazta: a kisebb károk előzetes bejelentését nem kívánják meg, s a nagyobbak esetében is csupán azt kérik, hogy a helyreállítás előtt az ingatlantulajdonosok készítse­nek fényképfelvételt a kár helyszínén. (A képeket doku­mentumként fogadják el.) Ez a kérés egyaránt vonatkozik a házilagos helyreállításokra, például a tetőcserepek helyre­tételére, s azokra a munkákra, amit szakiparossal - mondjuk üvegessel -, számla ellenében végeztetnek el a háztulajdo­nosok. Valóban, indokoltnak tűnik ez a kérés, ha a kár helyreállítása nem tűr halasz­tást, vagy jelentősebb összegű­nek ígérkezik. A Hungáriánál, ahol a be­jelentett lakossági épületkárok száma tegnap délelőtt már közel volt a háromszázhoz, a cascóval rendelkező gépjár­műtulajdonosok közül 72-nek a bejelentését regisztrálták érdeklődésünkig. (Jó, ha tudják olvasóink, hogy a vihar okozta károk rendezéséhez már az • Ezer liba Mótahalmon Károk és biztosítók Kerítések is beomlottak alapcascó is megfelelő.) A hungáriás kárlistára tegnap délelőtt egyébként 28 gazdál­kodó szervezet is feliratkozott - elgondolható, hogy nem egy­egy épülettel... A Garanciánál is gyorsító megoldásnak tartják és elfo­gadják a fényképet, s telefonon is be lehet náluk jelenteni a kárt, hogy az ugyancsak „vi­déki" segítséggel és nyújtott munkaidőben dolgozó kárbecs­lők mielőbb a helyszínre me­hessenek, illetve utólag meg­állapíthassák a kárértéket. A Garanciánál egyébként tegnap délig már háromszázan nyúj­tottak be kárigényt. Nyolcvan százalékos a tíz ezer forint körüli károk aránya, de hely­színeltek félmillióst is. Szük­ség esetén előleget folyósíta­nak a károsultaknak - tudtuk meg dr. Matusovits Tamás igazgatótól. A három nagy biztosító - az említetteken kívül az AB ­ugyancsak gyorsan megegye­zett abban, hogy kölcsönösen elfogadják egymás kárbecslé­sét. Vagyis ha egy társasház­ban ahány a lakástulajdonos, annyiféle a szerződés, akkor a közös helyiségekre vonatko­zóan elegendő egy biztosítónak bejelenteni a kárt, fölöslegesen nem szaporítják a helyszíni szemlék számát. (A kárrende­zésnél majd az egyes társa­ságoknál kötött szerződések számarányát veszik figye­lembe.) Az ÁlTami Biztosító kárren­dezési irodavezetője, dr. Schneider Klára már délutáni friss adatokkal szolgált tegnap. Szeged és környéke 800, Makó tájéka száz, Vásárhely félszáz magántulajdonú épülettel iratkozott föl náluk - összes­ségében arra számítanak, akár meg is duplázódhatnak ezek az adatok. Az ÁB-nál gyakorlat, hogy kétezer forint alatti káro­kat egyszerűen számla alapján térítenek, ha a jelentkezőnek van megfelelő biztosítása. Általános tapasztalatuk, hogy a károk zöme 20 ezer forint alatti - a károsultak az ilyen ese­tekben nyugodtan helyreállít­hatják a kárt, de a törmeléket, s ha van, a fényképet tegyék félre. A szintén megerősített ÁB­stábnál sajnálatosan kevesen érvényesíthetik - mert hogy nincs nekik - mezőgazdasági biztosításukat. Pedig a jégká­rok tetemesek: volt 152 hektá­ros napraforgótáblára vonatko­zó bejelentésük is. A mórahal­mi Homokkultúra Szakszövet­kezetben pedig ezer liba veszett oda. P. K. A táblák lefeküdtek A MÁV szegedi üzletvezetőségére kérette dr. Schamshula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter a szegedi közlekedés és távközlés vezetőit tegnap délben, hogy beszámoljanak az igazgatási területükön keletkezett károk­ról. A MAV üzletvezetőség fennhatósága alá tartozó mintegy 22 ezer négyzetkilomé­ternyi terület egy részén rombolt csak a vihar, több mint 10 millió forintos kárt okozva. A tornádó az igazgatóság épüle­teit és konténereit rongálta meg: a MÁV üzletvezetőség központi épületének tetejét olyannyira, hogy az felújításra szorul. A vihar fákat döntött a sínekre a röszkei állomáson, a Röszke-Szeged, a Hódmező­vásárhely-Makó, az Orosháza-Battonya közötti vasútvonalon, Kétegyháza állomá­son és a Békéscsaba-Szeged útvonalon felsővezetéket szakított. A vasárnapi tornádó a VOLÁN-nál 1,5 millió forintos kárt hagyott emlékül a jár­művekben és épületekben. A járatok csak a vihar idején álltak le, egyébként a közle­kedésben fennakadás nem volt. Csak egyetlen autóbuszra dőlt rá fa, de szeren­csére személyi sérülés nem történt. Vezetékszakadás csak a Királyhegyes­Csanádpalota közötti távbeszélő vonalon történt, jelentette a MATAV vezetője. A vihar okozta vonalhibák száma az átla­gosnak 5-6 szorosa volt, mintegy 400. A MATÁV megrongált épületeit 1 millió forintnál kevesebből tudják helyreállítani. A Postaigazgatóság épületeiben 1,5 millió forintos kár keletkezett, a szolgálta­tásban fennakadás nem volt. A nagyméretű táblák lefeküdtek, a fák az útra dőltek, a forgalomirányító jelzőtáb­lák elfordultak - jellemezte a vihar utáni képet a vezetője. Az igazgatóság emberei szombattól folyamatosan dolgoznak, s ennek köszönhetően már tegnapra eltűntek az utakról az akadályok. Az úthálózat rendebetétele és a fák pótlása - a becslések szerint - 5 millió forintba kerül. K. K. • A Lajta utca egyes házain, mintha a háború vihara söpört volna végig. A szombati égin­dulás itt nem csak a kiskertek­ben, az ablaküvegekben, csere­pekben és a fákban tett kárt. A természeti csapás több lakást tönkretett. A szél feltépte a szomszédos vízművek lapos­tetős csarnokának szigetelését, majd repeszdarabokként szórta széjjel. Á legsúlyosabb csapás talán a 16 szám alatt lakó Kószó Mátyásék házát érte. Az idős bácsi hasonlót a világháború­ban élhetet meg, hiszen front­járta ember. - Szerencsétlenségünkre be sem voltunk biztosítva, pedig ez a lakás a mindenünk ­mondja a neje, sokadszorra a végéről kezdve a történetet. ­Annyian voltak ma nálunk, már nem is tudnám megmon­dani ki, honnan, és miért. Kovács Sándor, a szintén jelentősen károsult szomszéd szerint a terület önkormányzati képviselője, a biztosító és a kárt közvetve előidéző vízmű­vek vezetője is járt náluk. A rossznyelvek szerint az elemi katasztrófa következményeit vizsgáló - miniszteri szintű ­válságstáb nem találta meg az eldugott utcácskát. Kovácséknak szerencséjük­re volt lakásbiztosításuk. A konyhát, amenyire erejükből tellett helyrehozták: mintegy hatvan kilónyi törmeléket hordtak ki az udvarra. Az ab­lakszárnyak a tokból kifordúl­tan, törötten lógnak. Itt tört be a szigetelőanyag, mely a tető felét is lagyalúlta. - A Providencia Biztosító embere 40 ezer forint körülire taksálta kárunkat. A mesterek ennyiért talán meg is csinál­nák, de akkor miből fizetem ki az anyagköltségeket - kezdi panaszait Kovács úr, és tovább sorolja őket. - A vízművek legalább abban segíthetne, hogy elhordja a saját törmelé­két, de még erre sem mutatott hajlandóságot. Arról pedig, hogy részben ők felelnek a ve­lünk történtekért, hallani sem akarnak. Pedig a múlt héten ­nyilván a hibák miatt - tettek­vettek a csarnok tetején. Nyil­ván nekik is csak káruk van a viharból, mégis elvárnám a segftégüket. Ha nincs pénzük a kártérítésre, konpenzációként is akár elengethetnék a víz­díjunkat néhány évre. - Segítséget nem ajánlott fel senki? - A területi képviselő meg­ígérte, kijár valamilyen rend­kívüli segélyt. Ez az egyetlen reményünk. A Lajta utca többi házán is fellelhetőek a pusztítás nyo­mai. A legtetemesebb kár azonban kétségtelenül a 16-os és a 18-as számú házat érte. A helyreállításai önerőből aligha boldogúlnak. Hasonló „támadás" érte az ipari vásár területét. A nagy csarnokok tetejét - így a Szing-Szing diszkóét is - ma­gával ragadta a szél. - Egyes szerkezeti elemek a nagykörúton landoltak, illetve a kissebb épületekhez csapód­tak - meséli Csonka Gábor Vá­sárigazgató. A kárt 18-20 millióra becsli. A csarnokok megrogyanlak. de mint mondja, már dolgoznak műszaki állaguk megőrzésén. A csütörtöki vásármegnyitó semmiképp nem maradhat el. Szegeden ezentúl vigyázni kell a „majd, ha balták esnek az égből" jellegű szólásokkal. Mint megtapasztalhattuk, akár ez is megtörténhet. Varga Iván • Mintha balták estek volna az égből Lajta utcai káosz Lajta utcai Kószó család. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents