Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

SZERDA, 1993. MÁJ. 26. . HAZAI TÜKÖR 5 Fiatalok munka nélkül az utcán? - Azok, akik most végeznek az iskolákban és nincs biztos munkahelyük, minél hamarabb jelentkezzenek a munkaügyi kirendeltségeken. Ne a nya­ralás legyen az első, hanem az állás. Egyrészt azért, mert most jóval nagyobb esélyük van munkához jutni mint szeptem­berben, másrészt azért, mert ahhoz, hogy ellátásban része­süljenek, a regisztrációtól szá­mítva három hónapnak kell eltelnie. - Ez volt a legfonto­sabb mondandójuk a munka­ügyi központ munkatársainak a tegnapi tájékoztatón. A téma pedig a pályakezdők munkanélkülisége. Egy repre­zentatív felmérés - melyben 250 munkáltatót kérdeztek arról, kívánnak-e frissen vég­zetteket foglalkoztatni - ugya­nis azt mutatja, hogy a pálya­kezdők idén rosszabb helyzet­ben vannak, mint tavaly. Az előző évben a munkáltatóknak több mint a fele jelezte, fiata­lokra van szüksége, idén vi­szont jóval kevesebben. A me­gye középiskoláiban most végzők közül 2800-an jelezték, hogy munkába kívánnak állni, de számolni kell azzal is, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők közül 3500-at el­utasítanak. így, figyelembe véve az állásajánlatok számát, több mint kétezer pályakezdő marad munka nélkül. , Az álláshoz jutás egyik fon­tos eszköze az átképzés. A munkaügyi központ, tekintettel a fiatalok hátrányos helyzetére, az idén négy olyan átképzési programot indít, melyen csak pályakezdők vesznek majd részt. A munkaerőpiac igényei szerint számítógép kezelést, nyelvet, könyvelést, gépírást és vállalkozási ismereteket ta­nítanak. Természetesen a pá­lyakezdők részt vehetnek a többi 12 tanfolyamon, és to­vábbra is hozzá lehet jutni egyéni képzési támogatáshoz. Ebben is előnyt élveznek a pályakezdők. Sajnos a munka­ügyi központ az idén jóval ke­vesebb képzési programot in­díthat mint tavaly, mert az előző évről áthúzódó tanfolya­mok költségeit is az idei de­centralizált foglalkoztatási alapból kell fedezni. Csoportos átképzésben hozzávetőleg 300 pályakezdő munkanélküli részesülhet. A központ az aktív foglal­koztatáspolitikai eszközök felhasználásánál is előnyben részesíti a fiatalokat. így a munkahelyteremtő támogatá­sok következő, júliusi pályáza­tánál, a bérátvállalásos foglal­kozásbővítő támogatásnál és a közhasznú munkánál. Erre 20 millió forintot fordíthat a munkaügy, és 60-80 fő elhe­lyezkedését biztosíthatja. A hallottakat összegezve ki­derül. az állas nélkül maradó pályakezdők felének tud a munkaügy valamilyen gyors megoldást találni. Valóban nem mindegy tehát, ki milyen hamar ismeri fel, hogy most első a munkahely. Keczei • iglice és a Macskák Borica-est a Nagyszínházban „Milyen szép ez! Nem is értem, miért kell nekik a Macskák?" - sóhajtott mögöt­tem valaki, hátranéztem, Se­regi László volt. A Macskák című musical koreográfusa a Borica Kulturális Egyesület hétfői nagyszínházi évadzá­róján a néptáncprogramért lelkesedett... Azért (is) tisztelte meg jelenlétével a Borica­estet, mert - mint elmondta ­nem tud ellenállni olyan lelkes embereknek, mint amilyenek a szegedi néptáncegyüttes veze­tői: dr. Tóth László és felesége, Szabó H. Katalin. Akik hóna­pokkal ezelőtt a fejükbe vették, hogy a néptáncműsor mellé musical-keresztmetszetet ik­tatnak az évzáró ünnepi prog­ramba - hadd kiránduljanak növendékeik a közkedvelt, divatos másik műfajba is. A különleges produkciónak per­sze nagy ára volt: rengeteg próba, tanulás, tréning, plusz az egyéb feltételek - jelmezek, díszletek, kellékek - előterem­tése. A Madách Színház több művésze, látva a gyerekek és vezetőik lelkesedését, elvál­lalta, hogy köszönet fejében segít; ugyanígy tett Seregi László és a szponzor-szerepet vállaló intézmények és cégek is akadtak. A nem hivatásos együttes minden tagjától szo­katlan odaadást és erőfeszítést követelő produkció hétfőre "előállt" és hatalmas tapsot aratott. Hogy „Boricáék" akarását milyen tiszteletben tartják és támogatják a hivatásos művé­szek, arra még egy bizonyí­tékkal szolgált az est: Szvorák Katalin és a Vavrinecz András vezette Bekecs zenekar is fel­lépést vállalt a műsorban, amelybe az Iglice szivem ig­lice... című lemezük anyagából is szerkesztettek részleteket. A gondosan megkomponált, álomkép-keretbe foglalt nép­táncprogramot méltán dicsérte a szaktekintély Seregi: a tavaly óta jócskán megnövekedett létszámú Hajnalcsillag csoport apró táncosai a népi játékokkal bűvölték el nézőiket, a nagyob­bacskák, a Borica tagjai pedig elsősorban a szép széki, s a di­namikus szatmári táncokkal. Vavrineczék mellett a Zsotina banda (vezetője Barnáné Mó­nus Edit) szolgáltatta a talpalá­valót. A sokak támogatásával ké­szült, zsúfolt ház előtt bemu­tatott Borica-est olyan is volt, mint egy erőteljes felkiáltó mondat: tessék figyelni a gyer­mek-örömökre! Hozzáteszem: ez megér minden befektetést. S. E. Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten országosan megtartott 227 kárpótlási föld­árverésből viszonylag sok, összesen 15 végződött ered­ménytelenül. Ennek ellenére kiemelkedő nagyságú, össze­sen mintegy 537 ezer aranyko­rona értékű föld talált gazdára - adta a tájékoztatást az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. Az árveré­seken 6512 árverező vett részt, és közülük 5414 kárpótolt tá­vozhatott földtulajdonosként. A legtöbb föld ezúttal Tolna megyében talált gazdára, összesen 113 ezer 220 arany­korona értékben. A megyében megrendezett 13 árverésen 673-an jutottak földhöz. • Több mint két és fél éve, az akkori városi tanács 14 hektár földet adott a beruházáshoz 120 millió forintért, s a telek közművesítését szintén ennyire kalkulálták. A német Asko cég le is tette ezt a pénzt, amely azóta egy magyar bankban ka­matozik, márkában. A két fél közösen alapította meg a Shopping City vállalkozást, amely időközben a közműve­ket megépítette, s tőle bérelték volna a területet majdan az épí­tők, 99 évre. Ez négyzetméte­renként két márka, azaz nagy­jából 15 millió forintos összeg­ről van szó. De nem ez jelen­tette volna az igazi üzletet Sze­gednek. (A kérdéses területen jól­esik a séta. Csönd van, süt a nap, és idilli a béke. Az idő­közben utakkal és járdákkal ellátott telek megtéveszt egy német mikrobuszt is. Csak ak­kor fordulnak vissza, amikor észlelik, hogy autójuk alól hir­telen kifogy az út. Egy asz­faltkupac jelzi: nincs tovább.) A látszat néha megtévesztő. A nagy nekibuzduláskor volt pénz a terület előkészítésére, és az építési engedélyt is megsze­rezték. Később elkészültek a közmű kiviteli tervei. Azóta a németek-egyre halogatták a kezdés napját, sőt konkrét ha­táridőt meg sem jelöltek erre. így persze nem volt mihez köt­ni azt a bizonyos 15 hónapot. Mind ritkuló látogatásaik al­kalmával sem sikerült tőlük ér­demi választ kapni. Eleinte a bizonytalan jugoszláv hely­zettel indokolták a késlekedést. Később már ezzel sem. Csak egyszer tettek komolynak ne­vezhető lépést, amikor a közös vállalkozásban 50 százalékkal érdekelt Szeged üzletrészére tettek vételi ajánlatot - de abból sem lett megállapodás. A halogatást néha azzal is indo­kolták, hogy egyszerre szeret­nék elkezdeni hat magyar vá­rosban az építkezést. (A tervezett építkezés hírére a környékbeli telkek ára majd' háromszorosára emelkedett. De a központ nélkül is nyertek a Hosszú utcai lakók, hisz nem kell a Béketelep felé kerülve négy kilométert autóz­niuk, ha az E-5-ös útra sze­retnének kijutni. Most 400 méterből megússzák a dolgot. Elkészült a víztározó is, a gyermekek nagy örömére. Tiszta a vize, jól lehet benne úszkálni. Látogatásunkkor épp három srác örült a tó meglétének.) A német cég kiszámolta, hogy üzleteiben mennyi pénzt Fotó: Gyenes Kálmán Szegényeknek üzlet? Nem üzlet! Bevásárlóközpont? - Maaajd HI Hosszas előkészületek után. 1990 őszén írták alá a sze­gedi bevásárlóközpont építéséről szóló megállapodást. Akkor még abban reménykedhetett a város lakossága, hogy a volt szovjet laktanya melletti 14 hektáros te­rületen impozáns üzletsor nyüik, 15 hónap múlva. Aztán kiderült, hogy a 15 hónapot az építkezés kezdetétől kell számitani. Mára viszont nyilvánvalóvá vált: ezt a bizo­nyos kezdést hosszabb időre elnapolták. Azaz: a bevásár­lóközpont egyelőre álom maradt. fognak elkölteni az emberek, s ezáltal jól megtérülő befek­tetést remélt. Le sem merem írni, hogy hány forintban re­ménykedtek. Időközben Ma­gyarország gazdasága másfelé vette az irányt, az általuk vá­sárlónak remélt réteg elsze­gényedett. Azaz rájöttek: csak kevesen tudnának a bevásárló­központba járni. Néhány száz pénzes emberért viszont nem érdemes ekkora befektetésbe vágni. Tehát ha nincs pénze az embereknek, akkor nem kell boltot építeni. (December óta gyakorla­tilag kész a közművesítés. A Démász még kiépít néhány távvezetéket, és némi útkiiga­ZÍtás után végképp csönd üli meg a tájat. Valószínűleg elvi­szik azt az árokásó gépet is, ami hosszú ideje lerobbanva áll az egyik bekötőút mentén. Csak úgy egymagában vára­kozik, tócsákkal beszélgetve. És morfondírozik magában: miért van kint a főút mentén, a 40 kilométeres sebesség­korlátozást jelző tábla, aminek a létét indokló építkezés már az előkészületeknél bevégez­tetett.) A városi önkormányzattal fele-fele részben alapított Shopping City legutóbbi tag­gyűlésén végül kimondatott: a német fél egyelőre nem akar építkezni. Hivatkoztak újfent déli szomszédunk háborújára, valamint a nem terveik szerint alakuló gazdasági fejlődé­sünkre. A tudósító hozzágon­dolja: nem csak a honi piac bizonytalan, de náluk sem fenékig tejföl mostanság az élet. Németországban is re­cesszió van, nő a munkanélkül­iség, és a beruházásra szánt 3 milliárd forintnyi márkát in­kább otthon tartják. Azt pedig innen végképp nehéz eldön­teni, hogy kormányuk mennyi­re teszi érdekeltté őket egy keleti befektetésben, 1993-ban. De kinek jó ez a félbeha­gyott állapot? Szegednek aligha, hisz a bérleti díjból származó összeg még évekig nem hoz igazi hasznot a vá­rosnak. A német cég valószí­nűleg keres is valami megol­dást, hogy ez ne őt terhelje. Például más befektetőt hoz maga helyett. Az erre utaló első jeleken már túl is va­gyunk, de a reménybeli újabb partner szándékának komoly­ságáról korai lenne még bármit is mondani. Ma csak annyi biztos, hogy a közművek megépültek, tehát 160 millió forint a szegedi földben van. S mivel ez a se előre, se hátra egyik félnek sem jó, talán kö­zös akarattal ki lehetne moz­dulni a holtpontról. De az már most valószínűsíthető: egy-két éven belül nemigen várható az üzletkomplexum megnyitása. (De kinek jó ez a félbeha­gyott állapot? A közeli Hosszú utcai lakosok birkáinak biz­tosan, hisz a hatalmas terü­leten zavartalanul legelhet­nek. Jó még az illegális sze­métlerakóknak, akiket e kihalt tájon aligha zavarja a hely gazdája. No meg örülhetnek a gyerekek is, hisz forgalom és autók híján a víztározóba nem kerül szennyeződés, zavartala­nul lehet lubickolni. Nem nekik drukkolok. In­kább a feladat nélkül hagyott közlekedési lámpáknak, ame­lyek be sem kapcsolva mutat­ják a semmit. A most még se­hová sem vezető belső utakat, járdákat. A Csipkerózsika ál­mot. Hátha egyszer mégis vil­loghatnak.) Vass István Pétar a Levéltárosok vándorgyűlése Kádár, Münnich, Apró a slágertémák Külföldi levéltáros egyesü­letek képviselői jelenlétében tegnap Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg a Magyar Levéltárosok Egyesülete ván­dorgyűlését. A holland, oszt­rák, cseh, szlovák és szlovén vendégek a magyar levéltárak­kal kialakítandó szorosabb kapcsolat reményében köszön­tötték a vándorgyűlés résztve­vőit. Mint a tanácskozás két nyitó előadásában elhangzott, a levéltári titkos iratok minősíté­se a jövőben változni fog; a harminc évnél fiatalabb doku­mentumok már most kutatha­tóak. de folyik az 1957 körüli titkos iratok kutathatóságának felszabadítása is. Dr. Súlyán Jánosné BM-osztályvezető szerint jelenleg a Kádár János, Münich Ferenc és Apró Antal nevéhez fűződő iratok a sláger­dokumentumok. A levéltári adatkiadáshoz hozzátartozik a személyiségi jogok védelme is, hiszen élő személyről adatokat csak ön­kéntes beleegyezéssel, vagy törvényi rendelettel lehet kiad­ni, de a felhasználás már a ku­tató felelőssége. Magyarorszá­gon adatvédelmi per már in­dult, kutatással szembeni - ti­tokvédelmi - viszont még nem. A levéltári egyesület ván­dorgyűlése csütörtökön a pe­dagógiai intézet székházában (Közép fasor 1-3.) szekció­ülésekkel folytatódik, majd be­szélgetés következik a Magyar Levéltárosok Egyesületének terveiről a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. • Május 26-án 14 órától a Hoffmann-La Rosche cég szimpóziumát rendezik meg. 16 órától, a Humángenetikai Munkabizottság és a Francia Tudományos Akadémia közös szervezésében Ruffie pro­fesszor tart előadást „Cancer et prediction" (A rák és a hajla­mosító tényezők) címmel. Elő­adása francia nyelven hangzik el ugyan, de tolmácsolás kíséri. 19 órától a Genetikai Munka­bizottság Ifjúsági Tagozata tartja soros ülését aktuális kér­désekről. Május 27-én 10 órától, a Kémiai Szakbizottság Környe­zetvédelmi és Analitikai Mun­kabizottsága. továbbá Bioké­miai és Elelmiszerkémiai Mun­kabizottsága, valamint a Kör­nyezet- és Természetvédelmi Kutatási és Oktatási Regionális Centrum „Környezetvédelmi eljárások" címmel rendez 12 előadásból álló ankétot. 14 órától a Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság keretein belül működő, a Rész­képesség-Zavarok Korai Felis­A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei merésére szerveződött munka­bizottsága előadást szervez al­só tagozatos pedagógusok ré­szére, melyen Meixner Ildikó „A dyslexia korai felismerése és a korrekció lehetőségei" címmel tart ismertetést. Május 28-án 15 órától, az Orvostudományi Szakbizottság Kardiológiai Munkabizottsága és a SZOTE Szívsebészeti Ön­álló Osztálya dr. Kovács Gábor egyetemi tanár elnökletével tudományos ülést rendez, hét előadásnak adva helyt ezen alkalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents