Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 6. A VÁROS 5 Közmeghallgatás Az elmúlt év novemberében elkészült a hosszú távú városfejlesztési koncepció vitaanyaga, melyet a Városrendezési és Építésügyi Iroda az azóta eltelt időszakban széles körú társadalmi, szakmai egyeztetésre bocsátott. A vitaanyag kivonatának, illetve a társadalmi vitának helyet adott a Délmagyarország című napilap is. Az innen leszűrhető, valamint a közvetlenül beérkezett, fórumokon elhangzott véleményekről az iroda javaslat-csomagot állított össze. Erről június 2-án közmeghallgatást tartanak az Ifjúsági Házban. Az anyag a módosító javaslatokkal júniusban kerül a közgyűlés elé, és ezt követően elkészül a végleges dokumentum. f* Profilváltó" középiskolák A társadalmi, gazdasági változások hatására a szegedi középiskolák arra kényszerültek, hogy átalakítsák képzési profiljukat, új elképzeléseket valósítsanak meg. Az 1993/94-es tanévi beiratkozás adatai azt bizonyítják, hogy az előző évek tendenciája folytatódik. A gimnáziumi oktatásra megnőtt az igény, csökkent az érdeklődés a szakmunkásképzés iránt, s még több szakiskolai osztályra van szükség. A város közoktatási koncepciójában megfogalmazott alapelveknek megfelelően a gimnáziumi tanulólétszám nő, az önkormányzat plusz gimnáziumi osztályokat indít, sőt, egy általános iskola (Csongor Téri Altalános Iskola) is bekapcsolódik a gimnáziumi oktatásba. A 4 éves képzés mellett az elmúlt években indult a 6+6-os kísérleti oktatás, a következő tanévben újabb három iskola kapcsolódik be a kísérletbe. A szakmunkásképzésben résztvevő tanulók létszáma évről-évre csökken. Ennek oka a gyakorlati férőhelyek számának csökkenése. Több szakmában a végzett tanulók elhelyezkedése gondot okoz, pályakezdő szakmunkások kezdik munkanélküliként felnőtt életüket, vagy kényszerülnek azonnal új szakma tanulására, átképzésre. A profilváltás, az új utak keresése elkezdődött. A Bakay Nándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában négyéves szakmai középiskolai osztály indul az 1993/94-es tanévben. A Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, valamint a 624. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola IPOSZ-osztályokban készíti fel tanulóit a korszerűbb ismeretek elsajátítására. A Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola integrált képzést folytat, amely biztosítja a képzési formák átjárhatóságát, ezzel is emelve a szakképzés színvonalát. Örvendetes, hogy egyre több szakképző intézményben kap nagyobb hangsúlyt a nyelvoktatás, bár a fejlődésnek gátat szab a nyelvtanárok hiánya. Több szakközépiskola is bővítette profilját. A Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola adó-pénzügyi ellenőri, a Kőrösy József Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola vállalkozási ügyintézői képzést indít az ötödévesek számára. A kiegészítő képzések még könnyebbé teszik az itt végzett tanulók elhelyezkedését. Ugyanezt a célt szolgálja a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, valamint a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola bekapcsolódása a világbanki programba, amely már a tavalyi tanévben indult. Egyre több tanuló szorul ki a középiskolákból rossz tanulmányi eredmény, halmozottan hátrányos helyzet miatt. Gondjaik megoldására alapította a szegedi önkormányzat Alternatív Kísérleti Speciális Szakiskolát, amely már kinőtte kereteit. Emiatt szükségessé vált hasonló szakiskolai osztályok indításának előkészítése azokban a szakmunkásképző intézményekben, ahol létszámcsökkenés miatt van még férőhely. Remélhetőleg ezzel minden általános iskolát végzett tanuló középfokú beiskolázása a szülők és tanulók megelégedésére megoldható. Címzett és A szegedi közgyűlés április 29-én megtárgyalta az 1993-1994. évi új címzett és céltámogatási igénybejelentésekre vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: „Mérlegelve az anyagi lehetőségeket, a pályázati feltételeket, a beruházások megvalósításának indokoltságát, az alábbi beruházások cimzett és céltámogatási igénybejelentéseit támogatja: a Gárdonyi Géza, a Móricz Zsigmond és a Kiskundorozsma I. számú általános iskolák tornatermének építését, a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadának rekonstrukcióját és a városi szennyviztisztítótelep területelőkészítését." Állatorvos Kiskundorozsmán A kiskundorozsmai részönkormányzat márciusban két képviselője, Jenei Ferenc és Thurzó Ferenc által önálló képviselői indítványban kérelmezték, hogy a szegedi közgyűlés járuljon hozzá dr. Gábos Tamás állatorvos Kiskundorozsmán önkormányzati állatorvosként történő alkalmazásához. A szegedi képviselő-testület április 29-én ehhez az indítványhoz hozzájárult. szerda: Itt fölvázolható a város szociális térkápe • Hogyan változtatta meg a szegedi polgármesteri hivatal munkáját az új szociális törvény, s az ehhez kapcsolódó helyi rendeletek? - kérdeztük Csikós Lászlónét, az egészségügyi és szociális iroda helyettes vezetőjét? - Háromszorosára nőtt az ügyfélforgalom a rendszerváltozás óta. Egész évben 30 ezernél is több „ügyet", helyesebben szólva emberi sordSot kell megismernünk, hogy eldönthessük, hogyan segíthetünk. Az új jogszabályok megszületése szaporította a dolgunkat. Egyetlen hónapban, áprilisban 6685 kérelem érkezett. A megnövekedett feladatok súlyát elismerve az iroda szociális ügyeit intéző szakembergárda bővül: e hónap közepétől további 9 előadó áll a polgárok szolgálatába. • Ez az a hely, ahonnan fölvázolható Szeged „szociális térképe". Kik vannak ma a legnehezebb helyzetben? - Ügyfeleink jórészt a munka, majd ellátás nélkül maradtak, a kisnyugdíjasok közül kerülnek ki. A szakmai ismeretekkel nem rendelkezők, a csak gimnáziumi érettségit felmutatók, de az építőipari végzettségűek sem tudnak elhelyezkedni. Az aktívnak mondható 35-50 év közöttiek rendelkeznek a legjobb eséllyel a munkaerőpiacon, az ennél fiatalabbak vagy idősebbek lelki traumától gyötörtén, végső elkeseredésükben, kétségbeesetten fordulnak hozzánk. Külön gond, hogy a pályakezdők csak rövid ideig jogosultak támogatásra. Fáj a szívünk, hogy szinte a szemünk láttára e nehézségek sűlya alatt családok hullanak szét, emberek mennek tönkre... • Szegeden mennyit költhetnek a szociális gondok enyhítésére? - A városatyák érzékenyen reagálnak e problémákra. Az állami költségvetésből származó, „fejkvótának" nevezett 434 millió 165 ezer forint támogatás egészét nem lenne köteles a város csakis szociális ellátásra fordítani. Ám - ha a májusi közgyűlés jóváhagyja kérésünket - Szeged közel 8 millióval még ki is egészíti a szociális ellátásra fordítható pénzkeretet. Fotó: Nagy László • Mennyire ismerik a polgárok az új jogszabályokat? - A szociális törvény megjelenésével hatályukat vesztett korábbi rendeletek helyett, az országban az elsők között, Szegeden minden helyi jogszabály megszületett. Az itt élő közel 3 ezer mozgáskorlátozott például tudta és kérte a közlekedési támogatást, s további 2-3 féle juttatást. A gyermeknevelési támogatás, a gyet sokak érdeklődését felkeltette, 74-en már részesülnek is e támogatásban. • A gyakorlatból okulva kell-e módosítani jogszabályt? - Az adóköteles ellátási formák nem kis nehézséget okoznak a hivatalnak és a polgároknak. Az ápolási díj, s a gyet munkaviszonynak számít, ezért indokoltnak mondható, hogy e körbe vonták. Ám a rászorultság alapján ítéljük meg a munkanélküliek jövedelempótlását és a lakásfenntartási támogatást, ezért országgyűlési képviselők segítségével kezdeményezzük a törvénymódosítást, vagyis hogy e két utóbbi juttatás ne legyen adóköteles. • A juttatások felét Szegeden természetben adják. Ilyen például a lakhatási támogatás, a gyermekek napközis étkeztetése, s az áruvásárlási utalvány formájában átadott segély. A város másik jellemzője, hogy kiterjedt a szociális intézményhálózata. - A házigondozás és szociális étkeztetést 1973-ban kezdtük szervezni. Az azóta létrejött 6 gondozási központ behálózza a várost. Mondhatom: egyetlen rászorult sem marad elláttatlan. A családsegítő központra az említett mentálhigiénés problémák miatt van szükség. Szeretnénk, ha - talán Újszegeden - egy újabb ilyen intézmény épülhetne. A szociális otthonokba jelentkezőket minimális várakozási idő után tudjuk fogadni. Megoldatlan viszont a hajléktalanok ellátása, ezért lenne nagy szükség egy önálló önkormányzati menedékhelyre és átmeneti szállásra. Újszászi • Nincs döntés, csak javaslat m Szülői tiltakozások • Egyezkedő irodák I bölcsőde nem úri passzió Nem csoda, hogy futótűzként terjed a híre, hiszen a városi tv is közvetítette azt a közgyűlést, amelyen az egyik képviselő szájából elhangzott: Szegeden be kellene zárni bölcsődéket, mert fenntartásuk költséges, és vannak köztük kihasználatlanok. A bölcsődés korúak szülei kétségbeestek, s félelmüket fokozza a bizonytalanság is, hiszen konkrét nevek nem hangzottak el, mely bölcsődékre akasztják ki a zárva táblát. A szülők csak találgatásokba bocsátkozhatnak, ám ennek ellenére megszületett az első tiltakozó levél, amit a Cső utcai bölcsődébe járó gyermekek szülei írtak. A többi között arról is szólnak, hogy a szülők többsége nem úri passzióból hordja gyermekét bölcsődébe, nem is azért, mert nyűg otthon a gyermek, hanem mert dolgozniuk kell, hiszen másképpen nem tudnak megélni. A bölcsődebezárás ügyé-ben előbb dr. Bontovics Erzsébettől, a bölcsődék igazgatósága igazgató főorvosától kértünk választ arra, mi az igazság az ügyben, de ő sem tud semmi biztosat. - Csak annyit, hogy néhányat gazdasági okok miatt a város meg akar szüntetni. Logikus, hogy a kevésbé kihasználtakat óhajtják bezárni, ezért meg tudom tippelni, hogy a Boldogasszony sugárúti, a Gyík utcai, a Gáspár utcai, a Posz Jenő utcai jöhetne szóba. Csakhogy a kihasználatlanság nem azt jelenti, hogy az illető bölcsődében nincs elég gyermek. Különbséget kell tennünk a kihasználtság és a beíratottak száma között. Mert amíg az előbbi azt mutatja, hogy év közben a megbetegedések miatt sohasem teljes a létszám, addig az utóbbi azt, hány beíratott gyermek van az adott bölcsődében. • Akkor vegyük számba „a kihasználatlan " bölcsődék adatait. - A Boldogasszony sugárúti bölcsőde kihasználtsága 63,5 százalékos, a beíratottak számát tekintve 98,7 százalékos. Tehát csaknem annyian igénylik a bölcsődét, ahány hely van. Az más kérdés, hogy év közben a megbetegedések miatt erősen hullámzik a létszám, azaz a kihasználtság. S ugyanilyen százalékarányokat tudok mondani a többi három, „kihasználatlan" bölcsődéről. S ha ez sem elég bizonyíték amellett, hogy nincs kihasználatlan bölcsődénk, akkor mondom a másik érvet a megszüntetés ellen. Ha bezárják - példának okáért a Boldogasszony sugárútit akkor az innen kiebrudalt gyermekeket a közelben levő Vitéz utcai bölcsőde nem tudja felvállalni, hiszen ott is annyi gyermek van, ahány hely, nincs „pluszkapacitásuk". Ha ez esetben viszont a Boldogaszony sugárút közelében lakó, avagy éppen annak környékén dolgozó szülőt arra kényszerítjük, hogy vigye Petőfitelepre a gyerekét, ellenére teszünk. Nem csak neki, de a gyereknek is, akinek a „kis" kerülő miatt esetleg fél órával hamarabb kell felkelnie, s esetleg a fél városon keresztülutaznia. • Tudomásom szerint, Szegeden körülbelül hatezer bölcsődéskorú gyerek él. Hány család tart igényt bölcsődei gondozásra? - A 1180 bölcsődei helyre 1300 gyerek jut, a beíratottak számát tekintve a kihasználtság 106,9 százalék. A számok azt mutatják, hogy a szülők igénybe veszik e lehetőséget, tehát szükségük van gyermekeik bölcsődei gondozására. • Az önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjétől, dr. Oláh Júlia főorvostól is arra a kérdésre vártunk választ, hány és melyik bölcsődét tervezi bezárni az önkormányzat? - Erről még nincs döntés, hiszen ebben a közgyűlés mondja ki a végső szót a legközelebbi ülésén. Annyit tudok most elmondani, hogy valamennyi önkormányzati intézményt át kellett világítani, köztük a bölcsődéket is. A gazdasági átvilágítás eredményeként megállapították, hogy a szegedi bölcsődék kihasználtsága 88 százalék körül van. ezért a helycsökkentés célszerű és indokolt. A közgazdasági iroda előzetes javaslata éppen ezért az, hogy bölcsődéket záijanak be. • A bölcsődék igazgató főorvosa szerint, a kihasználtság mérése nem mérvadó, hiszen a nem teljes létszám az év közbeni megbetegedések miatt van, ugyanakkor a beíratottak, tehát a bölcsődei ellátást igénybe vevők száma valamennyi bölcsődében csaknem százszázalékos. - Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy még nem született döntés a bezárások ügyében. A népjóléti iroda és a közgazdasági iroda ezután fog egyeztetni. A mi álláspontunk az -'szakmai indokok alapján -, hogy ne szüntessünk meg bölcsődéket, hiszen a szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy lakóhelyüktől kilométerekre távol vigyék-hozzák kicsinyeiket. A mi javaslatunk, hogy ne a bölcsődék számát, hanem a helyeket csökkentsük ott, ahol ez a kirekesztés veszélye nélkül megoldható. A javaslat közgyűlés elé teijesztése előtt az irodák között még egyeztetés lesz, és természetesen a bölcsődék igazgatójának a véleményét is kikérjük ez ügyben. • Ahogyan hírlik, Debrecenben is készültek bölcsődék bezárására. Egyelőre azonban visszaléptek e tervtől, s ősszel újra tárgyalják az ügyet. A város vezetése talán Szegeden sem kényszerül eme lépés megtételére, még akkor sem, ha a bölcsődehálózat fenntartása nem kevés pénzt, 191 millió forintot „visz el" a város kaszszájából. Kalocsai Katalin