Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 6. • Romániában nem fenyeget Jugoszláv jellegű " válság Tőkés László Párizsban A jövő a demokráciáé II. Erzsébet királynő beszéde az Országházban II. Erzsébet királynő, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság magyarországi látogatáson tartózkodó uralkodója szerda délelőtt felkereste az Országházat és beszédet mondott a magyar törvényhozás előtt. A franciaországi református egyház meghívására Párizsban tartózkodik Tőkés László Királyhágőmclléki református püspök, az RMDSZ díszelnöke. Látogatása során egyrészt a két testvércgyház közötti ka(fcsolatok bővítéséről tárgyai, másrészt az ökumenikus kapcsolatok kiépítésén fáradozik. Ugyanakkor több meghívást kapott találkozókra a francia politikai élet képviselőitől. Tőkés püspök útjáról elmondotta, megbeszéléseinek célja az, hogy - természetesen nem hivatalos formában - országát, de egyben népét is képviselje, ismertesse országának demokratikus érdekeit, ezen belül a magyarság jogainak kérdését, megismertesse tárgyaló partnereit néhány fontosabb témában saját maga és az RMDSZ álláspontjával. Ezek közé sorolta Románia Európa Tanács-beli tagságának kérdését. A francia fővárosban tartott sajtóértekezletén aláhúzta: az RMDSZ támogatja Románia tagságát, de ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az ország teljesítse a tagsággal járó valamennyi feltételt s ezt a tanács tagjai ellenőrizzék is. Az RMDSZ hétpontos okmányban foglalta össze, milyen feltételek teljesítését tartja szükségesnek. Ezek közé tartozik például a magyar nyelvű oktatás biztosítása minden szinten, az anyanyelv használata a helyi igazságszolgáltatásban és igazgatásban, a kisebbségek arányos képviselete a vegyes lakosságú megyék igazgatási szerveiben, és természetesen a személyi és kulturális autonómia, illetve a helyi és regionális önigazgatási szervezetek kialakítása. A vitatott kérdéseket az RMDSZ a konszenzus és a megbékélés jegyében kívánja rendezni hangoztatta a püspök. Céljai közé sorolta, hogy felébressze az érdeklődést a közép-európai térség és ezen belül a nemzeti kisebbségek problémái iránt, mert tapasztalatai szerint ez az érdeklődés visszaesett. „Látnivaló a jugoszláv példából, mire vezethet, ha a Nyugat nem fordít időben kellő figyelmet a problémákra" - hangoztatta, de nyomatékosan leszögezte: véleménye szerint Romániában nem fenyeget .jugoszláv jellegű" válság. „A romániai magyarság lojális az országhoz, nem akar elszakadni. Fennáll azonban mégis az olyan veszély, hogy - mint az annak idején Marosvásárhelyen történt - a szélsőséges nacionalisták kiprovokálnak összecsapásokat, ha úgy ítélik meg, hogy az érdekükben áll" - mondotta a püspök. Tőkés László egyebek között leszögezte: az. RMDSZ szerint az államközi kapcsolatok alakítása, a megállapodások kidolgozása során nem lehet kihagyni a leginkább érdekelt nemzetiségeket. A szövetség javaslatára mind a román, mind a magyar kormány elfogadta ezt az elvet. Azt is aláhúzta, hogy ő maga, illetve az RMDSZ megítélése szerint Romániában vannak pozitív fejlemények mind a demokratikus intézmények kialakításában, mind a nemzetiségek egyes problémáinak megítélésében, ezek azonban egyelőre rendszerint ellentmondásosan valósulnak meg. A püspök a francia fővárosból Szlovéniába utazik. • Szabad György házelnök a parlamentáris demokráciához visszatért, történelme során sokat szenvedett országunk nevében köszöntötte a brit uralkodót. Szabad György a ház nagyrabecsülését tolmácsolva kérte fel II. Erzsébetet beszéde megtartására. Ezután a királynő emelkedett szólásra. Elöljáróban köszönetet mondott a törvényhozásnak a meghívásért és azért a meleg fogadtatásért, amelyben magyarországi látogatása alkalmával részesítették. II. Erzsébet felelevenítette Magyarország közelmúlt történelmének szabadságküzdelmeit, hangoztatva, hogy jómaga és brit honfitársai is figyelemmel kísérték a magyarok sorsát. Látták, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945ben felvillant, hogyan zárta el a vasfüggöny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkig folyt a küzdelem, amelyet a törvényhozás tagjai közül is oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért. Kiváltképp megrendítőek voltak 1956 őszének azok a lidércnyomásos napjai, amikor Magyarország fényét brutálisan kioltották. - Magyarország most újra meggyújtotta a lángot, amely az érette hozott áldozatoktól még fényesebben él. Magyarország nemcsak a szabadság ösvényét nyitotta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a Új olasz miniszterek Carlo Azeglio Ciampi miniszterelnök pótolta a kinevezés másnapján lemondott volt kommunista minisztereket kormányában. A megürült helyeket Ciampi szakértőkkel töltötte be, fokozva ezzel is a kabinet pártoktól független jellegét, kivéve a környezetvédelmi tárcát, amelynek élére Valdo Spini szocialista politidemokráciához vezet. A magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és az alávetettek, a megszállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érték el, egyetlen puskalövés nélkül. De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázadokon át láttuk, hogy a magyarok mennyire hatottak a sajátjukénál sokkal tágasabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotómunka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy tehetség ismét szabaddá vált, s megint kifejezheti magát önmaga és a világ javára hangoztatta a királynő. A közelmúlt tapasztalatait általánosítva a brit utalkodó úgy vélekedett: a történelemírás megmutatja majd, hogy a kommunizmus, még ha idealizmusból és igazságérzetből született is, a gyakorlatban épp azokat árulta el, akiket állítólag szolgálni kívánt. Súlyos gyakust nevezte ki. Az új pénzügyminiszter Francesco Gallo, az adóügyi főiskola igazgatója, ismert szakember. Az egyetemi ügyek és tudományos kutatás minisztere Umberto Colombo, fizikus, az atomenergetikai kutatóintézet igazgatója. A parlamenti kapcsolatok tárca nélküli minisztere Paolo Barile, firenzei jogászprofesszor, akadémikus. Végül a közösségi és tartományi ügyek minisztere Livio Paladin, szintén jogászprofesszor, az alkotmánybíróság volt elnöke. nakvást és megosztottságot hozott létre a társadalomban. Szétmarta a család, a vallás, az egyéni felelősség értékrendjét. De csak akkor derült ki, mekkora kárt okozott hosszú éveken tartó rombolásával, amikor végleg összeomlott. A jelen tennivalóira áttérve II. Erzsébet szólt arról, hogy Magyarországnak most egy zaklatott világban kell megbirkóznia az elmúlt évek következményeivel. - Könnyebb ledönteni egy régi építményt, miftt újat emelni. Európa jelenlegi állapotát és jövőjét körvonalazva az uralkodó emlékeztetett arra, hogy a kontinenst immár nem szakítják két táborra egymással szembenálló ideológiák és ellenséges hadseregek. Mint fogalmazott: - barátaink élnek az Atlanti-óceántól az Uráljg és azon túl, ez valóban bizakodással és reménnyel tölthet el. De vannak sötét felhők. - Az etnikai erőszakhullám, amely a régi rend összeomlását követte, félelmetes figyelmeztetés arra, milyen embertelenül bánhat embertársával az emJeruzsálemi tüntetés A volt Szovjetunióból érkezett izraeli bevándorlók tüntettek Jeruzsálemben a miniszterelnöki hivatal előtt, hogy beilleszkedési nehézségeik ellen tiltakozzanak. A felvonulók több mint tízezres tömeg - azzal vádolták Jichak Rabin kormányát, hogy elárulta választási ígéreteit, és elsőbbséget követeltek az újonnan érkezettek befogadásának. Szónokaik szeber. Az Egyesült Nemzetek és az Európai Közösség révén másokkal egyetemben NagyBritannia is igyekszik helyreállítani a békét, és humanitárius segélyt eljuttatni a korábbi Jugoszláviába. Tudatában vagyunk annak, milyen nehéz terhet kell Magyarországnak viselnie, milyen nagylelkűen segíti a menekülteket, és milyen mély aggodalommal figyelik azoknak a sorsát, akik határain kívül élnek. Beszéde zárásaként a magyar történelem jeles személyiségét, Kossuth Lajost idézte. - Kossuth gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek, nem kételkedem, hogy igaza volt. Mi Nagy-Britanniában örvendünk annak, amit Önök elértek, és mélységesen bízunk további sikereikben. Együttesen munkára kell fognunk az emberi nem roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb és gazdagabb világot építsünk - zárta szavait II. Erzsébet királynő, Isten áldását kérve Magyarországra. A brit uralkodó beszédét nagy tapssal fogadták a magyar törvényhozás képviselői. II. Erzsébet királynő az őt felállva búcsúztató honatyák sorfala mellett vonult ki az ülésteremből. rint minden második gyerek a Szovjetunióból bevándoroltak közül a szegénységi szint alatt él, amely Izraelben családonként havonta 400 dollárnyi jövedelemnek felel meg. Tiltakoztak az ellen is, hogy soraikból diplomások képesítést nem igénylő munkákat kénytelenek végezni. Az 1989 óta Izraelbe vándorolt szovjet zsidók - körülbelül 400 ezer ember - körében a munkanélküliség aránya többszöröse az országosnak: 36 százalék, az országos 11-gyel szemben. • Horvátok és muzulmánok Megyezés vagy...? A legújabb események Bosznia-Hercegovinában sok vitát váltanak ki a muzulmán-horvát kapcsolatok megromlásához kapcsolódóan is. Mint közimsert, a két nép közösen harcolt a szerbek ellen, a két állam elnöke több egyezményt írt alá az együttműködésről, mégis a horvátmuzulmán viszonyok egyre rosszabbak. Amikor ősszel Közép-Boszniában elkezdődtek a horvát-muzulmán összecsapások, úgy tűnt, hogy ezeket tnind a két oldalról szélsőségesek folytatják. Ma viszont egyre jobban látszik, hogy ezek a harcok két szembenálló politikai nézetet is képviselnek Bosznia-Hercegovina jövőbeli berendezéséről. Irak hat napra lezárja határalt • 1992 tavaszán népszavazást tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről. Ekkor az ott élő muzulmánok (44 százalék a lakosságból) mellett az állam függetlenségére szavaztak a kb. 18 százalékot kitevő horvátok is, amíg az egyharmadot kitevő szerb lakosság bojkottálta a népszavazást. 1992. április 7-én az USA. az Európai Közösség és Ausztria elismerték Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Nemsokára ezután elkezdődön a háború, amelynek áldozatai lettek mindannyian, de mégis legnagyobb számban az ottani muzulmánok. akik a háború kezdetén még fegyvertelenek voltak. A fegyverszállítási embargó mellett mindegyik oldal szerzett fegyvereket, így harcolhattak. Ám ősz óta a horvátok elégedettek az általuk ellenőrzött területekkel, és többet nem hajlandók harcolni. A januári Cyrus Vance-lord Dawid Owen-béketerv ajánlatot elfogadták, és egyre jobban kívánják a háború befejezését. Másrészt muzulmánok még közel sincsenek megelégedve a rájuk vonatkozó területi javaslatokkal. ezért tovább akarnak harcolni azokért a területekért, amelyeket a boszniai szerbek illetve horvátok ellenőriznek. és amelyeket a muzulmánok maguknak szánnak. A bosznia-hercegovinai horvátok elismerik Bosznia-Hercegovinát mint országukat, de kikiáltották a „Horvát Közösség Herceg-Boszniát", amelynek területén horvát pénzt és más állami jelvényeket is használnak. Igaz, hogy ezt az általuk elfoglalt térséget nem „köztársaságnak" (mint a szerbek) tekintik, de úgy sem, mint Bosznia-Hercegovina állam részét. hanem mint valamilyen önálló területet. A horvátországi sajtó negatív indulatokkal beszél a muzulmánokról, főleg amióta közép-boszniai falvakban civileket gyilkoltak le a muzulmánok. Többek között azt is fölemlegetik, hogy minden segélyszállítmány Horvátországon keresztül megy, BoszniaHercegovina hivatalos intézményei Horvátországban működnek jelenleg, többszázezer muzulmán menekült él az országban - többek között Izetbegovity lánya, és unokája is. Érdekes, hogyan vélekedik a két állam elnöke a mostani eseményekről: Alija Izetbegovity szerint az összeütközések oka az, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok között léteznek olyan erők, akik „országot szeretnének létrehozni az országban." Véleménye szerint itt nincs szó a két nép közötti ellenségeskedésről, hanem csak különböző koncepciókról, az egymás közötti bizalmatlanságról, és a közép-boszniai muzulmánok félelméről, hogy horvát dominanciának lesznek alávetve. Franjo Tudjman szerint „a muzulmánok ahelyett, hogy egyesülnének a horvát erőkkel a szerbek elleni közös harcban, a horvátokat akarják uralmuk alatt tartani valamiféle polgári államban. A horvát nép elég tapasztalattal rendelkezik a volt Jugoszláviából. ahol szintén polgári államot ígértek demokráciával és testvériség-egységgel, de igazából elnyomás volt. A horvát tjép meg akarja őrizni a fennmaradását és maga uralkodni a saját területén". Tehát a boszniai szerbek és horvátok továbbra is „kisajátítják" Bosznia-Hercegovina területeit, annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina elismert ország létező határaival, amelyek megváltoztathatatlanok. Az utolsó hírek szerint a muzulmánok és horvátok újabb békekötést írtak alá és megszüntették a harcokat. Heka László-Szondi Ildikó Hatnapi időtartamra Irak lezárja szárazföldi határait. Az iraki vezetés határozatát ismertető helyi sajtójelentésből kiderül, hogy a határzár helyi idő szerint szerda reggel nyolc órától hétfő éjfélig lesz érvényben. A határokon csupán az iraki és külföldi hivatalos utazók léphetnek át. Az intézkedést azzal indokolták, hogy meg akarják akadályozni a forgalomból kivonásra kerülő PROFILMENTES üzlethelyiség, telefonnal, a Kossuth Lajos sugárúton ELADÓ. Ajánlatokat „60 nm" jeligére a Sajtóházba kérjük. bankjegyek bevitelét az országba. Irakban ugyanis kivonják a forgalomból a Svájcban nyomtatott 25 dináros bankjegyeket. Ezek helyébe a már forgalomban lévő azonos névértékű, ám helyi előállítású papírpénzek kerülnek. Melallic Festék Szalon Német Mipa autófesték Szint, Acryl, Metál 2200 Ft-tól 7500-ig. továbbá Diszperzit, Supralux termékcsalád, különböző fém- és fafesték. Kálvária tér 32. T.: 329-884 A Szegedi Konzervgyár Kft. „F. a." bérbe adja a használatában álló, Szeged, Rókusi krt. 35. szám alatti, 35 nm alapterületű, húsbolt céljára alkalmas üzlethelyiséget, berendezési és felszerelési tárgyaival együtt. Az ajánlatokat 1993. május 15-ig beérkezőleg írásban a 6724 Szeged, Pulz u. 46., jogügy címére kérjük megküldeni.