Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

KEDD, 1993. MÁJ. 25. • Kézfogó a polgármesternél Virágos kompromisszum HAZAI TÜKÖR 5 Tegnap délelőtt dr. Zimányi Mária főigazgató főorvos ve­zetésével és a szakértők rész­vételével sajtótájékoztatót tar­tottak a megyei tisztiorvosi szolgálatnál, ahol részletesen taglalták, milyen szabályta­lanságokat követtek el egy év alatt a vállalkozók. Az alap­probléma az, hogy sem a tojás, sem a friss gyümölcsök fertőt­lenítéséhez, előkészítéséhez nincs megfelelően elkülönített helyiség a Virág cukrászüze­mében. Tetézte a gondokat sok más közegészségügyi szabály­sértés is: többek között néhány dolgozónak hiányzott az egész­ségügyi könyve, a mosogatás fázisai és módja sem volt meg­felelő. Talán nem is érdemes további szakmai kérdésekkel untatni az olvasót. Elégedjünk meg azzal, hogy a csütörtök délután megszületett határo­zatot, miszerint a Virágot be kell zárni, a vállalkozók nem tartották be. Mindenki a tegnap délután két órára összehívott egyeztető tárgyalást várta. Dr. Lippai PáI polgármester ugyanis „maga vette kezébe" a Virág ügyét. A polgármesteri hivatalban végül mindkét fél jogi képviselőkkel jelent meg. Hamar kiderült: megoldást kell találni addig is, míg végleges nem rendeződik a helyzet. De mi legyen az? Igazából mindenki hajlott arra, úgy kellene megoldani a problémát, hogy ne kelljen a cukrászdát bezárni. Jó másfél órás tárgyalás után egyezség született: a vállalkozók, a tisz­tiorvosok és a polgármesteri hivatal közös erővel próbálja meg rendezni a kialakult hely­zetet. Szervánszkyék a lehető leg­gyorsabban orvosolják azokat az apróbb problémákat, amiket az elmúlt egy esztendőben csak toltak maguk előtt. Átmeneti­leg létojást hoznak a soltvad­kerti cukrászüzemükből, és a gyümölcsöt is máshol mossák. Végleges megoldást az jelent majd. ha a vállalkozók bérbe tudják venni a Virág szom­szédságában lévő helyiséget, ami ma még a társadalom­biztosítási igazgatóság raktára. A cserehelyiségről máris meg­kezdődtek a tárgyalások. A Virág tehát úgy tűnik nyitva marad, a háborúnak vé­ge. De vajon miért kellett erre egy évet várnunk? R. C. Honvédségi üzemanyagbűnügy Július 16-ig tartható előzetes letartóztatásban a nyilvánosság előtt már ismert Gubicza Gyula ezredes, tovább»V. La­jos alezredes és Ny. József honvédségi közalkalmazott. A két hónappat meghosszabbított fogvatartásról a Legfelsőbb Bíróság döntött jogerősen hét­főn, miután az április 16-án letartóztatott három gyanúsított fellebbezett a Fővárosi Bíróság katonai tanácsának május 13­án - a Budapesti Katonai Ügyészség előterjesztésére ­hozott döntése ellen. A bűnügyben gyanúsított­ként szerepel még a letartóz­tatásban lévő V. Mihály ez­redes, D. Árpád ezredes, T. Ernő kft.-igazgató és H. Róbert honvédségi közalkalmazott. Az MTI munkatársának értesülése szerint a május 18-án őrizetbe vett, majd 21-én szabadlábra helyezett É. Gyula gyanúsított ügyét az ügyészség elkülöní­tette a többitől, s vele szemben az Országos Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati főosztálya folytatja tovább a nyomozást, vesztegetés miatt. • (Folytatás az 1. oldalról.) Dóra József - a Tisztasági és Gőzfürdő főüzemvezetője ­az úszóházak közelmúltjáról beszél. A városi tulajdonú, s a vízművek kezelése alatt álló házakat három éve vette bérbe a Szőke Tisza Kft., ez a működtetési viszony azonban csak '92. végéig tartott. Idén márciusban új szerződéseket kötöttek, de már öt évre: a hosszabb távú bérbeadástól azt remélik, hogy a bérlők több pénzt fektetnek az úszóházak fölújításába, amit - akárcsak a karbantartást - a bérlők kö­telességévé is tettek. Azok a szép nyolcvanas évek Amíg a málló vakolattól is patinás gőzfürdő (amelyre ugyancsak ráférne némi fölújí­tás) irodájában ülünk, betop­pan az egyik úszóház bérlője. Némileg izgatottnak látszik, mert a vízmű emberei éppen készülnek elzárni a vizet. Azt is megemlíti, hogy a vízállás csökkenése miatt kénytelen odébbemeltetni az átjáróhidat, a Kato-daru pedig nem dolgo­zik olcsón... Dóra József szerint a közjá­ték azért tanulságos, mert nem­régen még sokan fölpanaszol­ták a megemelt kabinbérlet­árakat és belépőket; pedig szemmel látható, hogy a bérlő­nek se könnyű. Az árakban meg kell jelennie a költsé­geknek, s némi haszonnak is. Hogy kiürültek volna az úszóházak? A nyolcvanas évek elején még szép forgalom volt, aztán a fokozatos elszegénye­dés itt is megmutatkozott. A bérletek drágulása pedig némi­képpen „átrendezte" a vendé­geket: a nyugdíjasok egy része kiszorult az úszóházakról, mert még a napi belépőt sem tudta megfizetni. Mára viszont a törzsközönség „megszokta" az új árakat - mondhatni: kény­telen volt rá... Tiltó táblák ­hívogató muskátlik A szegedi nyárban a kanadai nyár(fák) jóvoltából hatalmas „hópihék" hullanak. Kavargá­suk közepette lépek el az őr­Jó öreg úszóházak ' '< M IPPF5U t we Tisza, béke, szabadság (Fofó: Somogyi Károlyné) zőkutya jelenlétére, valamint az idegenek távolmaradására fölhívó táblák mellett, és a legdélibb elhelyezkedésű úszó­ház bérlőjét keresem. Nem örül nekem, kerek perec közli, hogy „nem foglalkozik a sajtóval". Biztosan oka van rá, magyará­zatot viszont hiába kérek. Még a kutyát se láthattam - igaz, annyira nem is vágytam rá... „Eggyel följebb" kicsivel többre jutok: nyilatkozat ott sincs, némi indoklás viszont kerül: korábban elferdített véleményekről, „amelyeket aztán nagyon nehéz helyre tenni." A fák alatti csöndességben meghúzódó Tisza Úszóházon már nagyobb szerencsével jártam. Váradi Márton, a neves kajak-kenu edző bérli, s a kora reggeli napsütésben egy árnyé­kos sarokban meséli el mit sikerült eddig megvalósítania. Azt már idejövet láttam, hogy a három úszóház közül a Tisza a leghívogatóbb: napernyők, sátorponyva, napozószékek, pirosló muskátlik teszik von­zóvá. A bérlő elmondja, hogy még a „kft-korszak" idején megala­pította a Szőke Tisza Ifjúsági Hajósegyletet. Három éve még csak három hajója volt az el­hanyagolt háznak - ma gya­korlatilag megtelt a százhúsz kabin, s a sportlétesítményként is elismert objektum az amatőr folyami úszás és evezés köz­pontja lett. Szerződtek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával, amfelynek hallgatói itt tartják testnevelésóráik egy részét, hajóikkal nyári túrákra készü­lődnek. Meghívás fél decire Benézünk a kondicionáló terembe, meg a túra- és ver­senykajakok közé, s közben megtudom, hogy itt a sporton kívül más mulatság is akad: volt már bográcsgulyás-főzés, játszott itt a Molnár-Dixieland, és fölelevenítettek egy régi strandjátékot, a turult. Kapcsolatot tartanak motor­csónak-cégekkel, új és használt hajókat adnak-vesznek ­egyszóval azon vannak, hogy idecsalogassák a vendégeket. A büfé előtti zöld fémasz­talokat nagy sátorponyva védi a napsütéstől. Az egyik fará­csos széken jó kedélyű, für­dőnadrágos úr ül, előtti fél­decis pohár. A pálinka „illata" (törköly?) méterekre kígyózik a levegőben; invitál, hogy tartsak vele, de elhárítom, még megéreznék rajtam a főnö­keim... Az úr már a második po­hárnál tart, és azt mondja, az „öregek" (a több évtizede ide járó törzsközönséget érti) meg­szokták már a fiatalok jelen­létét, kicsit neveigetik őket, ha kell. Ő maga - néhány éves megszakítással - 1946 óta törzsvendég itt. Föltűnik még „Jani bácsi", aki 83 három éves, de még remekül vitor­lázik, aztán újabb idős úr telepszik mellénk, és a régi szép időkről, mesél, meg arról, hogy ha lejönnek, itt csak jól érezhetik magukat. Váradi Márton még azt is mondta, hogy a ház mindenki előtt nyitott: aki jön, szívesen látják. Azon is gondolkodnak, hogy kedvezményes bérlet­rendszerrel még hozzáférhe­tőbbé tegyék a vízi életet az alacsonyabb jövedelműek szá­mára. Úgy látszik, így is lehet... Nyilas Péter • Magyar mezőgazdaság Támogatják? Tűrik? Tiltják? Beszálgetás dr. Orosz Sándorral, a Szocialista Párt agrárügyvivőjável • Egyes politikai erők szerint az az igazi rendszer­váltás a mezőgazdaságban, ha a régi szövetkezetek szét­esnek. Ezzel szemben több­ségük megmaradt. - A kormánykoalíció pártjai a mezőgazdaság rendszervál­tását úgy képzelték, hogy an­nak egyedüli útja a termelőszö­vetkezetek szétverése. Alap­vetően elhibázott, ideologikus és túlpolitizált gondolat. Ami­kor ez a kormánypolitika szint­jére emelkedett, a téeszek tag­sága a szövetkezeti átmeneti törvény végrehajtása folyama­tában többszörösen is leszavaz­ta. A hatalmon lévő pártok eb­ből nem okultak, ellenkezőleg, újfent a téeszekre támadtak: a parlament mezőgazdasági bi­zottsága is foglalkozott a mi­nap azzal az előterjesztéssel, amely a szövetkezeti törvénybe utólagosan beépítené a csopor­tos leváltás lehetőségét. A szocialista párt ezt semmikép­pen sem támogatja, egyetlen jó elemének az üzletrészforgalom adókedvezményes beindítását tartja, amely azonban inkább a személyi jövedelemadó-tör­vényhez kapcsolható. Hogy a téeszek többsége megmaradt, azt bizonyítja: ez a kormány az agrárpiaci gazdaság kiépítése ellen foglalt állást, a vidék szempontjából roppant antiszo­ciális törvénykezéssel. • A korábban leépített tá­mogatásokat kénytelen­kelletlen vissza kellett lopni a mezőgazdaságba. Példa erre az agrárpiaci rend­tartás is. Mi a véleménye a mezőgazdasági termékek állami támogatásáról? - Engedjen meg egy példát: a kedvezőtlen termőhelyi tá­mogatások 10 milliárd forint­jának törlése azt eredményezte, hogy más állami és társada­lombiztosítási forrásokból mintegy 25 milliárdot kellett kifizetni ugyanebben a térség­ben. Ha e közvetlen pénzügyi negatívumhoz hozzátesszük, milyen morális és természe­tesen gazdasági veszteséggel járt a munkanélküliség, a termelés-leépülés, a piacvesz­tés, akkor látjuk igazán, milyen szűk látókörű ez a politika. A magyar mezőgazdaság már a nyolcvanas években is alultá­mogatott volt, hiszen az állam sokkal többet vont ki belőle, mint amennyit belefektetett. A mostani támogatási rendszer pedig a fuldoklónak nyújtott szalmaszál csupán. Nem is minden esetben jut el az érin­tettekhez, ha pedig igen, a le­hető legrosszabb szisztéma alapján. Említhetném például a bevetett hektárok után kiutalt 1500 forintokat: aki Magyar­országon él, az tudja, ha egy hivatal igazolásától függ a tá­mogatás, az borzasztó könnyen beszerezhető. Jellemző Antall miniszterelnök.év eleji nyilat­kozata, miszerint a tavalyihoz képest százezer hektárral nőtt a vetésterület, egy héttel követte ezt a másik bejelentés: nyolc­vanezer hektár kifagyott... Remélem, érti! • Mennyire a piac kény­szeríti ki azt, hogy agráror­szágként még mindig túl sok mezőgazdasági termé­ket importáljunk? - A magyar mezőgazdaság számára a biztonság piaci, jogi, politikai, pénzügyi értelemben vett hiánya okozza a legna­gyobb gondot. Maradjunk csak az elsőnél. A mezőgazdaság el­vesztette a belpiac egy jelentős részét, s ez nem magyarázható meg pusztán a kereslet csök­kenésével, tavaly ugyanis 54 százalékkal nőtt a legális im­port az EK-országokból, a ma­gyar kivitel pedig nem emel­kedett. Ebből nem azt a követ­keztetést kell levonni, hogy a magyar mezőgazdaság gyenge. A támogatottsága és a védelme gyenge, s ilyen feltételek mel­lett kellene ugyanazt a lécet átugornia, mint nyugati ver­senytársainak. Ódor József • XXX. Pedagógiai Nyári Egyetem Reform vagy rendszerváltozás? Jubileumi esztendő 1993 a Csongrád Megyei Tudományos Ismeret­tetrjesztó' Társulat éle­tében, hiszen idén har­mincadik alkalommal rendezik meg a Pedagó­giai Nyári Egyetemet. Dr. Kanyó Zoltánné, TIT ügyvezető igazgató, dr. Kom­lóssy Akos, a JATE adjunktusa, és dr. Farkas Katalin, a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet igazgatója; a Nyári Egyetem Igazgatótanácsának tagjai tájékoztatták lapunkat a jubileumi év jubileumi prog­ramjairól. A többtíz esztendős hagyo­mányokhoz hűen, idén is egy rendkívül aktuális témát jelölt ki a nyári egyetem, „Reform vagy rendszerváltozás?" cím­mel az iskolaszerkezet, alap­tanterv és vizsgarendszer prob­lémakörét járják körül az elő­adásokon. A neveléstudomány képviselői mellett a társtudo­mányok (pszichológia, szocio­lógia) elismert szaktekintélyeit kérték fel, hogy segítsék elő az elkerülhetetlen változások mi­nél sokoldalúbb megismerését, a még vitatott és vitatható megoldások tudományos in­doklását, mutassák be azok várható eredményeit, szocio­lógiai és pszichológiai követ­kezményeit, valamint az eset­leges veszélyeit is. A kijelölt téma - az egyik alcímhez ha­sonlóan - csak keret, hiszen az országgyűlésben jelenleg is folyik az oktatási törvény vi­tája. A nyári egyetem előadói is aszerint beszélnek majd, hogy a parlament elfogadja-e a törvényt, vagy sem. Izgalmas viták várhatók - ez egyébként szintén hagyomány a TIT Pedagógiai Nyári Egyetemein -, hiszen hangzanak el refe­rátumok kormányhoz közelál­ló, illetve ellenzéki előadók szájából is; Mészáros István, Gazsó Ferenc, Lukács Péter, Kozma Tamás, Báthory Zoltán, Mátrai Zsuzsanna, Nagy Jó­zsef, Vidákovich Tibor, Gyar­mathy Éva, Ranschburg Jenő és Kálmán Attila tart előadást a rendezvényen. T. V.

Next

/
Thumbnails
Contents