Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 9. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A prioritásokat rosszul állítottam föl Az ügyvezető és a farmerdzseki Fotó: Schmidt Andrea Duda Ernő: Ottragadtam cégvezetőnek Duda Ernőt nemrég még táncosként ismerte a maratoni rockyversenyek törzsközönsége, hiszen kétszer végigtáncolta a 48 órát, s tavaly meg is nyerte a viadalt. Idén már mint szponzor tú'nt fel a táncparkett - mellett. Az üzleti életben azonban nem táncos lábairól híres, hanem a fénymásoló szalonokról. Ő ugyanis a Copy General magyarországi ügyvezető igazgatója. Gelléri Móri A Délmagyarország 83. születésnapjára megjelent szegedi laphistóriámban megemlítettem Gelléri Mór (Apátfalva, 1854 - Bp., 1915) nevét és korában jelentős szegedi lapját, az Alföldi Iparlapot, de ezen tói igen je­lentős ipar- és kereskedelemszervező is volt. Szülőfaluját követően Szarvason, majd Szegeden ta­nult, a Borostyán-féle magánkereskedelmi iskolában. Első írásai a Szegedi Híradóban jelentek meg, és ezzel egyidejűleg több szegedi iparos szervezetnek volt titká­ra. Szegedi állásait feladva, a fővárosba ment, ahol a Heti Postát és a Kézmüiparosok lapját szerkesztette. Kétéves pesti tartózkodás után visszajött Szegedre, és itt megalapította az Alföldi Iparlapot, hogy ezzel is szorgalmazza az első szegedi ipari vásárt. Az 1876. évi szegedi ipari vásárnak valóságos vezéralakja volt Ba­kay Nándorral, a „szegedi kötelessel" együtt, de jó tár­suk volt a nagy célkitűzésben Kulinyi Zsigmond is. Gelléri Mór második szegedi tartózkodása alatt több feladatkört is ellátott, majd, sajnos, öt év múltán ismét elhagyta városunkat. Budapesten jó pár ipari és ke­reskedelmi lapott szerkesztett, és több szervezetben vállalt munkát. Szívesen látogatta a külföldi ipari kiál­lításokat, hogy az ott tapasztaltakat beleplántálja a ha­zai lehetőségekbe. Gelléri szabadkőműves volt, a nagypáholy főtitkárá­vá választották, és 26 éven át szerkesztette lapjukat, a Keletet. A szabadkőművességet is az ipar szolgálatába akarta állítani. Ez látszik A szabadkőművesség és az ipar című művéből is. Sokat foglalkozott Oroszország iparával, és számos cikkében írt a hazai háziiparról. Értékesek azok a munkái is, amelyek a magyar ipar fejlődéséről adnak számot. Egy másik nagy értékű könyvében a magyar ipar úttörőit mutatja be, több sze­gedi vonatkozással. De feldolgozta a magyar ipar törté­netét ötven évre visszamenőleg (1892), majd hetven évet tekintett át (1912). Foglalkozott a kisiparral, a mű­iparral és az iparfejlesztéssel is, és ez a munkája kor­szakos s forrásértékű is. Gazdag örökség ez, amely mind az ipar- és kereske­delem-fejlesztésünkben, de a szabadkőműves mozga­lomban is hasznosult. A szegedi szabadkőművesség első páholya, az Árpád 1870-ben alakult meg Reimann Ede würtzburgi szár­mazású, de már temesvári színigazgató kezdeményezé­sére. Első főmesterük Csermelényi Iván volt, de jelentős szerepet vitt munkájában az időközben idehelyezett „betyárüldöző" gróf, Ráday Gedeon is. Ez a páholy el­sősorban közművelődési és emberbaráti célokat támo­gatott. Létrehozták a Gyermekvédő Liga szegedi tago­zatát, a Gyermekmcnhelyt Újszegeden, az Árpád Ott­hont (ma Gyermekkórház), megszervezték a Szegedi Állatvédő Egyesületet. A szegedi páholy eredményesen foglalkozott a magyarországi agrárszocialista mozgal­mak tanulságaival is. A szegedi páholy 1910-ben kettészakadt; Árpádra és Szegedre. Az 1920-ban betiltott páholyok 1946-ban fel­újították tevékenységüket. Az Árpád székházát (Kálvin tér) 1903-ban építették - szép belső szecesszió -, majd vitézi szék, pártbizottság, most Balázs Béla gyermek­ház. A szegedi páholynak 1946 után 500-600 tagja volt. Az Árpád főpáholy mestere 1946 után Papp Róbert, majd Hoffer Jenő, és később dr. Erdélyi Jenő, az ismert orvos. Ma a világban több mint 33 ezer páholy működik, több mint hatmillió taggal. Érdekes, hogy nálunk ez a szervezet nem mozgolódik sem országosan, sem Szege­den, ahol azért olyan „magvetője" volt, mint Gelléri Mór. Bátyai Jenő Egyre több a modern nyugati gépkocsi. Megyei tempó - Tudtommal a JATE hall­gatója voltál. Melyik szakon oktatnak fénymásolást és kiad­ványszerkesztést? - Azt nem tudom - moso­lyodik el -, én vegyész szakra jártam, de nem fejeztem be. - Miért? - Többféle okból. Elsősor­ban a saját linkségem miatt, mert mindent komolyan vet­tem, de a tanulást nem annyira. - Mi mindent vettél komo­lyan? - Bulikat, sportot, nőket, de azt hiszem, hogy ez huszoné­ves korában mindenkivel elő­fordul. - No meg mintha az egyete­mista életmádhoz is hozzátar­tozna... - Csak a prioritásokat rosz­szul állítottam föl, s meg is volt a látszatja. Bár nem az én világom reggel nyolctól dél­után kettőig laboron csücsülni - mikor az embjr négykor ment haza... - Akkor miért jelentkeztél ide? - Mert érdekelt. Ha kicsit másképp alakul, és nem rűgom össze a port néhány tanárral, akkor talán el is végzem. De hogy dolgoztam volna-e ve­gyészként, azt nem tudom. - S akkor valószínűleg nem lennél 24 évesen a Copy Gene­ral ügyvezető igazgatója. - Teljesen véletlenül kerül­tem a céghez. Három éve, ami­kor az egyetemről kitessékel­tek, elmentem tolmácskodni. Határozott tervem egyébként a jövőre nem volt, de nem szán­dékoztam üzlettel foglalkozni. Akkoriban jött Magyar­Egy közgazdasági és jogi végzettségű amerikai üzelet­ember, név szerint Dr. Joseph B. Rousseau érkezett a szegedi Florin Vegyipari és Kereske­delmi Részvénytársasághoz április 12-én. A cég körülbelül egy éve pályázott már az ala­pítványi pénzekből működő CDC-nél egy olyan tanácsadó­ra, akinek szakterülete megfe­lelő. Az úr esőben érkezett és a napokban, hasonlóan csapadé­kos időjárás közepette távozik, közte azonban - előzetes infor­mációinak megfelelően ­ugyancsak napfényesnek látta városunkat, belecsöppenve az utóbbi idők legmelegebb tava­szába. Rousseau úr nyolc hét alatt végeredményben alaposan fel­forgatta a nem is olyan régen átalakult céget, s már érkezését is kitűnően időzítette. Bele­csöppent egy kétnapos ügynöki tréningbe, amelyen az ország minden területéről részvettek a Florin termékek értékesítői. Ennél kényelmesebb és ha­tékonyabb információszerzés­ről nem is álmodhatott, hiszen kis energiával kapott képet a magyarországi helyzetről. El­sősorban az tűnt fel neki, hogy mennyire frusztráltak az ügy­nökök a nyugati cégek lehen­gerlő kampányait látva, pedig csak a megtanulható fogások különbözőek. Azért túl sok ön­bizalmat neki sem sikerült éb­resztenie a magyarokban és a közös piaci bezárkózásra, a szűk belső piacra, valamint a országra Paul Panitz, eleinte csak a kaland kedvéért, hogy mit is lehet itt csinálni. Egy évig tolmácsoltam neki, s ösz­szebarátkoztunk. Később meg­indította vállalkozását, a Copy Generált, mely nem csak egy­szerű fénymásolással foglal­kozik, hanem gyorsnyomdai tevékenységet folytat, akkor ott maradtam angol tolmács­nak. Az első ügyvezető igazga­tó nem vált be, közben a cég hirtelen fejlődésnek indult, s tulajdonképpen én voltam az egyetlen, aki a kezdetektől fog­va benne volt az üzletben, is­minőségi színvonalban mégis­csak meglevő különbségekre hivatkozva, elsősorban a még feltáratlan kelet-európai piaco­kra „tanácsolta" a Florin ter­mékeket. Mindezt addig lenne érdemes megtenni, amíg a Nyugat fel nem fedezi magá­nak a lehetőséget. A cég szervezeti felépítésé­nek részletes vizsgáiata során Rousseau úr azt tapasztalta, hogy egy-egy középvezető túl sok területtel foglalkozik, azaz nem eléggé tisztázott a felelős­ség kérdése. A másik alapvető észrevétele az volt, hogy a ter­mékfejlesztés - valamelyest sarkítva - a termelési lehetősé­gekből indult ki, nem pedig a vásárlók igényéből. Nem volt igazán önálló a marketing, így a korábbi három igazgatóság helyett négyet javasolt felállí­tani. A termelési, pénzügyi és fejlesztési mellett az új, a ne­gyedik a marketingigazgató­ság, mégpedig nagyon fontos szerepkörrel. A tervezés ugyanis innen indul majd ki. Az igaz­gatók ezután inkább a hosszú­távú feladatokkal foglalkoznak a napi, operatív dolgok helyett. A gyorsan megvalósítandó cé­lok érdekében egy-egy feladat­ra akciócsoportokat szervez­nek. A május végén bejelentett átszervezést, amelynek ered­ményeként júliustól már az új felállásban dolgoznak, ugyan­csak egy akciócsoport irányítja. Kovács András mertem az ügymenetet. Szó szerint ottragadtam cégvezető­nek. - Úgy hallottam, akkoriban a gárdát olyanokból verbu­váltad, akik hozzád hasonlóan kimaradtak az egyetemről. - Ez így túlzás. Az egyik srác például már végzett böl­csész volt, csak diplomája hi­ányzott, mert külföldön volt. Hazajövetelekor hívtam el, s azt hiszem, a diplomáját még mind a mai napig nem kapta meg. Egy építész-hallgató ba­rátom szintén segített, és emi­att halasztott az egyetemen. Életszínvonalunk egyik lát­ványos minősítője a személy­gépkocsi-állomány műszaki és kor szerinti összetétele. Csong­rád megye nem tartozik a sze­mélygépkocsi vai legjobban ellátott területek közé. Az 1000 főre számított gépjárműállo­mány - 186 darab - mutatója alapján a megyék rangsorának utolsó harmadában található, míg az 1970-es években Bara­nya után a második volt. A megye 107 ezres gépjár­műállományában elöregedett, avult, gyártmányösszetételében korszerűtlen, nagy fogyasztá­sú, környezetszennyező jármű­vek dominálnak. A gépjármű­állomány közel 80 százalékát kitevő személygépkocsi-állo­mány 1992 I. félévének végén meghaladta a 81,5 ezer dara­bot, ami mintegy 2,5 száza­lékkal volt nagyobb az 1991. év véginél. Bár megyénkben is egyre több modern nyugati gépkocsi látható a közutakon, a volt szocialista országok által gyártott gépkocsik száma még mindig sokszorosa az előbbi­eknek. A cserélődés üteme el­marad az országos átlagtól. Kedvező jelenségnek tekint­hető, hogy .1992 első felében a volt szocialista gyártmányú személygépkocsi-állomány csökkenése mellett, jelentősen nőtt a nyugati márkájú gépko­csipark. Ezek közül a legje­lentősebb a német, francia, olasz és japán gyártmányú gépkocsik számának gyarapo­dása. Egyes márkákból a nö­Tehát nem kimaradtak az isko­lából és eljöttek a Copy-hoz, hanem inkább a Copy miatt maradtak ki az egyetemről. Ez a helyes kifejezés. - Mi jelent a hirtelen fejlő­dés? - Hat alkalmazottal és egy üzlettel indultunk, ma már kö­zel nyolcvanan vagyunk. A há­rom budapesti és egy prágai mellett Szegeden nyitoltunk üzletet. Köszönhető ez többek között annak is, hogy nagyon lelkes fiatal gárdát sikerült fel­venni, az átlagéletkor húszon, egy-két év körül mozog. Idő­sebb, az előző rendszerben fel­nőtt embereket nagyon nehéz rávezetni arra, hogy ha bejön egy ügyfél, akkor minden kí­vánságát lesni kell, s tisztessé­gesen kiszolgálni. Ezért is ala­kult ki ez az átlagéletkor, hi­szen mi nem határoztuk meg, hogy hány éves kor alatt vehe­tünk fel alkalmazottat. - Furcsa ez a nyakkendős­öltönyös valóság? - Már nem. Két éve még tűzzel-vassal tiltakoztam az öl­töny ellen, aztán szépen bele­szoktam. Most már akkor néz­nek rám furcsán, ha farmer van rajtam. A minap viszont össze­találkoztam egy régi ismerős­sel, aki elszörnyedt: Úristen, te vizsgázni voltál!? Tulajdon­képpen magam jöttem rá, hogy az ember hátrányba kerül ha nincs rajta öltöny, s nem érde­mes tárgyalásnál megadni ezt az előnyt. Az első időben kicsit furcsán néztek, mikor az érdeklődőknek azt mondták: az a göndör hajú gyerek ott a farmerdzsekiben, az ügyveze­tő. - Befejezed még az egye­temet? - Most nem, a vegyész sza­kot azonban valószínűleg ké­sőbb sem. Takács Viktor munkában partner­nek számítható pár­tok, testületek, szer­vezetek véleményé­re is számít a tézi­sek véglegesítésé­hez. A 18 pontos anyag 11. pontja ki­zárólag a privatizá­ciót elemzi és érté­keli. vekedés mértéke meghaladja az országos ütemet. Természe­tesen a helyben levő kínálati oldalnak óriási jelentősge van az egyes márkák terjedésében. A személygépkocsi-állo­mány növekedése eddig úgy valósult meg az országban, hogy az újonnan bekapcsolódó rétegek döntő hányada számára csak a használt gépkocsi vásár­lása volt elérhető. Ez azt ered­ményezte, hogy a-járművek a műszakilag indokoltnál hosz­szabb ideig vannak forgalom­ban. A nyugati típusú gépko­csik beszerzési lehetőségének megnyílásával a körülmény nem sokat változott, mert ele­inte innen az olcsóbb árfekvé­sű, öregebb autók kerültek be az országba nagy számban. Érzékelhető javulás e téren csak 1991 végére és az azóta eltelt időre tehető, mely zöm­mel a behozatali szigorítások eredménye. A személygépkocsi-állo­mány - Szolnok és Tolna me­gye után - a harmadik legöre­gebb, az egyébként jelentős differenciákat hordozó megyei rangsorban. A két véglet: Bu­dapesten a gépkocsiállomány átlagéletkora 8,7 év, Jász-Nagy­kun Szolnok megyében pedig 11,4 év. A személygépkocsi-park közel 30 százalékát a levegőt erősen szennyező kétütemű motor hajtja. Számuk alig csökken, hiszen a korábban „népautóként" futtatott márkák sem anyagi, sem jogi' konzek­venciák miatt nem vonhatók ki egyik napról a másikra a forg­alomból. Donkáné Verebes Éva KSH Amerikából jött a tanácsadó / Átalakul a Florin Kinek, mit és hogyan? A magyarországi privatizáció - néha egészen szélsősége­sen ellentétes minő­sítésben - minden­napos téma a parla­mentben és a hiva­alos fórumokon 5DDÚ2V. mint a magánbeszélgeté­sekben. Foglalko­zik e témakörrel a Magyar Gazdasági Kamara is, amely gazdaságpolitikai téziseit ezekben a hetekben a politikai és érdekvédelmi

Next

/
Thumbnails
Contents