Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚN. 1. Rabin megoldotta Véget ért az izraeli kormányválság Izraelben vasárnap véget ért a közel egy hónapja kirobbant kormányválság: a kabinet rendkívüli ülésén megállapodás szüle­tett arról, hogy a vallási pártok által bírált Sulamii Aloni oktatási miniszter másik tárca élére kerül, s így a kiválással fenyegetőző ultraortodox Sasz párt bentmarad a kormánykoalícióban. Alonit a Sasz párt vallásellenességgel vádolta, s mivel hiába követelte távozását, a Sasz vezetője, Arié Déri belügyminiszter május elején lemondott tisztségéről. Hosszas egyeztető tárgya­lások után Jichak Rabin kormányfő most végül kisebb kormány­átalakítással oldotta meg az ügyet: Sulamit Aloni oktatási minisz­tert - aki 12 képviselői hellyel rendelkező baloldali Merec párt­hoz tartozik - átteszik a távközlési tárca élére, az oktatási minisz­tériumot a Merec egy másik vezetője, Amon Rubinstein eddigi energetikai miniszter kapja meg, Arié Deri pedig megmarad bel­ügyminiszternek. Az Aloni-ügy bukással fenyegette a kabinetet, hisz Rabin csak 62 képviselő támogatására számíthat a 120 tagú parlamentben, s a hat mandátummal rendelkező Sasz kiválása kisebbségbe kény­szerttette volna a kormányt. Nicu ismét régi formában • Mentőöv Suchoekénak Feloszlott a lengyel pailament Lech Walesa lengyel államfő nem fogadja el Hanna Suchocka miniszterelnök és kormánya lemondását, és feloszlatja a parlamentet. Mint ismeretes, a kormány pénteken vereséget szenvedett a Szolidaritás kezdemé­nyezte bizalmi szavazáson a parlamentben, s ezt követő­en benyújtotta lemondását. Aki ezekben a napokban megfordul Bukarestben a Do­robanti Szálló közelében, vagy a televízió székházánál, az ta­núja lehet annak, amint - akár­csak a régi időkben - egy nyil­vánvalóan őrült krémszínű Mi­tsubisi Coltjában az úttest kö­zepén hol szédületes sebesség­gel száguld, hol lépésben cam­mog, aztán hangos dudálással üldözőbe vesz járókelőket. Mindez a törvény őreinek, a rendőröknek szeme láttára megy végbe, akik jóindulatúan elfordítják a fejüket. A szágul­dó úrvezető pedig nem más, mint Nicu Ceausescu, az 1989­ben kivégzett Nicolae és Elena Ceausescu legidősebb fia. Nicu, aki már a hetvenes években hírhedt volt mértékte­len italozásairól, 1987 óta Sze­ben (Sibiu) körzeti pártveze­tője volt, s az 1989 decemberi forradalom alatt állítólag 90 ember haláláért terheli őt fe­lelősség. Annál érthetetlenebb­• A javaslatot Szerbiában „győzelemnek" minősítették, Horvátország és Bosznia-Her­cegovina szerint ez egy újabb provokáció. Sem Szlovénia, sem Macedónia nem kívánnak semmiféle közös országot „Kis Jugoszláviával", azonban a közös piac létrehozása érdekük lenne. Az ötletnek gazdasági és po­litikai háttere van. Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Hor­vátország gazdaságilag tönkre­mentek, és a harcok folytatása újabb terhet jelent számukra. Ezért szeretnék befejezni a há­borút, de egyikük sem mint vesztes. Szerbia az egész világtól el­szigetelt a szankciók miatt, és emellett még támogatja a hor­vátországi és bosznia-herce­govinai szerbeket, amit aligha tud folytatni. Horvátország nem rendel­kezik területe közel egyhar­madával. A „krajinai" szerbek két részre szakították az orszá­got. így a közlekedés a konti­nentális és a tengerparti részek között majdnem lehetetlen, pe­dig a turizmus hozná a legtöbb pénzt. A megszállt területekre érkezett ENSZ-katonák nem tudták teljesíteni megbízásu­kat, ezért lehetséges, hogy jú­nius 30-án, amikor lejár a man­dátumuk, elhagyják ezeket a területeket. Ekkor, újonnan ki­törhetnek a harcok. A szom­szédai közül csak Magyaror­szággal van jó kapcsolata. „Kis Jugoszláviával" háborúban áll. Bosznia-Hercegovinával is egyre rosszabbak a viszonyok, Olaszországgal és Szlové­niával vitásak a határok (Iszt­ria). Ilyen körülmények között Horvátország érdeke lenne egy nagyobb piac létrehozása. nek találták a románok, hogy az 1989 decemberben letartóz­tatott és később népirtás vád­jával 16 évre elítélt Nicut 1992 novemberben szabadlábra he­lyezték. Akkor azt terjesz­tették, hogy a 41 éves, májrák­ban szenvedő Ceausescu fiú­nak már csak hónapjai vannak hátra. Időközben Nicu betelepedett nagybátyjának, Nicolae Andru­ta Ceaucescunak villájába, ahol nyilvánvalóan ugyanolyan életszínvonalat képes megen­gedni magának, mint a számá­ra „arany időkben". Andruta Ceausescu tábornok, aki meg­tévesztésig hasonlít kivégzett fivérére, az 1989-es véres ese­mények alatt állítólag hét em­bert sajátkezűleg lőtt agyon. Mivel azonban ezt nem tudták rábizonyítani, ezért - ugyan­csak egészségügyi okokból ­1992 februárban kiengedték a börtönből. Tudjman elnök törekszik a Szerbiával való kapcsolatok megújítására, ha elismeri Horvátország függetlenségét. Nem csak az ellenzék, hanem a pártbeli tagok is elutasították elnökük kijelentését. Szerintük „semmilyen közösség Szerbi­ával nem jöhet számításba"... Szlovéniának sem „terem babér". A volt Jugoszlávia köztársaságai közül termékei csak Horvátországban találha­tók, ám magas áruk miatt nem nagyon kapkodnak értük. Egy szlovén férfiöltöny például Magyarországon 18 ezer forin­tért kapható, ami egy horvát dolgozó háromhavi fizetésének felel meg. Jelenleg a legjobb piaca Magyarországon van, de még nem felejtette el az egy­kori jugoszláv piacot. Hiszen, valamikor olcsón vásárolta a szegényebb köztársaságokban a nyersanyagot, majd a kész­terméket küldte főleg Horvát­országba és Szerbiába, akik fi­zetőképesek voltak. Mint Hor­vátországnak, Szlovéniának is nagyon fontos a magyar piac. 1991-ben Magyarország kon­vertibilis devizában lebonyo­lított külkereskedelmi forgal­• Azt követően, hogy Lech Walesa lengyel államfő a kormány rendkívüli ülésén összesen öt percre megjelent, és hivatalosan közölte döntését Hanna Suchocka miniszterel­nökkel, Varsóban ismét felgyorsultak az események. Mivel a kormányfő döntésé­től függ, mikor jelenik meg az a hivatalos közlöny, amelynek dátumával érvénybe lép a par­lamentet feloszlató elnöki ren­delet, ismét bizonytalan hely­zet alakult ki, legalábbis ami az időpontokat illeti. Jan Ma­ria Rokita, a minisztertanács hivatalának vezetője úgy nyi­latkozott, hogy nem lenne sze­rencsés, ha a hivatalos közlöny túl hamar jelenne meg, nem hagyva időt a szejmnek azon törvények elfogadására, ame­lyekre a választásokig tartó át­meneti időszakban nagy szük­sége lenne az államnak. A parlament mindenesetre valóságos rohammunkában kezdett hozzá azoknak a tör­vényjavaslatoknak az elfoga­dásához, amelyek erre megfe­lelően elő voltak készítve. A legfontosabb, hogy megszavaz­ták az új választójogi törvényt, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a többségi elv alapján a következő parlament már sta­bilabb legyen, s ne 29, hanem ma Szlovéniával 53,7, Horvát­országgal 80,2 millió dollár ex­port volt, ugyanekkor az im­port Szlovéniával 37,0, Hor­vátországgal 36,0 millió dollár volt. 1992-ben növekedett a forgalom. Az export Szlové­niával 144,4, Horvátországgal 102,7 millió dollár volt, az import pedig Szlovéniával 67,5, Horvátországgal 42,0 millió dollár volt. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben a két évben, Horvátország háború­ban állt, illetve, hogy területé­nek egyharmada megszállás alatt van. A volt Jugoszlávia két leg­gazdagabb köztársasága vá­gyik újabb piacokra, így gaz­dasági szempontból egy közös piac létrehozása számukra (mint Szerbia-Montenegro szá­mára is) előnyt jelent. Szerbia és Görögország közé zárt Ma­cedóniának is a közös piac megélhetési lehetőséget nyúj­tana, mivel sokan úgy vélik, hogy ez az ország nem képes önállóan létezni. Bosznia-Her­cegovina gazdaságának is jót tenne a közös piac. Politikai szempontból is tá­maszt követeléseket a terv a csak 6-8 párt képviselői kerül­jenek be az alsóházba. A kormány még két kéréssel fordult a szejmhez: az első, hogy járuljon hozzá a gazdaság és az államigazgatás törvény­erejű rendeletekkel való kor­mányzásához, a másik, hogy tegye lehetővé .a hozzáadott­érték-adó (áfa) július 5-ére ter­vezett bevezetésének elhalasz­tását. A halasztás célja elkerül­ni, hogy az áfa bevezetése a választási kampány elemévé válhasson. Ami a választásokat illeti, azokat a parlament feloszlatá­sát követően leghamarabb há­rom hónap múlva, de legké­sőbb négy hónapon belül kell megtartani. Lech Walesa nem írta alá a szejm által jóváhagyott nyug­háború résztvevőivel szemben. E terv szerint, Szerbiának el kellene ismernie az önállóan született országok függetlensé­gét, határaikkal, ami azt jelenti, hogy le kellene mondania a Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban kikiáltott „köztársaságokról". Vajdaság­ban a magyar többség lakta ré­szeknek, Szandzsákon a mu­zulmán többségű területeknek és Koszovón az albánoknak autonómiát kellene adnia. Min­dezért megszüntetnék az elle­nük bevezetett szankciókat és befogadnák őket a nemzetközi szervezetekbe. A Szerbián kívül élő szerbek autonómiát kapnak Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában a többség lakta területeken önál­ló hatáskörrel rendelkeznek, így Szerbia (Milosevic) „meg­védené a szerb népet a muzul­mánoktól és horvátoktól". Horvátország visszakapná a megszállt területeit, de auto­nómiát kellene adnia olyan ré­szeknek is, amelyekben a szer­bek nem élnek többségben. Ezeken a területeken Szerbiá­nak maradna a befolyása. Bosznia-Hercegovinában díjtörvényt sem. Az elnök a szó szoros értelmében az utolsó pillanatig várt a döntéssel - va­sárnap éjfél előtt juttatta el döntését a szejm marsalljához, percekkel az előtt, hogy lejárt az alkotmányban megjelölt harmincnapos határidő. Számítások szerint az új nyugdíjtörvény, amely vissza­állította volna a számos terü­letre kiterjedő szakmai kedvez­ményeket, 21 ezer milliárd zlotys többletkiadásra kénysze­rítette volna a kormányt, amely pedig a bukást is inkább vál­lalta, mint hogy a tanárok és az orvosok sztrájkkal követelt, 4 billiós fizetésemelést megad­ja. A kormány „makacsságá­nak" oka egyszerű - nincs pénz. Az IMF-el egyeztetett, 81 billiós idei költségvetési hi­• Szigorodnak a Kanadába történő bevándorlás feltételei, de az intézkedés nem érinti a menedékkérőket és a család­egyesítés keretében betelepü­lőket - jelentette az AP. A va­lamikor a nyáron életbe lépő új szabályozás csökkenti az ala­csony iskolázottságú és jól sem angolul, sem franciául nem be­szélő pályázók esélyeit azok körében, akik egy pontrendszer alapján próbálnak letelepedési engedélyhez jutni. Az intézkedés bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy a szigorítások épp azon szegé­nyebb és iskolázatlanabb em­berek elől zárják el a beván­dorlás lehetőségét, akik a leg­három - majdnem önálló ­rész születne. A szerb és hor­vát kantonokban az anyaorszá­goknak nagy befolyása lenne, amíg a muzulmán rész az isz­lám világ segítségére számít­hatna. A két szemben álló állam el­nöke (Tudjman és Milosevic) ilyen terv elfogadásával komp­romisszumot köthetne, és a vé­gén „békepolitikusok" lehetné­nek, mivel megszűnhetnének a további vérontások. A közös piac kialakításával helyrehoz­hatnák a lerombolt gazdaságu­kat, megállíthatnák a fenyegető szociális válságot államaikban, és a politikai színpadról letö­ány túllépése sok milliárd dol­láros veszteséget okozna, a fe­dezet nélküli pénznyomtatás pedig újraindítaná, a súlyos ál­dozatok árán megfékezett hi­perinflációt. Walesa döntése nem csupán gazdasági jelentőségű. Adu volt ez az elnök kezében az utóbbi hetek politikai játszmái­ban, ugyanis, ha aláírja a do­kumentumot, azzal lehetetlen helyzetbe hozhatta volna az új kormányt - ha sikerült volna ilyet létrehoznia a liberálisok ellen lázadó parlamentnek. Az aláírás megtagadása mentőöv Hanna Suchocka kormány­programjának, s egyúttal kiál­lás a liberális piacgazdaság mellett. Lapzártakor érkezett: Hétfőn este megjelent a lengyel hivatalos közlöny, a Monitor Polski azon száma, amely tartalmazza Lech Wa­lesa államfő rendeletét a par­lament feloszlatásáról, vagyis e naptól lépett hatályba a rendelet, s ezzel befejezte munkáját a parlament. • Bevándorlás Kanada válogat inkább profitálhatnának egy olyan jómódú társadalomba való bevándorlástól, mint ami­lyen Kanada. „A kormány olyanok bevándorlását támo­gatja, akik hozzá tudnak járulni a társadalmunkhoz és gazda­sági jólétünkhöz" - ismerte el Bemard Valcourt bevándorlási és foglalkoztatási miniszter. Kanada idén negyedmillió bevándorlót kíván befogadni. rölhetnék a szélsőségeseiket, akik ezt a javaslatot határozot­tan elutasítják. Hiszen - érveik szerint - a sok fiatal áldozat „a szerb országok egyesüléséért", „ illetve az „önálló Horvátor­szágért" estek el, most pedig a politikusok össze akarnak hozni „olyan valamit, ami lehetetlen". A kártyák tehát az asztalon vannak, leborítva. Az esetleges közös piac létrehozása megerő­sítheti a két állam vezetőjét, de politikai halálukat is hozhatja, ha a szélsőségesek erősebbek lesznek. Haka László-Szondi Ildikó Reguli, a „Tuplak király Egy 42 éves szlovák férfi megőrizte bajnoki címét a Cseh Köztársaság „dupla kor­só" sörivó versenyén. Juraj Re­guli, mint a Mladá Eronta Dnes jelentette, 4,89 másodperc alatt öntött le a torkán egy liter sört. Reguli már tavaly is megnyerte ezt a versenyt, akkor még a Csehszlovák Köztársaságban. Most azonban megtartotta a bajnoki címet a Cseh Köztársa­ságban is, Csehország és Szlo­vákia kettéválása után. Reguli 54 versenyzőt győ­zött le, hogy megnyerje a „Tuplak király" címet. „Tup­lak„-nak nevezik Csehország­ban a dupla korsó sört. A baj­nok azonban messze elmaradt a világrekordtól, amelynek tu­lajdonosa 1,7 másodperc alatt iszik meg egy dupla korsóval. A csehek vigasztalódhatnak: a női „tüplak" koronát a 40 éves Zuzana Kdoulska nyerte, aki a csehországi Klasterec la­kója. Neki 33,61 másodperce volt szüksége egy liter sör elfogyasztásához. Lesz-e megint Jugoszlávia? A volt Jugoszláviában zajló háborút alig­ha tudja bárki is manapság megállítani. Az európai politikusok tehetetlenül szemlélik az ottani eseményeket, a háborúban szenve­dő népért semmi fontosat nem tett Clinton elnök kormánya sem, annak ellenére, hogy a választási kampány folyamán sokat ígért. Igy napról napra újabb ötletek születnek a megoldhatatlan helyzet helyreállítására. Egy elképzelés, amely szerint Jugoszlávia újraszülethetne, nagy vihart kavart a volt föderáció tagállamaiban. Igaz, senki sem feltételezi, hogy a háborúba keveredett né­pek újból közös országban képesek élni, de valamiféle „független államok közösségét", vagy közös piac létrehozását a Nyugat na­gyon is valószínűnek tart. Hasonlóan nyilat­kozott több nyugati politikus, köztük Dávid Ötven, a volt Jugoszláviáról szóló békekon­ferencia egyik társelnöke. A

Next

/
Thumbnails
Contents