Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 27. A VÁROS 5 • A torony alatt Ma mái elektromosan szavaznak a városatyák A ma délelőtt kilenc órakor kezdődő képviselő-testületi tanácskozás „csak" 27 témát tűzött napirendjére (a múlt havi 46-al szemben), de ez semmiképpen sem jelenti, hogy kevésbé fontos kérdésekről kell döntenie a T. Közgyűlésnek, mint a korábbi összejöveteleken. Ma szerepel napirenden a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójának kinevezése, az 1992. évi pénzmaradvány elszámolása (amellyel Ön kormányoz rovatunkban részletesen foglalkozunk), a Kulturális Alap felosztása, a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása, az önerős csatornaépítés jóváhagyása és más fontos kérdések megvitatása. A városatyák mai munkáját ismét végig kíséri a VTV kamerája. Ezúttal egy órával tovább közvetítik a tanácskozást, s csak este nyolckor fejezik be az adást. Két „újítás" is szerepel a mai összejövetelen: elektromos szavazatszámlálót szereltek fel a tanácsteremben és a hangosítást egységesen oldották meg.Nem kell tehát többé időt veszíteni a szavazatok számlálásával és a mikrofondk ide-oda hurcolásával. • Nem potyogtak a forintok Vándorgyűlés a kihívás napján Dr. Veress József, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára nyitotta meg tegnap, délután Szegeden, a Sportcsarnokban a három napig tartó 31. közgazdász vándorgyűlést. A véletlen egybeesés folytán május 26. egyben a kihívás napja is volt, de ez nem befolyásolta a mintegy 700, az ország minden részéről a Tiszaparti városba sereglett közgazdát. A tikkasztó melegben hősiesen ülték végig előbb a közgyűlést, majd a plenáris előadásokat. Veress tanár úr meg is jegyezte: egy májusi eső aranyat érne, de azt se bánná, ha az MNB új egy- és kétforintosai hullanának alá az égből... Az első félórában, a közgazdász-találkozó közgyűlési szakaszában dr. Csikós-Nagy Béla. az MKT örökös elnöke. valamint a Magyar Közgazdász Alapítvány kuratóriumának elnöke A gazdasági visszaesés illetve zsugorodás okai és a fordulat feltételei témakörben meghirdetett pályázat első három díjazottjának adta át a 120, 100 és 80 ezer forintos jutalmakat. Két első helyezett lett: dr. Nagy Éva dr. Filep Gyula (Nyíregyházáról) és Losoncz Miklós (Budaőrsről). A második dr. Seres Antal (Budapest), a harmadik díjas dr. Plenter János (Békéscsaba). Ezt követően - mivel Erdős Tibor akadémikus már korábban bejelentette: meg kíván válni elnöki székétől - elnökválasztásra került sor. A két jelölt, dr. Kemenes Ernő és dr. Hagelmayer István közül az előbbire esett a 170 küldött többségének a választása. A Magyar Közgazdasági Társaság új elnöke tehát dr. Kemenes Ernő, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense. F. K. • Szellemi viadal a Sportcsarnokban Ván-e nálunk recesszió? Megkezdődött a közgazdásztalálkozó A szakmai találkozó a „Küzdelem a recesszióval" címet viseli, a nyitó plenáris ülés előadói leginkább azt a kérdést boncolgatták, mi is az a válság, amit most él át a magyar gazdaság. Az első előadó, Kádár Béla miniszter szerint a recesszió nem a megfelelő kifejezés. Amit mi most annak hívunk, az az évtizedek óta létező strukturális-intézményi válság és az új, az átalakulással járó problémák összessége. A külgazdasági miniszter kitért arra a napokban nyilvánosságra hozott adatra, mely szerint exportunk az első negyedévben jelentősen csökkent a tavalyihoz képest. Mint mondta, ennek alapvetően az a magyarázata, hogy az infláció csökkentése mindennél fontosabb. Pedig egy ilyen kis ország gazdasági boldogulása a külkapcsolataitól függ. A következő előadó, Bod Péter Akos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a receszszió enyhe kifejezés akkor, amikor a GDP csökkenése nagyobb, mint a gazdasági világválság idején, 1929-33 között. A bankelnök foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen szerepe volt a pénzügyi szférának a gazdasági visszaesésben. Kifejtette, semmiképpen nem a restrikciós politika okozta a recessziót, ám az tény, a kereskedelmi bankok kissé nehézkesen reagálnak, magasan tartották a kamatszintet akkor is, amikor lassult az infláció, és nem tudtak könnyen alkalmazkodni új klientúrájuk, a sok új vállalkozás igényeihez. A jövőben az infláció mérséklése továbbra is kulcskérdés marad csakúgy, mint az ésszerű kamatszint elérése. Ettől indulnak ugyanis meg a beruházások, kap erőre a tőzsde, élénkül meg az ingatlanpiac. A plenáris ülés utolsó előadója, Erdős Tibor akadémikus átvágta a gordiuszi csomót. Szerinte ha tsökken az ipari termelés és nő a munkanélküliség, akkor válság van. akárminek nevezzük is. Nem a fogalmakon múlik a dolog, tíanem azon, sikerül-e növelni a beruházásokból származó profitot, így a beruházások számát. Keczer • Ma dönt a város képviselőtestülete az elmúlt évi pénzmaradvány elosztásáról. Ez az összeg 1,6 milliárd forint. Joggal tehető fel a kérdés: miből adódott ez a megtakarítás? A pénz tekintélyes hányada - 810 millió forint - a beinduló, áthúzódó beruházásokra, felújításokra szánt előirányzatok maradványából adódott. Miért húzódtak el a nagyberuházásaink? Ennek oka nem elsősorban a város gazdálkodásában keresendő. Közismert tény ugyanis, hogy a fejlesztések döntő többsége csak központilag finanszírozott céltámogatásból valósítható meg. A Parlament viszont a céltámogatási kérelmekről, az igényelt pénzösszeg odaítéléséről nem a költségvetés elfogadásával egy időben, hanem néhány hónappal később döntött. Következésképpen a közgyűlés a harmadik, illetve a negyedik negyedévben tudott csak határozni az új beruházások, felújítások megkezdéséről - tájékoztatott dr. Szabó Pálné, a polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetője, aki elmondta: - A több száz millió forintot kitevő harmadik körút folyamatos megvalósítását akadályozta a kisajátítási eljárások elhúzódása, ami szintén jelen-# tős mértékű pénzmaradványt eredményezett. A pénzmaradvány kisebb hányada a különböző feladatokra elkülönített összegek tartalékából, továbbá a bevételi többletből adódott. Ezenkívül jelentős a költségvetési szerveknél jelentkező megtakarítás is. A pénzmaradvány felosztására tett javaslatnál elsődleges szempontunk volt, hogy az áthúzódó beruházásokhoz és felújításokhoz szükséges pénzforrást biztosítsuk. Ugyancsak prioritást kapott a költségvetési szerveket megillető jogszabály által előírt - pénzmaradvány „visszaadása", de figyelembe vettük a korábbi közgyűlési határozatokat, amelyek különböző mértékű fedezet biztosítását írták elő az önkormányzat számára. Például: az 1992-es évet terhelő 13. havi illetmények rendezése, a közalkalmazotti törvényben előírt pótlékok tari9G milliárd Kétmilliárd kellene... Az 1992. évi pénzmaradvány felosztásának javaslata (000 forintban) Intézményi Önkormányz. Összesen Megnevezés pénzmaradv. pénzmaradv. Összesen terhére pótelőirányzat 1. Intézmények - Városgondnokság 63 071 1 015 64 086 - Eü. intézmények 80 313 12 431 92 744 - Szoc. intézmények 11484 2 848 14 332 - Városi Televízió 581 351 932 - Oktatási intézmények = óvodák, ált. isk. 11 849 50 057 61 906 = középiskolák 43 973 40 858 84 831 - Diákotthonok 4 116 2 846 6 962 - Nevelőotthonok 4 046 8 409 12 455 - Művelődési intézm. 13 307 15 676 28 983 - Sportigazgatóság 3129 1411 4 540 Összesen: 235 869 135 902 371 771 2. Központi gazdálkodás keretében ellátandó feladatok a/ Működési kiadások - egészségügyi célú - szociális célú - oktatási célú - közművelődési célú - városrendezési feladatok - polgármesteri hiv. működésére - egyéb feladatokra (normatív állami hozzájárulás visszafizetése, nem önkormányzati szervek támogatása stb.) b/ Fejlesztés (III. körút, kerékpár úthálózat bővítése, szennyvíztisztító, csatornaépítés, parképítés, eü. gép-műszerbeszerzés, középisk. és ált. isk. tornaterem stb.) d Felújítás (nevelőotthonok, egészségügyi intézm. gimnáziumok, szakközépisk., városháza stb.) d/ Bizottsági céltartalékokra el Feladatokhoz kötött céltartalékok - lakásgazdálkodási alapra = sportalapra = közalkalm. törvényben előírt pótlékokra = kulturális alapra = oktatási célú fejlesztésekre 3 108 215 110 1 114 0 508 44 726 79 397 646 664 162 361 22 311 68 318 7 171 100 000 157 3 293 Központi gazdálkodás összesen: 1 253 348 MINDÖSSZESEN: 1 625 119 talékolása, a lakásgazdálkodási alap létrehozása. E kötelezettségeink teljesítése után fennmaradó 71 millió forintból a műszakilag halaszthatatlannak minősített felújítási munkák (bölcsődék, óvodák, iskolák, kollégiumok karbantartása) elvégzésére 64 millió forintot, a sportalapba pedig 7 millió forintot javasolunk jóváhagyni. A pénzmaradvány felosztásánál sajnos a benyújtott igényeknek (több mint 2 milliárd forint!) csak a töredékét tudtuk figyelembe venni, hiszen a rendelkezésre álló forrásból csak a legszükségesebb kiadásokat tudjuk finanszírozni. MMMMHMHMMM • A megyei gyógyszertári központ mint közüzem, tulajdonlása ügyében a Csongrád megyei közgyűlés az elutasító VÁB és minisztériumi döntés ellen a bírósághoz fordult, mely eljárás még nem fejeződött be. Időközben a vagyonátadási törvényt módosító törvény kivonta a gyógyszertári központokat az önkormányzatok részére átadható közüzemek köréből. Ez Szeged város önkormányzatát is hátrányosan érintette, mivel a gyógyszertári központ megyei önkormányzat tulajdonába kerülése esetén egy település szükségletét kielégítő szegedi gyógyszertárak a város önkormányzatának tulajdonába kerülhettek volna. Számtalan jogvita keletkezett - a Csongrád megyei VÁB határozata ellen a Belügyminisztériumhoz, a minisztérium döntése ellen a bírósághoz fordulhat önkormányzatunk amiatt, hogy centrális, szervnek, vagy a megyei önkormányzatnak álláspontunk szerint túl sok mértékű, vagy nem jogszabálynak megfelelő vagyont juttatott a Vagyonátadó Bizottság. Ezek között említhetjük a Vidra u. 1. szám alatti volt Tüdőszűrő Állomást és a Mérey u. 13. szám alatti ingatlan ügyét. A város még 1989-ben átadta az igen nagy értéket képviselő Mérey utca 13. sz. M Önkormányzati vagyonátadás (2.) A Városgazdálkodási Vállalat által üzemeltetett kereskedelmi egységeket a vállalattal a Vagyonügynökség végleg elvonta, részben értékesítette, vagy értékesítése folyamatban van. Ennek következtében előállhatott olyan furcsa helyzet is, hogy a Távhőszolgáltató Vállalatnak a Csongor téri szolgáltató házába korábban a Városgazdálkodási Vállalat áltai üzemeltetett virágboltot kellett közel 2 millió forintért megvásárolni az Állami Vagyonügynökségtől, hogy annak átalakítása után központi igazgatását elhelyezhesse. alatti ingatlant a tüdőkórháznak azzal, hogy átalakítása után abba átköltözik, majd a Kórház-Rendelőintézet részére a kiköltözés után átadja a Vidra u. 1. szám alatti volt tüdőszűrő bérleti jogát. Az átköltözés 1992. március 16-20. között megtörtént, a megyei közgyűlés azonban a megállapodás ellenére jelenleg magának követeli a Vidra u. 1. szám alatti bérleményt is. A Tápé, Honfoglalás utcai volt községházában ideiglenes jelleggel - határozott időre szóló bérleti szerződés alapján - kilenc helyiségben a Megyei Levéltár kapott helyet, míg önkormányzatunk közhatalmi funkcióit a maradék három helyiségben végezte. A megyei közgyűlés most az ideiglenes jellegű bérleti szerződés alapján végleges ingyenes használatot kér a tápéi volt községházában. A Széchenyi tér 9. szám alatti Zsótér-házat Szeged Szabad Királyi Város 1926-ban vásárolta Bach Jenőéktől lakás- és üzletbérleményekkel együtt. Az épület tehát a jogelődök saját tulajdonát képezte az államosítás előtt. 1970-ben a Magyar Állam tulajdona mellett az épületben kezelői jogot kapott Szeged város és a Csongrád Megyei Tanács. 1988-ban - Csongrád megye egyoldalú döntésével - a Csongrád Megyei Tanács Költségvetés Elszámoló Hivatala, majd annak jogutódja, a Csongrád megyei TÁKISZ rendelkezik kezelői joggal. Ez utóbbi alapján a Belügyminisztérium most az önkormányzat jogelődjének saját tulajdonát véglegesen a TÁKISZ kezelésébe kívánja kérni, oly módon, hogy az épület többségét elfoglaló Szeged város polgármesteri hivatala irodái és közüzeme még ingyenes használati jogot se kapjon. Említettük, hogy a vagyonátadás befejezéséhez közeledik. Folyamatban van még az IKV kezelésében lévő 45 műemlékingatlan átadása (Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulásának elhúzódása miatt), volt megyei közüzemek vagyonátadása utáni egyes teendők. A vagyonátadás befejezésével újabb nagy feladat előtt állnak az önkormányzatok. Számba kell venniük - érték és más jellemző adatok figyelembevételével - a gazdálkodásuk alapjait képező, tulajdonukba került ingatlanokat, és fel kell fektetniük ez alapján az ingatlan vagyon-katasztert. Ez a munka a megyei jogú városok vonatkozásában 1994. június 30-ig be kell fejeződjön.