Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAÜYARORSZAQ •••••••• KEDD, 1993. MÁJ. 25., 83/120. ARA: 15 FT Tisza, Béke, Szabadság r •• areg, Fotó: Schmidt Andrea házak... A Tiszán most három úszóházat ringat a víz: a „Szabadság'', a „Béke", és a „Tisza" igencsak megöre­dett, húsz-harminc éves alkotmányok, amelyek az utóbbi években csak veszí­tettek egyébként sem túlsá­gosan szemet kápráztató csillogásukból. Márciustól viszont új időszámítás kez­dődött, amelytől talán a házak állapotának javulását is várhatjuk... (Riportunk az 5. oldalon.) Pestis... A budapesti Földművelés­ügyi Minisztérium még nem kapott tájékoztatást arról, hogy az Európai Közösség hogyan kívánja szigorítani a hazánkból érkező húsáruk importját, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében észlelt sertéspestist követően. Brüsszelben várha­tóan még a héten döntenek a kérdésben. A szakemberek jelenleg megpróbálják kiderí­teni a feltehetően külföldről behurcolt betegség eredetét. Drágább lesz a benzin Átlagosan két forinttal drá­gul június l-jétől a Magyar Olaj- és Gázipari Részvény­társaság (MOL Rt.) tulajdoná­ban lévő ÁFOR-töltőállomá­soknál és az új MOL-kutaknál a motorbenzinek ára. Sebes­tyén Béla, a MOL vezérigaz­gató-helyettese hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az áremelést a növekvő világpiaci árak, a legutóbbi forintleér­tékelés, illetőleg a dollár ár­folyam-változásai indokolják. Az emelés eltérő mértékével a MOL az ólommentes benzin használatát kívánja ösztonu*i. Ennek megfelelően iú^Ws 1­jén nulla órától órától a 98-as oktánszámú benzin a jelenlegi 74.50 helyett 76.50 forintba, a 92-es oktánszámú üzemanyag 71.50 helyett 74 forintba kerül majd. A 95-ös ólmozatlan benzin literjéért 71.50 helyett 73.50, a 91-es oktánszámú benzin literjéért pedig 69.50 helyett 71.50 forintot kell fizetni. A motorikus gázolaj, az ipari és a háztartási tüzelő­olajak ára változatlan marad. Forintárfolyam Egy év alatt a forint 12,5 százalékot veszített értékéből a svájci frankkal szemben, míg a spanyol pezetához viszonyítva 9 százalékkal •lertékelődött. Ez a Magyar Nemzeti Bank hétfői árfoiyamtáblájából derül ki, ha azt összehasonlítjuk az egy évvel ezelőttihez. Eszerint a forint például a német már­kához képest 10,7, a schilling­hez viszonyítva 10,9, az ame­rikai dollárhoz mérve 11,4 szá­zalékkal, az angol fonttal összehasonlítva pedig 5 szá­zalékkal értékelődött le. Az említett időszakban négy alkalommal értékelték le a forintot a konvertibilis valu­tákhoz képest: tavaly júniusban 1,6, szeptemberben 1,9, az idén februárban 1,9, március­ban pedig 2,9 százalékkal. Ennek ellenére a forint több ­igaz, gyengélkedő - európai valutával szemben felértéke­lődött. A spanyol pezetával szemben 9, az olasz lírához képest nyolc, a portugál escu­dohoz viszonyítva pedig 3 százalékkal. Valóságos állóháború alakult ki az elmúlt hóna­pokban a szegedi Virág cukrászda és az Állami Népegészségügyi és Tiszti­orvosi Szolgálat között. A tét nem volt csekélyebb, mint az, hogy a cukrász­dában készült sütemények, fagylaltok készítésénél fozott volt a fertőzésve­szély - legalábbis ezt ál­lították a szakemberek. A több mint 140 millió fo­rintot befektető Szer­vánszky testvérpár, a vál­lalkozók - bár elismerték, hogy követtek el apróbb­Na műtik nagyobb közegészségügyi szabálysértést - hivatkoz­va a legkorszerűbb cuk­rászati gépekre, nem talál­ták a hatóság aggályait teljesen megalapozottnak. Már-már odáig fajult a Virág-háború, hogy a tisztiorvosok fontolgatták: rendőri segítséget vesznek igénybe, hogy a múlt hét csütörtökjén kiadott fel­függesztési határozatuk­nak érvényt is tudjanak szerezni, azaz bezáratják a Virágot. (Folytatás az 5. oldalon.) a marcangolt hölgyet jfe Tucatnyi aggódó telefonáló nevében és képviseletében érdeklődtünk annak a fiatal lánynak az állapotáról, akit az elmúlt héten szerdán csaknem szétmarcangoltak az Ady téri sportpályát őrző kutyák. Dr. Török László, a SZOTE bal­eseti sebészetének orvosa - aki az első pillanattól kezeli a sze­rencsétlenül járt egyetemi hallgatót - a lány kötözését be­fejezvén tájékoztatott. • Doktor úr, még ma is altatásban kötözték át Hed­vig sebeit? - Csak az első napokban volt szükség az altatásra a kö­téscseréhez. A szakma szabá­lyai szerint ugyanis a kutya­:.harapta sebet, sebeket nem szabad bezárni, a fertőzés­veszély miatt. A bezárt sebben a kórokozók könnyen elszapo­rodhatnak. A kutyaharapás okozta seb potenciálisan fer­tőzött sebnek tekintendő. Ezért hagytunk nyitva valamennyi sebet, s a nyitott sebek átkötése okozta fájdalmat elkerülendő végeztük altatásban a kötözést. • Lehetett-e már bezárni bizonyos sebeket? - A balesetet követő har­madik napon láttuk, hogy nincs gyulladás, s ekkor a lány testét borító sebek kilencven száza­iékát bezártuk. • Ón az első nap azt nyi­latkozta, hogy a kutyák legalább 100 sebet ejtettek (Folytatás a 3. oldalon.) Szúnyogcsárdás Időről időre akadnak sportrepülők, akik (meg­mutatván, mire képesek) átrepülnek a párizsi dia­dalív alatt. Meg kéne őket hívni Szegedre - diadal­ívünk persze nincsen, a Hősök Kapuját meg aján­latosabb elkerülni, mert bármikor leszakadhat egy darab vakolat. Ott van viszont a Ká­rász utca: ügyes pilótának szinte semmiség végigkor­mányozni a gépet, s ha már ott van, az esedékes szúnyogirtást is elvégez­hetné. A legutóbbi városi öldöklésen ugyanis éppen a legilletékesebbek, maguk a szúnyogok nem vettek részt kellő számban, leg­alábbis a belvárosiak nem. Magam is láttam (sőt: éreztem!), hogy a hétvégén például elég széles körű vérengzés folyt a Kárá­szon, aminek ellentétele­zéseképpen az esti utcai életben megmerítkező pol­gárok aránylag sűrűn vol­tak kénytelenek csattanós pofonokat lekenni maguk­nak és a társaságukban sétáló ismerőseiknek. A szúnyogmarások vi­szont jótékony hatással voltak a magyar néptánc­hagyományok föleleveníté­sére: az alsó lábszárak hirtelen magasba lendítése és (néha többszörös) meg­csapdosása ugyanis közis­mert táncmotívum, arról nem is beszélve, hogy néhány vérszívót is agyon­vághatunk közben. Nyilas Péter • A lakosság tudatában ­megyénkben is - az 1992-es év a távbeszélő-hálózat fejlesz­tésének éveként rögződött. Igaz, a vállalat - a MATÁV ­még csak 1990-ben önállóso­dott, a fejlesztések egy része már 1992-ben realizálódott. Csongrád megyében a fejlesztés első fázisaként Sze­geden telefonközpont létesíté­sét kezdték meg 1991-ben. A központot 1992. végén helyez­ték üzembe. A városban az új telefonközpont épületének elő­rehaladottsága és a MATÁV hálózatfektetőinek - korábban nem tapasztalt - munkavégzési üteme azt sejtette, hogy talán megszűnnek a távbeszélő in­frastruktúra évtizedes gondjai. Az elmaradottság azonban annál sokkal nagyobb volt, minthogy a pár hónapos látvá­nyos munkavégzés egyszeri­ben korszerű, jó ellátottságot biztosíthatott volna a lakosság számára. Magyarország távbeszélő­hálózatának elmaradottsága a fejlettebb nyugat-európai or­szágok színvonalától az évek múltával egyre csak nőtt. A minőséget jellemző távbeszé­lőállomás-sűrűségi mutató az 1980-as évek végén a nyugati országokban már háromszor­négyszer volt nagyobb, mint hazánkban. (Folytatás a 3. oldalon.) Nem megy egy csapásra % 250 200­150­100 / / / • / / / * O* jr * * J? t ,e U\ előfizetők CÜ előfizetők és igénylők D Grafikonunkon a 100% a jelenlegi kapacitást, a lehetőségek maximumát jelenti

Next

/
Thumbnails
Contents