Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. MÁJ. 19. • Szocialista javaslat A Parlament és a nők Az Országgyűlés ked­den délelőtt napirend előtti felszólalások meghallga­tásával kezdte meg tör­vényhozó munkáját, majd megkezdte a közoktatási törvényjavaslat általános Vitáját, miután előző nap elhangzott Mádl Ferenc művelődési miniszter expozéja. A régóta várt, és időközben többször is átdolgozott törvényjavas­lat parlamenti tárgyalá­sának első fordulójában a frakciók vezérszónokai fejtették ki a pártok álláspontját, és - mint kiderült - élesen külön­bözik egymástól a kor­mányzati és az ellenzéki oldal véleménye. A képviselők délután, az interpellációk és kérdések elhangzását követően ha­tározathozatalokkal foly­tatták munkájukat. Kzek között 228 szavazattal ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodás mellett elfogadták Kósáné Kovács Magda és Csehák Judit szocialista párti képvi­selőknek a társadalom­biztosítási törvény módo­sításáról szóló törvény­javaslatát. A módosítás a női nyugdíjkorhatár eme­lése miatt különleges hát­rányt elszenvedők helyze­tén kíván javítani. Esze­rint az 55. életév marad az öregségi nyugdíjkorhatár mindazoknak a nőknek az esetében, akik ez év de­cember 31-ig bezárólag legalább három év kor­kedvezményre, vagy kor­engedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, illetve át­meneti járadékra jogosult­ságot szereztek, szereznek. • Példátlannak minősítették hétfőn este ENSZ-körökben az eredetileg péntekre tervezett, külügyminiszteri szintű BT­ülés ügyét, amely várhatóan elmarad, de sorsáról még mindig nem döntöttek. Oroszország, amely má­jusban a testület soros elnökét adja, már korábban javasolta: hívják össze külügyminiszteri szinten a tanácsot, hogy megvitathassák az ENSZ békefenntartó akcióinak ügyét. Az idevonatkozó határozati javaslat, az igen fogyatékos orosz tervezet gyökeres átdolgozásával, hétfőre el is készült, de időközben nyilván­való lett, hogy a legújabb boszniai fejlemények tükrében Teljes bizonytalanság a BT miniszteri ülése körül Ápolónők - több szerepben Ünnepi szakmai nap az ÁNTSZ-nél Az ápolónők múlt heti nemzetközi napja alkalmából tegnap, kedden rendezett ünnepi szakmai napot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete. Az egészségügy betegágyak mellett helytálló dolgozóit dr. Németh Gizella, megyei tisztifőorvos helyettes köszöntötte, majd dr. Mari Albertné, megyei vezető ápolónő szólt a nővéreknek a megújuló egészségügyben játszandó szerepéről. Bármily fejlett medicina is csak akkor képes jótékonyan hatni a lakosság egészségi állapotára, mondotta, ha ehhez igényes ápoló tevékenység is társul. A nővérek munkája nélkül aligha vihetők sikerre a nemzeti egészségvédő prog­ram célkitűzései, s összetettebb tudást igényel tőlük az egész, ezután teljesftménycentrikusan működő egészségügyi rendszer is. Ugyancsak új szerepet kínál számukra az e területen is elindult privatizáció. Mindez nagy kihívás a szakmához hű, hivatástudattal dolgozó nő­vérek százainak, akik az új követelményekhez igazodó, megújuló oktatási rendszerben vértezhetik föl magukat az ehhez szükséges tudással. Az már a mindenkori kormányzat felelőssége, hogy ezt a szel­lemi tőkét megfelelő erkölcsi és anyagi elismeréssel meg is tartsa az egészségügyben. Az ünnepségen részt vevők meghallgatták még dr. Bagényi Józsefné, főiskolai adjunk­tusnak a nővér-beteg kapcso­latról, Becsei Tibornénak, a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal tanácsosának a szociális gondoskodásról szóló előadá­sát, majd dr. Gulácsy Éva pszichológus elemezte a nővéri munka mentálhigiénés vonat­ozásait. Az ünnepelteket ezután állófogadáson látta vendégül az intézet. Ch. Á. • A bácsi tekintetét fürkész­tem. Még mielőtt kifejez­tem volna kétkedésemet, folytatta: - Azért hallgattam idáig, mert féltem ezektől az em­berektől. Most viszont egy más ügy kapcsán ismét megfe­nyegettek. mint abban az időben néhányszor. Nyolc­vanhárom esztendős vagyok. Nincs mit féltenem... Telefonáltam a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ságra, ahol megerősítették, hogy az 197l-es gyilkosságban a tettes valóban ismeretlen. Gazdag Elek bácsit ezután hagytam beszélni: - 1971. november elsején holdvilágos éjszaka volt. Gyomorpanaszokkal küszköd­tem. Éjfél tájban kimentem az udvar sarkában álló árnyék­székre. Egyszer csak hallom, hogy valakik lihegve közeled­nek felém. Óvatosan felemel­kedtem ülő helyzetemből, és kilestem az ajtón lévő nyí­láson. • Mii látott? - Két fiatalembert. Az egyiket tisztán felismertem. Amikor odaérkeztek az ár­nyékszék közelébe, megálltak és pisiltek. Egyikük lihegve megszólalt: - Jó, hogy felakasztottuk, mert így leg­alább biztosan meghal. Ha életben maradt volna, éveket ülhetnénk miatta... • Akkor még Elek bácsi semmiről nem tudott. - Csak másnap beszélték az emberek, hogy a Födi gyereket valaki felakasztotta, de előtte összeverték. • Arról is hallott, hogy kihallgatják a környékbeli fiatalokat? - Igen. Én nem akartam belekeveredni, mert ezek az illetők, akiket láttam, kemény fickók voltak, és féltettem saját meg a családom életét. • Hajlandó mindezt a rendőrségen is elismételni? - Persze. És szeretném, ha eljönne velem a fiú szüleihez, mert ott is el akarom mondani. Valakik már figyelnek Pusztamérgesen megtaláltuk idős Födi Istvánék házát, de a gazda éppen malacokat árult a vásártéren. Megbeszéltem vele a találkozót, majd több embertől is érdeklődtem a régi eset felől. - Talán megtudott valamit? - tette fel egy idős úr a kérdést. • Igen, itt ül egy bácsi a kocsimban, aki tudja, kik voltak a gyilkosok. - Felkeresik a rokonságot is? A fiú egyébként itt van az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak számára a miniszteri ülés most nem kívánatos: a további lépésekről még nincs döntés, egy ilyen szintű tanácskozás pedig nem képzelhető el anélkül, hogy döntenének Bosznia kérdé­seiről is. Washington már a műit héten jelezte Moszkvának, hogy ellenzi a tervet és Warren Christopher, amerikai külügy­miniszter hétfőn nyilvánosan is közölte: nincs szándékában részt venni az ülésen. Pár­huzamosan ugyanígy döntött a japán és a kínai külügy­miniszter. Alain Juppé, a francia diplomácia vezetője amúgy is az Egyesült Álla­mokban lesz, így részvétele nyitott, míg a brit kormány még nem nyilatkozott. A BT többi tagja, köztük a magyar kormány e bizonytalan hely­zetben - kézenfekvően ­várakozó álláspontra helyez­kedett. Washington hír szerint Tudjman véleménye a boszniai válságról Nem Horvátország a kulcsa a bosznia-hercegovinai válság rendezésének - jelentette ki Franjo Tudjman horvát elnök kedden Splitben. Tudjman azért érkezett a horvát városba, hogy a válság megoldása érdekében találkozzon a Jugoszlávia-konferencia két társelnökével, Lord Owennel és Thorvald Stoltenberggel, valamint Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel és Andrej Kozirev orosz külügyminisz­terrel. A horvát elnök megérkezése után tartott sajtóértekezletén kijelentette: - Horvátország ugyan érdekelt Bosznia sorsában, de az ország belső problémáit az ott élő em­bereknek kell megoldani. Ugyanakkor megjegyezte: - A volt Jugoszlávia területén zajló jelenlegi véres események arról tanúskodnak, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Európa nem ké­pesek véget vetni a térségben dúló háborúnak. • Romániai magyar kisebbség Tévévita - ismert érvekkel A romániai magyar kisebb­ség és a román többség közötti - az 1989-es fordulat utáni és előtti - feszültségekről, az emberi és a kisebbségi jogok megsértéséről folyt háromórás vita hétfőn este a román televízió második műsorában, ismert román politikusok és RMDSZ-képviselők között. Részt vett az adásban Viorel Hrebenciuc, a kormány fő­titkára, Corneliu Coposu, az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Ion Coja, a Vatra Romaneasca részéről, az RMDSZ-t pedig többek között Tokay György, a képviselőcsoport elnöke és Frunda György szenátor reprezentálta. A sokszor hevessé váló vita során minden résztvevő a romániai magyar kisebbség helyzetéről és problémáiról évek óta folyó politikai polémiákban jólismert érveit fejtette ki, utalva ezúttal az olyan időszerű témákra is, mint a román-magyar alapszerző­dés, vagy Tőkés László nyi­latkozatai. Sok esetben a különböző román résztvevők polemizáltak egymással a tévéadásban. Viorel Hrebenciuc kije­lentette, hogy az RMDSZ­képviselőknek meg kellene győzniök Antall József miniszterelnököt, hogy írja alá a román fél által óhajtott formában az alapszerződést, mert ez megoldaná a romániai magyarság minden gondját, megszüntetné az etnikai fe­szültségeket. • Kedden Moszkvában foly­tatódott az 199l-es moszkvai hatalomátvételi kísérlet szer­vezőinek pere. Az orosz Legfelsőbb Bíróságon zajló tárgyalást egy hónapja az egyik vádlott, Alekszandr Tyizjakov kórházi kezelése miatt függesztették fel. Az április 14-én kezdődött perben a volt Szovjetunió vezető politikusainak hazaárulásért és a hatalom megragadására irányuló kísérletért kell felelniük. A vádlottak között van Anatolij l.ukjanov volt parlamenti elnök, Mihail Gorbacsov egykori főtitkár­államfő jobbkeze, Vlagyimir Krjucskov, a KGB volt főnöke és Gennagyij Janajev volt szovjet alelnök. A per eleddig jobbára procedurális kérdé­sekkel telt, az érdemi tárgyalás nem kezdődött meg. A vád­lottak és ügyvédjeik több kísérletet tettek a bírák és az ügyészek eltávolítására, ám a Legfelsőbb Bíróság kérésüket elutasította. A kedd délelőtti, alig egy órás ülésen a védők a javasolta Moszkvának, hogy halasszák a miniszteri ülést szeptemberre, az ENSZ közgyűlésének idejére, amikor az érintettek amúgy is New Yorkban lesznek. Andrej Kozirev, orosz külügymi­niszter, aki már jelezte, hogy a Nyugat-európai Unió római üléséről New Yorkba repül, várhatóan tanácskozik majd Boszniáról - Washingtonban ­Christopherrel. • Moszkvában győzelme vádat képviselő valamennyi ügyész visszahívását kezde­ményezték elfogultságra való hivatkozással. A bíróság dél­után helyt adott a köve­telésnek, így, mivel a vád képviselet nélkül maradt, meghatározatlan időre elna­polták a tárgyalás folytatását, egyúttal pedig az orosz törvényhozás elé utalták a független ügyészek kije­lölésének kérdését. A legfel­sőbb tanács válaszáig, vagyis az új, független, elfogulatlan ügyészek kijelöléséig a per szünetel. A bírósághoz közeli források gyorsértékelése sze­rint a döntés a vádlottak első komoly győzelmét jelenti, amely akár hónapokra felfüg­gesztheti a per folytatását. Kuvaitiak szerb fogságban Öt kuvaiti állampolgár boszniai szerbek fogságában van, és a kuvaiti hatóságok a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának segítségét kér­ték, hogy megtudják, mi történik velük - közölte kedden a kuvaiti külügymi­nisztérium szóvivője. A kapcsolatfelvétel a nemzetközi humanitárius szervezettel azt a célt is szolgálja, hogy megtudják, az általuk ismert öt személyen kívül hányan kerültek szerb fogságba az ország állam­polgárai közül. Az iszlám szolidaritás jegyében az elmúlt hónapokban több arab ország­ból mentek önkéntesek Bosz­niába az ottani muszlimok megsegítésére fegyverrel, vagy segélyszervezetek munka­társaiként. Egy részük Afga­nisztánt megjárt iszlám harcos. Hiteles adatok az arab ön­kéntesek számáról nincsenek. h gyilkosok köztünk vannak? (3.) Födi István titokzatos halála Gazdag Elek, aki felismerte az egyik tettest eltemetve a szomszédos te­metőben. • Persze, mindenkit fel­keresünk, még a sírt is sze­retném lefotózni - válaszol­tam. Sebtében összeállítottam, kiket kell felkeresnünk, majd egy fél óra elteltével vissza­kocsikáztunk a temetőbe. A vásártér szélén néhány idősebb úr békésen cigarettázott. Csak akkor vetettek egy hosszú pillantást a gépkocsira, amikor elhaladtunk mellettük. Ott volt közöttük az is, akivel a vásárban beszélgettem. Nyil­ván arra voltak kíváncsiak, ki ül mellettem. A nevek összecsengenek Födi Mihály gazdálkodót, az elhunyt fiú nagybátyját kerestük fel először. A rokon évekig ostromolta a rendőr­séget és az igazságszol­gáltatást, hogy kezdjék újra a nyomozást az általa megadott információk alapján - mind­hiába. Gazdag Elek bácsi itt is előadta, mit látott, hallott. Fődi úr bólogatott: - Igaza van, Elek bácsi, az is köztük volt, de öten voltak a gazemberek. A tanúkat meg­félemlítették, a nyomozást olyan irányba terelték, hogy az ó állításuk legyen a valós, hogy a Pista gyerek felakasz­totta magát. • Mennyire bizonyítható a tanúk szerint a gyilkosság? - kapcsolódtam kettejük beszélgetésébe. - Ha az eljárás tisztességes lett volna, most nem kellene ezen rágódnunk. Arról is vannak információim, hogy százezer forintot tettek le valakinek azért, hogy elsinkó­fálja az ügyet. • Minden lehetséges fó­rumot megmozgattak an­nak idején? - Jómagam többször jártam Budapesten a Legfőbb Ügyészségen. Találtam valakit, akit mindez fölháborított. Burza János főhadnagy kere­sett fel a kecskeméti rendőr­kapitányságról, aki azt állította, hogy a szegedi nyomozók slendirán munkát végeztek, és ez bizonyíthatóan gyilkosság volt. Amikor a szegediek meghallgattak, szabályosan üvöltöztek velem, nem hagytak szóhoz jutni, mondhattam én bármit... • Ki játszott különös szerepet a háttérben? - Kovács István, a puszta­mérgesi körzeti megbízott. Évekig még a fejét is elfor­dította. amikor meglátott, mert a beadványokban a sorozatos hibák elkövetéséért ő volt megjelölve. - Elek bácsi megerősítette a feltevését? - Igen. Igaz, sok év eltelt azóta, de talán már nem félnek az emberek, beszélni mernek, és tényleg napvilágra kerülhet a teljes igazság. (Folytatjuk.) Posztobányi László

Next

/
Thumbnails
Contents