Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

SZOMBAT, 1993. MÁJ. 29. KOLYŰK Rózsa Sándort a lova ugratja - Hova tűnt el Rózsa Sándor? - bolydult fel a város, a vármegye. De sen­ki nem tudott semmit. Előbb csak a bandának tünt fel a dolog. Tulajdonképpen jól esett a hűsölés a Becsali csárda udvarán a diófa alatt. De régi igazság, hogy az a be­tyár, aki sokáig iszik hitelbe, előbb-utóbb zsandárkézre kerül. Szétszéledtek a betyárok. Az egyikből kidobóember lett egy útmenti fogadóban, ahol jóízűeket lehet pofoz­kodni a bolgár és török sze­keresekkel. A másik önál­lósította magát a a lókö­tésben. A harmadik a be­csület útjára lépett. Ott taposgatta azokat, akiktől ki tudott préselni valamit. De azért hétvégeken össze­jöttek, hátha hírt kapnak a vezértől. - Szögény Sándor - pil­logtak sűrűn bele a poha­rukba, ott őszi a fene már valami mélységös sütét tömlöc fenekin. Pedig nem is ette. Csak a Sándor evett meg ivott a Fekete Hollóban, az Arany Sasban meg mindenféle flancos helyeken, ahova a hozzáhasonló urak jártak. Rózsa Sándorból ugyanis úr lett. Persze ebben is Bül Bül volt a hibás. Épp hogy tavaszodott még, amikor Rózsa Sándor döngő léptekkel becsörtetett a Szomjas Ökör fogadó ud­varába és találkozott saját magával. Először azt hitte, tükörbe nézett, de „tükör képe" meg­unta az ugrándozást, félre akarta tolni Sándorunkat. Akkorát csördült a betyár tenyere a képin, mint a ka­rikásostor egy bitang marha oldalán. A Rózsa Sándor kinézetű személy összecsuklott, mint egy korhadtnyelű madár­ijesztő. Ekkor tódultak ki az urak az ivóból. Mivelhogy volt köztük csendőrtiszt, vadász és más fegyveres személy, Sándorunk nem vette tré­fára a dolgot, fölkapott Bül Bül hátára és lóhalálában igyekezett eltűnni a hely­színről. A többiek utána. Nemcsak esélyük lett volna, de ez az átkozott ló Bibliai játék Barátkozz Istennel! Lázárnak, Jézus barátjának egyik nővére. Mindig figyel­mesen hallgatta Jézus szavait. Az apostolokkal együtt vár­ta a Szentlélek érkezését. Nevének egyik jelentése: Szere­tet. Ki ő? A második evangélium szerzője. Személyesen ismerte Jézust. Péter apostol keresztelte meg, akinek igehirdetését foglalta össze könyvében, melyet Kr. u. 50 körül írt. Nevé­nek jelentése: Kalapács. A Bibliai játék múlt heti helyes megfejtése: az első képen Pál apostolt, a má­sodikon Tamás apostolt is­merhettétek fel. A sok levé­lből úgy tűnt, ez a játék könnyebb volt, mint az eddi­giek. A nyertesek, akiket vár a Sík Sándor Könyvesbolt: Bi­té Zsolt, Kiskundorozsma, l'o^ Ajándék 10% kedvezmény a spanyol, görög, horvát tengerpartra. Angliai, németországi nyelvtanfolyamok. Ausztriai üdülések. Érdeklődni: Aktív Tourist Szeged, Dáni u. 7. sz. Tel.: 481-562 egyáltalán nem sietett és a puszta helyett a szomszéd város felé vette az irányt. - Mögbolondultál? - dü­börgött Sándor, de Bül Bül válaszra sem igen méltatta. - Ha akarja, még le­szállhat - vetette oda zab­lahegyről. De Sándornak esze ágába se jutott le­szállni. Üldözői már alig pár lóhosszal jártak a nyomába. így vágtattak a városba a feldíszített kapun át. A kapun felirat: Éljen szeretett képvi­selőnk! A főtéren díszemelvény várta az érkezőket. Egy zsinóros ruhába öltözött úr lejött Sándor elé, megölelte és felvezette lépcsőn. - Isten hozott, öcsém! A csendőrtiszt, aki már éppen beérte Sándort erre elejtette a kardját. A díszes férfi maga volt az alispán úr. - No, fiam, szóljál a vá­lasztóidhoz! Látom a ké­pedről, becsületes magyar ember vagy. No, beszélj! Rózsa Sándornak erre torkán akadt a szó. Kezdte sejteni, hogy azt a másikat várták ide, akit ő képen teremtett. Úgy tátogott mint egy kácsa, amelyiket farkon kapott a róka koma. - Vivát! - éljenzett a tö­meg, amelyik a szája moz­gásáról úgy ítélte meg, hogy Sándorunk beszél. - Vivát! - bömbölt vissza Sándor, nem tudta mi az, de rossz nem lehet. És hogy nagyobb legyen az ün­neplés, előkapta a karikását is, aztán csördített vele egy nagyot. Ez tetszett Meg kellett ismételni. Ezután egyenként csapta le a virá­gokat az asztalról. Majd a pipákat ütötte ki az urak ke­zéből. Aztán eltalálta a fel­dobott rézfilléreseket. Alig egy fertályórát pro­dukálta magát, de elég volt, hogy megválasszák képvi­selőnek. Nem őt, hanem a mási­kat, akit képen teremtett. Csakhát az meg azóta dadog egyfolytában. Ha abbahagyja a dado­gást, ő ül be a parlamentbe, és Sándor mehet vissza a bandába. - Menjünk, elkésünk a ló­versenyről! - böködi Bül Bül gazdáját. - Mit tettél velem, édös Istenem! - sóhajtja Sándor, és megy a kaszinóból a ló­versenypályára. Nehéz dolog az uraság. - góbé ­A termések Az őszi erdőben itt-ott ár­válkodik már csak egy-egy virág. Az illatos, ezerszínű virágok helyén érdekes terméseket látunk. A színes lombok között most ezek pompáznak az erdőben. Forog, forog a szélben a juharfa termése. Aztán egy­szer csak elrepül a fáról. Röptében is folyton pörög, mint a propellercsavar. A vadgesztenye nagy csatta­nással hull a földre, amikor megérett. Nem tanácsos a fa alatt állni, mert ha egy ilyen „löveg" eltalálja az embert...! Igen, akkor csak az vigasztaljon meg, hogy milyen szép gesztenyék pattannak ki a szúrós bu­rokból. Ezek a magvak. A virágokból termés lett. A termésben megérett a mag. A magból lesz az új növény. Minél több mag szóródik el, annál több növény kel ki. Azt hiszem, nem is kell ilyet kérdezni, hogy gyűjti­tek-e a vadgesztenyét, a makkot, hogy szedtetek-e már a bokrokról piros, kék, fehér vagy fekete bogyókat. Szívesen kóstoljátok-e az almát, körtét, dinnyét, sza­mócát? Szeretitek-e a babot? A zöldpaprikát meg a paradi­csomot? Az emberek sokféle nö­vényt termesztenek az ízletes gyümölcseiért, a nyersen vagy főzve elfo­gyasztható terméseiért. Ezért sok gyerek azt hiszi, hogy termés az, amit meg­eszünk. Pedig hát megesz­szük a káposzta leveleit is, a sárgarépa gyökerét is, a rántott csirkéről nem is be­szélve...! Egyes növények termé­seit meg éppenséggel nem ehetjük meg, mert mérget tartalmaznak. Ilyes termése van a burgonyának is! Ami­ből a paprikáskrumpli ké­szül, az gumó, és nem a termés. Barátság u. 14. I/4.; Tapodi Petronella, Hódmezővásár­hely, Csengettyű köz 6. V/15.; valamint a Hudák testvérek, Dóra és Zita, Szeged, Apáca u. 20. Május 29-ei játékunk megfejtését június 2-áig küldjétek be a szerkesztő­ség címére: Stefánia 10., Bibliai játék. fZ „•SPOrttj HA JOT AKAR! Világhírű olasz horgászcikkeken kívül nagyhatású szabadtéri és beltéri OLASZ SZÚNYOGRIASZTÓT is vásárolhat nálunk „il bigatino" 6724 Szeged, T Berlini krt. 1. Tel.: 62/323-488Sc"° VISZONTELADÓKNAK KEDVEZMÉNY NÉPRAJZI KALAUZ Hej, czintus, czintus Német György rajza A húsvéthoz alkalmazko­dó pünkösd a niceai zsinat határozata óta változó, mozgó ünnep. A húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, s május 10-e és június 13-a között ünnepel­jük. A Magyar Néprajzi Le­xikon tanúsága szerint „a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybeme­netele után a Szentlélek leszállt az apostolokra". A legjellegzetesebb pün­kösdi népszokások: a pün­kösdi királyválasztás, a pün­kösdölés, a pünkösdi király­néjárás. A tulajdonképpeni „gyerekszokás" a két utóbbi, amelyekhez dramatikus gyermekjátékok is kapcso­lódnak. (Mindannyian fújjuk a „Bújj, bújj zöld ág..." című dalocskát.) A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon ma is eleve­nen él: a kislányok házról házra, udvarról udvarra jár­nak, énekelnek, mondóká­kat mondanak, a kiskirályné kosarából rózsaszirmokat hint szét (a pünkösdi rózsa, mint tudjuk, megóv a go­nosztól, de termékenység­varázsló ereje is van, így nemcsak az emberekre szórták, a portát borították be vele, állatokra is hajítot­tak belőle, hogy egész­ségesek, szaporák legye­nek), a házbeliek meg ajándékot adnak a „produk­ció" végén. A pünkösdölés szintén énekes-táncos, adomány­gyűjtő népszokás, amely az Alföldön ismert. (Nincs, aki ne tudná a „Mi van ma, mi van ma, / Piros pünkösd napja..." kezdetű dalt.) Ré­gebben eladólányok jártak pünkösdölni, később kisebb leánykák, fejükön virágko­szorúval, kezükben a czin­tussal/czinkussal (=királyné pálcája), s ezt énekelték: „Hej, czintus, czintus, / Fe­hér tulipántos! / Öntsetek (hintsetek) virágot / Az Isten markába. (Az istenes ének hosszabb változata megta­lálható Kovács János 1901­ben megjelent Szeged és népe című Szeged ethno­graphiájában.) A lányok figyelmébe aján­lom még a pünkösdölés mellett a pünkösdi, tiszai fürdést, amely Szeged kör­nyékén még nem is olyan régen, igen nagy hagyo­mánnyal bírt. Bálint Sándor jeles szögedi néprajztu­dóstól tudjuk, hogy a hajnali lubickolás - mint eaészség­varázsló, katartikus, meg­tisztító rítus - egész évre mentesít, megvéd a kelé­sektől, kiütésektől. Egyes tinédzserek kozmetikus he­lyett/mellett is kipróbál­hatják, csak tartsák szem előtt, a Tisza vize még min­dig igencsak hideg és szennyezett... Turi Márta Vára Vadaspark A Szegedi Vadaspark a gyermeknapon (május 30­án) vasárnap teljes nyitva­tartási időben reggel 9-től az este 6 órai kapuzárásig kicsiket és nagyokat (gyer­mekeket és felnőtteket is) egyaránt belépődíj fizetése nélkül fogadja. Valamint hétfőn (mivel az ünnepnap) a szokástól eltérően teljes nyitvatartási időben várják a látogatókat. Adria Tours Kft. Szeged, Gutenberg u. 24. ÍV A nyár szenzációi: Kotori öböl: HOTEL FJORD - „A kategória" - Egy hét teljes ellátással, utazás repülővel 16 8(X) Ft. Az adriai tenger legszebb öble PLAVI HORIZONT ­„magas B kategória" - egy hét teljes ellátással, utazás repülővel 18 800 Ft. A milliomosok luxus szigete SVFTI STEFAN - „de lux kategória" - egy hét félpanzióval, repülővel 38 800 Ft. * Időpontok: folyamatosan. Gyermekeknek 30% kedvezmény. ISTRIA - július 2-10. és augusztus 20-28. VRSAR - Hotel Belveder - félpanzióval, autóbusszal 14 400 Ft. OLASZORSZÁG - július 23-31. Hotelben félpanzióval 19 000 Ft. 2 hetes cscreüdülés - nyelvtanulás családoknál Berlinben. További információk: ADRIA TOURS Szeged, Gutenberg utca 24. Tel.: 318-482

Next

/
Thumbnails
Contents