Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

PÉNTEK, 1993. MÁJ. 28. • Gyakran kopogtat nálunk „a meghívott halár Ez a tudás nem elég A VÁROS 13 • Szinte már egy évszázada tudjuk, hogy Európának ebben a térségében - vala­mi oknál fogva - rendkívül gyakori vendég a meghívott halál. Mégis, mintha egyet­len társadalmi rendszer se érezte volna igazán, hogy valamit tennie kellene ez ellen. - Örvendetes, hogy most a nemzeti egészségvédő prog­ramban helyet kapott az ön­pusztító magatartások elleni föllépés is mint tisztiorvosi feladat. Ezért adta be a SZOTE szuicidológiai munkacsoportja az ANTSZ megyei intézetével közösen azt a pályázatot, ame­lyet megnyertünk, s így első­ként elindíthatunk - az ország­nak éppen ezen a legveszélyez­tetettebb területén - egy széles körű, megelőzést lehetővé tevő oktatási programot. • Kézenfekvőnek látszik, hogy éppen a családi orvo­sok táborát igyekeznek föl­vértezni mélyebb pszichiát­riai ismeretekkel, hiszen ők vannak szinte mindennapos kapcsolatban velünk. Az egyetemen kapott, ez irányú tudás nem elegendő? - Az orvosképzés eddig nem fordított elég gondot erre. A pszichológiai órák száma összesen 30, pszichiátriát 40-45 órában hallgatnak a medikusok. Márpedig, ha tud­juk, hogy a betegek kétharma­da valamilyen lelki problémá­val, ennek testi tünetével kerül orvoshoz, ez az óraszám ko­rántsem elegendő. A néhány éve létező, ugyancsak a mun­kacsoportunk csoportunk által tartott posztgraduális képzésről sgyes városokban nem is tud­lak az orvosok. Ismeretesek a szomorú adatok: az egész földkerek­ségen hazánkban kopogtat legtöbbször „a meghívott ha­lál". Mi, Csongrád megyében élők szinte nem is tudunk mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az országban pedig ép­pen ezen a tájon választják legtöbben önként azt az utat, amelyről nincs visszatérés. Reménytkeltő azonban a SZOTE szuicidológiai munkacsoportjának és az ÁNTSZ megyei intézetének vállalkozása: pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Egészségvédő Intézethez a régió családi or­vosai részére kidolgozott oktatási program támogatásá­ra. A dr.Temesváry Beáta adjunktus szakmai vezetésével elkészített tervezetet elfogadták, így dr. Pataki Olgával, az ÁNTSz osztályvezetőjével megszervezték a volt sze­gedi járás, illetve a makói térség családi orvosai számára a suicidológiai és krízisintervenciós tanfolyamot. A háziorvosok a minap tájékozódhattak a SZOTE-n a szeptembertől havonta egyszer, összesen tíz alkalommal megrendezendő oktatási programról. Dr. Temesváry Beátát, aki e téma központi kérdéseit elemezte, arra kér­tem, olvasóinkkal is ismertesse a szegedi kezdeményezés okát és jelentőségét. • A lélektan alaposabb is­merete már csak azért is fontos számukra, mert mint olvastam, azon veszélyezte­tettek csoportjába tartoznak maguk is, amelyeknek gon­dot okoz saját talponmara­dásuk is. Hogyan várható el egy labilis lelkületű or­vostól, hogy támaszt nyújt­son betegének? - Valóban: az értelmiségiek között kiemelkedően magas az öngyilkosságot elkövető orvo­sok száma, de gyakori közöt­tük a neurózis és a depresszió is. Ez egyébként jellemző a segítő foglalkozást űzőkre ­pedagógusokra, tanácsadókra, papokra és még az újságírókra is. Ezek az emberek egy idő után elfáradnak, a „kiégettség" állapotában pedig fokozottabb az öngyilkosság veszélye. A program összeállításakor gon­doltunk arra is, hogy kollégá­inkat is megerősítjük lelkiek­ben... • Úgy hiszem, erre igen­csak szükségük van, hiszen a változásban lévő egész­ségügy, a privatizáció, a presztízsveszteség, a fenye­gető munkanélküliség szá­mos krízishelyzetet idézhet elő, s amint az előadások egyikében hallottam: mind rizikótényezője az öngyil­kosságnak. - Az egész, anyagi, erkölcsi megbecsülés hiánya miatt szenvedő egészségügy is lelki válsággal küzd. Ha nem kez­dünk foglalkozni idejében a nővérek, az orvosok vizsgála­tával is, állítom, elszabadul a pokol... • Hogy érti ezt? EUUiS SZENABAN SZALMÁBAN BÁIÁZÓK SZENÁZSBAN BABOLNA 2 S S A CLAAS TEUESKORU PROGRAMOT KINAL > ROLLANT • ACÉLHENGERES SPIRÁLKAMRA, AMI KÍVÜL IS TÖMÖR, BEÁZÁSNAK ELLENÁLLÓ KORBÁLÁT FORMÁL. ZSINEGES VAGY A LEVÉLPERGETÉST CSÖKKENTŐ ROLLATTEXT HÁLÓS KÖTÖZÉS. KIVÁLÓAN ALKALMAS SZENÁZSKÉSZÍTÉSRE. CLAAS QUADRANT • NAGYTELJESÍTMÉNYŰ, ROBUSZTUS NAGYBÁLÁZÓ RENDKÍVÜL NAGY BÁLATÖMÖRSÉGGEL. OPTIMÁLIS BÁLA­MÉRETEK A HAZAI SZÁLLÍTÓESZKÖZÖN VAGY VASÚTON TÖRTÉNŐ GAZDASÁGOS SZÁLLÍTÁSHOZ, NAGY KAZALSTABIUTÁS. CLAAS MARKANT • A KÖNNYEN KEZELHETŐ, KOMPAKT K1SBÁLÁK BEVÁLT GÉPEI. CLAASÍIZTOS KÖTÖZÉS, EGYENLETES MÉRET ÉS FORMA. PÁRATLANUL JÓ ALKATRÉSZELLÁTÁS. AZ ORSZÁG TERÜLETÉT LEFEDŐ VEVŐSZOLGÁLATI ÉS RAKTÁRHÁLÓZAT RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK MÁRKAKERESKEDELMI KÖZPONTJAINK: IKR 1000 SZ. KÖRZET SARVAR 9601 IPARTELEP U, 2 TELEFON: 94/33G617.TAX: 94/31+092, TELEX: 37569 IKR 2000 SZ. KÖRZET SZABADBATTYÁN 8151 TELEFON: 22/363062, FAX: 22/363-062. TELEX: 21262 IKR 3000 SZ. KÖRZET HAJDÚNÁNÁS 4080 TELEFON: 52/382-I66.FAX: 52/382-796, TELEX: 72538 IKR 4000 SZ. KÖRZET OROSHÁZA, 5900 K 637 TELEFON: 68/312-637, FAX: 68/311-819, TELEX: 83493 IKR 5000 SZ KÖRZET KECSKEMÉT, 6000 BÚZAKALÁSZ U 20/A. TELEFON: 76/481445, FAX: 76/322-772 TELEX: 26677 IKR 6000 SZ KÖRZET BALATONKERISZTÚR 8648, PF: 17 TELEFON: 85/376-270, FAX: 85/376314 TELEX: 13412 IKR 7000 SZ. KÖRZET PÉCS -REMÉNYPUSZTA 706IPÉCS PF. 458 , TELEFON: 72/450355, 72/450353 FAX: 72/439493, TELEX: 12466 IKR 8000 SZ KÖRZET NAGYIGMÁND 3942 ÁCSI ÚT TELEFON: 34/369-119, FAX: 34/369694, TELEX: 27297 AGROKER, BÉKÉSCSABA 5601 SZERDAHELYI ÚT 14 TELEFON: 66/322-857,FAX: 66/441-583 TELEX. 83329 AGROKER. DEBRECEN 4030 DIÓSZEGI ÚT 35. TELEFON 52/368-089, FAX: 52/368-079 TELEX: 72239 AGROKER SZOMBATHELY 9701 PÁLYA ÚT 5 TELEFON: 94/314530, FAX: 94/324996 TELEX: 37326 TAURINA, TÖRÖKSZENTMIKLÓS 5201 Ó6AUA1 ÚT TELEFON: 56/375540, FAX: 56/375540 TELEX: 23557 KSZE, SZEKSZÁRD 7100 PÁSKOM ÚT 2 TELEFON: 74/312-717, FAX: 74/316628 TELEX: 14361 IKR-CLAAS KÖZPONTI IRODA, BÁBOLNA. MÉSZÁROS U. 1., CLAAS ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ PETŐ GYÖRGY TELEFON: 34/369-399, FAX: 34/369-079, TELEX: 226554 KEDVEZŐ SZÁLLÍTÁSI FELTÉTELEKI ELŐNYÖS HITELKONSTRUKCIÓI IKR. RT. BÁBOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! A CLAAS GÉPEK ÉS ALKATRÉSZEK KIZÁRÓLAGOS IMPORTŐRE MAGYARORSZÁGON - Gondoljon csak arra a né­metországi perre, amelynek a Halál Angyalaként ismertté vált vádlottja, „kíméletből" több betegét segítette át a más­világra. Az, aki lelkileg meg­kopik, kiégetté válik vagy ma­ga is a halál gondolatával küsz­ködik, az könnyen talál belső igazolást az eutanáziára. • Ne fessük az ördögöt a falra: önök most éppen az orvosok - és általuk a bete­gek - lelki erősítésén mun­kálkodnak. Hány orvos részvételére számítanak? - Szeretnénk, ha Csongrád megye 200 családi orvosa részt venne ezeken a programokon. Számukra mindez pénzbe nem kerül, igyekszünk helybe men­ni, hogy az idő, a távolság se okozzon gondot nekik. Öt régi­óban - Szegeden, Makón, Rú­zsán, Kisteleken és a szentesi kórházban - tartanak előadáso­kat a szakemberek, majd a résztvevők Bálint-csoportok­ban beszélnek meg egy-egy esetet. • Gondolja, hogy az új kihívások, megbokrosodott teendők közepette vállal­koznak erre is a családi or­vosok? - Reméljük. Igyekszünk, elérni ugyanis, hogy progra­munkat elismerjék hivatalos képzési formaként, amelynek elvégzéséért pontok járnak majd. De bízom benne, hogy a pszichiátriai ismeretek, a tragé­diák megelőzésére alkalmas módszerek is sikerélményekkel gazdagítják majd napi munká­jukban az orvosokat. Lehet, hogy túlságosan optimista va­gyok, de abban is bízom, hogy miként a régóta vállalkozó nyugati kollégák,'azt is fölis­merik: a sok lelki problémával küzdő páciens ellátásához egy­re több pszichiátriai és pszi­chológiai ismeretre van szük­sége minden orvosnak. Chikán Ágnes • Középkori kispecsétjének s/.ínes fotójával köszönti a vá­ros napját a Szeged májusi szá­ma. „A fanyelű, ezüstbe met­szett tipáriumon (pecsétnyo­món) egy pajzsba foglalt, ki­terjesztett szárnyú sas látható. Az évszám, bár szerepel rajta, rosszul olvasható. A négyest úgy írták, mint az alsó harma­dában elmetszett nyolcast. Körirata: Sigillum Minus Ci­vitatis Zegedini, azaz: Szeged város kisebb pecsétje" - írja róla Fári Irén. A város napjához kapcsoló­dóan készített beszélgetést dr. Lippai Pá! polgármesterrel Tandi Lajos az elhúzódó rend­szerváltásról, önkormányzati ellentmondásokról, a beszűkült cselekvési lehetőségekről. Dr. Ványai Éva alpolgármester az új alapokon'friss eredményeket felmutató kultúrát veszi szám­ba. A szegedi akadémikusok sorozatban Sulyok Erzsébet ezúttal Szőkefalvi-Nagy Bélá­val beszélgetett. Szeged dísz­polgára, a világhírű professzor többek között elmesélte, miként fogadta barátságába Hiesz Frigyes. „A funkcionála­nalízis, közelebbről az úgyne­vezett operátorelmélet egyik nagyon erősen az elméleti fizikához kötődő témakörében Riesznek egy alapvető könyve és sok nevezetes dolgozata volt. Az egyik dolgozatához találni véltem egy jóval egy­szerűbb megközelítési módot. Megmutattam neki. Két nap múlva közölte, hogy egy rossz lépés van a munkámban. Nem keseredtem el - éreztem, hogy jó irányba indultam -, hanem nekiláttam kiköszörülni a csorbát. Ez pedig úgy ment, hogy lefeküdtem a díványra és gondolkodtam. Ha az ember nem tud átkelni a folyón egy helyen, keres egy másik helyet. • Szegedről és Pestről Vadasparki cáfolat • Dr. Magyar Levente, aki ál­latápolóként dolgozott a Va­dasparkban, intézményünk le­járatására törő irományában több nagyon fontos dologról megfeledkezik. Egyik legfontosabb az, hogy amikor ugyanezekkel a vádak­kal feljelentést tett a Vadas­park ellen, a hivatalos vizsgálat megállapította ezen állítások valótlanságát. Idézem dr. Lip­pai Pál polgármester úr ezzel kapcsolatos, 1993. március 18­án kelt levelét: „A Vadaspark működésével kapcsolatos 39.333/1992. szá­mú közérdekű bejelentés kivizsgálása során a bejelentés állításai nem bizonyultak helytállónak." A másik fontos dolog az, hogy mindenki csak olyan dolgokról nyilatkozzék, amiről biztos tudása van, s informá­ciói nemcsak pletykaszintűek. Így kijelentem, hogy a göt­tingeni Germán Primate Centre intézménye soha nem küldött hozzánk egyetlen példányt sem embléma-állatunkból, a liszt­majmocskából. Ebből kifolyó­lag dr. Magyar Leventét soha nem is kértem meg lisztmaj­mocskákkal kapcsolatos be­szélgetésre ezen intézmény ve­zetőjével. A lehető leg­Fotó: Somogyi Károlvné határozottabban visszautasítjuk azt a kijelentést, hogy mi itt az állatokat pusztítjuk. Valamint a Szegedi Vadas­parkban több mint másfél éve csupán egyetlen nőstény láma él. Épségéről, egészségéről lá­togatóink bármikor meggyő­ződhetnek. A zöldszárnyú arák végle­ges elhelyezését pedig, mivel egyéb támogatók mellett az önkormányzat is biztosította az ehhez szükséges anyagiakat, már régen megoldhattuk volna, ha az ilyen alaptalan állítások miatti vizsgálatok nem hátrál­tatnák munkánkat. Egyházi István igazgató Nem értek egyet a Szegedi Vadaspark ellen felhozott vá­dakkal és a rám való hivatko­zással sem, mivel a Szegedi Vadasparkot Magyarország egyik legjobb állatkertjének tartom. Az állatkertektől bekért pusztulási lista sem azt a célt szolgálja, amelyre dr. Magyar Levente hivatkozik. Dr. Rodics Katalin Környezetvédelmi Minisztérium • Szeged középkori kispecsétje • Az llia-park • Sartre és a szegedi Szabó A májusi Szeged Pár nap múlva megtaláltam a helyes lépést. Nyár volt, Riesz professzor lent töltötte az időt a Tiszán. Bár tudtam, hogy nem illendő a nagy tekintélyű tudós pihenését zavarni, föl­kerestem a csónakházon. Azt mondta, menjek vissza másnap. És másnapra megváltozott. Már amikor barátságosan kezet nyújtott, éreztem, hogy ezzel a gesztussal kollégájává fogadja tanítványát. Számomra persze továbbra is ő volt a Mester". A Szegedi Középkorász Mű­hely nemzetközileg is elismert tudományos munkát végez. Lele József, dr. Kristó Gyula és dr. Makk Ferenc professzorok­kal beszélgetett, s egyúttal be­mutatják a könyvhétre megje­lenő két új kötetüket, Makk Ferenc Magyar külpolitika (896-1196) és Kristó Gyula A Kárpát-medence és a magyar­ság régmúltja (1301-ig) című könyveket. A szegedi egyház­zenei napokra készülődve Dobszay László, a neves zene­történész írt tanulmányt Az egyházzene a történeti válto­zások között címmel. Lengyel András Arcok a szegedi sajtó történetéből című sorozatában ezúttal Magyar László pálya­képét rajzolja meg. Vágó Gá­borról, a feledésbe veszett sze­gedi szobrászművészrőt írt gondolatébresztő sorokat Sö­vényháziné Sándor Judit. A Szegedi Szép Szó ezúttal elkezdi Sz. Szigethy Vilmos pompás, ironikus kislexikoná­nak közlését. Szabó Tibor szegedi filo­zófus egy neves francia filozó­fiai folyóiratban publikált egy dolgozatot ismeretlen Sartre­szövegről. Ezen apropóból beszélgetett vele Újszászi Ilona. A lapszámot a szegedi művészek által készített máso­dik világháborús emlékmű­tervek fotói illusztrálják. (A képeket Schmidt Andrea ké­szítette.) Szeged napján választották a város díszpolgárává Ilia Mihályt. Őt köszönti a Szeged­ben Szív Ernő alias Darvasi László. Többek között ezt írja: „Ilia Mihályndk adjanak egy parkot. Legyen az a lényege ennek a parknak, hogy ott minél több növény legyen. Ki is mondta, hogy az irodalom va­lójában egy park? Esterházy? Kukorelly? Hogy az irodalom, hát hogy az egy folytonos séta, üldögélés, napfény, zápor, ha­vaseső, újra napfény. Azt aka­rom mondani, hogy az llia­parkban majd árnyékoljanak európai lyírsok, francia ju­harok, meg portugál hangák... Olyan lesz az llia-park, hogy akkor is eszébe jut az ember­nek, amikor távol van tőle. Él az ember Los Angelesben, Ko­lozsvárott, Kassán, Lon­donban, Újvidéken, bárhol a világon." A Szeged májusi száma megvásárolható az Oskola utcai Sík Sándor könyvesbolt­ban és a Sajtóház portáján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents