Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 6. KEREKASZTAL 9 • A kérdés: a táppénzek és a nyugdíjak kezelése államigazgatási feladat marad vagy a járulékfizetők önkormányzatainak joga lesz? m A tét: az egészségügyi ellátás minősége ás nyugdíjaséveink biztonsága • A válasz: hét szakszervezeti szövetség véleménye A polgár joga legyen: a biztonság • Mi a tétje a társadalombiztosítási önkormányzati választásoknak? A szakszervezetek mit mondanak nekünk, választópolgároknak: miért menjünk el május 21-én szavazni? T. J. (MSZOSZ): - Óriási a tét: 600 millárd forint befizetett járulék felhasználásról és 300 milliárdnyi vagyon sorsáról kell majd döntenie a most megválasztandó önkormányzatoknak. Ez a választás választ ad a kérdésre: e társadalmat meg tudják-e mozgatni a szakszervezetek, meg tudjáke értetni az emberekkel, hogy saját érdekükben el kell menni szavazni. Mert miről is van szó? A társadalombiztosítás 60 éve állami felügyelet alatt működik, de most itt az idő, hogy a járulékot fizetők saját kezünkbe vegyék a táppénzek és a nyugdíjak kezelését. Ez a szakszervezeti konföderációk közös célja annak ellenére, hogy ez a választás megméri a különböző tömörülések támogatottságát is. K. O. (Autonóm): - E választás példázhatja, hogy saját érdekünkben mennyire tudunk élni a demokratikus játékszabályokkal. G. Gy. (ÉSZT): - És esély arra, hogy a társadalombiztosítás ügyeit maguk a biztosítottak vegyék kezükbe. A nyugdíjasok, a munkavállalók, a munkanélküliek most megmutathatják erejüket. így az érdekvédelmi szervezetek is bizonyíthatják, rájuk szükség van, a szakszervezetek mögött tömegek sorakoznak. • E célok a választópolgárok szempontjából is mozgósító erejűek? J. R. (SZÉF): - Számukra jelzés értékű lehet, hogy mi, heten egy asztal köré ülünk, hogy nem külön-külön, hanem együtt mondjuk, mit akarunk. Csongrád megyében elértük, hogy nem egymás ellen harcolunk, hanem megpróbáljuk, az egész társadalom érdekében, sikerre vinni ezt a választást. A rétegérdekek később úgyis megfogalmazódnak és érvényrejutnak. • A felnőtt lakosság hány százalékát tekinthetjük szervezett munkavállalónak? Azaz a különböző szakszervezeti tömörülések mennyire fedik le e társadalmat? T. J. (MSZOSZ): - Felmérésünk szerint az ország 7,5 millió választópolgára közül körülbelül 3 millió tagja valamelyik szakszervezeti •tömörülésnek. Megyénkben a parlamenti választások idején 380 ezer választópolgár szavazatára számítottak. A szakszervezeti tagok száma nem éri el a választásra jogosultak 50 százalékát. • Mit jelent az, miért fontos, hogy a társadalombiztosítást önkormányzatok irányítsák? F. I. (Munkástanácsok): A demokráciában a polgár alapvető joga, hogy az általa a közösségnek befizetett összeg sorsáról, felhasználásáról dönthessen. Ez nem biztosító társaság, amely csak a gazdagok és egészségesek „támasza". Magyarországon nekünk a tisztességes járulékfizetést jelentő és tisztességes alapellátást biztosító nyugat-európai modellt kell megvalósítanunk. Az állampolgárok nem mehetnek el a május 21-én adódó lehetőség mellett, amikor maguk jelölhetik meg, kire bízzák az egészségügyi- és nyugdíjellátásuk jövőjét. A társadalombiztosítás mindig is a szakszervezetek ügye volt, de azt a A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Fodor Imre (Munkástanácsok), Keresztes Ottó (Autonóm), Németh Miklós (Szolidaritás), Tóth József (MSZOSZ), Saághy Ottó (Liga), Jachinek Rudolf (SZÉF), Garab Győző (ÉSZT). (Fotó: Somogyi Károlyné) A társadalombiztosítási önkormányzatok választására hívnak minket, polgárokat május 21-én, pénteken. Ha minden negyedik választásra jogosult polgár leadja voksát valamelyik szakszervezeti szövetség jelöltlistájára, akkor legkésőbb június 21-én megalakul az egészség- és nyugdíjbiztosítás 60-60 fős önkormányzata, ezzel újjáéled egy százkét éves testület. Ha ennél kevesebben járulunk a szavazóurnához, akkor marad a pillanatnyi helyzet, azaz a pártok és társadalmi szervezetek képviselőiből álló, döntési joggal nem rendelkező felügyelő bizottságok tartják szemmel e kasszát, s 1994-ig ismét kiírják a választást. E választás értelméről, a tb-önkormányzatok jogairól és feladatairól a pártok képviselőit már megszólaltattuk lapunkban. Most a megyénkben föllelhető szakszervezeti szövetségek tisztségviselőit kértük, üljenek egy asztal köré. s mondják el, miért járuljunk a szavazóurnákhoz azon a május 21-i, pénteki munkanapon, mit várhatunk az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatoktól. Kilenc szakszervezeti, illetve érdekvédelmi szövetség jelezte a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon való részvételi szándékát, de a törvény szabta föltéteteleknek csak hat tömörülés felelt meg. Hét, a megyénkben magáról eddig is életjelt adó tömörülés képviselőjét ültettük egy asztal köré. A beszélgetés résztvevői: Keresztes Ottó. az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonóm) megyei koordinátora; Garab Győző, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) megyei szervezetének elnöke; Saághy Ottó, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) egyik tagszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megyei vezetője; Tóth József, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) megyei képviseletének vezetője; Fodor Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) megyei elnöke; Jachinek Rudolf, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) szóvivője; továbbá Németh Miklós, aki a választásokból kizárt egyik tömörülés, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség (Szolidaritás) egyik tagszervezete, a Tisza Volánnál működő alapszervezet ügyvivője. kommunista hatalom államosította. - A kötelező betegbiztosítás bevezetéséről 1891-ben, Baross Gábor miniszter javaslata alapján döntött az országgyűlés. Ennek igazgatására akkor önkormányzat alakult, melynek egyharmadrészét a munkáltatók, kétharmadrészét a munkavállalók alkották. A balesetbiztosítást 1907-ben vezették be. Az önkormányzatban fele-fele arányban képviseltették magukat a munkaadók és a munkavállalók. Később az állam is belépett az önkormányzatok testületeibe, mivel törvényes garanciát vállalt a biztosítók működésére. A nyugdíjbiztosítás rendszere a két világháború között alakult ki. Ezeken kívül különböző ágazati nyugdíj- és betegpénztárak is működtek... Ami ezekből a háború után megmaradt, azt államosították. Mi lesz a most megválasztandó társadalombiztosítási önkormányzatok dolga és joga? K. O. (Autonóm): - E választásokkal a képviselők megkapják azt a jogot, amivel ma nem rendelkezik a társadalombiztosítást felügyelő bizottság: a tulajdonosi jogokat. S. O. (Liga): - A társadalombiztosítási járulékokból befolyt hatalmas összeggel ennek az önkormányzatnak gazdálkodnia kell. F. I. (Munkástanácsok): Minden szakszervezeti konföderáció alapelve, hogy ezt a pénzt a munkavállalók érdekében használják fel. G. Gy. (ÉSZT): - Ne feledjük: abszolút értékeben kevés a pénz, de relatív értelemben iszonyatos a pazarlás. Ezt egy önkormányzat meg tudja akadályozni. A szakszervezetek indítanak jelölteket, azaz tagjaikon és szervezeteiken keresztül közvetlenül számon tudják kérni az ott képviselteket. A Parlamentnél ez négyévenként lehetséges, de itt minden egyes döntés azonnal számonkérhető. N. M. (Szolidaritás): - Ha szavazástól távol marad a munkás, akkor fennáll a veszélye, hogy tovább ront helyzetén. Hiszen 40-45 évig levonták tőlünk a járulékot, most meg vagy kapunk nyugdíjat vagy nem. T. J. (MSZOSZ): - A társadalombiztosítási irányítás a biztosítási alapok szerint elkülönül nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzatra. Ezek élén a biztosításra jogosultak által választott képviselőkből, illetve a munkáltatók érdekképviseleteinek delegáltjaiból összetevődő 60-60 fős közgyűlés áll. A négy évre választott tb-önkormányzatokba a szakszervezetek a munkavállalók minden rétegéből szakértőket delegálnak. A két önkormányzat alakítja ki területi, helyi szervezetit. A biztosítottak számára előnyt jelent, hogy a jogorvoslat lehetőségét megkapja az önkormányzat, azaz nem ugyanaz bírálja el a hibát, aki a jogszbályt hozta. • Milyen változásokra számíthatunk, ha ezen önkormányzatok létrejönnek, s dolgozni kezdenek? G. Gy. (ÉSZT): - A szakszervezeti választott képviselők olyan csomagterveket is kidolgozhatnak, mely nem csak a meglévő vagyonnal való gazdálkodást érinti, hanem a befolyó járulék összmennyiségének növelését célozzák. Tehát a szakszervezetek aktív részesei lesznek ezen ellenőrző funkcióknak. K. O. (Autonóm): - E testületek felállását követően ütőkártya kerül az önkormányzatok kezébe: a Parlament elé nem kerülhet olyan társadalombiztosítási téma, melyet az önkormányzat nem véleményez, amellyel nem ért egyet. E testületekben képviselettel rendelkező konföderációk célkitűzései között persze vannak és lesznek különbségek. Az Autonómok első helyre teszik a nyugdíjak rendezésének ügyét. Álláspontunk szerint törvényben kellene garantálni a nyugdíjhoz való jogot, aminek összegét csakis a szolgálatban eltöltött idő és a befizetett járulék nagysága befolyásolhatja. Az államnak kötelezettségeket kellene vállalnia. Például szabályozni kellene a nyugdíjemelések időpontját, aminek nagyságát a nominálbérek százalékában kellene meghatározni. S. O. (Liga): - Minden állampolgár biztonságérzetének megteremtése, ez az önkormányzatok feladata. Az esélyegyenlőség biztosítása a cél, ezért a szociális hálót sűrűbbre kell szőni. J. R. (SZÉF): - Azért ne ringassuk magunkat és a polgárokat csalóka hitekbe. Attól, hogy a társadalombiztosítási választások eredményesek lesznek, egyszerre és rögtön nem fog alapvetően változni a helyzet. Erre utal az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése is: ha továbbra is állami kezelésben marad a társadalombiztosítás, akkor a polgár annak néz elébe, hogy az általa befizetett járulék nagyságától függetlenül a nyugdíjas korában visszakapott jövedelem egyre csökkenhet, mert a Parlament az ország nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással egyre olvasztja ezeket az öszszegeket. Tehát azért is fontos a tb-önkormányzatok megválasztása, hogy függetleníteni lehessen az ország anyagi állapotától a társadalombiztosítás helyzetét. Az is nyilvánvaló a választók szempontjából, hogy a nyugdíjrendszer reformra szorul. Az ország lakossága elégedetlen a nők nyugdíjkorhatárának emelésével. Tehát ennek az új önkormányzatnak feladata lesz, hogy vizsgálja meg ezt a problémakört. Arra is gondolni kell, hogy a most befizetett összegek kamatait mások fölözik le. Ha lesz a társadalombiztosításnak saját bankja, akkor a befizetett járulék és kamatjövedelem ott jelenik meg, azaz felosztható vagy tőkésíthető lesz. Aztán az is jogos igény, hogy ne teljen el három hónap a nyugdíjelőleg és az első nyugdíj kifizetése között. Ebben például gyorsan lehet a választók által is érzékelhető eredményt elérni. N. M. (Szolidaritás): - A nyugdíjkorhatár emelését a sok-sok munkanélküli miatt is felül kellene vizsgálni. Tarthatatlan helyzet, hogy most az öregebbek betegen is dolgoznak, a fiatalok pedig munkára várnak. T. J. (MSZOSZ): - Az önkormányzatoktól várom a kiszámíthatóságot, hogy hoszszabb távra tudjunk tervezni a nyugdíjbavonuláskor. A nyugdíjkorhatárok emelésekor az ország lakosságának egészségi állapotával is számolni kelle. Várom, hogy olyan üzeleti kapcsolatokat építsen ki az önkormányzat, hogy a járulékot fizetők számára olcsóbb kötszert, gyógyszert adjanak. Az új vállalkozások és nagyüzemek nem fordítanak gondot a munkahelyek biztonságára, az egészségmegelőzésre, ezért várom az önkormányzatoktól a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését. Azt várom, hogy az egészségügyi ellátásban valamennyi szükséges szolgáltatáshoz ingyen jussanak a biztosítottak, s a betegség vagy baleset ne a család anyagi csődjével legyen az6nos. Aztán: a biztosítottak is részesüljenek kárpótlásban, kapják vissza a kiegyensúlyozott ellátáshoz szükséges vagyont. • Az országgyűlési és az önkormányzati képviselő választások idején a kampányáról rossz emlékeket őrzünk. Milyen lesz a társadalombiztosítási választásra felkészítő szakszervezeti kampány jellege? F. I. (Munkástanácsok): A választási etikai kódexhez tartjuk mindannyian magunkat: nem egymás ellen indulunk a választáson, minden szakszervezet a maga módján próbálja megismertetni céljait és jelöltjeit. J. R. (SZÉF): - Szerintem mindent eldönt az, hogy a nyugdíjasok hány százaléka mozdul meg. A nyugdíjasok még nem döbbentek rá erejükre, pedig minden országos választáson a mérleg nyelvének szerepét játszhatják. T. J. (MSZOSZ): - Csak pozitív kampányt folytatunk miközben arra agitálunk, hogy minél többen menjenek el szavazni, hiszen a szülési segélytől kezdve a temetési segélyig egyszer mindenkit érint a társadalombiztosítás helyzete. Ha sikeres lesz a választás. ha a társadalombiztosítás szekerét egy irányba toljuk, akkor meggyőződésem: a munkavállalók. a nyugdíjasok, a munkanélküliek érdekeinek megfrfolden fog átalakulni és működni a társadalombiztosítás rendszere. Újszászi Ilona