Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 20. BELÜGYEINK 3 Uj vasúti menetrend Tóth Imre, a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján a vasárnap életbe lépő új vasúti menetrendet ismertette. Megtudtuk, hogy kevesebb vonat (s bizonyos vonalakon csökkentett sebességgel) közlekedik majd, mint az előző menetrendi időszakban. A MÁV új menetrendje 1993. május 23-án 0 órától 1994. május 28-ig érvényes. Tóth Imre a változtatásokat azzal indokolta, hogy a vasút gazdasági helyzete nem a legrózsásabb. Annyira nem, hogy sem pályafölújításra, sem új beruházásokra nincs pénz. Az utasforgalom csökken: amíg 1988-ban még 20 millióan utaztak vonaton, addig tavaly már csak 14,8 millió utas váltott jegyet. Az új menetrendi időszakra pedig mindössze 11,1 millió utasra számítanak... Mindezek indokolják, hogy 33 személyvonattal kevesebb személyvonat közlekedjék. A pályák műszaki állapota pedig szükségessé teszi, hogy egyes vonalakon csak sebességkorlátozással járhatnak a vonatok (ezt a szegedi igazgatóság teFotó: Somogyi Károlyné rületén csak kevéssé érezhetjük). Az igazgató cáfolta viszont azt a korábban többször is elhangzott állítást, amely szerint a MÁV 1500 kilométer vasútvonal „bezázárására" kényszerülne. Egyetlen kilométernyi vasútvonalat sem szüntetnek meg, az előbb jelzett korlátozásokkal igyekeznek csökkenteni a veszteségeket. A belföldi forgalmi változásokat az utasok igényeihez igyekeztek igazítani. Fölméréseket végeztek, valamint az egyes települések önkormányzati hivatalaival is egyeztették elképzeléseiket. A nemzetközi járatok közül egyes - kellő képpen ki nem használt - expresszvonatok megszűnnek, viszont ezután több, országunkon áthaladó járatot belföldi közlekedésre is igénybe lehet venni. Régiónkat közelről érinti, hogy megtartják a SzegedSzabadka, valamint a Békéscsaba-Nagyszalonta járatokat. Újra indítanak vonatot Békéscsabáról Aradra. Az új menetrend megjelenése is új: egyetlen kötetben találjuk a korábban „osztódással" kiadott belföldi és nemzetközi járatok közlekedési rendjét. Szabadkán nyomták, kétféle méretben; a kisebb 300, a nagyobb 500 forintba kerül. Ny. P. • Konferencia Élelmiszer, minőség, Amerika - A cél az, hogy eloszlassuk az amerikai élelmiszerpiac körüli mítoszt - mondta Kézdi Árpád, a Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ igazgatója azon a tegnapi konferencián, amelyet az élelmiszeripari főiskolával közösen rendeztek. Az Információk az Észak Amerikai Élelmiszerpiacról címet viselő konzultáción, melyen amerikai egyetemi oktatók, kormányhivatalnokok és magyar szakemberek tartottak előadásokat, szó esett azokról a minőségi követelményekről, amelyek betartásával meg lehet nyerni a tengerentúli fogyasztókat. A konferencián ismertették azokat a programokat is, melyek - az amerikai kormányzat anyagi támogatásával - a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart hivatottak segíteni. A támogatásra szorulóknak a legfontosabb talán az USAID nevét ismerni, amely nem más, mint az Egyesült Államok Nemzetközi Éejlesztési Hivatala. Ez a szervezet magyarországi tanfolyamokat, amerikai tanulmányutakat szervez, szakmai tanácsadást folytat, kedvezményes hiteleket és beruházásokat biztosít, és amerikai partnerkereső programot is indít magyar vállalkozások számára. K. 6. • Elsőbbség a gazdaságnak 47 millió, munkahelyteremtésre Több mint százan nyújtottak be pályázatot a Munkaügyi Tanácshoz a márciusban meghirdetett munkahelyteremtő támogatásért. Az igényelt támogatás 280 millió forint volt. A pályázók közül a tanács tegnapi döntése alapján végül 45-en részesültek támogatásban a Decentralizált Foglalkoztatási Alapból, 47,7 millió forint értékben. A legtöbben kamatmentes tőkejuttatásért, néhányan kamatátvállalásért folyamodtak a munkaügyi szervezethez. Vissza nem térítendő támogatást mindössze egy pályázó, a karitatív jellegű Magyar Börtönpasztorációs Társaság kapott. A támogatással a Munkaügyi Központ az elkövetkező időszakban 225 tartósan munkanélküli foglalkoztatását tudja megoldani. A pályázatok elbírálásakor arra törekedtek, hogy csak biztos vállalkozásokat támogassanak, hiszen állami pénzről van szó. Elsőbbséget élvezett a termelői szféra, az új vállalkozások, azok, akik bankkölcsönt is kaptak, valamint a munkanélküliséggel leginkább sújtott térségek. A következő munkahelyteremtő pályázat kiírását júniusra tervezi a tanács, mellyel elsősorban a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását támogatják majd. K. G. Extrák Szabadulni a központi akarattól! De nem csak attól, ám ezt hagyjuk alábbra. A kezdeti lényeg, hogy a szomszédos Kecskeméten a jövő héttől új néven, Hétközi Extra címen jelenik meg a hirdető újság, a kiadónál pedig Schenk János már kisebbségi résztulajdonba került. Megkérdeztük Székely Zsolt ügyvezetőt a változás okáról: - Egyesültünk egy másik hirdetési csoporttal, mert nincs értelme, hogy egymással harcoljunk. A színvonalért, az embereinkért küzdünk. Az Extra nevet megőrizzük, mert itt Bács-Kiskunban nagyon befutott. De ezt egyébként se Schenk úr találta ki. Rég használják nyugaton és mindenhol. Ahhoz, hogy a hirdetőinket megtartsuk, nagyon komoly hirdetési hálózatot kell kialakítanunk. Amihez viszont nem kell nekünk főtulajdonos! Mi meg akarunk szabadulni a központi irányítástól, viszont szeretnénk egy komoly központi hirdetésszervező irodát. És elsősorban teljesen tiszta felépítést. Mert ezzel, a felépítés rendszerével voltak a bajok. És megint telefonáltunk Tatabányára. Az ottani V. S. Bt. három dunántúli megyében jelentet meg hirdetési újságot. Ezek közül kettő a múlt héten még Extra-press címmel jelent meg. Mától azonban mindhármat X-press-nek címezik. - A jogi lehetőségünk továbbra is meglenne rá - mondják a tatabányaiak -, hogy az Extra nevet használjuk. De nem csak Schenk űr nyilatkozataival nem tudunk egyetérteni, hanem az Extra-birodalom üzleti elvével és gyakorlatával sem, amelyek sértik az Extra-hálózaton belüli lapok érdekeit is. A változtatás jelent némi kockázatot, de inkább vállaljuk ezt, csak a birodalom után végre megszabadulhassunk a névtől is. (Zelei) • Szövetkezeti törvény Újra módosítják? Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának szerdai ülésén a képviselők egy szavazat ellenében elfogadták, " hogy a bizottság sürgős tárgyalási eljárást kezdeményezve, a Parlament elé terjessze a szövetkezeti törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot. A javaslat meghatározott feltételek mellett újra lehetővé tenné a leválást a szövetkezetektől. ]Li n is vállalkozom, most például arra, hogy a —J vállalkozókról írok. Hát milyen a jó vállalkozó? Olyan, hogyha este kiszúrják mind a két szemét, reggel újra lát. Aki ma vállalkozik, tisztességesen - nem a csaló, lopkodó, hazudozó gazemberekre gondolok - az nemzeti hős. Mert van neki mondjuk tízmillió forintja. Ez ma már, akármilyen soknak látszik is, nem igazán nagy összeg az üzleti világban. Ahhoz azért nem kevés, hogy kockáztassa az ember, márpedig a vállalkozás akkor is kockázat, ha a körültekintő bizniszmen úgy érzi, biztosra megy. Mi biztos ma minálunk? Hiszen megtehetné, hogy inkább semmit sem csinál a tízmilliójával, hanem beteszi egy évre a bankba. A betét havonta hoz kétszáz-kétszázötven ezer forint nettó kamatot. Melyik az a - tisztasséges és vesződséges vállalkozás, amelyik ennyi pénz befektetése után, már a következő hónapokban ad ennyi tiszta hasznot? Egyik se. És még izgalom sincs, nincs gyorsuló szívverés, kialvatlan tekintet. Csak a tuti zsozsó. És a bankba tett tőkéből, kölcsönök formájában, már más vállalkozik. Az, aki nem tud tőkét kamatoztatni a takarékban, de reméli, hogy a kamatokat legalább visszahozza az üzlet, amibe belevágott. Es ha nem? A bank, a legnagyobb „vállalkozó", akkor is jól jár. Az mondja, amit Mr. Shakespeare darabjában a velencei kalmár mond a kölcsönkérőnek: „Hogy ha nem fizetnél ekkor meg ekkor, / itt meg itt, ennyit meg annyit, ahogy / Megegyeztünk, bánatpénz az legyen, / Hogy kivághatok egy fontot belőled, / Szép húsodból, testednek ama részén, / Ahol nekem majd épp kedvem telik." TÓ z így volt Velencében. De mi Magyarországon '—I vagyunk, és itt ez se egészen így igaz. Van, aki arra vállalkozik, hogy hazacsábul ezekben a zavaros, szép időkben, amikor nagyokat lehet pecázni. És megjön Németországból, vagy a távolibb Argentínából, netán épp Guatemalából, és egyből arra vállalkozik, hogy a bankot rámolja ki. Kis házinyomdáján még odahaza jó papírokat csinál magának, s nálunk oly mértékben respektálják a külföldről hazaszakadt „üzletembert", hogy rögtön odanyomnak neki két-háromszázmilliót. Melyik bank? Ma már szerencsére sok a pénzintézet. Persze lehet, hogy a madzag végén itt is az egyén van a hurokban. Aki elkábítva arra vállalkozott, hogy kezességet vállal. De ez már egy másik sztori. A komolyabb halak története. ÍUÁU m Gyomirtás - közmunkában? Nem ölöm az üröm Márpedig, tavasz lévén, újra támad a parlagfű és az üröm, ezért már most, a kezdet kezdetén városszerte irtani kellene. A Parlagfű Alapítvány megegyezett a városgondnoksággal, "hogy pályázat útján „szereznek" a Munkaügyi Központtól közmunkára alkalmazható munkanélkülieket, akik a közterületeken végeznek gyomirtást. Emellett kérik a város lakóit, hogy saját házuk táján is pusztítsák az emberek egészségét veszélyeztető gyomokat. Az elhanyagolt, gyomos területeket - a pontos cím megjelölésével - az önkormányzat igazgatási irodájában lehet bejelenteni. A gyomnövények, elsősorban a parlagfű okozta allergiás megbetegedések megelőzése érdekében alakult Csongrád Aki nem tüsszög tavasztól őszig szinte egyfolytában, annak nehéz elképzelnie, mit szenvednek mindazok, akik allergiásak a tavasszal szaporodásnak induló gyomnövényekre. Megyei Parlagfű Alapítvány, pályázatot hirdet környezetbarát gyomirtási módszerek kidolgozására, és e pályázat anyagi hátterének biztosítására rendez holnap, pénteken este 8 órakor jótékonysági koncertet a Honvéd téri református templomban. A műsorban közreműködnek Szecsődi Ferenc hegedűművész és barátai. K. K. A lapterjesztő halála A Délmagyarország és a Délvilág hírlapterjesztést irányító, kiváló szakembert gyászol. Meghalt Csetényi István postafőtanácsos, aki Kiskunfélegyházán, Hódmezővásárhelyen és Szegeden postafőnökként, majd 1962-től - 1980-ig, nyugdíjba meneteléig - a posta megyei hfrlaposztályának vezetőjeként irányította Csongrád megye hfrlapterjesztési munkáját. Kiadónkkal együttműködve számos eredményes terjesztési akciót vezetett, új előfizetők gyűjtésére mozgósította a postai dolgozókat. Vezetése alatt a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap (Délvilág) példányszáma 56 ezerről 97 ezerre emelkedett. Csetényi István rövid, de súlyos betegség után, 72 éves korában távozott közülünk. Lapjaink szerkesztősége és a kiadó szeretettel űrzi emlékét. • Második nekifutás Több ajánlat az expóra Lezárult május 15-én az 1996. évi világkiállítás rendezvényeire történő pályázati jelentkezések második fordulója. • A Köztársasági Megbízotti Hivatalban a postabontás még tart, a pályázati bizottság a következő két hétben ismerkedik meg az ajánlatokkal, véleményezi azokat, s küldi az expo szervezőihez elbírálásra. A második „expo pályakörben futókról" Bitó Sándortól, a KMB Hivatal főtanácsosától kértünk gyorsinformációt. Elmondta, a második körben az érdeklődés országosan kisebb volt, mint az elsőben, most mintegy 100-120 pályázat várható (elsőre 253 volt). A dél-alföldi régió viszont örvendetesen vállalkozó kedvű lett a korábbi 25-tel szemben 34 pályázatot nyújtottak be. Ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy a világkiállítás szervezői a három dél-alföldi megyében széles körű propagandát fejtettek ki az expo lehetőségeiről. A főtanácsostól megtudtuk. térségünkben szép és tartalmas tervek születtek, melyek bizonnyal meghatározzák a régió kiemelkedő szerepét a világkiállítás idején. A korábban „élpályázó" Bács-Kiskun megye most kevesebb elképzeléssel jelentkezett, az eddig bátortalanabb békésiek viszont 9 tervet készítettek, melyben a várjátékoktól a lovasnapokig különféle programok szerepelnének. Csongrád megyéből az első fordulóban érkezett 5-tel szemben most több, mint 15 tervcsomag érkezett az expo kiegészítő rendezvényeire. Kiemelkedőek közülük az Ópusztaszerre tervezett események, illetve a szegedi nemzetközi tudományos tanácskozások. (A tervekről később részletesebben beszámolunk.) Szabó Magdolna