Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 9. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A prioritásokat rosszul állítottam föl Az ügyvezető és a farmerdzseki Fotó: Schmidt Andrea Duda Ernő: Ottragadtam cégvezetőnek Duda Ernőt nemrég még táncosként ismerte a maratoni rockyversenyek törzsközönsége, hiszen kétszer végigtáncolta a 48 órát, s tavaly meg is nyerte a viadalt. Idén már mint szponzor tú'nt fel a táncparkett - mellett. Az üzleti életben azonban nem táncos lábairól híres, hanem a fénymásoló szalonokról. Ő ugyanis a Copy General magyarországi ügyvezető igazgatója. Gelléri Móri A Délmagyarország 83. születésnapjára megjelent szegedi laphistóriámban megemlítettem Gelléri Mór (Apátfalva, 1854 - Bp., 1915) nevét és korában jelentős szegedi lapját, az Alföldi Iparlapot, de ezen tói igen jelentős ipar- és kereskedelemszervező is volt. Szülőfaluját követően Szarvason, majd Szegeden tanult, a Borostyán-féle magánkereskedelmi iskolában. Első írásai a Szegedi Híradóban jelentek meg, és ezzel egyidejűleg több szegedi iparos szervezetnek volt titkára. Szegedi állásait feladva, a fővárosba ment, ahol a Heti Postát és a Kézmüiparosok lapját szerkesztette. Kétéves pesti tartózkodás után visszajött Szegedre, és itt megalapította az Alföldi Iparlapot, hogy ezzel is szorgalmazza az első szegedi ipari vásárt. Az 1876. évi szegedi ipari vásárnak valóságos vezéralakja volt Bakay Nándorral, a „szegedi kötelessel" együtt, de jó társuk volt a nagy célkitűzésben Kulinyi Zsigmond is. Gelléri Mór második szegedi tartózkodása alatt több feladatkört is ellátott, majd, sajnos, öt év múltán ismét elhagyta városunkat. Budapesten jó pár ipari és kereskedelmi lapott szerkesztett, és több szervezetben vállalt munkát. Szívesen látogatta a külföldi ipari kiállításokat, hogy az ott tapasztaltakat beleplántálja a hazai lehetőségekbe. Gelléri szabadkőműves volt, a nagypáholy főtitkárává választották, és 26 éven át szerkesztette lapjukat, a Keletet. A szabadkőművességet is az ipar szolgálatába akarta állítani. Ez látszik A szabadkőművesség és az ipar című művéből is. Sokat foglalkozott Oroszország iparával, és számos cikkében írt a hazai háziiparról. Értékesek azok a munkái is, amelyek a magyar ipar fejlődéséről adnak számot. Egy másik nagy értékű könyvében a magyar ipar úttörőit mutatja be, több szegedi vonatkozással. De feldolgozta a magyar ipar történetét ötven évre visszamenőleg (1892), majd hetven évet tekintett át (1912). Foglalkozott a kisiparral, a műiparral és az iparfejlesztéssel is, és ez a munkája korszakos s forrásértékű is. Gazdag örökség ez, amely mind az ipar- és kereskedelem-fejlesztésünkben, de a szabadkőműves mozgalomban is hasznosult. A szegedi szabadkőművesség első páholya, az Árpád 1870-ben alakult meg Reimann Ede würtzburgi származású, de már temesvári színigazgató kezdeményezésére. Első főmesterük Csermelényi Iván volt, de jelentős szerepet vitt munkájában az időközben idehelyezett „betyárüldöző" gróf, Ráday Gedeon is. Ez a páholy elsősorban közművelődési és emberbaráti célokat támogatott. Létrehozták a Gyermekvédő Liga szegedi tagozatát, a Gyermekmcnhelyt Újszegeden, az Árpád Otthont (ma Gyermekkórház), megszervezték a Szegedi Állatvédő Egyesületet. A szegedi páholy eredményesen foglalkozott a magyarországi agrárszocialista mozgalmak tanulságaival is. A szegedi páholy 1910-ben kettészakadt; Árpádra és Szegedre. Az 1920-ban betiltott páholyok 1946-ban felújították tevékenységüket. Az Árpád székházát (Kálvin tér) 1903-ban építették - szép belső szecesszió -, majd vitézi szék, pártbizottság, most Balázs Béla gyermekház. A szegedi páholynak 1946 után 500-600 tagja volt. Az Árpád főpáholy mestere 1946 után Papp Róbert, majd Hoffer Jenő, és később dr. Erdélyi Jenő, az ismert orvos. Ma a világban több mint 33 ezer páholy működik, több mint hatmillió taggal. Érdekes, hogy nálunk ez a szervezet nem mozgolódik sem országosan, sem Szegeden, ahol azért olyan „magvetője" volt, mint Gelléri Mór. Bátyai Jenő Egyre több a modern nyugati gépkocsi. Megyei tempó - Tudtommal a JATE hallgatója voltál. Melyik szakon oktatnak fénymásolást és kiadványszerkesztést? - Azt nem tudom - mosolyodik el -, én vegyész szakra jártam, de nem fejeztem be. - Miért? - Többféle okból. Elsősorban a saját linkségem miatt, mert mindent komolyan vettem, de a tanulást nem annyira. - Mi mindent vettél komolyan? - Bulikat, sportot, nőket, de azt hiszem, hogy ez huszonéves korában mindenkivel előfordul. - No meg mintha az egyetemista életmádhoz is hozzátartozna... - Csak a prioritásokat roszszul állítottam föl, s meg is volt a látszatja. Bár nem az én világom reggel nyolctól délután kettőig laboron csücsülni - mikor az embjr négykor ment haza... - Akkor miért jelentkeztél ide? - Mert érdekelt. Ha kicsit másképp alakul, és nem rűgom össze a port néhány tanárral, akkor talán el is végzem. De hogy dolgoztam volna-e vegyészként, azt nem tudom. - S akkor valószínűleg nem lennél 24 évesen a Copy General ügyvezető igazgatója. - Teljesen véletlenül kerültem a céghez. Három éve, amikor az egyetemről kitessékeltek, elmentem tolmácskodni. Határozott tervem egyébként a jövőre nem volt, de nem szándékoztam üzlettel foglalkozni. Akkoriban jött MagyarEgy közgazdasági és jogi végzettségű amerikai üzeletember, név szerint Dr. Joseph B. Rousseau érkezett a szegedi Florin Vegyipari és Kereskedelmi Részvénytársasághoz április 12-én. A cég körülbelül egy éve pályázott már az alapítványi pénzekből működő CDC-nél egy olyan tanácsadóra, akinek szakterülete megfelelő. Az úr esőben érkezett és a napokban, hasonlóan csapadékos időjárás közepette távozik, közte azonban - előzetes információinak megfelelően ugyancsak napfényesnek látta városunkat, belecsöppenve az utóbbi idők legmelegebb tavaszába. Rousseau úr nyolc hét alatt végeredményben alaposan felforgatta a nem is olyan régen átalakult céget, s már érkezését is kitűnően időzítette. Belecsöppent egy kétnapos ügynöki tréningbe, amelyen az ország minden területéről részvettek a Florin termékek értékesítői. Ennél kényelmesebb és hatékonyabb információszerzésről nem is álmodhatott, hiszen kis energiával kapott képet a magyarországi helyzetről. Elsősorban az tűnt fel neki, hogy mennyire frusztráltak az ügynökök a nyugati cégek lehengerlő kampányait látva, pedig csak a megtanulható fogások különbözőek. Azért túl sok önbizalmat neki sem sikerült ébresztenie a magyarokban és a közös piaci bezárkózásra, a szűk belső piacra, valamint a országra Paul Panitz, eleinte csak a kaland kedvéért, hogy mit is lehet itt csinálni. Egy évig tolmácsoltam neki, s öszszebarátkoztunk. Később megindította vállalkozását, a Copy Generált, mely nem csak egyszerű fénymásolással foglalkozik, hanem gyorsnyomdai tevékenységet folytat, akkor ott maradtam angol tolmácsnak. Az első ügyvezető igazgató nem vált be, közben a cég hirtelen fejlődésnek indult, s tulajdonképpen én voltam az egyetlen, aki a kezdetektől fogva benne volt az üzletben, isminőségi színvonalban mégiscsak meglevő különbségekre hivatkozva, elsősorban a még feltáratlan kelet-európai piacokra „tanácsolta" a Florin termékeket. Mindezt addig lenne érdemes megtenni, amíg a Nyugat fel nem fedezi magának a lehetőséget. A cég szervezeti felépítésének részletes vizsgáiata során Rousseau úr azt tapasztalta, hogy egy-egy középvezető túl sok területtel foglalkozik, azaz nem eléggé tisztázott a felelősség kérdése. A másik alapvető észrevétele az volt, hogy a termékfejlesztés - valamelyest sarkítva - a termelési lehetőségekből indult ki, nem pedig a vásárlók igényéből. Nem volt igazán önálló a marketing, így a korábbi három igazgatóság helyett négyet javasolt felállítani. A termelési, pénzügyi és fejlesztési mellett az új, a negyedik a marketingigazgatóság, mégpedig nagyon fontos szerepkörrel. A tervezés ugyanis innen indul majd ki. Az igazgatók ezután inkább a hosszútávú feladatokkal foglalkoznak a napi, operatív dolgok helyett. A gyorsan megvalósítandó célok érdekében egy-egy feladatra akciócsoportokat szerveznek. A május végén bejelentett átszervezést, amelynek eredményeként júliustól már az új felállásban dolgoznak, ugyancsak egy akciócsoport irányítja. Kovács András mertem az ügymenetet. Szó szerint ottragadtam cégvezetőnek. - Úgy hallottam, akkoriban a gárdát olyanokból verbuváltad, akik hozzád hasonlóan kimaradtak az egyetemről. - Ez így túlzás. Az egyik srác például már végzett bölcsész volt, csak diplomája hiányzott, mert külföldön volt. Hazajövetelekor hívtam el, s azt hiszem, a diplomáját még mind a mai napig nem kapta meg. Egy építész-hallgató barátom szintén segített, és emiatt halasztott az egyetemen. Életszínvonalunk egyik látványos minősítője a személygépkocsi-állomány műszaki és kor szerinti összetétele. Csongrád megye nem tartozik a személygépkocsi vai legjobban ellátott területek közé. Az 1000 főre számított gépjárműállomány - 186 darab - mutatója alapján a megyék rangsorának utolsó harmadában található, míg az 1970-es években Baranya után a második volt. A megye 107 ezres gépjárműállományában elöregedett, avult, gyártmányösszetételében korszerűtlen, nagy fogyasztású, környezetszennyező járművek dominálnak. A gépjárműállomány közel 80 százalékát kitevő személygépkocsi-állomány 1992 I. félévének végén meghaladta a 81,5 ezer darabot, ami mintegy 2,5 százalékkal volt nagyobb az 1991. év véginél. Bár megyénkben is egyre több modern nyugati gépkocsi látható a közutakon, a volt szocialista országok által gyártott gépkocsik száma még mindig sokszorosa az előbbieknek. A cserélődés üteme elmarad az országos átlagtól. Kedvező jelenségnek tekinthető, hogy .1992 első felében a volt szocialista gyártmányú személygépkocsi-állomány csökkenése mellett, jelentősen nőtt a nyugati márkájú gépkocsipark. Ezek közül a legjelentősebb a német, francia, olasz és japán gyártmányú gépkocsik számának gyarapodása. Egyes márkákból a nöTehát nem kimaradtak az iskolából és eljöttek a Copy-hoz, hanem inkább a Copy miatt maradtak ki az egyetemről. Ez a helyes kifejezés. - Mi jelent a hirtelen fejlődés? - Hat alkalmazottal és egy üzlettel indultunk, ma már közel nyolcvanan vagyunk. A három budapesti és egy prágai mellett Szegeden nyitoltunk üzletet. Köszönhető ez többek között annak is, hogy nagyon lelkes fiatal gárdát sikerült felvenni, az átlagéletkor húszon, egy-két év körül mozog. Idősebb, az előző rendszerben felnőtt embereket nagyon nehéz rávezetni arra, hogy ha bejön egy ügyfél, akkor minden kívánságát lesni kell, s tisztességesen kiszolgálni. Ezért is alakult ki ez az átlagéletkor, hiszen mi nem határoztuk meg, hogy hány éves kor alatt vehetünk fel alkalmazottat. - Furcsa ez a nyakkendősöltönyös valóság? - Már nem. Két éve még tűzzel-vassal tiltakoztam az öltöny ellen, aztán szépen beleszoktam. Most már akkor néznek rám furcsán, ha farmer van rajtam. A minap viszont összetalálkoztam egy régi ismerőssel, aki elszörnyedt: Úristen, te vizsgázni voltál!? Tulajdonképpen magam jöttem rá, hogy az ember hátrányba kerül ha nincs rajta öltöny, s nem érdemes tárgyalásnál megadni ezt az előnyt. Az első időben kicsit furcsán néztek, mikor az érdeklődőknek azt mondták: az a göndör hajú gyerek ott a farmerdzsekiben, az ügyvezető. - Befejezed még az egyetemet? - Most nem, a vegyész szakot azonban valószínűleg később sem. Takács Viktor munkában partnernek számítható pártok, testületek, szervezetek véleményére is számít a tézisek véglegesítéséhez. A 18 pontos anyag 11. pontja kizárólag a privatizációt elemzi és értékeli. vekedés mértéke meghaladja az országos ütemet. Természetesen a helyben levő kínálati oldalnak óriási jelentősge van az egyes márkák terjedésében. A személygépkocsi-állomány növekedése eddig úgy valósult meg az országban, hogy az újonnan bekapcsolódó rétegek döntő hányada számára csak a használt gépkocsi vásárlása volt elérhető. Ez azt eredményezte, hogy a-járművek a műszakilag indokoltnál hoszszabb ideig vannak forgalomban. A nyugati típusú gépkocsik beszerzési lehetőségének megnyílásával a körülmény nem sokat változott, mert eleinte innen az olcsóbb árfekvésű, öregebb autók kerültek be az országba nagy számban. Érzékelhető javulás e téren csak 1991 végére és az azóta eltelt időre tehető, mely zömmel a behozatali szigorítások eredménye. A személygépkocsi-állomány - Szolnok és Tolna megye után - a harmadik legöregebb, az egyébként jelentős differenciákat hordozó megyei rangsorban. A két véglet: Budapesten a gépkocsiállomány átlagéletkora 8,7 év, Jász-Nagykun Szolnok megyében pedig 11,4 év. A személygépkocsi-park közel 30 százalékát a levegőt erősen szennyező kétütemű motor hajtja. Számuk alig csökken, hiszen a korábban „népautóként" futtatott márkák sem anyagi, sem jogi' konzekvenciák miatt nem vonhatók ki egyik napról a másikra a forgalomból. Donkáné Verebes Éva KSH Amerikából jött a tanácsadó / Átalakul a Florin Kinek, mit és hogyan? A magyarországi privatizáció - néha egészen szélsőségesen ellentétes minősítésben - mindennapos téma a parlamentben és a hivaalos fórumokon 5DDÚ2V. mint a magánbeszélgetésekben. Foglalkozik e témakörrel a Magyar Gazdasági Kamara is, amely gazdaságpolitikai téziseit ezekben a hetekben a politikai és érdekvédelmi