Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

SZOMBAT, 1993. JÚN. 12. Jelképek erdeje Szegeden készül az első magyar szimbólumszólár HAZAI TÜKÖR 5 Jelképek erdejében elünk. Gondoljunk csak az infor­matikára, a reklámokra, a különböző jelvényekre és emblémákra. Talán a mi vi­lágunk megértésében is segítségünkre lesz az első magyar szimbólumszótár, mely Szegeden készül. A József Attila Tudomány­egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán három tan­szék - az öszszehasonlitó irodalomtudományi, az olasz és az angol - három oktatója - Pál József. Szö­rényi László és Fabiny Tibor - öt esztendővel ezelőtt állította össze az első magyar szinibólumszótár lehetséges címszavainak jegyzékét. A kezikönyvet várhatóan két év múlva forgathatjuk. • Mitől válik jelképpé, szim­bólumszótári címszóvá egy adott tárgy vagy személy? ­kérdeztük Pál József egyetemi docenst. - Magunk is körülbelül két évig gyötrődtünk azon, hogy meghatá­rozzuk, mi a szimbólum. A szak­irodalom áttanulmányozása, kiter­jedt kutatómunka, szakmai viták után végül arra jutottunk, hogy vannak bizonyos kérdések, me­lyekhez anélkül kell eljutnunk, hogy az egyetlen és üdvözítő vá­laszt megadnánk. Az emberiségnek még nem sikerült meghatározni, mi a szimbólum, mint ahogy azt se, van vagy nincs Isten. Goethe, aki a szimbólummal sokat foglal­kozott, azt mondta: „Minden el­mélet szürke, s az élet aranyló fája zöld..." • Értsem ezt ágy, hogy ha nincs is elméletileg pontos vá­lasz arra, mi a szimbólum, a gyakorlat eldönti, mi kerüljön egy szimbólumtárba? - A bipolaritás nyilvánvaló: legyen egy szignifikáns, egy jelen­tő, tárgy vagy esemény, amely többet jelent önmagánál, azaz van egy jelentett világa. Mint Koszto­lányi mondja: csak bot és vászon, de nem bot és vászon, zászló... Maga az alakiság tárgyi mivol­tában is kifejezhet valami önmagán túlmutatót. így például a há­romszög kifejezheti a Szenthá­romságot, az oroszlán az erőt. Más esetben a hagyomány rendezi a kapcsolatokat, példának okáért Jézus Krisztusra utalhatunk a báránnyal, a hallal... • Ha elkészül e szótár, végre kézbe vehetünk egy magyar nyelvű kézikönyvet, mely a különböző térben és időben létező civilizációk alapvető képi és nyelvi szimbólumkincsét tartalmazza. E szótár a szimbó­lumok, a jelképek jelentését hogyan ismerteti és magya­rázza? - Szándékunk, hogy minden egyes címszó esetén megnézzük, a tipológiai szimbolizmus és a hermetikus hagyomány mi módon fonódik egy szimbólumrendszerbe. A szimbólum leírását hűséges irodalomtörténeti anyaggal és képzőművészeti példákkal illuszt­ráljuk. Szótárunk másik felében azt nézzük meg, hogy a szignifiká­tumot milyen szignifikánsok fejez­hetik ki. Ilyen például az erő címszó, mely után bizonyára sze­repelni fog az oroszlán, az oszlop mint szignifikáns... • Ezen az egy kézikönyvön belül egymásba csúsztatható kettős megközelítésen kívül mi e szimbólumszótár különös jellegzetessége? Mi az, amiben eltér minden más hasonló ké­zikönyvtől? - Egyrészt a hermetikus ha­gyomány beemelés^a gondol­kodásmódba. Ugyanis nem pusztán a racionális és a Felevált történeti formák a meghatározóak. Az euró­pai tudatban létezik egy olyan ha­gyomány is, amely nem kerül fel­színre. aminek legfontosabb moz­zanata, hogy nem csupán ok-oko­zati összefüggések léteznek, elő­fordulhat például, hogy az okozat megelőzi az okot. A másik jelleg­zetesség a már említett tipológiai szimbolizmus, melynek lényege: az előkép és a beteljesülés. B­emutatjuk, hogy egy hely hogyan jelenik meg mint előkép a tör­ténelem, a mitológia vagy a ter­mészet mozzanataiban. Bizonyos szituációk, összefüggésrendszerek szükségszerűen ismétlődnek a természetben és a történelemben, s ez az irány - a keresztény gondol­kodás szerint - egy fontos moz­zanat felé halad: Jézus Krisztus születése és az ezt követő új világ­állapot felé. így aztán vannak események, melyek előlegzik a későbbi beteljesülést, nem ok-o­kozati összefüggés, hanem Isten teremtő szándéka kapcsán... • Ebből nem következik, hogy ez egy vallásos szótár lesz? - Szó sincs erről! Kultúr­történeti szótárt készítünk, mely vallástörténeti szempontokat is fölhasznál. Példaként említem, hogy Ádámot és Évát úgy is szokták tekinteni, mint Jézus és Mária előképét, vagy: Jézus december 25-én született, mint a fény, mivel a nappalok ettől az időponttól hoszszabbodni kezde­nek... - Föltételezem, hogy a magyar kultúrát jellemző szimbólumok - például a turul, a puszta, a Táltos - is fellelhetők lesznek e Magyarországon készülő szó­tárban. - A kultúra magasabb régióira figyelünk, a népi hagyományokra, a folklór mozzanatokra nem. Tehát egy egységes európai és magyar szimbólumszótár készül, melynek két fontos mozzanata a zsidó­keresztény és a görög-római ha­gyomány. Ujszászi Ilona • Bolond áprilisnak nevezte az évadzáró társulati ülésen a színházi válság hónapját Kor­mos Tibor direktor. Akkoriban úgy tűnt, előbb-utóbb lemond az igazgatói posztról. Sokan vannak a városban, akik nem tudják pontosan most mi a helyzet. A kérdést a legilleté­kesebbnek tettük fel. • Most mi a helyzet? - Arról a bizonyos utolsó előtti társulati ülésről úgy jöt­tem el, hogy levonom a követ­keztetéseket mindabból, amit ott hallottam. Olyan személyes támadásoknak voltam kitéve, amelyekből csak arra lehetett következtetni, hogy el kell mennem a színháztól, le kell mondanom. Azonban a közal­kalmazotti törvényben hatá­rozott idejű kinevezés esetén nincs is ilyen formula. Azóta az események felgyorsultak, a színházban aláírási akció indult mellettem, és jóval többen kér­ték a maradásomat, mint a tá­vozásomat. Az önkormányzat is arra kért, hogy maradjak. Ezek után úgy döntöttem, hogy nem adom fel a harcot, és így nem történt meg az utolsó lé­pés, a lemondás, amit pedig az újságok előre jeleztek. • Hogyan élte meg ezeket a zűrös heteket? - Borzasztóan tragikusan! Higgye el, hogy a lehető leg­jobbítóbb szándékkal érkeztem a színházhoz, és azzal is va­gyok itt. De amibe belekerül­tem itt rövid idő alatt, azt nem kívánom senkinek sem! Az Nem adom fel! - mondja a színidirektor utolsó időszakban már kezd­tem magamon észrevenni, hogy a botrányos események annyira megterhelték a tudato­mat, a lelkemet, hogy bele­néztem a tükörbe és zavaros volt a szemem, amiről ugyebár azt mondják: a lélek tükre. Működött bennem, hogy nem kellene feladni, állni kellene a sarat, másrészt pedig komo­lyan megfogalmazódott, hogy minek. Kicsit körülnézve azt kell látnom, hogy nem én va­gyok az egyetlen színház­igazgató ebben az országban, aki vagy már hasonló helyzet­be került, vagy már körüliengi a leendő botrány szele. Ez alapjaiban a színházak általá­nos anyagi helyzetével, a pénz­telenséggel magyarázható. A Szegedi Nemzeti Színház éle­tében azért robbant ki gyorsab­ban, mert ez az ország második legnagyobb, és talán a leg­rosszabbul finanszírozott szín­háza. Itt három tagozat műkö­dik négyszáz emberrel. Olyan, mint az állatorvosi ló, a szín­házak működtetésének minden betegsége fellelhető rajta. Nem könnyű ma Magyarországon színházigazgatónak lenni, kü­lönösen nem az egyik legsze­gényebb színházban. Az is lehetséges, hogy nem rendel­% s 4* \ Fotó: Schmidt Andrea kezem azokkal az „erények­kel", amelyekkel jó igazgatóvá lehetne válni. Nem szeretek ígérgetni, annak a híve vagyok, hogy ha nincs, akkor mondjuk meg, hogy nincs. ígérgetéssel, biztatásai hosszabb-rövidebb ideig meg lehetne oldani a ne­héz helyzeteket, de nem lenne túl etikus, és hosszú távon ez nem követhető stratégia. A le­hetetlen anyagi feltételek miatt biztosan végigjárja a botrány a színházakat, nem Szegeden kezdődött, és nem is itt lesz a vége. • Milyen stratégiával indul a következő évadnak? - Az összetűzések szemé­lyes okai jórészt megoldódtak. Akik személyemben támadtak, távoztak a társulatból. Imre Zoltán nem fogadta el fel­kérésem, hogy vezesse tovább a balett-tagozatot. Árkosi Ár­pád pedig önálló vállalkozó­ként, betéti társaság formájá­ban megbízás alapján művé­szeti tanácsadóként segíti a színház működését. Mivel nem áll a színházzal közalkalma­zotti jogviszonyban, ezért nin­csenek meg azok a jogosít­ványai, amelyekkel korábban mint főrendező a közalkalma­zotti törvény alapján rendelke­zett. A működési zavarok másik oka a vészes pénztelen­ség volt. Továbbra sincs több pénzünk. Ha mindazok, akik­nek az a dolguk, hogy a szín­házat életben tartsák, teszik a dolgukat, akkor megúszhatjuk. Ha ez nem sikerül, akkor sú­lyosabb következtetéseket kell levonni, nemcsak igazgatói szinten, hanem a színház egé­szét érintően. A következő évadra jóval kevesebb bemuta­tót tervezhettünk, az idei ti­zenöttel szemben csak tízet. Persze így sem lesz egyhangú a kínálat, de új bemutatók helyett több régi, sikeres operát újítunk fel, és az ideiek közül több népszerű előadást ját­szunk tovább. Hollósi Zsolt Szegedtől Szegedig Dékány Endre Költészet ellen való vétket készülök most elkövetni, bo­csánatot kérek érte a szerzőtől, a csöndesszavú költőtől, Dé­kány Endrétől, és természe­tesen az olvasótól is. Válto­zatok az életre címmel adta közre a Jel kiadó a Magyar Könyv Alapítvány támogatá­sával válogatott verseit, és én tovább válogatok benne, el­sőbbséget ajánlva a szegedi kötődésűeknek. Szegeden töl­tötte ifjúságát a költő, és min­den költő gyermekkorából él holtáig. Ide járt és jár vissza ma is, családi szálak is ide kö­tik, az lenne a föltűnő, ha nem rezegnének benne tovább a szegedi emlékek, akár a nagy­harang bugása. Tovább kell szigorítanom mostani szem­pontjaimat is, mert a névre szóló ajánlásokban el is té­vedhetek: nem biztos, hogy mindenkiben fölismerem a szegedi szálakat. A balástyai Gémes Eszter­nek szól az egyik vers. Üzenet a „kis tanyának" címmel. Két Détuiny hndrr VÁLTOZATOK AZ ÉLETRE kiadós mondat csupán, de szívet melenget Eszter anyánk elmente után is. Bálint Sán­dorhoz, illetve Bálint Sándor­ról több verse is szól. Köszönti a 75 éves tudóst - A nyelv szerelme -, és ilyen szép gondolatokat ír róla: „Meny­nyire egy vagytok: Te és a Város / s benne a nép: „szö­gedi nemzet"... / Fia voltál s atyja lettél, kincstáros, / s öröklétre szülted a nyelvet". Sajnos, nem sokkal később már Örökmécses Bálint Sán­dornak címmel szóir Nehezen bogozható ma is az a rejtély, amely a város tudósát saját városában halála napjáig övezte, és amelyből dicső­ségesen emelkedik napjaink­ban. Sík Sándorról ír A kisdiák emlékezik című, és Tápé né­pének üzen a Juhász Gyula Krisztusa előtt. Lehetetlen nem ide sorolnunk a Nagyon, na­gyon fáj címmel szólót, hiszen József Attilának áldoz benne: „ami néked fájt, nékünk is nagyon, nagyon fáj..." Ciklust írt Álmodó Tiszapart címmel, benne a Szegedi képeslapok: a füvészkert, a zsinagóga, utcák, terek, szökőkutak, a szerb templom ikonosztáza, a foga­dalmi templom, a zenélő óra, a nagyorgona, a cukrászda és koronaként a fejen: Alsóváros. A tősgyökeres és a gyütt­mönt szegediek nevében is köszönjük. H. D. Menedzserképzés privatizálva Várja hallgatóit az ES1AME • A Budapesti Közgazdaság­tudományi Egyetem rektori tanácstermében tegnap délelőtt 10 órára várta a sajtó képvi­selőit dr. Andorka Rudolf, az egyetem rektora és Jean Beu­cher, az Angers-i Kereske­delmi Tudományok Főiskolája (ESSCA Csoport) főigazgató­ja. Amit bejelenteni kívántak, látszólag egy, a magyar felső­oktatás érdekesebb hírei kö­zött. 1993 szeptemberében megindul a két magyar felső­oktatási intézmény által létre­hozott új menedzserképző is­kola, az ESIAME-Budapest. Ha minden az előre vázolt tervek szerint folyik, ez az új lehetőség nem csupán a hazai menedzserképzés választékát bővíti. Hosszú távra is jelen­tősnek mondható, hogy a prog­ram jóvoltából hamarosan francia nyelvű tagozata lesz a magyar közgazdászképzés fel­legvárának. Ez a francia nyel­vűség nem pusztán a végzett szakemberek munkájában je­lent segítséget, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a képzés so­rán a hallgatók bizonyos stú­diumokat a franciaországi anya­intézményben végezzenek el. Idehaza csupán szakmai körökben tudják, hogy az ESSCA-nak korábban is voltak magyar kapcsolatai. Immár négy éve, hogy a közép-kelet­európai kapcsolatokra szako­sodott posztgraduális képzés keretében magyarokat is oktat­nak. Ezeknek a kapcsolatoknak a tapasztalatai döntötték el azt, hogy az ESSCA először Ma­gyarországot találta megfelelő partnernek ebben a térségben. Az itt végzett szakemberek­nek biztosított a pályakezdé­sük. Akár Franciaországban is indulhatnak, hiszen az ESSCA-t az ország legjobb 25 felsőok­tatási intézménye között tartják számon. És ez egy Francia­ország méretű szellemi világ­hatalom konkurenciájában ki­váló eredmény. Jelenleg több mint négyezer volt diákjukat tartják számon, mint sikeres szakembereket. És az a tény, hogy az iskola számon tartja növendékeit, szintén egyik fontos tényezője a sikernek. Ezek a kapcsolatok ugyanis könnyen válnak az üzleti élet­ben segítő kapcsolatokká. Nem tudhatjuk, milyen he­lyet foglal majd el az ESIAME­Budapest a magyar felsőok­tatásban, a magyar menedzser­képzésben, a magyar-francia gazdasági kapcsolatok fellen­dítésében. Egy példa azonban eszünkbe jut. A magyar humán oktatás mind ez idáig felülmúl­hatatlan lengendás intézményét francia mintára hozták létre annak idején. Talán most is elkezdődött valami. - góbé ­• Új film Dupla 0 Erről a filmcímről óhatatla­nul a Billy kölyök ugrik be, elsöprő gyorsasággal. Aztán ugyanekkora sebességgel vesz­szük tudomásul, más ez a vi­lág, ez a nagyvárosi Western. Egy ifjú, tarkóba nyírt kölyök egész életét az teszi ki, hogy titkosügynököset játszik az öccsével, az anyjával, minden­kivel. Nyári szünidejét egy kifürkészhetetlenül titkos tár­saságnál tölti, ahol először pa­pírt szeletel, ceruzát farag, és közben arról álmodozik, hogy szupertitkos megbízatást tel­jesít. És hogy-hogy nem, nagy élvezettel belekeveredik egy titokzatos ügybe, mert véletle­nül nála marad egy milliókat érő számítógépkártya. Üldözik, kergetik, elfogják, kiszabadul, belép a képbe a nő is, ne hiá­nyozzon. Á számítógépes kár­tya segítségével egy vírusprog­ramot juttathatnak arra a repü­lőre, amelyik a zöldek képvise­lőit szállítja. Aztán a vírus a Bermuda-háromszög fölött le­pottyantja a gépet. De termé­szetesen nem így történik, lop­va haladhatunk a boldog vég felé, ahol egymást öleli majd a két fiatal. Az az érzésem, hogy láttunk már ilyen filmet, és még lát­hatunk jónéhányat. Persze az újszülöttnek minden vicc hosz­szú és izgalmas, még a favicc is. P. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents