Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

SZERDA, 1993. MÁJ. 5. HAZAI TÜKÖR 5 Fotó: Schmidt Andrea Macskák a színházban Különleges gálamű­sort tervez a Borica táncegyüttes idei évad­jának végére: május 24­én a Szegedi Nemzeti Színházban három ré­szes előadást tartanak, amelyben a néptácmű­sor mellett a Macskák című musical Seregi László koreográfus által számukra készített vál­tozatát is bemutatják. A 135 gyermektáncos és a héttagú zenekar dr. Tóth László és Tóthné Szabó H. Katalin irányí­tásával, a Madách Szín­ház művészeinek segítsé­gével két éve készülődik erre a produkcióra. - Arra gondoltunk, miért ne kirándulhatnának a mi néptán­cos gyerekeink is egy másik műfajba? És ha már musical előadására vállalkozunk, akkor csináljuk színvonalasan. Ezért a szakma legjobbjait kértük, legyenek a segítségünkre ­mondja dr. Tóth László. A gyerekek lázasan készü­lődnek: a szüleikkel együtt be­segítenek a kosztümök készí­tésébe - bár a jelmezek egy ré­szét sikerült kölcsönbe meg­kapni; segített - néhány válla­lat mellett - a szabadtéri, a szegedi színház és a Madách Színház. Hogy ez utóbbi mű­vészei közül, a Macskák erede­ti előadói gárdájából kik száll­nak be a Borica-produkcióba ­maradjon meglepetés az elő­adás nézőinek. Tény, hogy va­lamennyien lemondtak a tisz­teletdíjukról, ezzel is elősegítik a különleges vállalkozás létre­jöttét. Neves vendégek lépnek fel a három részes gálaműsor két néptáncos felvonásában is: Szvorák Katalin énekművész és a Vavrinecz zenekar. A mű­sor dr. Tóth László által kore­ografált táncjátékának zenéje az ő lemezük (Iglice szívem, Iglice) anyagából való. A szer­kesztett néptáncműsor keret­játéka szerint minden, ami a színpadon történik - mintegy álomban... Amatőrök manapság ritkán adják a fejüket ilyen nagyvál­lalkozásra; mint megtudtuk, a Borica költségeit fedező egye­sület sincs túl jól eleresztve, de számítanak szponzorokra. An­nál inkább, mert április eleji, turkui fesztiválszereplésük után ismét külföldre is készül­nek a néptáncosok: nyáron Madridba hivatalosak. S. E. • (Folytatás az 1. oldalról.) A Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi tagozata négy éve alakult, már akkor önálló tantestülettel. A szakközépiskolától külön, az egykori újszegedi pártiskola két és fél szintjét foglalta el, abban az épületben, ahol terü­letileg egyenlő elosztásban, to­vábbi két szinten a Szent­Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem védőnőképző főiskolai tanszéke, három szinten pedig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egyik kollégiuma és népművelési tanszéke rendezkedett be. A gimnázium négy év alatt vala­mennyi évfolyamon három osztályt indított, a legelsők idén már érettségiznek. E legeisók beiskolázását még a kényszerűség is jellemezte. Mostanra azonban, a tantes­tület munkájának köszönhe­tően több mint kétszeres lett a túljelentkezés. Beérett az, ami újító nekirugaszkodásnak in­dult. Az iskola évente három olyan osztályt hirdet meg, melyekben az általános képzés érettségije mellett a tanulók valamilyen különleges, Szege­den másutt nem szerezhető gyakorlati képesítést kaphat­nak. De nem csak Szegeden: az egész országban is egyedül itt szerezhető érettségi mellé mikrobiológiai laborasszisztensi képesítés. A mikorbiológiai osztályok az erős biológiai törzsanyag mellett az első két évben heti 2 óra, a második kettőben heti 4 óra fakultációs többletben tanulhatják e szak­mát (a képesítő vizsga is ön­kéntes jellegű). Hasonló ket­tősségű a mikrobiológiával megosztott műszaki rajz-cso­port, illetve a gimnázium szá­mítástechnikai osztálya, ahol az érettségi mellett a tanulók középfokú számftógépkezelői • Meddig tart a staféta? Úgy hívják majd: Újszegedi Gimnázium szakvizsgát tehetnek - az is­kolának ebben is önálló vizs­gáztatási jogköre van. Szakké­pesítés nélkül, de ugyancsak a gyakorlat felé nyit a harmadik osztály, amelyben az anyanyel­vi kommunikációra, a szaksze­rű írás- és beszédformákra (szónoki beszédre, például) helyezik a hangsúlyt, össze­kötve ezt a számítógépes szö­vegszerkesztés tanításával. E három szakmai tevékenység elismeréseként a minisztérium - pályázatai útján - több mint 3 millió forintot jutattott a gimnáziumi tagozatnak. íme egy önállósuló gimnázi­um kínálata. És íme, ami mellé társul: az iskola, helyhiánya miatt, nem kevesebb, mint öt (!) épületben tart órákat. Ez szegedi rekord. Saját épület­részén kívül, az Ady Kollégi­umban a nyelvi órák, a Vedres Kollégiumban a rajz (és. néhány más tárgy), a Csonka János Szakközépiskola Temes­vári körúti épületében a mű­szaki rajz, a Sportcsarnokban pedig a testnevelési órák foly­nak. Órák után öltözködés, rohanás, aztán megint szede­lőzködés, és megint rohanás. Tanár és diák stafétázik, lassan egész Újszegedet átszövi a leendő Újszegedi Gimnázium vándorlása. Mit lehet tenni? Még bírják. De a tanárnak nem öröm elcsigázott diákokat tanítani, és az iskolának sem lenne öröm, ha pedagógusai egyszer más iskola után néz­nének. Valóban, mit lehet tenni? Az önkormányzat oktatási bizottsága, bár messzemenően egyetért a gimnázium önálló­sulásával, egyelőre csak a szer­vezeti különválást hagyhatta jóvá. Az előterjesztés szerint az újszegedi gimnázium sze­mélyi és tárgyi feltételei jó­részt kialakultak már. Önálló működése esetén nem lenne szükség jelentős többletki­adásokra, amennyiben a költségek nagy részét a Csonka János Gimnázium és Szak­középiskola jelenlegi költség­vetéséből el lShet választani ­és amennyiben az osztályok elhelyezése a jelenlegi for­mában történik majd. Többre egyelőre nincs mód, az iskola újabb egy épületszintnyi hely­igényének teljesítéséért az amúgy is pénzgondoktól gyö­tört önkormányzatnak túlsá­gosan nagy anyagi teher lenne a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 62,5 millió forintos lelépési ajánlata, a tanárképző másik javaslatára pedig, mi­szerint a város adjon a tanszék és a kollégium elhelyezésére a főiskolai központhoz közelebb fekvő épületrészt, az önkor­mányzat az egyházi ingatlan­visszaadási ügyek tisztázása előtt nehezen tudna érdemben válaszolni. Csakhogy eközben egy másik helyigénylő is jelentke­zett. Az orvosegyetem a vá­roshoz hasonlóan ugyancsak a főiskola épületszintjeire pá­lyázik, azzal a céllal, hogy ott alakítsa ki a majdani szocális munkás-képzó szakját, amelyre - értesülésünk szerint - jövőre konkrét anyagi támogatást helyezett kilátásba a népjóléti minisztérium. Az orvosegye­tem pénze, úgy hírlik, ele­gendő lesz arra, hogy belőle a Teleki Kollégiumra újabb szint épüljön - ez esetben, mint a JGYTF Bal fasorbeli traktusá­nak leendő helye. Ha így lesz, akkor a város kimarad az al­kuból, és vagy tovább tűri az újszegedi diákvándorlást, vagy gyűjtheti a pénzét egy új is­kolaépületre. Dr. Szalay Ist­ván, a JGYTF főigazgatója megerősítette, hogy a két féllel párhuzamos, de egyenrangú tárgyalást folytatnak, s alka­lomadtán annak a javára köl­töznek ki, aki számukra elő­nyösebb elhelyezési ajánlatot tesz majd. A főigazgató hozzá­fűzte: hármas egyeztető tárgya­lás nélkül mindez, már csak a hármas társbérlet miatt sem oldható meg. A májusi közgyűlés még csak az iskola önállóságáról dönt, de határozata már jelzi majd az önkormányzat eltö­kéltségét: lesz-e Újszegedi Gimnázium, és meddig folyta­tódik még a staféta. Panak Sándor • Monté Cáriéból főttem... Azucena: Erdélyi Erzsébet *Az erdészeti 10 éves programja Ültess fát utódaidnak Pénteken lesz az évad utolsó premierje a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol Galgóczy Judit rendezésében mutatják be Verdi talán legnépszerűbb operáját, A trubadúrt. Azu­cena, a cigányasszony szerepét - Varsányi Máriával felváltva - Erdélyi Erzsébet énekli, akit az utóbbi fél évben nem lát­hattuk a szegedi operaszín­padon, mert Monacóban éne­kelt. - A barátnőm, Farkas Lilla biztatására - ő egyébként Sinkó György növendéke volt itt Szegeden - kimentem pró­bát énekelni. A meghallgatás után felajánlották az Otellóból Emilia szerepét. Szerettem volna több időt kint tölteni, mert nagy szükségem volt nyelvtanulási lehetőségre, kí­váncsi voltam a légkörre, az emberekre, a színház működé­sére, ezért kértem, hogy tovább maradhassak, akár a kórusban is szívesen énekelnék. Ennek nem volt akadálya, így szep­tembertől márciusig hat hó­napot töltöttem Monté Carló­ban. Sokan furcsán néznek rám, amikor meghallják, hogy a kórusban is énekeltem. Sze­rintem semmi szégyellni való nincs ebben, mert rengeteget tanultam belőle. A legna­gyobbakkal énekeltünk együtt, az Otellóban például Giuseppe Giacomini volt a partnerem. A társulattal egy hónapos turné keretében Szicíliába is elju­tottam. Nagy pozitívum volt T számomra, hogy nem dolgoz­tunk sokat, így bőven volt időm olaszul tanulni, gyako­rolni. Az utolsó kinti előadá­sunk március 31-én volt, már nagyon vártam, hogy itthon legyek és elénekelhessem Azucena szerepét. Már több mint egy éve intenzíven készü­lök rá. • Mi tetszett legjobban a Monté Carló-i Operában? - Nagyon sok pénzük van, és nagyon igényesek. Csak perfekt szereptudással lehet Fotó: Nagy László kimenni. Ottlétem alatt volt rá példa, hogy hazaküldtek éne­keseket a nem megfelelő fel­készültség miatt. Megtehetik, mert bárkit meg tudnak fizetni. Persze ott sem csak a pénztől függ minden. Jónak tartom, hogy csak egy szereposztás van, így sokkal kevesebb a konfliktus a művészek között, nincsenek állandóan stressz­ben... Nem okoz görcsöt ben­nük az állandó összehason­Ittgatás. Egyébként öt és fél hónapos évadok vannak, a kórus minden, évadban két és fél hónapig tanulja a darabo­kat, majd három hónap inten­zív próbaidőszak következik áz énekesekkel. Minden évben három operabemutatót tarta­nak, mindegyik operát há­romszor adják elő. • A Zeneakadémián Si­mándy József tanítványa volt, akiről köztudott, hogy sokkal kiválóbb énekes volt, mint tanár... - Számomra sem volt sze­rencsés a zeneakadémista kor­szak... De amikor Szegedre kerültem akkor sokat tanultam Gyimesi Kálmántól, akinek rengeteget köszönhetek. Két év óta pedig Dániel Munoz út­mutatása alapján képzem ma­gam, neki köszönhetem azt, hogy most itt tartok, és nem adtam fel a pályát. Ugyanis amikor három éve megszületett a kisfiam, akkor túl korán kezdtem énekelni, és nem ment. Ez lelkileg annyira meg­viselt, hogy már más foglal­kozás után akartam nézni, amikor a barátnőm bemutatott a barátjának, Dánielnek, aki akkor Kalafot énekelte a Tu­randotból a szabadtérin. Ő meghallgatott, bíztatott, lelket öntött belém. Talán ez volt a legfontosabb... • A múlt pénteki koncert­szerű előadáson már nagy sikert aratott Azucenaként. - Ehhez a szerephez szel­lemileg, lelkileg és hangilag is meg kell érni. Ez az első igazi nagy szerepem, aminél nem kívülről látom a figurát, hanem szinte egy vagyok vele. Régóta vágyom rá, és most boldog vagyok, hogy elénekelhetem. Hollósi Zsolt Aki egy fát elültetett, már nem élt hiába - így tartják a bölcsek, s ha ók így tartják, nincs okunk kételkedni. Ebből indulhatott ki a Kelet-Európai Független Környezetvédelmi Alapítvány és a Független Ökológiai Központ, amikor meghirdette az Ültess fát utó­daidnak című pályázatot. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Erdőokoló­giai Szakköre Szabó József tanár vezetésével még 1991­ben sikeresen pályázott, s három évre beosztva 130 ezer forintot kapott a makkosházi őshonos erdőtársulás védel­mére. Az 5,6 ha területű erdő szomszédos az iskola csemete­kertjével, ezért a munka szer­vezése, az átalakításhoz szük­séges szaporítóanyag termelé­se, szállítása viszonylag köny­nyen megoldható. A terület kezelője, a Dél-alföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Szege­di Erdészete is áldását adta a ^^mmmmmmmm^mmmBNr^mr-v: A Szegedi Diákok és Peda­gógusok Szövetsége ötfős csapatoknak az idén is meg­hirdeti a természetjáró diákok megyei találkozóját. A ren­dezvény helyszíne az ásotthal­mi fürdő és a környező erdők. A fiatalok „vizsgáznak" város­ismeretből, lesz akadályver­seny és elméleti feladatok is. A munkálatokhoz. És persze mi is lehetett volna az egyik nagy feladat, mint hogy a tanulók az ebben az évben is, május elsején megszűntették az ille­gális szemétlerakatokat. A munkákhoz tartozik a nem ős­honos, tájidegen fajok vissza­szorítása is. A csemeteültetést az alábbi fajokkal és mennyi­ségben végzik: lq kocsányos­tölgy makk, 1000 darab kocsá­nyostölgy csemete, 200 darab feketenyár, 200 darab szürke­nyár, 200 darab mezei juhar, 100 darab tatáijuhar, 200 darab magaskóris, 200 darab ma­gyarkőris, 100 darab barkóca­berkenye, 100 darab vadalma. 100 darab vadkörte. 200 darab zselnicemegy. 100 darab ká­nyabangita és 200 darab ezüst­hárs. Valamennyi fajból két­éves csemetét ültetnek ki. A tervek szerint a munkákhoz körülbelül 10 évre van szük­ség. P. Sz. találkozóból - amelyet május 28-30. között kívánnak meg­szervezni - csak akkor lesz valami, ha legalább 25 csapat jelentkezik. Az érdeklődók a Szedipesz címén ( Szeged, Takaréktár u. 2.) , a hónap közepéig jelezhetik részvételi szándékukat. Terészetjáró diákok

Next

/
Thumbnails
Contents