Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám

PÉNTEK, 1993. MÁJ. 7. Keresik az 56-os sortüzek bizonyítékait A Legfőbb Ügyészség felhívása BELÜGYEINK 3 A Legfőbb Ügyészség az alábbi felhívás közzétételére kérte a távirati irodát csütörtökön. „A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése, illetve az azt követő megtorlás során történt sortüzek miatt ténymegállapító vizsgálatot rendelt el. A Legfőbb Ügyészség felkéri mindazon személyeket, akik a sortüzek előzményeivel, azok elkövetésével, illetőleg következményeivel kapcsolatban bármilyen hitelt érdemlő bizonyítékkal, ismerettel avagy ilyen bizonyítékok hollétéről megbízható adatokkal rendelkeznek: írásban, vagy meghallgatásuk végett személyesen jelentkezzenek a kijelölt ügyészi szerveknél, illetve a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyészségen. A már feltárt adatok arra engednek következtetni, hogy a meghatározott időszakban a felsoroltakon túl egyéb időpontokban és más helységekben, illetve helyszíneken is voltak tragikus következményekkel járó sortüzek. Ezért a Legfőbb Ügyészség kéri azok jelentkezését is, akik esetleges további sortüzekről megbízható adatokkal, bizonyítékokkal rendelkeznek. A ténymegállapító vizsgálatot a következő ügyészi szervek végzik: A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal (1027 Budapest, Fő utca 70-78.) vizsgálja az 1956. október 25-én Budapest V., Kossuth téren; 1956. október 30-án és 31-én Budapest, VIII., Köztársaság téren; az 1956. november 7-én a hűvösvölgyi Katonai Akadémiánál; 1956. december 6-án és 7én Tatabányán, valamint 1957. január 19-én Budapesten, Csepelen történt sortüzeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség (3525 Miskolc, Dózsa György út 57.) vizsgálja az 1956. október 26-án és december 10-én történt sortüzeket. A Heves Megyei Főügyészség (3301 Eger, Barkóczy út 1.) vizsgálja az 1956. december 10-én, 11-én és 12-én leadott sortüzeket. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség (4001 Debrecen, Széchenyi út 9.) vizsgálja az 1956. október 23-án Debrecenben történt sortüzet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség (9002 Győr, Szent István út 6.) vizsgálja az 1956. október 25-én Győrött leadott sortüzet. A Zala Megyei Főügyészség (8901 Zalaegerszeg, Várkör 2.) vizsgálja az 1956. október 26án Zalaegerszegen és az 1956. október 26-án Nagykanizsán történt sortüzet. A Budapesti Katonai Ügyészség (1027 Budapest, Fő utca 70-78.) vizsgálja az 1956. október 23-án Budapesten, a Kossuth Tüzér Tiszti Iskolánál, az 1956. október 24-én Budapesten, az V., Néphadsereg téren, és az 1956. október 26án Esztergomban és Bajban leadott sortüzeket. A Szegedi Katonai Ügyészség (6701 Szeged, Széchenyi tér 4.) vizsgálja az 1956. október 26-án Szegeden történt sortüzet. A Kaposvári Katonai Ügyészség (7402 Kaposvár, Baross Gábor út 1.) vizsgálja az 1956. október 27-én Berzencén történt sortüzet." Új kormányrendelet Ingázók költségtérítése - Üj rendeletet alkotott a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítéséről - jelentette be egyebek között tegnap Juhász Judit szóvivő a csütörtöki kormányülésről szóló tájékoztatón. A rendelet valamennyi munkavállalóra nézve egységesen határozza meg, hogy a munkáltató milyen térítést köteles fizetni a közigazgatási határon kívülről munkába járó dolgozónak. Az új szabályok továbbra is a napi vagy a munkarendtől függő gyakoriságú odavisszautazáshoz, valamint a hétvégi hazautazáshoz biztosítják a térítést. Annak mértéke a bérlet, illetve a menetjegy árának 86 százaléka a vasúton, illetve 80 százaléka az autóbuszon utazók esetében. Amenynyiben a dolgozó nem tud tömegközlekedési eszközt igénybe venni a munkába járáshoz például mert nincs ilyen összeköttetés az otthona és munkahelye között, vagy munkaidőbeosztása, illetőleg mozgáskorlátozottsága miatt - akkor a költségtérítés a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott módon történik, tehát a saját gépjárművel való munkába járás címén költségként elszámolható összeggel azonos, vagyis 2 forint kilométerenként. - A rendelet csak a kötelező költségtérítést szabályozza - tette hozzá a szóvivő - a munkáltatók ennél nagyobb térítést is fizethetnek. • Emberölés kísérletének gyanúja miatt indított eljárást Budapesten a VI-VII. kerületi rendőrkapitányság a büntetett előéletű Németh Attila Zoltán és az ugyancsak büntetett Nagy Gusztáv Attila ellen. A két fiatalember Németh Dohány utcai lakásán együtt italozott május 5-én délelőtt 11 óra körül B. Gyulával, majd szóváltásba keveredtek. Elvették B. Gyula 150 foaz V. emeletről rintját, majd az embert kidobták az V. emelet ablakából. B. Gyula azonban óriási szerencséjére egy parkoló teherautó ponyvájára zuhant és így súlyos sérülésekkel megúszta az esetet. • Mórahalmi „falugyűlés" Mi legyen a Mécses-tanyával? A mórahalmi önkormányzat levélben kereste meg a helyi lakosokat. Ebben tájékoztatja őket arról, hogy a Magyar Börtönpasztorációs Társaság a településen megvásárolt egy tanyát, ahol börtönből szabadult embereknek kíván farmot kialakítani. A társaság programjáról, elképzeléseiről a levél hátoldalán szerezhetnek bővebb információkat. Az ügy nagy port vert fel, miként arról a héten riportunkban is beszámoltunk. A városatyák fontolgatják, milyen lépéseket tegyenek a jövőben. A kollektív bölcsességből is szeretnének meríteni, ezért vasárnap délután 3 órára lakossági fórumot hirdettek meg. A „falugyűlésnek" az Erkel Ferenc Művelődési Ház ad otthont. í I em tudom, kinek a fejéből pattant ki ez az őrültség... LkJ - kezdte címoldalán a balul sikerült Renault-túra tudósítását az egyik fővárosi napilap. Igaza van, bár az ötlet már korábban ismert volt, s a megelőző napok bármelyikén leírhatta volna ugyanezt a mondatot - a szerkesztő. Nem véletlenül említem ilyen hangsúlyosan a szerkesztőt, hiszen az újságíró, aki maga is részt vett a túrán, és a belső oldalon úgy fogalmaz a tanulságok levonásánál, hogy „nekünk, versenyzőknek..." - sokkal visszafogottabb a jelzők használatánál. Ami nem is csoda, hiszen ő már csak utólag lehet okos, ami nem igazán meggyőző. S ha már a sajtónál tartunk, feltűnő volt, milyen különböző módon - terjedelem, hangvétel stb. - kezelte az eseményt az elektronikus és a nyomtatott, a fővárosi és a vidéki sajtó. Valahol ugyanis mindenki asszisztált, s máig sem nyilatkozott például érdemben az ORFK. Érthetően kevés szó esett arról, ami jó volt ezen a csonka hétvégén. Például a kisvárosok közönsége. Martfűn, Csongrádon tényleg örültek a versenyzőknek a gyerekek, hiszen futószalagon érkeztek a híres emberek. Ezt megelőzően körülbelül három autogramot adtam életemben, most mindkét városban több tucat sárga Renault papírzászlót nyomtak az orrom alá. Olyan tolongás közepette, hogy nem győztem elhitetni a gyűjtögető apróságokkal: addig nem indul tovább a kocsi, míg egyetlen zászló is alálratlan. Talán ebből a sietségből következtettem arra, hogy nem mindenki volt ilyen türelmes. A sietség egyébként is rányomta bélyegét az eseményre, több állomáson is rámcsodálkoztak - bár látszott, értékelik -, hogy nem futva tettem meg az utat a kocsi és a pecsételő asztal között. j~T7 olt ennek a túrának az emberek mellett egy másik fő—/ szereplője: az autó. Az új Renault 19-es. Ebben volt a legkevesebb hiba, nyugodtan tűrte, hogy a Budapest határán ütközésig nyomott gázpedált Gyöngyösig moccanni sem engedjem. Talán a fék egy kicsit lehetne jobb, de ennél sokkal több múlik, múlt a pedált kezelő embereken. • Robbanóanyaggal, robbantószerrel, valamint lőszerrel való visszaélés, üzletszerűen, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett vámorgazdaság és a devizagazdálkodás megsértésének bűntette alapos gyanúja miatt a Debreceni VáSzűrös Iván ellen rosi Ügyészség vádat emelt Szűrös Iván debreceni lakos ellen. A mezőgazdaság belerokkant a cipekedésbe • Az FM-nek sincsenek illúziói Az ország azon öt helyszínének egyike Szeged volt, ahol Medgyasszay László politikai államtitkár és munkatársai agrárfórumot tartottak. A megyei önkormányzat nagytermében tegnap lezajlott teltházas előadás legfőbb érdeme az volt, hogy egy csokorba kötötte az ágazattal kapcsolatos összes aktuális kérdést. A politikus szerint szükség van arra, hogy e szektor is folyamatosan hallassa hangját. A társadalomnak meg kell értenie, hogy a mezőgazdaság nem bírja tovább cipelni azokat a terheket, melyeket tíz év alatt ráraktak. Az államtitkár ma sem talál kivetnivalót abban, ahogy az adott politkai erőviszonyok közepette '90-től az új hatalom nekilátott a földtulajdon rendezésének, s a szövetkezetek átalakításának. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulásának folyamán hibák is becsúsztak. így például a kárpótlás lassúsága, s az élelmiszeripar némiképp átgondolt privatizációja. Ütóbbiban fordulatot ígért, s talán a vagyonügynökség a gyakorlatban is bizonyítani fogja, hogy nem csak a bevétel lesz a fontos, hanem a további termelés, termeltetés ösztönzése. Medgyasszay László előtt sem ismeretlen az a vélemény, hogy ez a kormány 2-3 év alatt többet rontott a mezőgazdaságon, mint a kommunisták 40 év alatt. Szerinte e vádak megfogalmazói elfelejtik, nem szándék kérdése az, hogy a fizetőképes keleti piacaink eltűntek, s ráadásul a belső élelmiszerfogyasztás is közel harmadával esett vissza. A termelés szabályozása érdekében a rendtartási törvény kereteit kell tartalommal kitölteni. A termelőkön a sor, hogy Válaszok a „7 kérdésre"? olyan terméktanácsokat alakítsanak ki, melyek pontos és hiteles információkkal helyes irányba terelhetik az ágazatban hozott intézkedéseket. A termelés finanszírozása a piaccal azonos nagyságrendű problémahalmaz, melynek kiindulópontja a világpiaci áron beszerzett eszközök és anyagok, valamint annak 3540 százalékán felvásárolt termékek ellentmondása. Elkerülhetetlen lesz a felvásárlási árakat az inflációt meghaladóan emelni. Az érdekérvényesítés csak akkor lehet sikeres, ha a paraszt, a vállalkozó, az agrárértelmiségi a minisztériumot partnernek, s nem ellenfélnek tekinti. A lapunkban is megjelent agrárkamarai „7 kérdés" konkrét megválaszolására nem vállalkozott az államtitkár. Az általános megfogalmazás ismét deklarálta az együttműködési készséget. Röpke közgyűlés az agrárkamaránál Csütörtökön reggel előbb 8-kor, majd fél 9-kor két egymás utáni közgyűlésftartott a Csongrád Megyei Agrárkamara. Az első nem volt határozatképes, ezért nagyon rövid ideig tartott. De a második közgyűlésen sem húzták az időt a résztvevők: a mezőgazdaság nehéz helyzetét mindannyian jól ismerték - szenvedő alanyai az ágazat válságának - , így nem volt szükség arra, hogy egymásnak panaszkodjanak. A Csongrád Megyei Agrárkamarának jelenleg 73 jogi személy és 108 egyéni gazdálkodó a tagja. A fórumon - amelyen dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatója is részt vett - Bagi Adám ügyvezető igazgató elmondta: a megye gazdálkodói a padlóra kerültek. A mezőgazdaság vesztesége az 1991es 1 milliárd 26 millió forintról szinte a duplájára, 1 milliárd 844 millióra nőtt. Miközben a teljes feldolgozóipar vagy felszámolás alá, vagy csődhelyzetbe került. A közvélemény sajnálata és szimpátiája az ágazat felé fordult, ez azonban kevés - mondta Bagi Ádám. A kormány és az FM részéről átgondolt irányításra lenne szükség. S arra, hogy partnernek tekintse az agrárkamarát, amely konkrét válságkezelési programmal rendelkezik. Nehezen csillapodnak az indulatok. (Fotó: Nagy László) A lecke fel van adva Szerdahelyi Péter főosztályvezető elismerte a gazdálkodók jogát arra, hogy a politika és gazdaság sikerességét abban mérje le, neki van-e pénze. A közgazdász szerint '93-ban kissé javultak a gazdálkodás feltételei. Az EK élőállatra és állati termékek bevitelére elrendelt embargója sajnos, már most jelentős összeget felemészt a piacszabályozásra szánt közpénzből. Úgy tűnik, hogy még közel 10 milliárd forintnyi hitelfelvételre lenne szüksége az ágazatnak. A rossz jövedelmezőségi kilátások, valamint a bankok tartózkodása miatt ebből hibádzani fog. A tárca pénzügyileg eddig nem alátámasztott szándéka a földadó megszüntetése, az ügyleti finanszírozás kiteijesztése az állattenyésztésre, s tíz kiválasztott élelmiszeripri, zömében húsipari vállalat állami megsegítése. A minisztérium szerint az állatlétszám lecsökkent szintje szinkronban van a piaci lehetőségekkel. Az agrárolló 1952 óta most a legnagyobb mértékű. Magasabb fogyasztói árakkal mindez csak akkor korrigálható, ha a gazdaság általános helyzetének javulása a jövedelmekben is megnyilvánul. Az önkritikus beismerések elhangzottak, egy-két megjegyzéstől eltekintve érezhetően a jószándék dominált. Ennek tükrében sajnálhatjuk igazán, hogy csak a magunk kárán tanulva és araszolva sikerült eljutni eddig a pontig. Az agrárkamara kritikus kérdései is jelzik azt a feszültséget, amely ma még a megfogalmazott szándékok és a mindennapok valósága között húzódik. T. Sz. I.