Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. MÁJ. 19. Tíz százalék árkedvezmény a Transitokra A FORD Capitolnál Hát igen, ez a honi piacgazdaság, amelyben könyörtelen erők dolgoznak, ám nem is minden esetben zsebünk ellenében! Mert ugye, az utóbbi fél év alatt érzékelhető volt infláció, volt behozatali vámtarifa-emelés. leértékelték a forintot két alkalommal is - ám mindezek ellenére a FORD Transitok ára a hat hónappal ezelőttihez képest 10 százalékkal csökkent. S mindennek a magyarázata nem más, minthogy a FORD növelni akarja európai és magyarországi értékesítését. így hát nem érdektelen ismét szántba venni a Transitok előnyeit. A kerék domblemezek közötti 1376 mm-es távolság, illetve a jól hasznosítható hátsó és oldalsó ajtók következtében a szabványos 1 m-es raklap könnyedén elhelyezhető a rakodótérben. Ennek űrtartalma egyébként 10 köbméter, s a kocsi terhelhetősége (max.) 1,0-1,9 tonna. Az új felfüggesztés, a léghűtéses tárcsafékek (extraként ABS), szervorásegítéses kormánymű következményeként minden típus kiváló vezetési tulajdonságokat és zavartalan üzemet mondhat magáénak. A kombi Transit variációt körben ablakokkal látták el, három, hat vagy kilenc üléssel a hátsó térben. A vegyes használatú változatok a vezető mögötti első panelban három, vagy hat üléssel készülnek, egy ablakpárral, és így a több célú hasznosításra kiválóan alkalmasak. És mindez - a jelenlegi akció keretében - 10 százalék árkedvezménnyel vásárolható meg: azaz egy alap Transit ára 2 millió forint körül találtatik. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/325-587 Nyitva hétköznap este 6-ig, szombat-vasárnap 15 óráig. Tisztelt vállalkozók, gazdálkodók! által forgalmazott felhasználhatósági köre bővült. Szeged 40-nél több vendéglátó egységében * és élelmiszerboltjában váltható be, így ez a legnagyobb szervezett rendszer. Vásárláskor részletes listát adunk! Az étkezési jegy a munkavállalóknak adható természetbeni juttatás, 1000 Ft/fő/hó értékben, személyijövedelemadó-mentes. Már több mint 100 «ZCryC2Ct YCS2Í ijJCHybC szolgáltatásainkat, tartozzon Ön Is közéjük! Az értékesítés helye a Szeged étterem gazdasági irodája (a Fekete sas utca felől) munkanapokon 8-15 óráig. Érdeklődni a 311-859-es telefonon lehet. A piacgazdaságra való átállás - a tulajdonviszonyok átalakulása, a gazdálkodási formaváltás - nehézségeit fokozták a kedvezőtlen gazdasági, környezeti körülmények (a keleti piac összeomlása, a belföldi kereslet beszűkülése stb.), amelyek együttesen a termelés és az értékesítés nagymértékű visszaesését okozták. Az értékesítés csökkenése 1989-ben kezdődött, majd 1990-ben és 1991-ben fokozódott, és 1992ben az előző évivel azonos mértékű maradt. A visszaesés két évben - 1989-ben és 1992ben - nagyobb, két évben 1990-ben és 1991-ben - pedig kisebb volt, mint országosan. Együttesen a négy év alatt Csongrád megyében közel 30, országosan 33 százalékkal csökkent az ipar értékesítése. Az ágazatok közül különösen nehéz helyzetbe került a kohászat és az egyéb ipar, négy év alatt több mint' 70, illetve 60 százalékkal csökkent az értékesítése, de jelentós volt a visszaesés a gép- és a könynyűiparban is. A főbb ágazatok közül csak az építőanyagipar tudta növelni az eladásait. Az intenzív külpiaci tevékenységnek köszönhetően az exportkiszállítások csökkenése kisebb volt, mint a belföldi értékesítésé. Az exportot az ágazatok közül jelentősen növelni tudta az építőanyagipar (négy év alatt több mint a kétszeresére), kisebb mértékben az egyéb, a gép- és a vegyipar. Ugyanakkor jelentős nagyságrenddel csökkent a kohászat, a nagy volumenben exportáló Csökkenő ipari értékesítés Az export iránya már megfelelő Merre mozdul az export? Legnagyobb probléma a visszaesés élelmiszer-, valamint a könynyűipar kivitele. A belföldi kereslet csökkenése valamenynyi ágazatban éreztette a hatását. Különösen nagy volt a visszaesés az egyéb, a gép-, a könnyűiparban valamint a kohászatban, és a legkisebb az élelmiszeriparban. Az eltelt néhány év alatt még nem változott meg alapvetően a gazdálkodó szervezetek piaci stratégiája, de bizonyos mértékű pozitív irányú elmozdulást jelzett az, hogy a kedvezőtlen külső környezeti körülmények ellenére, az összes értékesítésen belül nem csökkent, hanem mérsékelten emelkedett az exportkiSzállítások súlya, mivel a keleti piacok kiesésének egy részét sikerült nyugati kivitellel pótolni. (1990-ben már az összes exportnak több mint négyötöde a nyugati országokba irányult, a korábbi 60-65 százalékkal szemben.) A belföldi értékesítésen belül az általános gazdasági visszaeséssel és a lecsökkent beruházási lehetőségekkel összefüggésben jelentősen mérséklődött az iparnak, a termelőeszköz-kereskedelemnek, kisebb mértékben az építőiparnak, a mezőgazdaságnak, a közlekedés, posta és távközlésnek történő értékesítés súlya. Dr. Fekete Istvánná KSH Az Ikarus Karosszéria és Járműgyártó Vállalat végelszámolással történő megszüntetéséről határozott nemrég a kormány. A döntést azzal indokolták. hogy az 1991. augusztus 30-an megalakult Ikarus Rt. nem volt képes tevékenységét gazdaságossá tenni, hatékonyan gazdálkodni. Megrendeléseit több esetben pénzforrás híján nem képes termelésbe adni, eddigi hitelállománya kimeríti a pénzintézeti törvényben adott lehetőségeket. A kormánynak készített előterjesztés szerint válságos Kormánydöntés az Ikarusról helyzet oka többek között az Ikarus 199l-es erőltetett privatizációja. Az Rt. értékesítése drasztikusan szűkült, a feltételezett működési javulás nem következett be, a szanálás csak átmeneti javulást eredményeiéit. Egy évvel az Rt. alapítása után jelentős veszteséggel küzd a társaság. Az autóbuszgyártás műszaki, szakmai kultúrájának megtartása és átalakítása iparpolitikai cél - így az előterjesztés. Ennek eszközei a privatizáció, a drasztikus méretcsökkentés, a piaci lehetőségek és a kapacitások összhangjának megteremtése, erőteljes szerkezetváltoztatás, a hatékony és korszerű szervezeti, költségérzékeny működési forma kialakítása. A realizálható kisebb darabszám vgyaikeziében ieépítést kell végrehajtani. Az előrejelzések csak az egyik autóbuszépítő gyár kapacitásának megtartását indokolják. Ha elmarad a válságkezelés, az Ikarus Rt. csődje, majd felszámolása következhet be. Ennek a lépésnek nemcsak ipartörténeti, ipargazdasági, hanem politikai színezete is valószínűsíthető. A kormány az előterjesztést megtárgyalta és megállapította, hogy az Ikarus Járműgyártó Rt. működőképességének fenntartása és kibontakoztatása nemzetgazdasági és iparpolitikai szempontból A 'Kormány egyetértett azzal, hogy az Ikarus Járműgyártó Rt. részére legfeljebb 1994 végéig a központi költségvetés készfizető kezességet vállaljon gyorsított eljárás keretében a pénzintézeti törvényben rögzített limit felett. K. G. Vendégsarvk. = Szív Ernő egyszer azt képzelte, hogy ő lesz a redakció első embere. Elképzelte, milyen is vezetni egy harmonikus, szeretettel, megértéssel és alázattal teli emberi közösséget. A főszerkesztő éppen távol volt, megfáradt testét, elrongyolt idegeit távoli országban pihentette, így hát e képzelgés találkozott a realitás némi darabkájával, és kerek, egész történetté formázta. Egy redakcióban a legtájékozottabb ember egyúttal mindig a leggyengébb láncszem. Egy redakcióban a legtájékozottabb ember a fotóriporter. A fotóriporter a félnyolcas trolival jár dolgozni - mopedjét még gyakornok korában elrontotta - és este nyolcig a szerkesztőségben eszi a fene. Panaszkodik is ezért, ám ha csak egyszer hazaküldenék mondjuk délután kettőkor, hogy pihenjen meg, fújja ki magát, szórakozzon, olvasgasson színes magazinokat, hát a fotóriporter csak ülne az ágya szélén, bámulná a falat, és csorognának a könnyei a tehetetlenségtől. A fotóriporter megörökít traktort, miniszterelnököt, csavargót és szavalóversenyt, ilyeténképpen a redakció minden kollégájával és a világ minden rétegével munkakapcsolatban áll, tehát azt is tudja, amit nem tud. A fotóriporter szereti a kisfröccsöt, a sörtől viszont bereked, és életében csak egyszer volt elégedett, habár akkor is csak tévedésből. A fotóriporter reggeli kávézáskor a legvédtelenebb. Hírérzékenysége ilyenkor a maximumon van. Hátha az álom édes valóság formájában tart tovább. Tehát. Szív Ernő kavargatja a kávéját, belepillant a leggyengébb láncszem arcába s mintegy mellékesen csak annyit mond: - Sokat dolgozol...és ennyi pénzért. No majd felemelem. A fotóriporter megpróbálja értelmezi a hallottakat. Koncentrál, szeme összeszűkül, a kávét magára löttyinti. - Felemeled?! De Szív Ernő nem válaszol. Valahová a távolba bámul. Minél távolabbra. Mint Hamlet Szív Ernő főszerkesztő lesz édesapukája a várfalon. Olyan Szív Ernó, mint egy jelenés. - Igen, azt hiszem, béremeléssel fogom kezdeni- mondja, megissza a kávéját, lassan a főzöpultra helyezi a poharat és kilép a leggyengébb láncszem döbbenetének erőteréből, hogy a dramaturgia szabályai szerint gondterhelt, töprengő ábrázattal sétáljon a redakció másik felébe. Megtörtént. Szív Ernő hírlapírót most már csak a hirtelen halál foszthatná meg a főszerkesztő forgós karosszékétől, amelyen állítani lehet a háttámla megdőlésének fokozatait is. Aludni is lehet abban a karosszékben. Bizony nagyon jó karosszék az. Szív Ernő főszerkesztő tudja, mire számíthat. Reggel kilenc óra. Már a nyugdíjas kollégák is tudják, hogy megbukott a régi főszerkesztő. Üzent, többé nem jön vissza a távoli, idegen országból. Formák a telefonvonalak, a faxgép elromlik, kisebb csoportosulás támad a szerkesztőség épülete előtt. Gyorsan felröppenő, majd megcáfolt hír szerint a főszerkesztőt az idegen országban elrabolták. Minden bizonytalan, viszont Szív Ernő főszerkesztő sehol. Délelőtt tíz óra. Tudnivaló, hogy a lap mérsékelten ellenzéki irányba fordul az eddigi helyett. Beszélnek arról is, hogy a - jellegtelen, habár kifizetődő - hír és reklámdömpinget újra emberarcú, a hagyományos zsurnalizmus műfajaira alapozó újságírás váltja fel. Élnénk vita hallatszik a hirdetésfelvétel tájékáról. Aztán az terjed el, hogy lesznek napok, amikor Szív Ernő utasítása alapján a hírlap csak lírai költeményeket közölhet. Még a reklámokat is rímbe és szabályos versütembe kell venni. Újra kiáltozás hallatszik a hirdetésfelvétel tájékáról. Viszont Szív Ernő továbbra sincs sehol. Délelőft tizenegy. Két névsor kering a szerkesztőségben. Azoké, akiket biztosan kirúg, lefokoz, megbuktat, meggyaláz, a sárba tapos Szív Ernő főszerkesztő, s azoké, akiket biztosan maga mellé emel, vagyis havonta kiemelt honoráriummal jutalmaz. A két névsor folyamatosan kiegészül, átalakul és egymásba játszik. Bakó András költő felhívja a napi szerkesztőt és köszönettel visszautasítja a főszerkesztő-helyettesi posztot, mert mint hallotta, erre őt szemelte ki Szív Ernő. Kétszeres főszerkesztő-helyettes, mondja Bakó András, mégse akar lenni. A redakció büféje kinyitott, tehát több a kollega a legalsó szinten, mint felfelé haladva. A pult mellett a fotóriporter azt magyarázza a másik fotóriporternek, hogy a fotórovatban bekövetkezendő változtatásokat valójában ő javasolta Szív főszerkesztőnek, s aki e javaslatokért meghatottan, könnytől fátyolos tekintettel ölelte magához őt. A javaslatok lényege, hogy a fotóriporternek csak a Tisza, a sarki gimnázium, valamint a Kisszínház közötti terület eseményeit kell ezentúl fotóznia. Ha mégis ezen túlra szólítja a szükség, vagy a meggondolatlan munkakedv, úgy kiszállási díjat, ebédjegyet és szabadnapot kap. Mint látható, a kép tisztul, mind egyértelműbb, viszont Szív Ernő továbbra sincs sehol. Délután kettőkor befut a szerkesztőségbe a püspöki hivatal közleménye, melyben döbbenettel és mély aggodalommal utasítják vissza a Szív Ernő főszerkesztőségét. A közleménnyel együtt a püspök úr, mintegy mellékesen elküld még négy darab remekbe szabott politikai publicisztikát, három tárcát, két Kosztolányiféle kisszfnest, egy krokit, egy glosszát, valamint - feltehetően véletlenül - egy imavázlatot, hogy azt a hírlap másnapi száma, tekintettel a sajtószabadságra, a múlt bűneire, és a pártatlanságra, közölni szíveskedjen. A napi szerkesztő kissé tanácstalanul nézi a vaskos és tömjénillatú paksamétát, tanácsot azonban nem tud kérni, hiszen Szív Ernő továbbra sincs sehol. Délután háromra mind gyakorlati, mind elvi értelemben megbénul a szerkesztőségi munka. A kérdés csupán az, milyen legyen az újság. Egy szerkesztőség életében viszont ez a legsúlyosabb kérdés. Csakhogy ebben dönteni kell, felelősséggel, bölcsen és határozottan. Délután négykor a redakció a rendőrség segítségét kéri, s a jó kapcsolatok eredményeképpen városi körözést adnak ki Szív Ernő főszerkesztő ellen. A keresés hiábavaló. Szirénázó autók járják a várost. A vecsernye időt minden hírlapíró házon belül tölti. Ünnepi illetve katasztrófahangulat van, tehát a büfé üzemel. Az egyik oldalon pezsgő habzik, a másikon inkább tömény ital lötyög a poharakban. Vannak klasszikus, a történelem szövetébe beleégő képek. Este hét körül a napi szerkesztő levegőzni indul. így pillant be a szomszédos kiskocsma ablakán, minekutána meglátja Szív Ernő főszerkesztőt egy asztal és három borosüveg társaságában üldögélni. A napi szerkesztő azt is konstatálja, hogy Szív Ernő hírlapíróban már nagy és néma vizek úsznak valami végtelen kék felé. A napi szerkesztő belép az egységbe, és leereszkedik a Szív Ernőhöz - Főszerkesztő úr - mondja halkan. Szív Ernőnek sikerül fölpillantani. - Te vagy az. Rezeda barátom? A napi szerkesztő mindent ért. Tulajdonképpen csak arról van szó, senki sem főszerkesztő örökké. A napi szerkesztő tehát belekortyol Szív Ernő borába, majd visszaballag a redakcióba, hazaküldi az embereket, és összerakja az újságot, mint máskor. Van benne sok hír, reklám, és az első oldal olyan kék lesz, mint amilyen kék szín felé Szív Ernő nagy és néma vizei úsznak. Darvasi László